Medgyessy-Kovács Gyula (1999)

Nézd a zenét! Medgyessy-Kovács Gyula képeiről "A zene megszelídít egy időre, Az ember aki legbelül zenéten, S nem hat rá édes hangok egyezése, Az kész az árulásra, taktikára... Halgass a zenére!" (Shakespeare: A velencei kalmár V felv. 1. Szín) Medgyessy-Kovács Gyula hallgat a zenére, sőt hallgatja azt, de nemcsak hallgatja, műveli. Nagyon erőteljesen fogalmazza meg a zenéhez, a jazz zenéhez való viszonyát. Expresszív erővel fest a vászonra zenélő alakokat, vérbeli ritmusok formálódnak színekké ecsete nyomán. A látvány, mely zenész képein elénk, nézői elé tárul, egy intenzív színvilágoi, kissé groteszk, ugyanakkor iróniáját szigorú rendbe fogalmazó festő látomása. Kétségkívül felfedezhetőek főiskolai mesterének Sváby Lajos kép­építési elvei a félközelbe állított, mozgalmasan épített figuráknál azonban Medgyessy-Kovács drámaibb alkat, mint mestere. Inkább vélnénk ebben a drámát, színpadot - mert a zenei inter­pretáció, a performance dráma és színház egyben - bemutató festői világban a francia Rouault hatalmas színezőket mozgósító és a kontúrt mint a szín bilincsét használó módszerét. Vélhetőleg nem áll Medgyessy-Kovácstól távol Gerorge Grosz városi komédiáinak expresszivitása sem. Mégis önálló, szuverén alkotó műveit láthat­j­uk ebben a kiadványban. Olyan ifjú mester mutatkozik be előttünk, aki már számos hazai megmérettetés után vállalja a nehezebb utat, s harminchat évesen új feladatokat, kihívásokat keres. Ez a szakmaiságában való el­mélyülés a kutatás örök elégedetlensége vezette, egy tőle látszólag távoli világba a velencei reneszánsz nagy egyéniségének Giovanni Bellininek a képeihez. Medgyessy nem szégyell főt hajtani a kompozíciót tökéletes biz­tonsággal használó mester előtt, ugyanakkor bátran aktualizált, saját képére formálja át Madonnáit, Piétáit. Reméli, hogy a Bellinivel, a reneszánsszal való találkozás és képi diskurzus kihat majd szeretett és választott témáinak, zenészei­nek és városi démonjainak,(újgazdagok estélyeit benépesítő mas­karáinak) ábrázolásakor is. Izgalmas kísérlet, s Medgyessy-Kovács nézői - de hallgatói, zenéjének élvezői is -egyaránt izgalommal várják a további új hangzó és látható műveket. Addig is figyelünk a zenére, s nézzük a képi zenét. Sittkó István: Tóth Ervin (művészettörténész): Akinek a portréi a könyörtelen lélekrajzok (részlet) A zenében is oly otthonos festő, a hangszerekből kiáramló, egyénien átélt hangulatot a színek nyelvén is képes kifejezni, s éppen az átéltség erejénél fogva képes ráhangolódni a látványra. Mondhatjuk: portréi könyörtelen lélekrajzok, vásznain szinte idézi a pszichoanalízis festészeti párhuzamát. Képeinek szuggesztív erejét, azzal is fokozza, hogy többnyire köz­vetlenül a tubusból fest, nem használ sem ecsetet, sem festőkést, ujjal, tenyérrel és ronggyal alakít, így születnek meg lendületes vonalai, szinte a szobrász­ téralakítás módszerével. A háttér színeit néhol annyira hígítja, hogy a festék kicsorgása dekoratív játékos­ságra is ad lehetőséget. Anatómiailag is jól felépített aktképeiből, fanyar humorral átita­tott erotika sugárzik. Felfokozott koloritjaival, párhuzamosan szívesen használja a fe­kete színeket, főleg zenész portréinak hátteréül. Tud azonosulni az anyag tulajdonságaival, mint maga vallja: "munka közben szinte érzem a festék és a vászon illatát." Binder Károly zeneszerző, zongoraművész Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára Zenét alkotni kétféleképpen lehet: improvizálva - rögtönözve és komponálva. Az improvizáció és a kompozíció olyan látszólagos ellentétpár, melynek elemei egymás nélkül nem létezhetnek. Medgyessy Kovács Gyula művészete két irányból táplálkozik: a képzőművészet és a zene............. 11 Egy bizonyos művészet elemeivel annál inkább kapcsolatba kerülünk, minél jobban megismerjük más művészetek elemeivel fennálló viszonyaikat" / Vaszilij Kandinszkij / Medgyessy improvizációi a zongorán, kompozíciók formájában a képeiben öltenek végső formát. Az improvizáció bolyongás, a Mű azonban kézenfog és elvezet valahová...... A szellem "rendbe szedett11 sugárzása. Medgyessy Kovács Gyula művészi világa is igazolja Lantos Ferenc barátom gondolatait: Az emberi lélek mélyén minden forma megszólal és mindegyik látszik is. Egy hangzás, egyszerre hallható és látható, mert a lélekben szólal meg és ugyanott látjuk is. Legbelül.......Keressük helyünket. Ha közelebb kerülünk a teljességhez, látvány és hangzás van bennünk és kí­vülünk is............ Címlap: Jazz I. Olaj, vászon /Oil on canvas /170x110/ Jazz II. Olaj, vászon /Oil on canvas /200x145/

Next