Csák Ferenc: Rác András. Grafikák és egyéb technikák (Budapest, 2011)
MESSZIRŐL JÖTT ÉS MESSZIRE MEGY AZ ÉLET... Rác András grafikáiban elmélyedve óhatatlanul a fenti szavak tolulnak elő. Nemcsak azért, mert az ábrázolt vagy csupán jelezni kívánt témák, az éppen csak sejthető vagy szándékosan kikerült látványelemek ezt kívánják, hanem azért is, mert maga az alkalmazott anyag - a hagyományos grafit, a finoman csurgatott máz vagy a szelíden aláhulló műgyantapermet - önálló életet él, még mielőtt művei alkotóelemévé rögzülne. Ami Rác András grafikáiban testet ölt, formára lel, képződik, azt korábban soha nem tanították, fel sem ismerték, így nem is magyarázták, megkerülték. Szó sincs róla, hogy szándékosan elhallgatták, félremagyarázták, netán ellenezték volna. Nem szabad ezt gondolni, mert ezzel azt feltételeznénk, hogy felismerték, felfogták, ellenezték. Holott nem. Nem jutottak el addig. Van egy magyar népi szólás, miszerint megesik, hogy az ember „nem látja a fától az erdőt". Esetünkben, még ha első hallásra meglepőnek tűnik is, ez úgy módosul, hogy „nem látjuk az erdőtől a fát". A grafikus vonalvezetésének belső törvényszerűségeiről az itt-ott meghagyott szerkesztővonalak ellenére is legfeljebb felületes ismeretekkel rendelkezünk. Az óegyiptomi vonalvezetés kánonná merevedett szabályait matematikai rendjük, raszterük alapján hovatovább megfejtjük, de azt nem tudjuk, hogy a vonal miként éli életét, hogy a vonalakat mi szerint szuperponálja az ember. A vonal más jelentéssel bír a tudományban, mint a művészetben. Itt a vonal a szó nem átvitt, hanem direkt értelmében használandó, mint pontok sorakoztatása, az abból adódó ponthalmaz. A tudomány a maga vonalát először csak síkban, kétdimenziós jelenség képleteként tudta ábrázolni. Ma már 3D formátumban az inflexiók és összemetsződések szinte minden törvényszerűségét képes leírni. A művészet a maga vonalát nem így értelmezi. Még az analízis fázisáig sem jutott el, bár a művészettörténészek kinyilatkoztatásként képesek mintegy heurékát kiáltva az erdőtől a fát nem látva a vonal elemzésének szintézisét feltételezni. 1, Önarckép II., 1952 2 Figura rajz, 1966 5