Wehner Tibor: Gondolat- és képtársítások. Fotókollázsok a Körmendi-Csák Gyűjteményben (Budapest, 2021)
Várnagy Ildikó: Kollázsok-montázsok - 2012, papír, gépi nyomat, akrill Wehner Tibor A budapesti Vigadó Galériában 1998- ban rendezett Kollázs '98 című kiállítást Dévényi István művészettörténész egy szellemes szabad verssel nyitotta meg, amely néhány évvel később, 2004-ben a Magyar Kollázs (A magyar kollázs/montázs történetéből 1910-2004) című tárlat katalógusában is megjelent. Már a vers bevezető soraiból is elementáris erővel kiviláglik, hogy milyen határtalan alkotói szabadságot kulminál, milyen hatalmas művészeti lehetőségeket tár fel, milyen fantasztikus megjelenítési és kifejezési aspektusokat teremt a modern művészet számára a kollázs: „A kollázs ragasztás a kollázs kifejezés a kollázs technika a kollázs műfaj a kollázs kompozíció a kollázs felfedezés a kollázs módszer a kollázs nyelv a kollázs lehetőség a kollázs valóság a kollázs álom a kollázs politika a kollázs elv a kollázs metafora a kollázs szabadság a kollázs gondolkodási mód a kollázs élmény a kollázs újítás...” A Magyar Kollázs-kiállítás katalógusának bevezetőjében Kopócsy Anna művészettörténész tekintette át e műforma - vagy műfaj?, Károlyi - Schéner - Várnagy - Wagner Fotókollázsok a Körmendi-Csák Gyűjteményben alkotóelv?, alkotómódszer?, képi gondolkodásmód?, technika? - történeti előzményeit, megemlítve, hogy a történet bemutatására A kollázs a magyar művészetben 1920-1965 című, Csaplár Ferenc irodalomtörténész-múzeumigazgató által a Kassák Múzeumban 1982-ben rendezett tárlat vállalkozott először, amelyet az 1998-as Kollázs '98 című, a kortárs törekvéseket összefoglalni hivatott Vigadó Galériában rendezett kiállítás követett, s ezek nyomán szervezte meg Kováts Albert festőművész a Magyar Festők Társaságával a Magyar Kollázs-bemutatót a győri Városi Művészeti Múzeum Képtárában 2004-ben. Bevezetőjében Kopócsy Anna emlékeztetett arra is, hogy hallatlan változatossága miatt milyen tisztázatlan a kollázs mibenlétének, jellemzőinek meghatározása, s hogy sok esetben nem tisztázott a kollázs és a montázs közötti különbségek és azonosságok, hasonlóságok kérdése sem. Az viszont, hogy a kollázs, illetve a montázs a modern művészet egyik legfontosabb művészeti jelensége vitathatatlan, s e megállapítást Kassák Lajos, Vajda Lajos és Bálint Endre, Vajda Júlia, Korniss Dezső vagy Ország Lili munkássága, e körben kifejtett magas szintű, korszakjelző tevékenysége is igazolhatja. A kollázs/montázs-művészet szerteágazó, megannyi változatban tetten érhető művészeti jelenség a közelmúlt magyar művészetében - amit a 2004-es tárlat hosszú alkotói névsora is tanúsított -, és nagy változatosságban jelen van napjaink törekvéseiben is. E kiadványban most egy hatalmas XX-XXI. századi magyar kollekció látszólag különálló metszetére, válogatására szeretnénk felhívni a figyelmet: Fotómontázs - 5