Állami Főreáltanoda, Körmöcbánya, 1871
A körmöcbányai meteorologiai észlelde 1870. Január havától — December végéig. Vizsgálva az állat- s növényország fejlődési életének alaptényezőit, kiindulva a legalsóbb fokú s a legegyszerűbb alakjaiból s végig haladva a legtökéletesbjéig, kétségkívül azt fogjuk találni, miszerint azok: a levegő, viz s a hő. Minden szerves életnek a parányok bizonyos mozgékonysága által előidézett, s csak a folyós- s légnemű testeknél előforduló anyag forgalom lévén alapja, ez pedig egyedül midőn csak a hő befolyása által előidézhető, a mint ez bontó de egyszersmind alkotó erejével előlép, a mozgalom az anyagban kezdetét veszi, s a szerves ország változatos s mindinkább tökélesbnlő alakjaiban újabb s újabb életnek örvend; mert különben a hőhiányt követi a megmerevedés — vagyis a szerves élet halála. Látjuk tehát ebből, mig a levegő s a viz a szerves élet főbb alapjait képezik, addig a hő ezek mellett mint valami föltétlen szükséges bizonyos elsőbbséggel bír. Közelebbről vizsgálva már most a hő terjedelmes országát, azt tapasztaljuk, miszerint elterjedése a föld felületén s a magasb légkörben nem csak hogy nem egyenletes, hanem kiterjedési törekvései folytonos változásoknak vannak alávetve, melyeknek eredménye megint a folytonos légáramlat, mely mig egy helyütt a víznek nagyobb menynyiségekben való elpárolgását, másutt megint annak öszszesüritését és abból a felhőket, esőt- havat sat. eredményezi. A légkör mindenkori hős nedvességi állapota min-1*