Körösvidék, 1921. április-június (2. évfolyam, 69-141. szám)
1921-06-11 / 126. szám
Mi van ma ? 1921. junius 11., szombat Róm. kath.: Barnabás. Prot.: Barnabás. A nap kél reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 56 (este 7 56) perckor A hold kél 22 óra 14 perckor, (10 ó. 14 p.) nyugszik 11 óra 34 perckor. D. u. 3 órakor: Mezőgazdasági bizottsági ülés a ivárosházán. Este fél 9 órakor: Erzsébethelyi Daloskör hangversenye. A Tisza-per tárgyalása A tárgyalás megnyitása után Gadó István dr. elnök felhívja Gertner Marcellt, hogy valljon ügyvédet. Gertner kijelenti, hogy ragaszkodik eddigi védőjéhez, mire a bíróság kihirdeti a határozatot, hogy Gertner mellé védőül dr. Korn Aurél ügyvédet rendeli ki. Elrendeli az elnök az ismeretlen helyen tartózkodó Menczner Ignác tanuvallomási jegyzőkönyvének felolvasását. Azt vallotta, hogy 1918. október 31-én este a Károlyi pártkör előtt látott egy autót megállni, melyből 4—5 ember szállott ki. Közöttük volt Dobó is, aki Tisza meggyilkolására vonatkozólag tett megjegyzést. Hollósi József rendőrellenőr a következő tanú, aki hallotta, hogy 1918. október 31-én este 6 órakor Kéri Pál, ki gummiköpenyben volt, óráját megnézve kihirdette, hogy Tisza Pista már nem él. A védők kérdéseket intéznek a tanúhoz, azt bizonyítva, hogy Kéri sohasem hordott órát és a kérdéses napon rövid prémes kabátban volt. Fischer Józsefné Gertner családi életéről tett vallomást. Cserna Andor hirlapiró elmondja, hogy 1918. október hó 31-én este Fényes megjelent Az Est szerkesztőségében és kijelentette, hogy Tiszát nem lett volna szabad meggyilkolni. Ugor Béla Tisza volt soffőrje elmondta, hogy október 31-én parancsot kapott, hogy az autót hosszabb útra szerelje fel, de ezt a parancsot Tisza később visszavonta. Sebestyén Arnold elmondta, hogy október 31-én délelőtt Kéri nála volt Az Est kiadóhivatalában. Ifjabb Kali József Dobó alibijét igyekszik bizonyítani. A tárgyalást holnap folytatják! Rabolnak az oláhok (Gyula, június 10.) Az Almássy uradalomból, a legelőről 71 darab jószágot elraboltak az oláhok. Betörtek az uradalom területére s onnan egyszerűen áthajtották a legelő jószágokat. Mikor kérdőre vonták az oláh határőrséget, azok azzal védekeztek, hogy a magyarok még annak idején lovakat hoztak el tőlük ilyen módon. A különbség csak az, hogy mi a saját lovainkat hoztuk vissza, ők azonban olyan jószágot raboltak el, amelyik soha nem volt az övék. Drozdyt felmentették (Veszprém, június 10.) A veszprémi kir. törvényszék Drozdy Győző volt nemzetgyűlési képviselőt az izgatás vádja alól felmentette. Az ítélet jogerős. Térffy lemondott (Budapest, június 10.) A gabonagyűjtés országos kormánybiztosa, Térffy államtitkár lemondott és már el is hagyta hivatalát. - i Körösvidék Oláh-cseh szövetség Magyarország ellen Prága, június 10. Megírta a Körösvidék, hogy Csehország és Románia között védelmi szerződés jött létre — Magyarország ellen. Az egyezmény hiteles szövege a következő : 1. „Ha Magyarország anélkül, hogy provokálták volna, a szerződő felek valamelyike ellen támadást kísérelne meg, a másik fél kötelezi magát, hogy a megtámadott félnek védelmére kel azokkal az intézkedésekkel, amelyek a szerződés 2. cikkelyében szerepelnek. 2. A cseh köztársaság és a román királyság illetékes szakközegei kölcsönös megegyezéssel a később megkötendő katonai egyezségben határozzák meg a jelen egyezség végrehajtására felétlenül szükséges intézkedéseket. 3. A szerződő felek egyike sem köthet valamely harmadik hatalommal szövetséget anélkül, hogy erről a másik felet értesítette volna. 4. A két kormány, hogy béketörekvéseikben megegyezőleg járhassanak el, kötelezi magát, hogy egyezséget köt külügyi politikájuknak a Magyarországhoz való viszonyuk kérdésében való szabályozásáról. 5. Ez az egyezség két évig marad érvényben a ratifikálási okmányok kicserélésének napjától számítva. Ennek az időtartamnak elteltével ezt az egyezséget bármely szerződő fél felmondhatja, de a felmondás után is még hat hónapig érvényben marad. 6. Ezt az egyezséget közölni fogják a népszövetséggel. A szerződést Bukarestben április hó 23-án írták alá. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése Békés vármegye közigazgatási bizottsága Daimel Sándor alispán elnökletével ülést tartott. Az ülésen előterjesztett alispáni jelentést a következőkben ismertetjük : Amilyen kis számban fordulnak elő személybiztonság ellenes cselekmények, éppen olyan nagy számban mutatkoztak a vagyonbiztonság ellenes cselekmények. Előfordult ugyanis személybiztonság ellenes cselekmény 22, vagyonbiztonság ellenes cselekmény 205. A személybiztonság megzavarása testi sértések alakjában, míg a vagyonbiztonság megsértése lopás, betörés, csalás, sikkasztás, vagyonrongálás és a vagyon ellen irányuló tettek alakjában fordultak elő. Baleset 2 volt, az öngyilkosságok száma 13. Tűzeset összesen 4 izben merült fel, leégett 2 ház, 1 szalmakazal, 1 szín. A május havi lisztek kiutalása és szétosztása mindenütt megtörtént, a lisztek minősége ellen kifogás nem merült fel. A kormány, az országszerte erősödő konszolidációra hivatkozással, a jövő gazdasági évben a lisztellátást a szabadforgalom alapjára helyezte. Elvként kimondotta, hogy a hatósági ellátásra igényjogosultsága senkinek sincs. A gabonagyűjtés során kelt rendeletek értelmében a leszámolások lezárultak és napjainkban a zárolt feleslegek átvétele, a be nem szolgáltatott készletek után előírt váltságárak kiszabása folyik. Az e tárgyban hozott alsóbbfokú határozatok ellen nagy számban érkeznek felebbezések, melyek elbírálása körül mindenkor a legmesszebbmenő méltányossági elvek érvényesülnek s a fő súlyt arra fektetem, hogy a kiszabott váltságárak behajtása lehetőleg mindenütt mellőztessék és a helyett a termelőknek mód adassék arra nézve, hogy az elmaradt gabonát, a jövő évi termésből és pedig az első cséplés eredményéből búza alakjában beadhassák. A száraz időjárás a jó terméskilátásokat lerontotta. Az elmúlt havi szárazság a mezőgazdaságra kedvezőtlen volt, mert a meleg napok következtében úgy az őszi, mint különösen a tavaszi gabonafélék fejlődésükben igen visszamaradtak. A munkások napszáma 50—100 korona között váltakozott. Az aratási munkák biztosítása körül úgy magam, mint az I. fokú közigazgatási hatóságok a szükséges intézkedéseket megtettük. Az ipar, kereskedelem pang. A közigazgatási ügymenet mindenütt torlódott, de fennakadás sehol sem volt észlelhető. Köröstarcsa községben az orvosi állásra dr. Burudz János volt kórházi segédorvos, az orosházi ügyvezető orvosi állásra dr. Csermák Béla, az I. orvosi állásra dr. Kováts Gábor, a ti.-ra dr. Gabnai Sándor orvosok választattak meg. Pétermann József gyomai községi főjegyzőt, aki főispáni intézkedéssel hivatalától felfüggesztetett, a belügyminiszter állásába visszahelyezte. Bakos Béla pusztaföldvári jegyző ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett. Györfi Béla békési nyilvántartó kétszer 10 K. Branyicki László ujkigyósi segédjegyző 10 kor. rendbírsággal sújtatott. A községi mozgalmak során felemlítem, hogy ujabban ismételten megindult Nagygerendásnak Békéscsabától való elszakítása érdekében a kísérlet. A mozgalom vezetője Lavatka Gyula plébános, aki a hó végén küldöttségileg járt fenn a belügyminisztériumnál. Bucsatelepen csendőrőrs állíttatott fel, mely május 14-én működését megkezdte. A Dobozmegyeren szükségelt csendőrőrs felállítása iránt illetékes helyen lépéseket tettem, valamint megindítottam a tárgyalásokat aziránt, hogy Dobozmegyer az interurban telefon hálózatba bekapcsoltassék. Az elmúlt hó folyamán gróf Széchenyi Miklós püspök a vármegye több községét, így Orosházát, Békéscsabát, Kondorost meglátogatta, ahol bérmálásokat végzett. A lakosság és hatóságok mindenütt illő tisztelettel fogadtak. A vármegyebeli községek nagy része gróf Apponyi Albertet 75 éves évfordulója és 50 éves közéleti munkássága alkalmából országos érdemei méltatásaként díszpolgárrá választotta. A Földmives Szövetség május hónapban megtartott budapesti kongresszusára a vármegye egyes községeiből nagyobb számú küldöttség ment fel és vett részt. Államellenes, restruktiv mozgalmak ellenőriztettek, e tárgyban csupán Szarvason merült fel egy jelenség, melynek során Demeter György munkásvezér házában tartott kutatások igazolták, hogy nevezett mintegy 2 zsákra való forradalmi időkből származó nyomtatványokat és könyveket őrzött, bár ezt a megin Békéscsaba, 1921. június 11. dított csendőri nyomozás nem igazolta, alaposnak látszik az a gyanú, hogy a nyomtatványokat osztogatta. Nevezettet letartóztatták és a bíróságnak átadták. Az adókivetés és behajtás tárgyában beérkezett jelentések szerint a munkálatok óriási mértékben igénybe veszik az erre hivatott közegeket. Végül jelentem, hogy a vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállítása céljából az állampénztári kimutatások elkészültek és beérkeztek, melyek alapján a számvevőség a névjegyzék nyers kimutatását már egybeállította; eszerint a legtöbb adót fizetők névjegyzéke: 435,916 K adóval kezdődik és 8006 adóval végződik. A névjegyzék elbírálása az igazoló-választmány legközelebbi, július 5-iki ülésén fog megtörténni. fiz Aurora Gyóni-estje F. hó 9-én, este fél 9 órakor tartotta az Aurora-kör a Közművelődés Házában felolvasó estéjét, melyet Gyóni Áchim Géza emlékének szentelt. Meglehetős kevés érdeklődést mutatott a közönség, pedig Gyóni Géza emléke, kit rokonsági kötelék is fűz Csabához, ki itt kezdte bontogatni költő-lelke szárnyait, legalább is zsúfolt házat érdemelt volna. Gyóni egyéniségét és költészetét dr. Kemény Gábor felső leányiskolai tanár ismertette szépen megirt, sok szeretetről tanúskodó felolvasásában. Felfogásában azonban voltak olyan tévedések, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Csodálkozva hallgattuk, hogy ő, aki személyesen ismerte Gyónit, aki költészetébe teljesen belemerült, nem vett észre az ő egyéniségében olyan tulajdonságokat, amelyek pedig alapvonását adják meg a költő jellemének. Meg sem említette vallásosságát. Pedig Gyóni egész életén átviharzik az ő „egyéni vallásosságának kialakulásához vezető benső küzdelem. Ifjú korában megfogja már a szülői háznak protestáns vallásossága s a falu népének áhítata, később meg-meg gyötri a kétkedés, tusakodik azzal a vallásossággal, mely gyermek lelkébe plántálódott, de soha nem tud szakítani a hittel. Mindjobban egyénivé s így öntudatosabbá válik vallásossága s élete utolsó hónapjaiban gyönyörű zsoltárok írására ihleti. Az estén előadott költeményei közt tán' egy sem volt, amelyben ne csillant volna meg a vallásos motívum, csak épen az előadó nem vette ezt észre, vagy legalább is nem irányította erre hallgatói figyelmét. Izzó hazaszeretetét nem domborította ki eléggé a felolvasó. Pedig ez a lángoló, hazája sorsa miatt szenvedő honszerelem volt az, ami az antimilitarista Gyónit, a leghevesebb, meggyőződéses militaristává tette, nem pedig a naivság. Hazája sorsa és jövője legalább annyira érdekelte a költőt, mint a szociális problémák, mégis alig hallottunk erről, míg Gyóni szocialismusát erősen aláfestette a felolvasó. Nincs elegendő helyünk arra, hogy bővebben vitázzunk erről a témáról, de nagy vonásokban ezek az észrevételeink. Egyebekben az ismertetés mint említettük, sok szeretettel s formásan íródott meg. A Gyóni verseket előadó leányok egész lelkesedésüket s tudásukat adták. Sok megérdemlett tapsot is arattak.