Körösvidék, 1921. április-június (2. évfolyam, 69-141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

Mi van ma ? 1921. junius 11., szombat Róm. kath.: Barnabás. Prot.: Barnabás. A nap kél reggel 4 óra 3 perckor, nyugszik 19 óra 56 (este 7­ 56) perckor A hold kél 22 óra 14 perckor, (10 ó. 14 p.) nyugszik 11 óra 34 perckor. D. u. 3 órakor: Mezőgazdasági bizott­sági ülés a ivárosházán. Este fél 9 órakor: Erzsébethelyi Dalos­kör hangversenye. A Tisza-per tárgyalása A tárgyalás megnyitása után Gadó István dr. elnök felhívja Gertner Marcellt, hogy valljon ügyvédet. Gertner kijelenti, hogy ragaszkodik eddigi védőjéhez, mire a bíróság ki­hirdeti a határozatot, hogy Gertner mellé védőül dr. Korn Aurél ügyvé­det rendeli ki. Elrendeli az elnök az ismeretlen helyen tartózkodó Menczner Ignác tanuvallomási jegyzőkönyvének fel­olvasását. Azt vallotta, hogy 1918. október 31-én este a Károlyi párt­kör előtt látott egy autót megállni, melyből 4—5 ember szállott ki. Kö­zöttük volt Dobó is, aki Tisza meg­gyilkolására vonatkozólag tett meg­jegyzést. Hollósi József rendőrellenőr a kö­vetkező tanú, aki hallotta, hogy 1918. október 31-én este 6 órakor Kéri Pál, ki gummiköpenyben volt, óráját megnézve kihirdette, hogy Tisza Pista már nem él. A védők kérdéseket intéznek a tanúhoz, azt bizonyítva, hogy Kéri sohasem hordott órát és a kérdé­ses napon rövid prémes kabát­ban volt. Fischer Józsefné Gertner családi életéről tett vallomást. Cserna Andor hirlapiró elmondja, hogy 1918. október hó 31-én este Fényes megjelent Az Est szerkesztő­ségében és kijelentette, hogy Tiszát nem lett volna szabad meggyilkolni. Ugor Béla Tisza volt soffőrje el­mondta, hogy október 31-én paran­csot kapott, hogy az autót hosszabb útra szerelje fel, de ezt a parancsot Tisza később visszavonta. Sebestyén Arnold elmondta, hogy október 31-én délelőtt Kéri nála volt Az Est kiadóhivatalában. Ifjabb Kali József Dobó alibijét igyekszik bizonyítani. A tárgyalást holnap folytatják! Rabolnak az oláhok (Gyula, június 10.) Az Almássy uradalomból, a legelőről 71 darab jószágot elraboltak az oláhok. Be­törtek az uradalom területére s on­nan egyszerűen áthajtották a legelő jószágokat. Mikor kérdőre vonták az oláh határőrséget, azok azzal védekeztek, hogy a magyarok még annak idején lovakat hoztak el tőlük ilyen módon. A különbség csak az, hogy mi a saját lovainkat hoztuk vissza, ők azonban olyan jószágot raboltak el, amelyik soha nem volt az övék. Drozdyt felmentették (Veszprém, június 10.) A vesz­prémi kir. törvényszék Drozdy Győző volt nemzetgyűlési képvise­lőt az izgatás vádja alól felmen­tette. Az ítélet jogerős. Térffy lemondott (Budapest, június 10.) A gabona­gyűjtés országos kormánybiztosa, Térffy államtitkár lemondott és már el is hagyta hivatalát. - i Körösvidék Oláh-cseh szövetség Magyarország ellen Prága, június 10. Megírta a Körösvidék, hogy Csehország és Románia között védelmi szerződés jött létre — Magyarország ellen. Az egyezmény hiteles szövege a következő : 1. „Ha Magyarország anélkül, hogy provokálták volna, a szerződő felek valamelyike ellen támadást kísérelne meg, a másik fél kötelezi ma­gát, hogy a megtámadott félnek védelmére kel azokkal az intézkedésekkel, amelyek a szerződés 2. cikkelyében szerepelnek. 2. A cseh köztársaság és a román királyság illetékes szakközegei kölcsönös megegyezéssel a később megkötendő katonai egyezségben hatá­rozzák meg a jelen egyezség végrehajtására felétlenül szükséges intézke­déseket. 3. A szerződő felek egyike sem köthet valamely harmadik hatalom­mal szövetséget anélkül, hogy erről a másik felet értesítette volna. 4. A két kormány, hogy béketörekvéseikben megegyezőleg járhassanak el, kötelezi magát, hogy egyezséget köt külügyi politikájuknak a Magyar­országhoz való viszonyuk kérdésében való szabályozásáról. 5. Ez az egyezség két évig marad érvényben a ratifikálási okmányok kicserélésének napjától számítva. Ennek az időtartamnak elteltével ezt az egyezséget bármely szerződő fél felmondhatja, de a felmondás után is még hat hónapig érvényben marad. 6. Ezt az egyezséget közölni fogják a népszövetséggel. A szerződést Bukarestben április hó 23-án írták alá. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése Békés vármegye közigazgatási bi­zottsága Daimel Sándor alispán el­nökletével ülést tartott. Az ülésen előterjesztett alispáni jelentést a kö­vetkezőkben ismertetjük : Amilyen kis számban fordulnak elő személybiztonság ellenes cselekmé­nyek, éppen olyan nagy számban mu­tatkoztak a vagyonbiztonság ellenes cselekmények. Előfordult ugyanis személybiztonság ellenes cselekmény 22, vagyonbiztonság ellenes cselek­mény 205. A személybiztonság meg­zavarása testi sértések alakjában, míg a vagyonbiztonság megsértése lopás, betörés, csalás, sikkasztás, vagyon­rongálás és a vagyon ellen irányuló tettek alakjában fordultak elő. Baleset 2 volt, az öngyilkosságok száma 13. Tűzeset összesen 4 izben­ merült fel, leégett 2 ház, 1 szalmakazal, 1 szín. A május havi lisztek kiutalása és szétosztása mindenütt megtörtént, a lisztek minősége ellen kifogás nem merült fel. A kormány, az országszerte erő­södő konszolidációra hivatkozással, a jövő gazdasági évben a lisztellá­tást a szabadforgalom alapjára he­lyezte. Elvként kimondotta, hogy a hatósági ellátásra igényjogosultsága senkinek sincs. A gabonagyűjtés során kelt ren­deletek értelmében a leszámolások lezárultak és napjainkban a zárolt feleslegek átvétele, a be nem szol­gáltatott készletek után előírt váltság­árak kiszabása folyik. Az e tárgyban hozott alsóbbfokú határozatok ellen nagy számban érkeznek felebbezések, melyek elbírálása körül mindenkor a legmesszebbmenő méltányossági elvek érvényesülnek s a fő súlyt arra fektetem, hogy a kiszabott váltság­árak behajtása lehetőleg mindenütt mellőztessék és a helyett a ter­melőknek mód adassék arra nézve, hogy az elmaradt gabonát, a jövő évi termésből és pedig az első cséplés eredményéből búza alak­jában beadhassák. A száraz időjárás a jó termés­ki­látásokat lerontotta. Az elmúlt havi szárazság a mező­gazdaságra kedvezőtlen volt, mert a meleg napok következtében úgy az őszi, mint különösen a tavaszi gabonafélék fejlődésükben igen vis­­szamaradtak. A munkások napszáma 50—100 korona között váltakozott. Az aratási munkák biztosítása kö­rül úgy magam, mint az I. fokú közigazgatási hatóságok a szükséges intézkedéseket megtettük. Az ipar, kereskedelem pang. A közigazgatási ügymenet min­denütt torlódott, de fennakadás sehol sem volt észlelhető. Köröstarcsa községben az orvosi állásra dr. Burudz János volt kór­házi segédorvos, az orosházi ügy­vezető orvosi állásra dr. Csermák Béla, az I. orvosi állásra dr. Kováts Gábor, a ti.-ra dr. Gabnai Sándor orvosok választattak meg. Pétermann József gyomai községi főjegyzőt, aki főispáni intézkedéssel hivatalától felfüggesztetett, a belügy­miniszter állásába visszahelyezte. Bakos Béla pusztaföldvári jegyző ellen a fegyelmi eljárás elrendelte­tett. Györfi Béla békési nyilvántartó kétszer 10 K. Branyicki László uj­kigyósi segédjegyző 10 kor. rend­bírsággal sújtatott. A községi mozgalmak során fel­említem, hogy ujabban ismételten megindult Nagygerendásnak Békés­csabától való elszakítása érdekében a kísérlet. A mozgalom vezetője La­vatka Gyula plébános, aki a hó végén küldöttségileg járt fenn a belügyminisztériumnál. Bucsatelepen csendőrőrs állíttatott fel, mely május 14-én működését megkezdte. A Dobozmegyeren szükségelt csend­őrőrs felállítása iránt­ illetékes helyen lépéseket tettem, valamint megindí­tottam a tárgyalásokat aziránt, hogy Dobozmegyer az interurban telefon hálózatba bekapcsoltassék. Az elmúlt hó folyamán gróf Szé­chenyi Miklós püspök a vármegye több községét, így Orosházát, Bé­késcsabát, Kondorost meglátogatta, ahol bérmálásokat végzett. A lakos­ság és hatóságok mindenütt illő tisztelettel fogadtak. A vármegyebeli községek nagy ré­sze gróf Apponyi Albertet 75 éves évfordulója és 50 éves közéleti mun­kássága alkalmából országos érde­mei méltatásaként díszpolgárrá vá­lasztotta. A Földmives Szövetség május hónapban megtartott budapesti kong­resszusára a vármegye egyes köz­ségeiből nagyobb számú küldöttség ment fel és vett részt. Államellenes, restruktiv mozgal­mak ellenőriztettek, e tárgyban csu­pán Szarvason merült fel egy jelen­ség, melynek során Demeter György munkásvezér házában tartott kutatá­sok igazolták, hogy nevezett mint­egy 2 zsákra való forradalmi idők­­­ből származó nyomtatványokat és­­ könyveket őrzött, bár ezt a megin­ Békéscsaba, 1921. június 11. dított csendőri nyomozás nem iga­zolta, alaposnak látszik az a gyanú, hogy a nyomtatványokat osztogatta. Nevezettet letartóztatták és a bíró­ságnak átadták. Az adókivetés és behajtás tárgyá­ban beérkezett jelentések szerint a munkálatok óriási mértékben igénybe veszik az erre hivatott közegeket. Végül jelentem, hogy a vármegyei legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállítása céljából az állampénz­tári kimutatások elkészültek és be­érkeztek, melyek alapján a szám­vevőség a névjegyzék nyers kimu­tatását már egybeállította; eszerint a legtöbb adót fizetők névjegyzéke: 435,916 K adóval kezdődik és 8006 adóval végződik. A névjegyzék el­bírálása az igazoló-választmány leg­közelebbi, július 5-iki ülésén fog megtörténni. fiz Aurora Gyóni-estje F. hó 9-én, este fél 9 órakor tartotta az Aurora-kör a Közműve­lődés Házában felolvasó estéjét, melyet Gyóni­ Áchim Géza emléké­nek szentelt. Meglehetős kevés érdeklődést mutatott a közönség, pedig Gyóni Géza emléke, kit rokonsági köte­lék is fűz Csabához, ki itt kezdte bontogatni költő-lelke szárnyait, legalább is zsúfolt házat érdemelt volna. Gyóni egyéniségét és költészetét dr. Kemény Gábor felső leányiskolai tanár ismertette szépen megirt, sok szeretetről tanúskodó felolvasásá­ban. Felfogásában azonban voltak olyan tévedések, amelyeket nem hagyhatunk szó nélkül. Csodál­kozva hallgattuk, hogy ő, aki sze­mélyesen ismerte Gyónit, aki köl­tészetébe teljesen belemerült, nem vett észre az ő egyéniségében olya­n tulajdonságokat, amelyek pedig alapvonását adják meg a költő jel­lemének. Meg sem említette vallá­sosságát. Pedig Gyóni egész éle­tén átviharzik az ő „egyéni vallá­sosságának kialakulásához vezető benső küzdelem. Ifjú korában meg­fogja már a szülői háznak protes­táns vallásossága s a falu népének áhítata, később meg-meg gyötri a kétkedés, tusakodik azzal a vallá­sossággal, mely gyermek lelkébe plántálódott, de soha nem tud sza­kítani a hittel. Mindjobban egyénivé s így öntudatosabbá válik vallásos­sága s élete utolsó hónapjaiban gyönyörű zsoltárok írására ihleti. Az estén előadott költeményei közt tán' egy sem volt, amelyben ne csillant volna meg a vallásos motí­vum, csak épen az előadó nem vette ezt észre, vagy legalább is nem irányította erre hallgatói fi­gyelmét. Izzó hazaszeretetét nem dombo­rította ki eléggé a felolvasó. Pedig ez a lángoló, hazája sorsa miatt szenvedő honszerelem volt az, ami az antimilitarista Gyónit, a leghe­vesebb, meggyőződéses militaris­tává tette, nem pedig a naivság. Hazája sorsa és jövője legalább annyira érdekelte a költőt, mint a szociális problémák, mégis alig hal­lottunk erről, míg Gyóni szocialismu­sát erősen aláfestette a felolvasó. Nincs elegendő helyünk arra, hogy bővebben vitázzunk erről a témá­ról, de nagy vonásokban ezek az észrevételeink. Egyebekben az ismertetés mint említettük, sok szeretettel s formá­san íródott meg. A Gyóni verseket előadó leányok egész lelkesedésüket s tudásukat adták. Sok megérdemlett tapsot is arattak.

Next