Körösvidék, 1921. április-június (2. évfolyam, 69-141. szám)
1921-04-22 / 86. szám
Békéscsaba, 1921. április 22. Csütörtök 11. évfolyam 85. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér 18. szám A szerkesztőség telefonszáma : 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 200 K. — Egyes szám ára 2 korona Megmozdul vasárnap Békéscsaba keresztény társadalma is, hogy felemelje követelő szavát a forradalom előkészítésében bűnös újságok felelősségre vonása mellett. A hazafias társadalmi egyesületek összessége hívja egybe tagjait, hogy Csaba egész társadalma hallassa szavát s követelje az illetékesektől, a kormánytól, a nemzetgyűléstől a bűnösök megbüntetését. Ma még büntetlenül kalózkodnak az átfestett forradalmárok és hintik a konkolyt most is, habár alig száradt meg rajtuk a friss festék, mellyel vörös ábrázatukat nemzeti szinre átmázolták. De közeleg az idő, amikor felelniök kell cselekedeteikért s az ítélet — hisszük — szigorú, de igazságos lesz. Ha most kezünkbe vesszük a forradalmi újságokat, megdöbbent a mai destruktív sajtó arcátlansága, hogy mindazok után, amit 1918. év végén s 1919 elején mertek, most is élnek, sőt ítélnek, felelősségre vonnak, purifikálnak. Vasárnap Csaba keresztény társadalma mond ítéletet a bűnösök felett, mert itt megbocsátásnak helye nincs. Minden bűn nyerhet bocsánatot, minden bűnnek lehet mentsége, de a hazaárulásnak, az országpusztításnak nincs mentsége! A bűnösök ezt érzik és a rendes szokás szerint igen hangosak s éppen ők követelik a leglármásabban a büntetést. Megvádolnak mindenkit, aki ma a fórumon van és a terror bekövetkeztekor követett passzivitást akarják ugyanolyan elbírálás alá bocsátani, mint a saját, a terrort előkészítő aktivitásukat. A felületes szemlélőben ez ideig-óráig keltheti azt a gondolatot, mintha méltatlan és ártatlan üldözés folyna, de az ítéletnél ki fog derülni, hogy kik a megtévesztettek és kik a bűnösök. Mi is követeljük, hogy mindenki bűnhődjék, akinek bármilyen előkészítő szerepe volt az 1918. október 31. elkövetkezésében, de meggyőződésünk, hogy nem lesz mód arra, hogy a zsidó destrukció bajnokai tisztára mosakodhassanak azért, mert a kereszténységnek is voltak a szabadkőművesség, a liberális zsidódemokrácia mákonyával megbolondított bélpoklosai, mert akik bűnösök, azok nem fajuk szerint, de bűneik súlyához mérten fognak bűnhődni. A magyarság mindig lobbanékony természet volt. Hirtelen akart gyönyörű, színes álmokat megvalósítani, de ha már egy kissé eltávolodott a cél, a küzdelemben elernyedt. Erre is számít a túlsó oldal. Ezúttal azonban hiába. A magyar megtalálta önmagát s miután kivetette magából a tagjait elernyesztő elemeket, szívós akarattal küzd nemes nagy célja, a keresztény Magyarország felépítése felé. Ennek az építőmunkának egy része az a mozgalom, amely most érkezett Budapest, ápr. 21. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Jelenti, hogy Drozdy Győző sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. A kormányprogramm vitájához Rassay Károly szólal fel. A kormányválság oka a királykérdés. Emiatt szakadtak meg a csehekkel folytatott tárgyalások is. Addig konszolidáció nincs, míg a királykérdést a kormány meg nem oldja. Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter reflektál Beniczky Ödön tegnapi mentelmi bejelentésére. Kijelenti, hogy a kormányzó semmi intézkedést nem tett s mindenről csak utólag értesült. Elmondja ezután a történteket. Az utasításokat ő adta ki s vállalja értük a felelősséget. Izgatott közbekiáltások hangzanak el és óriási zaj támad. Az igazságügyminiszter magyarázkodik, de a zaj folyton fokozódik. Végül ismét kijelenti, hogy a tett intézkedésekért felelősséget vállal. Andrássy Gyula gróf foglalkozik Grieger tegnapi beszédével a királynak a forradalom kitörésekor követett magatartásával kapcsolatban. Majd Rassayval szemben annak a reményének ad kifejezést, hogy a nemzetgyűlés vissza fog térni a legitim koronás királyhoz s megkeresi a törvényes utat ennek a kérdésnek a megoldására. A királyválasztást a legszörnyűbb gondolatnak tartja. A kormány programmjához szólva kijelenti, hogy bizalommal viseltetik a kormány és a miniszterelnök személye iránt. A demagógia ellen küzdeni kell. Az agrárérdekek szoros kapcsolatban vannak a kereszténység érdekeivel. A jogrend híve, de minden hatóság tartsa meg hatáskörét. Szól még a Gömbös államtitkárságáról, s majd hibáztatja, hogy a miniszterelnök az ipar- és kereskedelem istápolásáról keveset beszélt. A kormányprogrammot pártolja. Beniczky Ödön a házszabályokhoz szól. Tomcsányival szemben kiel hódító útjában Csabára. A közéletet meg kell tisztítani a fertőző sajtótól s biztosítékot kell teremteni arra, hogy soha többé a tömegek lelke megmérgezhető ne legyen. A keresztény nemzeti eszme lánglelkü, gyujtószavú apostolai jönnek közénk, hogy segítsenek felrázni közönyéből minden keresztény testvérünket s a határozat, amit Csaba népe hozni fog, erős pillére lesz a jövendő Nagy-Magyarország megdönthetetlen várának jelenti, hogy az igazságügyminiszter előadása nem fedi a tényeket. Felolvas két táviratot, mely a letartóztatásukat rendeli el s amely a jelentést a kormányzó első szárnysegédéhez kéri s amelyek alá Magasházy százados van aláírva. Ezek után nem vitatkozik, hogy kinek az előadása felel meg az igazságnak. Tomcsányi válaszában kijelenti, hogy a kérdéses alkalommal a kormányzóságon tartózkodott, innen intézkedett s igy eshetett meg, hogy a táviratok a szárnysegéd aláírásával vannak ellátva. Nem az a fontos, hogy ki írta alá a táviratokat, hanem hogy ki felelős érte. Tasnády-Kovács József felszólalása után Bethlen István gróf miniszterelnök kérte, hogy a pénzügyi javaslatokat tárgyalják. Vita után a javaslatot elfogadták. Drozdy a Távirati Iroda ügyében interpellált, interpellációját kiadták a miniszterelnöknek s az ülés végetért. A pártok hangulata Budapest, április 21. A kisgazdapárt intézőbizottsága d. u. 5 órakor ülést tartott, 6 órakor pedig pártértekezlet kezdődött, melyen a Beniczky-féle mentelmi bejelentésről tárgyalnak. Úgy volt, hogy Tomcsányi megbukott, de később az az álláspont győzött, hogy emiatt nem szabad megbuknia, mert legitimista akciónak tartják Beniczky bejelentését. A keresztény pártban nyugodtan várják a mentelmi bizottság döntését s addig semmilyen irányban állást nem foglalnak. Az angolok ratifikálták a magyar békét London, április 21. Az angol alsóház második olvasásban elfogadta a trianoni békeszerződés ratifikálására vonatkozó javaslatot. Újra a királylátogatás Tomcsányi miniszter és Beniczky vitája — Izgalmas ülés a Házban — Holnap a pénzügyi javaslatokat tárgyalják GONDOLATOK Van-e olcsósági hullám ? Egyesek azt mondják, hogy van, sokan azt, hogy nincs. És az utóbbiak vannak többségben. Azok a szegény emberek például, akik a vendéglői sovány kosztra vannak utalva — katonák, civilek egyformán — súlyos panaszokkal keresnek fel. Amikor ugyanis a drágaság emelkedett, szépen lépést tartottak vele a vendéglői árak is, sőt akárhányszor meg is előzték a derék vendéglősök az áremelkedést. Jött aztán a nyersanyagok árának 50—70 százalékos csökkenése és a vendéglői áraknak 20—30 százalékos hatósági leszállítása. A szegény kosztosok havi adója maradt a régi. Közben ismét drágultak az árak a hatósági közbelépésre s íme, az emelés eszébe jutott a derék vendéglősöknek, akik csökkenteni mindig elfelejtenek. Most a vendéglősök, italmérők stb. gyűléseznek, tömörülnek. Én fogadok akármibe, hogy azt a soksok homoki vinkót, amit — tekintettel az ármegállapításra, tokaji asszuvá léptettek elő, — a tömörülés után sem fogják a maximális áron adni. Jól is teszik. Elvégre arra való a rendelet, hogy végre ne hajtsák!. .. * A magyar nóta. A szemfüles csehek ismét jó fogást csináltak. Az úgy látszik, igen bizonytalan alapokon álló Csehszlovákia egyik veszedelmes ellenségéül fedezték fel a cigányokat, helyesebben nem is a cigányokat, hanem a magyar nótát. Hát , van is valami igazságuk. A magyar nóta a legbiztosabb ébrentartója az elkeseredésnek, a hazafiságnak s bizony ez ellen küzdenie kell a vitéz cseheknek. Csak az a kérdés, hogy a cigányok igazolvánnyal való felszerelése, esetleges kiutasítása, minden megrendszabályozása és a megszállott magyar felvidék cseh muzsikusokkal való megtömése eléri-e a kívánt célt. Mert ha el is hallgattatják a magyar nótát a hegedűn, a cimbalmon, a klarinéton, soha el nem hallgattatják a magyar szivekben, ahol kitörülhetetlenül és örökre fennmarad s — túléli a csehek rövidre szabott uralmát. *i Zsidó pénz nem kell ! A szerencsi ébredők az elsők, akik nyíltan visszautasították legutóbb a zsidók tudáspénzét, amelyet a szerencsi történelmi nevezetességű ősrégi református templom újjáépítésére adni akartak. Határozatot hoztak, hogy minden Ébredő Magyar 2 koronát ads a szükséges közel négymillió korona ily módon rendelkezésére áll a tűzvész sújtotta szerencsi kálvinistáknak. Vajjon mikor emelkedik mindenki a keresztény, a magyar faji önérzetnek ilyen magas hatása, mint a szerencsi Ébredők ? Nálunk még igen soká, mert mi még a megszokott kényelmünkről sem tudunk lemondani, nemhogy nélkülözést vállaljunk az eszméért. Az üzlet — az más. És a jövedelmet, a hasznot, a pénz hatalmát átengedik az ellenségnek . . .