Körösvidék, 1921. július-szeptember (2. évfolyam, 142-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

Békéscsaba, 1921 szeptember 15 ikiiihi • i imimimn -j. Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István­ tér 18. gzuro A szerkesztőség telefon­száma: 60 Frégyg&tion keresztény politikusi napi/stp • előfizetési árak: húra 35 K, negyedévre 100 K, félévre 2ű0 K. — Egyes szám óra 2 korona 1 franciák nem BMeji Ippimogorország megszállását Hirek tsjabb­antáRt fenyegetéseHros Paris, szeptember 14. A „Morningspost" magánértesülés alapján azt írja,­ hogy a szövetséges hatalmak újabb jegyzéket akarnak intézni a magyar kormányhoz Nyugatmagyarország ügyében. Hir sze­rint a jegyzék fenyegető hangú lesz és tudomására adja a kormánynak, hogy ha tíz napon belül nem gondoskodik a nyugatmagyarországi területek kiürítéséről és átadásáról, akkor a szövetséges csapatok megszállják az átadandó terü­leteket. Megjegyzi a lap, hogy ez a hír angol forrásból ered. Nézete szerint a franciák nem akarják sürgetni Nyugat­magyarország átadását, mert szerintük elsősorban a német birodalom gyarapítását kell megakadályozni. Botrány (vk) A kiviteli engedélyek körül súlyos hibák történtek. Ez már tény. A rendőri nyomozás megállapította, hogy voltak, akik visszaéltek hiva­talos hatalmukkal s anyagi előnyök szerzésére használták fel ezt a bizal­mat, amellyel illetékes körök őket megajándékozták. Röviden úgy hív­ják ezt, hogy panamáztak. A panama szálai politikai körök felé vezetnek, de m­ég nem állapí­tották meg, hogy valjon tényleg po­litikai botrányról, vagy pedig közön­séges — bár nagyobb arányú — visszaélésről van-e szó. Szomorú, de jellemző a mai álla­potokra, hogy nagy örömmel kiálta­nak politikai botrányt nemcsak kü­lönféle lapok, hanem a nagyközön­ség is. Annyira megszoktuk, hogy a politikát mindenre, főként egyéni és anyagi előnyök biztosítására hasz­nálják ki, hogy egész természetes­nek tartja a közvélemény, ha bármi­lyen bűntény felfedezésénél politikai botrányt kiabálnak. Kétségtelen, hogy voltak, sőt van­nak politikai hibák, az is bizonyos, hogy maguk a pártok is szeretnek politikai kérdést csinálni mindenből, de annyira talán még se jutottunk, hogy ebben a szerencsétlen hazában minden csak politika volna, a jó is meg a rossz is? Mindig az volt a mi átkunk, hogy politizáltunk. Politizáltunk, ha utat kellett csinálni, ha iskolát kellett építeni, politikai kérdésen múlt egy kórház felállítása, politika volt vas­utunk — mindent, de mindent a politika nézőpontjából szemléltünk akkor is, ha gazdasági, kulturális, sőt irodalmi, vagy művészeti kér­désről volt is szó. Legújabban már a bűntényeket is politikai szempont­ból vizsgálják. Hát nem végtelenül szomorú ez? Nem kell ez ellen min­den áron küzdeni? Az eredményes küzdelem követeli, hogy a kiviteli ügyben a lehető leg­legerélyesebben folytassák le a rendőri nyomozást. Ki kell derülni feltétle­nül annak, hogy mi volt ott a kivi­teli engedélyek körül. Ha közönséges bűntényről van szó, meg kell védeni a politikai pártot — bármelyik legyen is az — amelyet bele akarnak rántani a sárba. Tisztán kell ebből kikerülniük a becsületes vezéreknek s az ártat­lan politikai faktoroknak. Ha pedig tényleg politikai bot­rányról volna szó, derítse ki ezt is könyörtelenül a vizsgálat. Azután jöjjön a bűnhődés. Érje a legtel­jesebb erkölcsi büntetés azt a poli­tikai pártot — ha van ilyen — amely az ország kétségbeejtő álla­potában akár pártkassza, akár vezé­rek érdekében le mer térni az egye­nes, erkölcsös, tisztességes útról. Mert a túlzott politizálás is nagy lukszus egy ilyen koldus ország né­pének, de a politikai botrányok elő­idézése, a politikai panamázás olyan bűntény, amelyet nem lehet meg­bocsájtani egy pártnak sem. a B m m n n n : !BVBflHI!lflEICII)jliltBD! IHJIOUDIUCUUfl<I.MCIVSMVIGf>UUKa György herceg követeli íi szerb­ trónt (Roma, szept. 14.) A „Secolo" Franchet de Esperavnak György herceggel folytatott megbeszéléseiből részleteket közöl. Ezekből kitűnik, hogy György herceg é­es szemre­hányást tesz Pasicsnak, amiért őt a szerb trónról való lemondásra bírta. Meggyőződése szerint Sándor király egyáltalában nem népszerű országában, sőt az orsszág társadal­mának majdnem minden rétege ellenséges indulattal viseltetik iránta. György herceg elhatározta, hogy lemondását érvényteleníti és követeli Sándor király távozását. Az oroszok csapatokat szállítanak nyugat felé (Varsó, szept. 14.) Az orosz kormány nagy csapatokat szállít a nyugati orosz határ­ra. Az útban lévő csapatokat mind kitűnő felszereléssel lát­ták el. Egsrn dr. és 18 társa ellen megindul a büntető eljárás (Bécs, szept. 14.) Egari dr. fel­kelővezér és 18 társa ellen a bécsi törvényszék előtt megindították az eljárást különböző vétségek, kémke­dés, hazaárulás, rablás, illetve gyil­kossági kísérlet címén. Ügyüket kü­lön nyugatmagyarországi tanács fogja tárgyalni, amely elsősorban arról az elvi kérdésről dönt, vajjon a tett elkövetésének idején külföldiek vol­tak-e vagy burgenlandiak. Az utóbbi esetben is, az ismeretes osztrák tör­vényhozási intézkedés szerint, a tör­vénykezés a magyar büntetőtörvény­könyv alapján történik. Ultimátumot készít a nagykövetek tanácsa (London, szept. 14.) A nagyköve­tek tanácsa ultimátumot készít, ame­lyet Nyugatmagyarország átadása ügyében intéz a magyar kormányhoz. Nagyatádi Szabottak bizalmat szavaznak (Budapest, szept. 14.) Még min­dig feszült érdeklődéssel várják a kisgazdapárt ma délutáni értekezle­tének eredményét. Ma már általános az a meggyőződés, hogy nagyatádi Szabónak bizalmat szavaz a párt, minthogy őt semmi felelősség sem terheli a panamák ügyében. Újabb letartóztatások az Erzberger elleni merénylet ügyében (München, szept. 14.) Az Erzber­ger gyilkosainál tartott házkutatás súlyos adatokat adott a nyomozó hatóságok kezébe. A kiküldött bi­zottság Münchenben is több ház­kutatást tartott, amelyek eredménye­képen újabb hat letartóztatás történt. Letartóztattak egy özvegyasszonyt is a lányával és egy volt hadapród fiával együtt, valamint több müncheni diákot, akik ellen az a gyanú, hogy szintén részt vettek a gyilkosság előkészítésében. A magyar válaszjegyzék nem tetszik a szövetséges ha­talmaknak (Paris, szept. 14.) Irányadó án­tantkörökben kedvezőtlen hatást keltett a magyar kormány nyugat­- magyarországi válaszjegyzéke. A­­ szövetségesek úgy vélik, hogy az­­ átadást kényszer rendszabályokkal­­ kell biztosítaniok. II. évfolyam 210. szám, I­gazÉsági Egyesület volesztnyi gyűlése ölssó korpa a gazdáknak A „Békésvármegyei Gazdasági Egyesület" tegnapi választmányi gyűlésén egy a gazdák érdekét kü­lönösen érdeklő ügy került tárgya­lásra és az az ülés legnagyobb ré­szét igénybe is vette. Arról volt ugyanis szó, hogy a gazdáknak módot kell nyújtani ahhoz, hogy eladott búzájuk korpáját megkap­hassák, mert ma korpához csak nagyon magas áron juthatnak, ami pedig a jószágneveléshez és a tej­termeléshez nélkülözhetetlen takar­mány. Az egyesület érdemes elnökének, Beliczey Gézának hathatós közben­járásával sikerült ezt az égető kér­dést megoldani azzal, hogy a Bé­késmegyei Gazdasági Egyesület be­lépett a Magyar Gazdák Termény­értékesítő Syndikátusába, amely az Agrár Industria R.-T. vezetése alatt alakult a Transdanubia malomcso­portnak a szegedi Bükk malom részvénytársaságnak és több gazda­sági egyesületnek bevonásával. Ez a sur­dikátus nagyobb mennyiségű lisztet szállít külföldre és tagjainak azt a kedvezményt adja, hogy azután a buza után, amelyet általuk vesz­nek meg a malmok, 15 százalék korpát visszaad a buza árának fele árán és ezenkívül a tagok a kivi­vitelre kerülő liszt nyereségében is részesednek. Ez annyit jelent, hogy amelyik gazda a gazdasági egyesület útján adja el a búzáját a mindenkori napi áron, tehát például 1500 koro­náért, az 15 százalék korpát vissza­kap 750 koronás áron és még el­adott búzájának arányában részt kap a liszt kiviteléből származó haszon­ból is. Hogy ez mennyi lesz, azt előre megmondani nem lehet, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minden szem eladott búzájának kor­páját visszakapja lényegesen ala­csonyabb áron, mint ahogy azt kü­lönben megvehetné. A kiviteli nye­reségnek egyharmad része jut a gazdáknak, egyharmad része pedig a gazdasági egyesületnek, ami előre­láthatólag szintén számottevő össze­get fog kitenni. A választmány nagy örömmel vette tudomásul ezt a mozgalmat, ami az első lépés arra, hogy a ter­melő közvetlenül részesedjen a fel­dolgozott nyersanyag értékesítési nyereségében, tehát jobb áron ad­hassa el terményét, mint amennyit azért a piacon fizetnek. Nemcsak a gazdákat, de Békés­csaba városát is közelről érdeklő tárgya volt az ülésnek az állat ki­beviteli szabad vásár létesítése érde­kében a Szegedi Hús és Vásárpénz­tárnak, valamint a Békéscsabai Ser­téshizlaló részvénytársaságoknak át-

Next