Körösvidék, 1921. október-december (2. évfolyam, 218-296. szám)

1921-12-04 / 275. szám

Békéscsaba, 1921. december Csütörtök SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALs Békéscsabán, Szent István­ tér 18. sz. A szerkesztőség telefon­száma s GO. 275. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre IOO K, félévre 200 K. Egyes szám ára 3 K. a magyar faj és a külpolitika Manapság gyakran halljuk külö­nösen olyan emberektől, kik az Ausz­triával való dualizmus gondolatkö­réből még nem tudták magukat egé­szen kiszabadítani, hogy a magyar faj nélkülözi a külpolitikai érettséget és ennek alapján arra a meglehető­sen merész következtetésre jutnak, hogy a magyar nemzeti királyok külpolitikát tulajdonképen nem is csináltak. Mielőtt e kérdés fejtegeté­sére rátérnénk, el kell ismernünk, hogy a magyar nemzet az évszáza­dos monarchikus államformában tény­leg meglehetős eltompultsággal nézte a külpolitikai eseményeket, ami tel­jesen érthető, hiszen önálló magyar külpolitika nem volt, viszont a di­nasztiával a nemzet függetlenségéért vívott harc állandóan igénybe vette politikai érdeklődését. Ez azonban még nem bizonyítja, mintha a ma­gyar faj nélkülözné a sikeres kül­politikához szükséges tulajdonságo­kat. Meggyőződésünk, hogy Magyar­ország független állami életének csak néhány éve alatt is teljes mértékben vissza fogja nyerni a magyar társa­dalom azt a fogékonyságot, melyet minden más önálló nemzeti életet élő és önálló külpolitikát folytató nép felmutathat. Ellenben a legélénkebben tiltakoz­nunk kell ama feltevés ellen, hogy a magyar nemzeti királyok a múlt­ban nem folytattak eredményes kül­politikát, illetve nem volt meg az európai értelemben vett külpolitikai érzékük. Az alábbiakban a magyar történelem, illetve az árpádházi ki­rályok korából csak néhány olyan momentumot ragadunk ki, melyek kiáltó bizonyítékát szolgáltatják an­nak, hogy az Árpádház uralkodói igenis a legtökéletesebb mértékben rendelkeztek külpolitikai látókörrel s a külpolitikai eseményeket az ország érdekében nagyon sikeresen ki is használták. A felsorolt esetek főként azok, amelyekkel ezek az uralkodók a fenyegető katasztrófákat előzték meg s ezzel nemzetünk meg­mentőivé lettek. Géza vezér a kalandozásokból származó 933-ik és 955-ik évi vere­ségek után eltiltotta a további ka­landozást, elrendelte a letelepedést, behívta a keresztény hittérítőket. — Géza és fia Szent István a törzs­rendszer és pogányság megszünte­tésével megelőzte a nyugati keresz­ténység biztosan bekövetkező együt­tes támadását, mely minden körül­mények között bekövetkezett volna és melynek a magyarság rokonok és szövetségesek segítsége nélkül valószínűleg áldozatául esett volna. Míg előbb a sokkal hatalmasabb fajrokon hunok, avarok elpusztultak, mert semmiféle elhárító politikát nem űztek, a náluk sokkal gyengébb ma­gyarság Géza és Szent István böl­csessége következtében fennmaradt s emellett sem faji élete, sem füg­getlensége csorbát nem szenvedett. Szent István nagyszerű politikája páratlan a történelemben. A keresz­tény vallásnak előre megfontolt ön­kéntes terjesztésével annyira leköte­lezte II. Szilveszter pápát, hogy Szil­veszter Istvánt apostoli királyi cím­mel és koronával tüntette ki s Ma­gyarországhoz való eme közeledése következtében — a pápa lévén abban az időben a legerősebb külpolitikai faktor — a leghatalmasabb külpoli­tikai összeköttetéseket biztosította Magyarország számára. István ezzel a tényével a függő hűbéri viszonyt úgy a császár, mint a pápa részéről kikerülte. Európaszerte elismert, be­fogadott, de egyben minden hata­lomtól független magyar királyságot teremtett. Ezt a kiváltságos helyzetet még megerősítette Szent­ László, aki apos­toli buzgalmával megmentette az or­szág függetlenségét VII. Gergelytől, attól a hatalmas pápától, aki IV. Henrik német császárt Canossában porig alázta. IV. Béla külpolitikai iránykeresését legjobban megvilá­gítja az a tény, hogy érezve a rokon­talanságunkból folyó veszélyes hely­zetünket, a magyarokkal fajrokon népek szövetségét megszerezendő kiküldötte Julián barátot Ázsiába, hogy a fajrokonainkkal kapcsolatot keressen. IV. Béla ezzel a tényével a turáni eszmének apostolává is lett. Magyar vérrokon településeket akart Magyarországon létesíteni, hogy az erősen megfogyatkozott magyarság sorait fajrokon törzsekkel pótolja. IV. vagy Kun László az Ottokár ellen vívott híres dürnkruti ütközet­tel megelőzte Magyarországnak szláv gyűrűbe való bekerítését, tehát ugyan- Megalakult az uj kormán Budapest, december 3. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután megala­kította kormányát. Az uj kormány tagjainak névsora a következő : Miniszterelnök: Bethlen István gróf Külügyminiszter: Bánffy Miklós gróf Honvédelmi miniszter: Belitska Sándor Pénzügyminiszter: Kállay Tibor Belügyminiszter: Klebersberg Kunó gróf Kereskedelmi miniszter: Hegyeshalmy Lajos Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Vass József Földmivelésügyi miniszter: Mayer János Igazságügyminiszter: Tomcsányi Vilmos Pál Népjóléti miniszter: Bernolák Nándor Közélelmezési miniszter tárca nélkül: Térffy Béla Az üresedésben lévő belügyi államtitkárságra Kószó Istvánt ne­vezték ki, földmivelésügyi államtitkár pedig Schandl Károly lett. A kine­vezések a hivatalos lap vasárnapi számában jelennek meg. A közélelmezési miniszter egyúttal a Közélelmezési Tanács elnöke is, mely tisztségről Hadik János gr. eddigi elnök lemondott. y II. évfolyam 294. szám. Változások a külügyminisztériumban (Budapest, dec. 3.) Kánya Kál­mán rendkívüli követ és meghatal­mazott minisztert a II. fizetési rang­osztályba nevezték ki. — Valkó La­jos pénzügyi államtitkárt a II. fize­tési rangosztálynak megfelelő rang­gal a külügyminisztérium közgazda­sági osztályainak vezetését veszi át és egyúttal a pénzügyi és kereske­delmi minisztériumok részéről lefoly­tatandó külföldi tárgyalások vezeté­sével is megbízták. Kemal pasát meggyilkolták (Konstantinápoly, dec. 3.) Az Ib­ri című lap jelentése szerint Kemal pasát Afganisztánban az angolok meggyilkolták. Kemal az ifjútörökök vezére volt és az újabbkori Törökország törté­nelmében nagy szerepe volt. Leg­utóbb mint a kisázsiai török csapa­tok fővezére, sikeresen küzdött az angolok ellen. azt a veszélyt, melyet a világháború után, sajnos, már nem tudtunk kike­rülni. IV. László nem lelkesedett Habsburgi Rudolfért, mégis Rudolf­nak adta a döntő segítséget Ottokár cseh király ellen, mert érezte, hogy a szláv bekerítés nagyobb veszede­lem a német tőszomszédságnál. A dürnkruti ütközetnek azonban még egyéb világtörténelmi következményei is lettek. A latin-germán faj meg­szabadult a szláv hódítástól s új faj elszigetelő államként Ausztria ke­letkezett A nagy cseh-morva biro­dalom megtört és ezzel Középeurópa nyugodalma helyreállott. Habsburgi Rudolf megerősödött Európa legerő­sebb császári székében, a római császári székben és IV. László és Magyarország részére biztosítva volt eme legerősebb európai állammal való külpolitikai viszony. Az Árpádok bölcsesége hazát szer­zett a magyarságnak és fentartotta azt a latin, szláv, germán népfajok között, ahol mint faj elszigetelő, faj­kibékítő és viharfogó ország oly ne­héz hivatást töltött be, amelyre ta­lán Európának egyetlen népe sem lett volna képes. Ezzel a néhány példával Magyar­ország történetének csak egy meg­lehetősen rövid periódusából vázol­tuk azokat a külpolitikai rendszabá­lyokat és lépéseket, melyeket a magyarság tett, s melyekből kitűnik külpolitikai érettségünk. A magyar történelem több figyelemmel való át­tanulmányozása során azonban min­dig több és több olyan esetre buk­kanunk, melyekből a magyar faj kül­politikai érettsége még jobban ki­tűnik. Hisszük, hogy azokat a tulajdon­ságokat, melyek belőlünk hiányza­nak, hogy kormányunkat egy őt tel­jesen megértő társadalom támogassa külpolitikai lépéseiben, néhány esz­tendő alatt kipótoljuk, illetve vissza­nyerjük s hisszük, hogy ha a teljes külpolitikai érettséget elértük, akkor meg fognak szűnni azok a jelensé­gek, melyek a kívülről szemlélő előtt úgy tüntetik fel Magyarországot, mintha itt minden egység hiányzana; végül hisszük, hogy mielőbb annyi külpolitikai érettségünk lesz, hogy bár befelé egymás között bármilyen politikai harcokat vívunk, a külföld felé a legteljesebb egységet mutatjuk. Ez azonban csak akkor fog megtör­ténni, ha a politikai élet sáncaiba csak önzetlen és megbízhatóan ma­gyar, rátermett férfiak kerülnek be.

Next