Körösvidék, 1922. január-március (3. évfolyam, 1-74. szám)
1922-01-01 / 1. szám
szellem fellendült, csak a Movének mennyi sportszervezete van ! E szellemet ápolja a vitézi rend is. 10. Egyházi és vallási fellendülés. Papjaink és püspökeink igazolják, hogy a templomok ma látogatottabbak, mint valaha s nagyobb az érdeklődés a vallás és az egyházak ügye iránt. Egész sor új egyházi és valláserkölcsi célú intézmény keletkezett. 11 v4 nevelés és iskolaügy előtérbe jutott. Az állam és az egyház aránylag is többet áldoz az iskolákra. Legutóbbi költségvetésünk is ezt igazolja. Budapesten közgazdasági egyetem, Szegeden népfőiskola létesült. A népnevelés kiterjesztésére készül a kormány. 12. Közlekedési intézményeink az anyaghiány ellenére is csodálatosan javultak. Az államvasút jobb, mint valaha volt. A posta és távirda teljesen jó már. A telefon — mely szégyene volt a legutóbbi időkig Pestnek — csodálatos módon megjavult. Budapest tisztább, rendesebb, mint korábban volt. 13. A vidék fellendülése. A vidéki sajtó csodálatosan emelkedő nívója egyes-egyedül is meggyőző bizonysága annak, hogy a magyar élet egészséges decentralizációja az egész vonalon megindult. Ébred a magyar föld és le fogja rázni a liberális korszak bűnös hanyagságának beidegződött hagyományait. A jövő pedig? A jövő utjai traszírozva vannak: a jövő ezeknek az új utaknak kiépítése kell legyen. Békéscsaba város anyakönyvi statisztikája Az elmúlt esztendőben jelentékenyen megnövekedett a születések száma, sőt a házasságkötések is nagyobb számmal fordultak elő, mint az azelőtti években. Az 1921. évben összesen 1262 születést, 552 házasságkötést és 944 halálozást jegyeztek be. Ezenkívül Erzsébethelyen 244 születés, 192 halálozás és 91 házasságkötés, Gerendáson pedig 107 születés (56 fiú, 45 leány és 6 halvaszületett), 46 halálozás 23 házasságkötés történt. Az alábbiakban közöljük Békéscsaba város anyakönyvi statisztikáját az állami anyakönyvvezetés kezdetét követő évtől 1921-ig: Kőr&ssvSssék A nemzetgyűlés szombati ülése Budapest, dec. 31. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Felolvassa az interpellációskönyvet és bejelenti, hogy a bejegyzett öt interpellációra 3 órakor kerül sor. Áttérnek az indemnitási vita folytatására. Lingauer Albin kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását. Minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Az 5 perc eltelte után Drózdy Győző foglalkozik a pénzügyminiszter adópolitikájával. A pénzügyminiszter elődje költségvetéssel jött. Az egyenesadók a kiadások 70 százalékát fedezik, a járulékos adók pedig felülmúlják a kiadásokat. Ezt az állapotot nem tartja helyesnek. A fogyasztási adó igazságtalan. Az adódetektív-rendszert meg kell szüntetni. A trafikjogot igazságtalanul kezeli a kormány. A kisüstök szabaddá tétlét nagyatádi Szabó sem tudta keresztülvinni, holott égetően szükséges a kisfőzés lehetővé tétele. A boradót meg kell szüntetni. Helyette egységes szőlőadót kell behozni. A pénzügyőröket használja fel a kormány más, produktív munkára. Az amnesztiarendelet végrehajtásával nincs megelégedve. Az internáltak kérdésében radikálisabban kellett volna eljárni. A sajtószabadság ma még illuzórius. A gyülekekezési jogot sem biztosítja a kormány. Szterényi József személyes megtámadtatás címén szólal fel Ereki tegnapi beszédével kapcsolatban. Ereki Károly szintén személyes megtámadtatás címén válaszol Szterényi felszólalására. Örömmel állapítja meg, hogy Szterényi is az ország érdekeit igyekszik szolgálni. Törvényes intézkedés készül a kontár iparosok ellen Eredménnyel járt a magyar kisiparosok küzdelme Budapest, december 31. A magyar kézműiparosságnak hosszú évtizedeken át folytatott küzdelme fejeződik be értékes eredménnyel rövidesen. Az ipartörvény revízióját nemsokára tárgyalás alá veszik. A leglényegesebb újítás, amelyet évtizedek óta szorgalmazott az iparostársadalom, a kézműiparnak a kontároktól való megtisztítására irányul. Az új ipartörvény megfelelő szigorúsággal gondoskodik majd arról, hogy önálló iparos csak az lehessen, aki szakmáját megfelelő tartamú tanoncidőn és segédidőn keresztül sajátította el és gyakorolta. A keresztény kurzus tehát számtalan más nagy eredményén kívül a magyar kézműipar védelmére is lényeges újítást teremt. Pártok nélkül Tudott dolog, hogy az egyéni gazdálkodásban is a vezető sűrű változása s annak szakavatatlansága létében veszélyezteti a magángazdálkodást. Ugyanez a helyzet az ország vezetésében is. Magyarországon ez a betegség sokkal rombolóbb, mint bárhol a világon. Nálunk az idő legnagyobb részét pártok gyártásával és azok elleni obstrukcióval töltik el s azalatt közgazdaságunk sürgős ügyei parlagon hevernek. Ezt a gyakorlati emberek nagyon nehezen viselik s ezért megbocsátható, ha ők is tollat vesznek kezükbe s módot keresnek a közös bajok orvoslására. Gondolkozzunk azon, hogy milyen volna a helyzet az országban, ha egyszer a pártoskodást törvény tiltaná ? Ha az országgyűlésnek minden tagja a szükséges szakértelemmel bírna és azt a törvények alkotásánál érvényesíthetné. Ha az országházban nem a pártok, hanem az egyéni önálló meggyőződés hozná a határozatokat. Ha az ország kormányát gyerekeskedő, komolytalan urak padverése soha meg nem buktathatná, hanem kizárólag csak az ország javainak hűtlen kezelése. Ha a kormány tagjai csak szakemberek lehetnének és csak 10 évenként volnának változtathatók. Ha a kormány a képviselőkkel együtt mindig csak az ország közgazdasági berendezésén törné a fejét. Ha mezőgazdaságunk minden terméke csak kész gyártmány alakjában hagyhatná el az ország határait. Ha választó minden nagykorú férfi és nő, de választható csak legalább középiskolát végzett férfi lehetne. Ha a népoktatás Magyarországon teljesen igyenes és a középfokig kötelező volna. Ha a különböző foglalkozásúak mindenki szemében egyenrangúak volnának. Ha ezek a dolgok valamikor meglesznek, akkor a parlamenti pártok régen nem lesznek meg. Meglesz az egész világot vonzó Magyarország, amelynek minden faluja sármentes, gyümölcsfaerdőkkel szegélyezett műutakkal és vasutakkal kapcsolódik bele a világ közgazdaságának vérkeringésében. Kovács Mihály. A honvédelmi miniszter a honvédségről (Budapest, dec. 31 ) Belitska Sándor honvédelmi miniszter a „Körösvidék" budapesti munkatársa előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — Nagy gondot fordítanék arra, hogy a honvédség soraiban az intelligencia is részt vegyen. Örömmel látnám a jelentkezők között a tisztviselők és a kispolgárok köreiből kikerülő egyéneket is és célszerűnek tartanám, ha főként a szegényebb sorsú tisztviselők a mai nehéz megélhetési viszonyok között a hadseregben való elhelyezés által igyekeznének gondoskodni a gyermekeikről. Orosz és német megbízottak Washingtonban (London, dec. 31.) Angol politikai körök információi szerint az újabb washingtoni konferenciára meghívják Oroszország és Németország megbízottait is. Leszállítják a japán hadsereg létszámát (Tokio, dec. 31.) A japán kormány elhatározta, hogy hadseregének létszámát a megengedhető arányban csökkenti. Békéscsaba, 1922. január 1. Harcolatok A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége december 28-án tartotta Máthé József elnöklésével tisztújító szövetség tanácsi gyűlését a Ferencz József Tanítók Házában. Az ország 75 tanítóegyesülete 12000 tagjának lelkes képviselői gyűltek össze ez alkalommal. Máthé József elnöki megnyitójában rámutatott a tanítóságra háruló nagy feladatokra, mely nem lehet más, mint zárt sorokban küzdés az elrablott területekért s testvéreink felszabadítása. Példát mutatott a kálváriát járt ősz harcos határtalan munkabírásával, hogy megfeszített munkával a tanítóság e sebeket gyógyíthatja legelsősorban. Majd üdvözölte a kultuszminiszter képviseletében megjelent Hidassy Sándor miniszteri tanácsost, Fábián Jenő és Nevelősy Gyula oszt. tanácsosokat, kik mindenkor szívvel-lélekkel dolgoznak a tanítóság érdekében. Elnöki előterjesztések során felvilágosítást nyújt az elnök a tanítóságot érintő égető kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy áldatlan politikai viszonyok miatt nincs még tető alatt a magyar tanítóság státusrendezése, a nyugdíjügy, az előléptetés s a tanítókérdés reformja, de remény van arra, hogy a megakadt előléptetés rövidesen megindul, a nyugdíjtörvényjavaslat máris elkészült, a tanítóképzés reformja most vajúdik. Felvilágosítása után a szövetségtanács egyhangúlag állást foglalt az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez kötött tanítóképzéshez. Elfogadták Simon Lajos főtitkárnak a szövetség munkájáról szóló jelentését. Máthé József a népoktatás reformjáról tartott alapos tanulmányt, melyet javaslat formájában — a Tanító című lapban megvitatás után — a kultuszminiszterhez terjesztenek. A tisztikar megválasztása során újból elnök lett Máthé József (Budapest), titkár Tantó József Békéscsaba, Uhrin Károly igazgatósági tag Békéscsaba s több más vidéki egyhangú közfelkiáltással. Tisztelgett egyetemlegesen a gyűlés valamennyi tagja dr. Vass József kultuszminiszternél az országházban Máthé József vezetésével. Elsősorban köszönetet mondott a miniszternek, hogy munkára hívta fel a tanítóságot, alkalmat adott gyűlésezni. Előterjesztette a magyar tanítóság panaszát, kívánságát, az erre vonatkozó memorandumokat a miniszter figyelmébe ajánlotta. Kifejtette, hogy a tanítóság részt akar venni a társadalmi munkában is, kérte a minisztert, tegye lehetővé, hogy a tanítóság elérhesse az V. és VI. fizetési osztályokat. Vass kultuszminiszter hosszabb beszédben válaszolt. Hangoztatta, hogy nem tartja magát mindaddig kultuszminiszternek, amíg az elemi iskolák tanítói nem tartják őt annak a szó legteljesebb értelmében. Legelsősorban az elemi népoktatás ügyét tartja szem előtt, mert itt alapozzák meg a magyar ifjúság jellemét és világnézetét. Keresni fogja mindenkor az Országos Szövetséggel az érintkezést, igyekezni fog objektív igazságot szolgáltatni a megtévelyedett bűnösöknek. Az indemnitás során a tanítóság sérelmét reparálni fogja. Csak egyet kérek tőletek — úgymond — tanítótestvéreim, végezzétek munkátokat kitartással, nyomorúságos helyzetetekben lesz még változás, legyetek figyelemmel a nehéz gond, baj között vergődő magyar népre. Tartsatok ki tanító testvéreim, mindent el fogok követni érdeketekben. A lelke-