Körösvidék, 1926. április-június (7. évfolyam, 74-145. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Békéscsaba, 1926 április 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István­ tér 18. Telefon 60. független keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN­­ Felelős szerkesztő MIDEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedéire 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Országos Rákóczi Szövetség Budapest, március 31. A Rákóczi-­­ ünnep befejezése után a bizottság­­ megalapította az Országos Rákóczi­­ Szövetséget, amelynek elnökévé Zseni­­ Józsefet választották meg. Elfoglalta helyét az új oláh kormány Bukarest, március 31. Avarescu tábornok, miniszterelnök elnökletével megtartották az első minisztertaná­csot, melyen elhatározták, hogy a­­ választásokat május 25-re írják ki­­ és az országgal manifesztumban­­ közlik a kormány programmját. Nem találják Köhlerné gyilkosát Budapest, március 31. A Köhlerné gyilkosa utáni hajsza még mindig teljesen eredménytelen. Történelmi okmányok tolvajak­ fogták el Buda­pesten Bécs, március 31. Zaklukdl Elemér magánhivatalnokot, akit tavaly Bécs­ben a Leirer Amália meggyilkolása ügyében folytatott nyomozás során letartóztatta­kó, lopásban való bűn­részesség miatt 1 havi fogházra ítél­ték. Tavalyi letartóztatása alkalmával Munkács levéltárából származó két értékes okiratot találtak nála, még pedig Ferdinánd király 1548 julius 23-tól keltezett okiratát és Rákóczi Ferencnek julius 4 én kelt saját­kezüleg irott iratát. Fivérét, Zaklukál Jenőt a cseh hatóság már korábban elitélte 12 más történelmi értékű okirat eltulajdonítása miatt. rpádon tárgyalt a főispán az oláhofth­al Gyula, március 31. Dr. Kovacsics Dezső, Békés vár­megye főispánja Csatáry Béla mi­niszteri tanácsossal Aradra utazott, hogy a vörös uralom alatt elkonfis­kált és az oláhok által később Aradra elszállított megyei értékeket vissza­szerezzék Békés vármegyének. Szerdán tértek vissza Gyulára. Aradi tárgyalásuk eredményéről a belügyminisztériumnak ma számol be a kormánybiztos-főispán. Köröznek egy csaló párt Budapest, március 31. Gödöllőn, pár napja megjelent egy fiatalember, aki rádió mérnök­nek adta ki magát és Kilián B.Ia néven mutatkozott be. Részletre rádiókészülékeket szerelt fel. Sár­vára főmérnöknél is felszerelt egy készülét, amikor alkalma volt, a feleségének mondott nővel együtt a lakásból több értéktárgyat, kö­zöttük a felszerelt rádiót is ellopta, azután megszökött. Hasonló trükkel jártak el Hatvanban és Isaszegen is. A csalókat körözik. Msrm 1000 korona. Csütörtök általános elégedetlenség a MÁV tarifareformja miatt Budapest, március 31. A mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek egy­formán nincsenek megelégedve a MÁV elnöksége által kidolgozott tarifa­reformmal. Az érdekelteknek az a kívánságuk, hogy a 18. osztályba tartozó árucikkek kedvezményes tarifáját továbbra is fenntartsák, továbbá, hogy a személyforgalomban kedvezményes bérletjegyeket hozzanak be és az áru­tarifa csökkentést ne 100, hanem 50 km ig is terjesszék ki. Szerb-oláh villongás Szerbiában Ja elkobozzák az oláh állampolgárok földjét Belgrád, március 31. A költségvetési előirányzatba az utolsó pillanatban módosítást iktattak be, amely igen nagy­ hatással lehet Jugoszlávia és Románia viszonyára Az oláh kormány ugyanis eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a jugoszláv állampolgároknak oláh területen fekvő birtokait mind elkobozta. Ez az intézkedés sok embert kényszerített arra, hogy Románia javára optáljon. A jugoszláv kormány ezzel a magatartással szemben kénytelen volt fellépni a jugoszláv állampolgárok védelmére. Elhatározta a kormány, hogy Romá­niával szemben megtorlással él és az oláh kormány gyakorlatát hasonló­ gyakorlattal viszonozza. A most beiktatott módosítás értelmében az oláh állampolgároknak jugoszláv területen levő javait egytől egyig elkoboztatják. Bajorországból szorozták a hamis frankok papírosát A franciák megtalálták a frankpapírok gyárát Budapest, március 31. Doub­et francia rendőrtiszt, aki Németország­ban végez nyomozást, egy München melletti kis papírgyárban bankjegy­hamisítás céljaira szolgáló papírnyo­móra bukkant. A gyár igazgatója ki­jelentette, hogy úgy Rábát, mint Ge­rőt ismeri, akik 1923 ban kétszer is felkeresték a gyárat és papirost vásároltak, hogy milyent, arra nem emlékszik. A budapesti kihallgatás során Rábát szembesítették Gerővel, akik kijelentették, hogy azt sem tudják, hogy hol van az illető hely­ség, de azt beismerték, hogy Né­metországban tartózkodtak. Majd ta­gadásukkal szemben eléjük tárták bejelentő lapjuk fényképmásolatait, amelyek igazolták, hogy 1923-ban Dürenben jártak. Erre beismerték, hogy ott voltak, de hogy kinél jár­tak el, arra vonatkozólag a vallo­mástételt megtagadták. Az ottani Schüller-gyár egyik al­kalmazottjának vallomása alapján kétségtelenné vált, hogy a frankha­misításhoz szükséges papiros ebből a gyárból került ki. Ennek a kér­désnek tisztázásával a hamisítás technikai részét illetően a nyomo­zás befejezettnek tekinthető. A rendőrségen kijelentették, hogy néhány nap múlva a pótnyomozást is lezárják és iratait átteszik az ügyész­ségre. i) genfi rádiókonferencia Budapest, március 31. A genfi rádiókonferencia ismét megváltoztatta budapesti hullám­hosszát, amelyet 555­6 méterben, a bécsi nagy állomás hullámhosszát pedig 517­2 méterben állapította meg. Pasky Bernát főigazgató, a m. kir. postakísérleti állomás veze­tője, aki Magyarország képviselője volt a genfi konferencián, kijelen­tette, hogy a bécsi állomás, miután 5 kilowattos, ezután is zavarni fogja Budapestet Kérte a konferencia résztvevőit, hogy végezzenek olyan irányban is kísérleteket, hogy az olyan állomásnál, mint amilyen Bu­dapest és Bécs, ne csak az állo­mások egymástól való távolságát, hanem ezek energiáját is vegyék tekintetbe. Egyébként azt tapasz­talta, hogy a budapesti állomás mű­ködésével a külföldön általában meg vannak elégedve. Leszúrta n­apja Budapest, márc. 31. A Szent István-kórházba életve­szélyes állapotban szállították be Schneider József földmunkást Szi­­­getszentmiklósról, aki elmondta, hogy­­ apjával összeveszett és apja késsel­­ fejbe, majd mellbeszúrta. Az eljárás­­ megindult. A­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a­a Sikkasztó pénztárosnő Budapest, márc. 31. A sátoraljaújhelyi vasúti jegypénz­tár rovancsolásakor Jávorszky Kor­nélia pénztárosnő nem jelentkezett szolgálattételre. Lakásán sem talál­ták meg. Megállapították, hogy Já­vorszky Kornélia egy hónap alatt több mint 60 millió koronát sikkasz­tott el a vasúti pénztárból és ami­kor meghallotta, hogy rovancsolás lesz, megszökött Sátoraljaújhelyről. VII. évfolyam 74. szám Mit t­tánnak az elek­ek 7 Eleki liléi a „Böpösuidft" szerkeszto­sig fibez „Igen tisztelt Szerkesztő ur! B. lapja március 27-iki számában Bé­késvármegye közlekedési viszonyai­nak megreformálása cim alatt meg­jelent cikk minket, elekieket is érde­kel s ezért engedelmet kérek, hogy ezzel kapcsolatosan a mi vélemé­nyünket is nyilváníthassam. Békés­vármegye többek közt óhajtja, hogy az aut­óbusz-üzem közlekedési háló­zata kiterjesztessék Gyula—Kétegy­háza—Elek útvonalon. Az autóbuszjárat már meg is van, ami Gyula város szempontjából hasz­nos, mert ezzel is közelebb vitték Eleket Gyulához, melyre Gyula vá­rosa már régen vágyott. Az autóbuszjárat az eleki közön­ség szempontjából is hasznos, de az iparosok és kereskedők szem­pontjából káros. Hogy miért, azt is megmondom. Az eleki közönség rossz szokása szerint szívesebben vásárol Gyulán vagy bárhol, ez neki kedvesebb. A pénz kivándorol Elek­ről idegen zsebbe s az eleki iparo­sok és kereskedők nyögik az adókat. Tehát az eleki iparosok és keres­kedők nem közeledést óhajtanak Gyula felé, hanem az elszakított kereseti források helyett újabb for­rásokat óhajtanak. Nekünk nem fon­tos, hogy a mi rovásunkra Gyula fejlődjön, hanem igenis mi is élni akarunk. Ezekhez hozzá lehetne néhány olyan községet kapcsolni, amelyek­nek vasutjaik nincs, ezáltal minden érdekelt község egy ponttal előbbre jutna. A bekapcsolást kisvasuttal is meg lehetne oldani s ezáltal piacunk s kereseti lehetőségünk megindulna. Ellenkező esetben pedig Elek község vissza fog fejlődni, mert ha ipara és kereskedelme nem lesz, meghal a község. Itt tehát bennünk is lángra lobban az önzés tüze, először mi akarunk élni s ezután hagyunk mást is élni. Azt hiszem, jobb volna az AEGV-nek, ha autóbuszjárat helyett kisvasutat csinálna Elek központtal s ezáltal Elek nagy lépéssel fejlőd­hetne. Egy eleki kereskedő." Kommentár nélkül közöljük fenti sorokat, mert a Körösök egész vidé­kén élő közönségünk minden köz­érdekű felszólalásának helyet szok­tunk adni. Biztosan tudjuk, hogy az AEG- nek is voltak okai, amelyek arra kényszerítették, hogy újabb vasúti vonalak építése helyett egye­lőre autóbuszjáratok bevezetésével­­ kísérletezzék. Ezek között a legelső és döntő fontosságú az lehet, hogy­­ a vasútépítés ma aligha előteremt­­­hető pénzösszegbe kerülne.

Next