Körösvidék, 1937. április-május (18. évfolyam, 72-114. szám)

1937-04-01 / 72. szám

Békéscsaba, 1937 április 1 Ara 10 fillér Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal­ , Békéscsaba, II. ker. Szent István­ tér 18. szám j Telefon 60, este 6 órán túl és ünnepnap 409 j független Keresztény politikai napilap sas Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ XVIII. évfolyam, 72. szám Előfizetési árak: 1/4 évre 6 P, 1 hónapra 2 P Egyes szám ára 10 fillér Postatakarékpénztári csekkszámla: 34—141 Magyarország és Olaszország Ma a külpolitika minden ország számára a legfontosabb tevékeny­ségi területek egyike. Az események rohanva követik egymást s az az állam, amely nem áll résen ebben a rohanásban, hogy érdekeit meg­­védje és biztosítsa, rövidesen hát­rányba kerül. Különösen Magyar­­országnak­­ kell vigyáznia, hogy vá­ratlanul olyan helyzet ne alakuljon ki körülötte, amely országunk kül­politikai fejlődésére előnytelen lenne. A magyar külpolitika nagy irányvonalai nem mai keletűek. Változatlanul az olasz barátság do­minálja összes külpolitikai elgon­dolásunkat és lépésünket. A római jegyzőkönyv az az okirat, amely szoros gazdasági együttműködés alapelveit fektette le Magyarország, Olaszország és Ausztria között. Bár ebben a szerződésben főleg gazda­sági szempontok érvényesülnek, természetszerűleg a külpolitika egész területére vonatkozólag olyan irányelveket tartalmaz, amelyekhez a három szerződő állam minden nagy kérdés esetében ragaszkodik. Darányi miniszterelnök Schusch­nigg osztrák kancellár legutóbbi bu­dapesti látogatását is a római jegy­zőkönyv szemszögéből világította meg, amikor kijelentette, hogy Schuschnigg budapesti tartózko­dása annak a bizonyítéka, hogy a három szerződő állam ma is a ró­mai jegyzőkönyv szellemében cse­lekszik. Olaszország az utóbbi két esztendő alatt rendkívüli módon megerősítette külpolitikai tekinté­lyét. Miután a fasizmus elvégezte és szinte tökéletesen megoldotta az olasz állam belső újjáépítését s köz­ben a külpolitika területén is egyre nagyobb sikereket ért el, megkoro­názta nagy művét Abesszínia meg­hódításával. Ez a tény egyrészt rendkívüli módon megerősítette Olaszország helyzetét a Földközi­­tengeren, másrészt a bizonyos fokú nyersanyaghiánnyal küzdő anyaál­lam részére gazdag erőforrásokat nyitott meg és lehetővé teszi, hogy az olasz nép egyre szaporodó fe­leslegét az eddiginél sokkal jobban kihasználható és gazdagabb gyar­m­­atterüle­ten érvényesítse. Ezeknek a tényeknek köszönhető hogy Olaszország szava Európában ma igen nagy súllyal esik a latba. Az olasz tekintélyt még csak növeli a Németországgal való barátságos együttműködés, amely minden cél­­zatos külföldi híresztelés ellenére is erős és aktív. Magyarország Olaszország szövetségese lévén, ter­mészetesen jó szemmel nézi a né­met-olasz együttműködést, annál is inkább, mert hazánkat a német birodalomhoz az őszinte megbecsü­lés és igazi jó viszony szálai fűzik. Darányi miniszterelnök az oszt­rák kancellár budapesti látogatásán kívül, mint konkrét tényt említi meg vasárnapi nyilatkozatában az olasz—jugoszláv barátsági és meg­nemtámadási szerződés megkötését. Milyen érzéssel fogadta az olasz diplomáciának ezt az újabb si­kerét a magyar közvélemény? Az­zal az érzéssel, amelynek a minisz­terelnök is kifejezést adott nyilat­kozatában: a megnyugvás érzésé­vel. Igaz, hogy Magyarország és Jugoszlávia a háború idején ellen­felek voltak. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy bizonyos elő­feltételek teljesítése esetén Magyar­­ország és Jugoszlávia viszonya a mainál ne legyen sokkal kedvezőbb. Az olasz—jugoszláv közeledés — lehet — a magyar—jugoszláv meg­értés útját egyengeti. Előttünk nem lehet ellenszenves, sőt veszedelmes sem az a politika, amely a kisan­­tant egyre lazuló egységének to­vábbi gyengítéséhez vezet. Már­pe­dig igen könnyen lehetséges, hogy Olaszország belgrádi sikere a kife­­antant felbomlásának előszele. Ne feledjük el azt sem, hogy Német­ország is jó viszonyt tart fenn Ju­goszláviával. A magyar külpolitika természetes törekvése tehát az kell legyen, hogy jogainkból egy jottá­nyit fel nem adva, viszonyunkat Ju­goszláviával úgy rendezzük, hogy legalább erről az oldalról enyhül­jön az a nyomás, amelyet a kisan­­tant körülöttünk terpeszkedő gyű­rűje, sajnos, még ma is jelent. Messzemenő következtetéseket ve­szedelmes volna levonni. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyaror­szágnak a mai súlyos európai hely­zetben az ész politikáját kell kö­­­vetni. Ez persze nem annyit je­lent, hogy eladjuk egy tál lencsé­ért elsőszülöttségi jogunkat a Duna medencében, hanem csak annyit, hogy nem utasítunk vissza olyan közeledési lehetőséget, amely ne­künk nyújt valamit, anélkül, hogy ezért különös áldozatot követelne tőlünk. Magyar ezredesi egyenruhában lép Magyarország földjére III. Viktor Emánuel olasz király A »Corriera de la Sera« hosszabb cikkben foglalkozik az olasz királyi pár budapesti útjával. Azt írja, hogy az olasz királyi párt erre az útjára elkíséri Ciano gróf olasz külügymi­niszter is, aki itt nagyobb tanácsko­zásokat kíván folytatni a magyar vezető politikusokkal. Az olasz királyi pár Nagykanizsá­nál lép magyar földre. III. Emánuel olasz király, aki a kaposvári hon­védgyalogezred tulajd­onosa, ma­gyar ezredesi egyenruhában jelenik meg a tiszteletére kivezényelt dísz­századok előtt. Szovj­etoroszorszá­g elismerte, hogy Beszarábia román terület Bukarest, március 31. most adta át az oláh kormánynak szerint Szovjetoroszország elismeri, A bukaresti szovjet nagykövet azt a diplomáciai levelet, amely­­ hogy Beszarábia román terület. Április 7-én leplezik le a MIÉP-ben Gömbös Gyula arcképét Budapest, március 31. A képviselőház április 8-án kezdi meg húsvét utáni ülésezéseit. Mint ismeretes is, az első ülésen Fabinyi­ Tihamér mondja el hosszabb ex­pozéját. . . A NÉP központjában április 7-én lesz az első megbeszélés, ezt meg­előzően ünnepélyes külsőségek kö­zött leplezik le Gömbös Gyula arc­képét, amelyet Sztranyavszky Sán­dor ajándékozott a pártnak. A NÉP értekezletére elkészülnek a szervező­gyűlések programjával is. Egyelőre még nem biztos, hogy a szervezőgyűlések közül melyiken vesz részt Darányi Kálmán minisz­terelnök is. Előreláthatóan a sze­gedi, debreceni, miskolci és a pécsi gyűlésekre utazik le a miniszter­­elnök. Kisantant-konferencia kezdődik csütörtökön Belgrádban Belgrád, március 31. A délszláv fővárosban csütörtö­kön megkezdődik a kisantant kül­ügyminisztereinek tavaszi konferen­ciája, amelynek legfőbb tárgypontja ezúttal az olasz—délszláv barátsági szerződés kihatásainak megvita­tása lesz. Antonescu román és Krofta cseh külügyminiszter szerdán este ér­kezik Belgrádba s velük együtt jön­nek a cseh és román újságírók is. A kisantant-konferencia két napig tart s a zárójelentést pénteken este adják ki. Krofta cseh külügyminisz-

Next