Körösvidék, 1937. április-május (18. évfolyam, 72-114. szám)
1937-04-01 / 72. szám
Békéscsaba, 1937 április 1 Ara 10 fillér Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal , Békéscsaba, II. ker. Szent István tér 18. szám j Telefon 60, este 6 órán túl és ünnepnap 409 j független Keresztény politikai napilap sas Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ XVIII. évfolyam, 72. szám Előfizetési árak: 1/4 évre 6 P, 1 hónapra 2 P Egyes szám ára 10 fillér Postatakarékpénztári csekkszámla: 34—141 Magyarország és Olaszország Ma a külpolitika minden ország számára a legfontosabb tevékenységi területek egyike. Az események rohanva követik egymást s az az állam, amely nem áll résen ebben a rohanásban, hogy érdekeit megvédje és biztosítsa, rövidesen hátrányba kerül. Különösen Magyarországnak kell vigyáznia, hogy váratlanul olyan helyzet ne alakuljon ki körülötte, amely országunk külpolitikai fejlődésére előnytelen lenne. A magyar külpolitika nagy irányvonalai nem mai keletűek. Változatlanul az olasz barátság dominálja összes külpolitikai elgondolásunkat és lépésünket. A római jegyzőkönyv az az okirat, amely szoros gazdasági együttműködés alapelveit fektette le Magyarország, Olaszország és Ausztria között. Bár ebben a szerződésben főleg gazdasági szempontok érvényesülnek, természetszerűleg a külpolitika egész területére vonatkozólag olyan irányelveket tartalmaz, amelyekhez a három szerződő állam minden nagy kérdés esetében ragaszkodik. Darányi miniszterelnök Schuschnigg osztrák kancellár legutóbbi budapesti látogatását is a római jegyzőkönyv szemszögéből világította meg, amikor kijelentette, hogy Schuschnigg budapesti tartózkodása annak a bizonyítéka, hogy a három szerződő állam ma is a római jegyzőkönyv szellemében cselekszik. Olaszország az utóbbi két esztendő alatt rendkívüli módon megerősítette külpolitikai tekintélyét. Miután a fasizmus elvégezte és szinte tökéletesen megoldotta az olasz állam belső újjáépítését s közben a külpolitika területén is egyre nagyobb sikereket ért el, megkoronázta nagy művét Abesszínia meghódításával. Ez a tény egyrészt rendkívüli módon megerősítette Olaszország helyzetét a Földközitengeren, másrészt a bizonyos fokú nyersanyaghiánnyal küzdő anyaállam részére gazdag erőforrásokat nyitott meg és lehetővé teszi, hogy az olasz nép egyre szaporodó feleslegét az eddiginél sokkal jobban kihasználható és gazdagabb gyarmatterületen érvényesítse. Ezeknek a tényeknek köszönhető hogy Olaszország szava Európában ma igen nagy súllyal esik a latba. Az olasz tekintélyt még csak növeli a Németországgal való barátságos együttműködés, amely minden célzatos külföldi híresztelés ellenére is erős és aktív. Magyarország Olaszország szövetségese lévén, természetesen jó szemmel nézi a német-olasz együttműködést, annál is inkább, mert hazánkat a német birodalomhoz az őszinte megbecsülés és igazi jó viszony szálai fűzik. Darányi miniszterelnök az osztrák kancellár budapesti látogatásán kívül, mint konkrét tényt említi meg vasárnapi nyilatkozatában az olasz—jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését. Milyen érzéssel fogadta az olasz diplomáciának ezt az újabb sikerét a magyar közvélemény? Azzal az érzéssel, amelynek a miniszterelnök is kifejezést adott nyilatkozatában: a megnyugvás érzésével. Igaz, hogy Magyarország és Jugoszlávia a háború idején ellenfelek voltak. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy bizonyos előfeltételek teljesítése esetén Magyarország és Jugoszlávia viszonya a mainál ne legyen sokkal kedvezőbb. Az olasz—jugoszláv közeledés — lehet — a magyar—jugoszláv megértés útját egyengeti. Előttünk nem lehet ellenszenves, sőt veszedelmes sem az a politika, amely a kisantant egyre lazuló egységének további gyengítéséhez vezet. Márpedig igen könnyen lehetséges, hogy Olaszország belgrádi sikere a kifeantant felbomlásának előszele. Ne feledjük el azt sem, hogy Németország is jó viszonyt tart fenn Jugoszláviával. A magyar külpolitika természetes törekvése tehát az kell legyen, hogy jogainkból egy jottányit fel nem adva, viszonyunkat Jugoszláviával úgy rendezzük, hogy legalább erről az oldalról enyhüljön az a nyomás, amelyet a kisantant körülöttünk terpeszkedő gyűrűje, sajnos, még ma is jelent. Messzemenő következtetéseket veszedelmes volna levonni. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarországnak a mai súlyos európai helyzetben az ész politikáját kell követni. Ez persze nem annyit jelent, hogy eladjuk egy tál lencséért elsőszülöttségi jogunkat a Duna medencében, hanem csak annyit, hogy nem utasítunk vissza olyan közeledési lehetőséget, amely nekünk nyújt valamit, anélkül, hogy ezért különös áldozatot követelne tőlünk. Magyar ezredesi egyenruhában lép Magyarország földjére III. Viktor Emánuel olasz király A »Corriera de la Sera« hosszabb cikkben foglalkozik az olasz királyi pár budapesti útjával. Azt írja, hogy az olasz királyi párt erre az útjára elkíséri Ciano gróf olasz külügyminiszter is, aki itt nagyobb tanácskozásokat kíván folytatni a magyar vezető politikusokkal. Az olasz királyi pár Nagykanizsánál lép magyar földre. III. Emánuel olasz király, aki a kaposvári honvédgyalogezred tulajdonosa, magyar ezredesi egyenruhában jelenik meg a tiszteletére kivezényelt díszszázadok előtt. Szovjetoroszország elismerte, hogy Beszarábia román terület Bukarest, március 31. most adta át az oláh kormánynak szerint Szovjetoroszország elismeri, A bukaresti szovjet nagykövet azt a diplomáciai levelet, amely hogy Beszarábia román terület. Április 7-én leplezik le a MIÉP-ben Gömbös Gyula arcképét Budapest, március 31. A képviselőház április 8-án kezdi meg húsvét utáni ülésezéseit. Mint ismeretes is, az első ülésen Fabinyi Tihamér mondja el hosszabb expozéját. . . A NÉP központjában április 7-én lesz az első megbeszélés, ezt megelőzően ünnepélyes külsőségek között leplezik le Gömbös Gyula arcképét, amelyet Sztranyavszky Sándor ajándékozott a pártnak. A NÉP értekezletére elkészülnek a szervezőgyűlések programjával is. Egyelőre még nem biztos, hogy a szervezőgyűlések közül melyiken vesz részt Darányi Kálmán miniszterelnök is. Előreláthatóan a szegedi, debreceni, miskolci és a pécsi gyűlésekre utazik le a miniszterelnök. Kisantant-konferencia kezdődik csütörtökön Belgrádban Belgrád, március 31. A délszláv fővárosban csütörtökön megkezdődik a kisantant külügyminisztereinek tavaszi konferenciája, amelynek legfőbb tárgypontja ezúttal az olasz—délszláv barátsági szerződés kihatásainak megvitatása lesz. Antonescu román és Krofta cseh külügyminiszter szerdán este érkezik Belgrádba s velük együtt jönnek a cseh és román újságírók is. A kisantant-konferencia két napig tart s a zárójelentést pénteken este adják ki. Krofta cseh külügyminisz-