Körösvidék, 1938. április-június (19. évfolyam, 73-142. szám)
1938-04-01 / 73. szám
Békéscsaba, 1938 április 1 SierkentCaég és kiadóhivatal fékéacaaba, II. ker. Szent István tér 18. szám Telefon 60, este 6 órán túl és ünnepnap 409 Ara 10 fillér Vénlek Felelős szerkesztő MIGEND DEZSŐ XIX. évfolyam, 73. sscom Előfizetési árak: 1/4 évre 6 P, 1 hónapra 2 P Egyes szám ára 10 fillér Postatakarékpénztári csekkszámla: 34.141 alkonya A történelem nem ismeri a sz intimentalizmust. Summásan teríti le és végzi ki az elaggott, bűnben fogant közjogi, vagyó kulturális intézményeket és az emberiség lelke tikkadtan szomjúhozza és hajszolja az új életkereteket, a megbékélést, a történelmi erkölcs és társadalmi tisztaság kibontakozását. Európa egész alapjában megingott és eresztékeiben heterogén erők dulakodnak. A francia forradalmi eszmék talapzatára épített szabadelvű államok fölött ítélőszéket ül a történelem. A világpolitika eseményei, melyek feltartóztathatatlanul süvítenek át a kivénhedt és minden porcikájában romlott, testet és lelket posványító szabadkőműves— liberalizmus állambölcseletén, igazolják, hogy az emberi korlátoltságon, a politikai destrukción, a népi erők és nemzeti tradíciók mesteri aláaknázásán túl vannak elfojthatatlan, megtörhetetlen, kivithatatlan és mindenek fölött uralkodó végső igazságok, bölcs és örökérvényű törvények. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy mit köszönhet a világ a liberalizmusnak és az erre felépített nemzetközi kapitalizmusnak. Itt csak röviden utalhatunk azokra a világközi érdekcsoportokra,amelyek rövid évszázad alatt könyörtelen mohósággal rohanták meg és foglalták el az emberi élet megnyilvánulásának minden erőforrását és amelyek az alkotmányos szabadság, politikai eszmények, közgazdasági elméletek, intézmények és a mindezek mögött megbújt erkölcstelen, leplezett módszerek igénybevételével megdöntötték társadalmi, kulturális és anyagi egyensúlyát Európának. A liberalizmus megnyitotta a nemtelen indulatok gátját, akadálytalan teret és utat engedett az erkölcstelen spekulációnak és nemzetközileg megszervezett pénzarisztokráciának, mely a pénz rendeltetésével és az alkotmányos élet elvével visszaélve a szó szoros értelmében lehengerelte, leigázta és a maga célkitűzései szolgálatába kényszerítette a nemzeteket és népeket. Trónokat döntött le és királyokat kergetett el. Gyűlöletet szított és háborúkat indított. Elvetemedett és korlátlan kényuralmával államokat uszított polgárháborúkba, és a szégyenpadra került a patriotizmus és az idealizmus. És végül ő telítette meg civilizációnkat szegénységgel, lelketlenséggel, irgalmatlansággal, sivársággal és állati nyomorúsággal. Az európai népek szörnyű vérmegcsapolásának kellett következnie, hogy észrevegyék a titokzatos és romboló erők mozgatóit: a kozmopolitákat, a radikálisokat, az eszmények csúfolód és átértékelőd, a tagadókat, a materialistákat, a marxistákat és a bolsevistákat, a népek és a szellem söpredékét, akiknek a céljuk a rombolás volt, mert csak a zűrzavar biztosította életlehetőségüket. Hogy észrevegyék a népek és államok a humanizmus és szabadelvűség külcsinjében szaladgáló sehol és mindenütt otthon levő szabadságprófétákat, bankárzseniket, viszonykaszálókat és uszítókat jellegzetesen hasonló lelkiséggel, ázsiai morállal, egyformán kapzsi kincs- és hatalomszomjjal; a liberalizmus vadul törtető hordáit és e periódust jellemző megnyilatkozásokat, melyeiket a legmegdöbbentőbb hűséggel a zsidó Lion Feuchtwanger vetít elénk: »egyetlen kézzelfogható van a világon: a pénz. Háború és béke, élet és halál, a nők erénye, a vallás tisztasága, bűn és erény: minden pénzből származik és pénzzé lesz s minden kifejezhető számokban...« Európa egy évszázadon át fetrengett ebben a szégyenteljes korrupcióban. Ez a festett szellem vezette a politikát, a tudományt, művészetet, irodalmat, a munkát és minden megnyilatkozását a társadalmi életnek. Ez volt a liberális demokratizmus. A világközi bankárok korlátlan despotizmusa. Az európai életképes népekben e szörnyűséges álomból való felébredést, a vérhez, a múlthoz, a megcsúfolt tradícióhoz menekülés, a nemzeti erők viharos feltámadása megkongatták a garázda liberalizmus felett a halálharangot. A világpolitikai áramlatokban új színeik, megtisztult népi törekvések és nemzeti célkitűzések sodródnak a megvalósulás felé. Új Európa van kifejlőben és a nemzetek e feltámadásában elsősorban nekünk kell sietnünk népi kincseink felkutatásával és átmentésével, hogy a sorsdöntő órában nemzeti egységben találjon a történelem. G. M. I). Egy sors, egy cél, egy akarat, egy tábor flz Egyesült Magyar Párt kiáltványa a felvidéki magyarsághoz Prága, március 31 Az Egyesült Magyar Párt képviselői és szenátorai a következő kiáltvánnyal fordultak a cseh köztársaság területén élő magyarokhoz: — Érezzük mindannyian, hogy napjaink sorsdöntő napok. Elérkezett az ideje annak, hogy a kisebbség soraiban acélos akarattal, egységes föllépéssel és a meggyőződés lendületével vívjuk ki igazunkat. Rajtunk múlik a siker! A történelmi idők parancsszava az, hogy minden nemzet teremtse meg politikai egységét. Ezt a feladatot vállalta az a mozgalom, amely az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesüléséből alakult meg két évvel ezelőtt. Az események tökéletesen igazolták elhatározásunkat. Számbeli erőnk, politikai értékünk azóta hatalmasan fejlődött és ma újabb fejlődés előtt állunk. Magyarok, földmívesek, munkások, iparosok, közalkalmazottak és diplomás magyarok, nincs más út előttetek, mint a mi utunk,a nemzet útja. Egységes politikai szervezetbe tömörüljön minden magyar. Tudnotok kell, hogy ma nem lehet senki semleges és érdektelen. Ti is felelősek vagytok és lesztek a nemzet sorsáért, legyen velünk minden magyar osztály- és valláskülönbség nélkül. Mindenkit megtért testvérként fogadunk és bármi jöjjön is, a magyar hűséget magyar hűséggel fogjuk viszonozni. A köztársaság nemzetei szemünk előtt egyesülnek, egy táborba siet a német, tót, lengyel, egy táborba tehát sorsüldözött magyarok! Egy Isten, egy sors, egy cél, egy akarat, egy tábor! flz Ipartestület szociáldemokrata elöljárósági tagjai írásban is bejelentették lemondásukat Részletesen megírtuk, hogy a Békéscsaba és Vidéke Ipartestület legutóbbi elöljárósági ülésén a szociáldemokrata elöljárósági tagok lemondtak. Mint értesülünk, a szociáldemokraták most írásban is benyújtották lemondásukat. A lemondásról szóló bejelentést a következők írták alá: Szobek András, Filipinyi János, Nyilas András, Alt György,Felber József, Tábor Ferenc, Molnár János, Kocziba Mihály és Németh Árpád. A lemondással — értesülésünk szerint — az elöljáróság legközelebbi ülésén foglalkozik. A törvény szerint a lemondottak helyébe a következő kilenc póttag kerül be: Szarka György hentes, Marik István bádogos, Dénes Bálint lakatos, Bagyinka Mihály lakatos, Iaczó Mihály hentes, ifj. Pribojszky János villanyszerelő, Kalmár Miklós üveges, Hamkó Mátyás bádogos és Kiss Mihály újkígyósi malomtulajdonos. Olaszország kilenc millió embert tud mozgósítani — jelentette ki Mussolini a szenátusban Az olasz szenátus palotája Mussolini szerdai beszéde alkalmából ünnepi díszt öltött, már a koradélutáni órákban zsúfolásig megtelt a szenátus karzata. Ott volt Villásai Frigyes kririnált magyar követ és vitéz Szabó László alezredes, magyar katonai attasé. Feder soni elnök megnyitó szavai után Mussolini pontosan 5 órakor megkezdte beszédét. — Szenátor bajtársaim. Uraim! Pontosan 1,3 év múlt el azóta, hogy 1925. április 2-án szerencsém volt önök előtt katonai kérdésekről be