Körösvidék, 1938. április-június (19. évfolyam, 73-142. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Békéscsaba, 1938 április 1 SierkentCaég és kiadóhivatal f­ékéacaaba, II. ker. Szent István­ tér 18. szám Telefon 60, este 6 órán túl és ünnepnap 409 Ara 10 fillér Vénlek Felelős szerkesztő MIGEND DEZSŐ XIX. évfolyam, 73. sscom Előfizetési árak: 1/4 évre 6 P, 1 hónapra 2 P Egyes szám ára 10 fillér Postatakarékpénztári csekkszámla: 34.141 alkonya A történelem nem ismeri a sz in­timen­tal­izmust. Summásan teríti le és végzi ki az elaggott, bűnben fo­gant közjogi, vagyó kulturális intéz­ményeket és az emberiség lelke ti­k­­kadtan szomjúhozza és hajszolja az új életkereteket, a megbékélést, a történelmi erkölcs és társadalmi tisztaság kibontakozását. Európa egész alapjában megin­gott és eresztékeiben heterogén erők dulakodnak. A francia forradalmi eszmék talapzatára épített szabad­elvű államok fölött ítélőszéket ül a történelem. A világpolitika ese­ményei, melyek feltartóztathatatla­nul süvítenek át a kivénhedt és min­den porcikájában romlott, testet és lelket posványító szabadkőműves— liberalizmus állambölcseletén, iga­zolják, hogy az emberi korlátolt­ságon, a politikai destrukción,­ a népi erők és nemzeti tradíciók mes­teri aláaknázásán túl vannak elfojt­hatatlan, megtörhetetlen, kivi­thatat­lan és mindenek fölött uralkodó végső igazs­ágok, bölcs és örökér­vényű törvények. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy mit köszönhet a világ a libe­­ralizmusnak és az erre felépített nemzetközi kapitalizmusnak. Itt csak röviden utalhatunk azokra a világközi érdekcsoportokra,­­ame­lyek rövid évszázad alatt könyör­telen mohósággal rohanták meg és foglalták el az emberi élet megnyil­vánulásának minden erőforrását és amelyek az alkotmányos szabadság, politikai eszmények, közgazdasági elméletek, intézmények és a mind­ezek mögött megbújt erkölcstelen, leplezett módszerek igénybevételé­vel megdöntötték társadalmi, kul­turális és anyagi egyensúlyát Euró­pának. A liberalizmus megnyitotta a nem­telen indulatok gátját, akadálytalan teret és utat engedett az erkölcste­len spekulációnak és nemzetközileg megszervezett pénzarisztokráciának, mely a pénz rendeltetésével és az alkotmányos élet elvével visszaél­ve a szó szoros értelmében lehen­gerelte, leigázta és a maga célkitű­­­zései szolgálatába kényszerítette a nemzeteket és népeket. Trónokat döntött le és királyokat kergetett el. Gyűlöletet szított és háborúkat in­dított. Elvetemedett és korlátlan kényuralmával államokat uszított polgárháborúkba, és a szégyen­­padra került a patriotizmus és az idealizmus. És végül ő telítette meg civilizációnkat szegénységgel, lelket­­lenséggel, irgalmatlansággal, sivár­sággal és állati nyomorúsággal. Az európai népek szörnyű vér­megcsapolásának kellett következ­nie, hogy észrevegyék a titokzatos és romboló erők mozgatóit: a koz­mopolitákat, a radikálisokat, az esz­mények csúfolód és átértékelőd, a tagadókat, a materialistákat, a marxistákat és a bolsevistákat, a népek és a szellem söpredékét, akiknek a céljuk a rombolás volt, mert csak a zűrzavar biztosította életlehetőségüket. Hogy észreve­gyék a népek és államok a huma­nizmus és szabadelvűség külcsinjé­­ben szaladgáló sehol és mindenütt otthon levő szabadságprófétákat, bankárzseniket, viszonykaszálókat és uszítókat jellegzetesen hasonló lelkiséggel, ázsiai morállal, egyfor­mán kapzsi kincs- és hatalomszomj­­jal; a liberalizmus vadul törtető hordáit és e periódust jellemző meg­nyilatkozásokat, melyeiket a legmeg­döbbentőbb hűséggel a zsidó Lion Feuchtwanger vetít elénk: »egyetlen kézzelfogható van a világon: a pénz. Háború és béke, élet és halál, a nők erénye, a vallás tisztasága, bűn és erény: minden pénzből származik és pénzzé lesz s minden kifejez­hető számokban...« Európa egy évszázadon át fet­­rengett ebben a szégyenteljes kor­rupcióban. Ez a festett szellem ve­zette a politikát, a tudományt, mű­vészetet, irodalmat, a munkát és minden megnyilatkozását a társa­dalmi életnek. Ez volt a liberális demokratizmus. A világközi banká­rok korlátlan despotizmusa. Az európai életképes népekben e szörnyűséges álomból való feléb­redést, a vérhez, a múlthoz, a meg­csúfolt tradícióhoz menekülés, a nemzeti erők viharos feltámadása megkongatták a garázda liberalizmus felett a halálharangot. A világpo­litikai áramlatokban új színeik, meg­tisztult népi törekvések és nemzeti célkitűzések sodródnak a megva­lósulás felé. Új Európa van kifejlő­­ben és a nemzetek e feltámadásá­ban elsősorban nekünk kell siet­nünk népi kincseink felkutatásával és átmentésével, hogy a sorsdöntő órában nemzeti egységben találjon a történelem. G. M. I). Egy sors, egy cél, egy akarat, egy tábor flz Egyesült Magyar Párt kiáltványa a felvidéki magyarsághoz Prága, március 31 Az Egyesült Magyar Párt képvi­selői és szenátorai a következő ki­áltvánnyal fordultak a cseh köztár­saság területén élő magyarokhoz: — Érezzük mindannyian, hogy napjaink sorsdöntő napok. Elérke­zett az ideje annak, hogy a kisebb­ség soraiban acélos akarattal, egy­séges föllépéssel és a meggyőződés lendületével vívjuk ki igazunkat. Rajtunk múlik a siker! A történelmi idők parancsszava az, hogy minden nemzet teremtse meg politikai egy­ségét. Ezt a feladatot vállalta az a mozgalom, amely az Országos Ke­resztényszocialista Párt és a Ma­gyar Nemzeti Párt egyesüléséből alakult meg két évvel ezelőtt. Az események tökéletesen igazolták el­határozásunkat. Számbeli erőnk, po­litikai értékünk azóta hatalmasan fejlődött és ma újabb fejlődés előtt állunk. Magyarok, föl­dm­ívesek, munkások, iparosok, közalkalma­zottak és diplomás magyarok, nincs más út előttetek, mint a mi utunk,­­a nemzet útja. Egységes politikai szer­vezetbe tömörüljön minden magyar. Tudnotok kell, hogy ma nem lehet senki semleges és érdektelen. Ti is felelősek vagytok és lesztek a nem­zet sorsáért, legyen velünk minden magyar osztály- és valláskülönbség nélkül. Mindenkit megtért testvér­ként fogadunk és bármi jöjjön is, a magyar hűséget magyar hűséggel fogjuk viszonozni. A köztársaság nemzetei szemünk előtt egyesülnek, egy táborba siet a német, tót, len­gyel, egy táborba tehát sorsüldö­zött magyarok! Egy Isten, egy sors, egy cél, egy akarat, egy tábor! flz Ipartestület szociáldemokrata elöljárósági tagjai írásban is bejelentették lemondásukat Részletesen megírtuk, hogy a Bé­késcsaba és Vidéke Ipartestület leg­utóbbi elöljárósági ülésén a szociál­demokrata elölj­árósági tagok le­mondtak. Mint értesülünk, a szociáldemok­raták most írásban is benyújtották lemondásukat. A lemondásról szóló bejelentést a következők írták alá: Szobek András, Filipinyi János, Nyilas András, Alt György,­­Felber József, Tábor Ferenc, Molnár Já­nos, Kocziba Mihály és Németh Árpád. A lemondással — értesülésünk szerint — az elöljáróság legközelebbi ülésén foglalkozik. A törvény szerint a lemondottak helyébe a következő­­ kilenc póttag kerül be: Szarka György hentes, Marik István bádogos, Dénes Bálint lakatos, Bagyinka Mihály lakatos, I­aczó Mihály hentes, ifj. Priboj­­szky János villanyszerelő, Kalmár Miklós üveges, Hamkó Mátyás bá­dogos és Kiss Mihály újkígyósi ma­lomtulajdonos. Olaszország kilenc millió embert tud mozgósítani — jelentette ki Mussolini a szenátusban Az olasz szenátus palotája Mus­solini szerdai beszéde alkalmából ünnepi díszt öltött, már a koradél­utáni órákban zsúfolásig megtelt a szenátus karzata. Ott volt Villásai Frigyes kririnált magyar követ és vitéz Szabó László alezredes, ma­gyar katonai attasé. Fed­er son­i el­nök megnyitó szavai után Mussolini pontosan 5 órakor megkezdte be­szédét. — Szenátor bajtársaim. Uraim! Pontosan 1,3 év múlt el azóta, hogy 1925. április 2-án szerencsém volt önök előtt katonai kérdésekről be­

Next