Körösvidék, 1940. január-március (21. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-02 / 1. szám

A jövő Uj esztendőbe léptünk. Mögöt­tünk 1939, előttünk 1940. Ha magunk mögé tekintünk, fel­dúlt városokat, égő házakat, halott emberekdet, a háború ezer iszonya­tát látjuk; repülőgép zúgását, ágyúk dörgését, fegyverek ropogását és hajléktalanná vált, menekülő asszo­nyok és gyermekek segélyfelállását halljuk, a vérző Európával talált­juk magunkat szemben. A tények elől' megfutamodni reap lehet, az 1939-ik évet vérre!' írta be az ember a történelem nagy köny­vébe s ha válaszolni akarunk a szívünkből felszakadó nagy­ miértre, akkor megállapíthatjuk, hogy a világháború utáni békediktátumok indították útnak azt a vérfolya­mot, mely elöntéssel fenyegeti nem­csak a földet, de a kereszténység kétezer éves kultúráját is. Krisztus korbáccsal űzte ki Is­ten házából a kalmárokat, mi, ma­gyarok tudtuk és soha, legnagyobb megpróbáltatásunk idején sem szűntünk meg hangoztatni, hogy az a szellem, mely minden krisztusi eszmét megcsúfolva darabolt szét országokat, szakított széjjel népe­ket s a maga kénye-kedve és el­vakult rövidlátása szerint megvál­toztatta Európa rendjét, nem ma­radhatott büntetlenül. Az 1939-ben eldördült ágyúkat húsz évvel ezelőtt töltötték meg Pá­­ris környékén, ahol megfeledkez­tek arról, hogy­ a béke alapja nem az erőszak, hanem csak az igazság lehet. Ki mondhatja meg, hogy a há­ború tűzkeréke hol áll meg? Új világ születik az idők mellé­ben,­ s ennek az ú­j világnak arcula­tát senki nem tudhatja előre, de nekünk, magyaroknak tisztán kell látnunk az utat, melyen haladnunk kell. A mi számunkra 1939 Kárpátaljá­nak az anyaországhoz való vissza­térését jelentette, 1939 eseményei bennünket igazoltak, azt harsogták és harsogták,a világ fülébe, hogy hiában minden mondvacsinált pa­­pírszerződés, parancsuralom,­­ év­­ezredes történelmi igazságokat meg­másítani nem lehet. Ez a hit adott erőt a magyarság­nak évezredes múltja során minden megpróbáltatás elviselésére, min­den vihar átvészelésére. Ezzel győz­tük le hajdan Bizánc ármánykodá­sát, ezzel fogtuk fel a tatár hordák rohamát, védtük meg a keresztény­séget a félhold veszedelmétől! és ez a hitünk lobog ma is bennünk, ami­kor a forrongó és háborús Európa közepén, szinte társtalanul is, té­továzás nélkül, biztosan léptünk az új évbe, a jövendő felé. A mi célunk tiszta, a mi útunk egyenes ! Évezredes történelmünk igazolja, hogy az egységes és erős Magyar­­országra a keresztény kultúra meg­védése és továbbfejlesztése, a né­pek békéjének megteremtése érde­kében Európának szüksége van. Bármit is hozna a jövő, mi ez­zel a hittel­ a szívünkben megyünk felé, s a ránk váró feladatok meg­oldásánál sohasem felejtjük el, hogy életünk nem öncélú, hanem mindnyájan, az örök magyarság gondolatának szolgálói vagyunk. Sz. A Polgári Kör közgyűlése A Békéscsabai Polgári Kör ja­nuár 7-én, vasárnap délután 4 óra­kor tartja évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlésre ezúton is meghívja az elnökség az egyesület tagjait. körösvidé K Amerika aknákat rak le a partok mentén Newyork, január 2. (MTI) Az egyik legnagyobb ame­rikai újság írja, hogy Amerika ak­nákat rakna le a tengerben a Pa­nama-csatornánál, valamint partjai mentén, ha valamelyik állammal háborúba keveredne. Páris, január 2. (MTI) A ma reggel kiadott fran­cia jelentés szerint a nyugati arc­­vonal különböző pontjain­ néhány­ járőrtevékenység volt. Olaszországi engedélye nélkül­­ nem lehetne hajózni a Földközi­tengeren Róma, december 2. (MTI) Az egyik francia katonai újság azt írta, hogy Anglia és Fran­ciaország tökéle­tes ura a Földközi­­tengernek. Most a Stefan­i Iroda visszautasítja ezt az állítást, hangoztatva, hogy Olaszország csak annak leszögezésére szorítkozik, hogy Olaszország rendelkezik olyan tengeri haderővel, mellyel a Föld­közi-tenger minden pontját elllen­­őrizheti. Párisban is jól tudják — mondja a Stefani Iroda —, hogy Olaszország engedélye nélkül­ nem lehetne hajózni a Földközi-tengeren s Olaszországnak köszönhető, hogy ezen a tengeren ma lehet hajózni. Újabb korosztályokat hívnak be Angliában London, január 2. (MTI) VI. György angol király aláírta azt a kiáltványt, mely sze­rint a hadseregparancsnokságok­nak joguk van a 19, 20, 21, 22 éve­seket behívni Ez a rendelkezés 2 millió embert érint Angliában. Ha ezeket a korosztályokat behív­nák, úgy az angol haderő létszáma kétmillió és 700 ezer főre emel­kedne. A norvég nép szükség esetén minden áldozatot meghoz szabadsága megvédése érdekében Oslo, január 2. (MTI) Olaf norvég trónörökös rá­­diószóza­tot intézett a külföldön élő norvégekhez. Hangoztatta, hogy Norvégia súlyosabb helyzetbe ke­rült, mint bármikor. Kijelentette, hogy a norvég nép szükség esetén minden áldozatot meghoz szabad­sága és függetlensége megvédése ér­dekében. Végül rámutatott arra, hogy minden nép számára megvan az élet feltétele, ha a világ javait a nemzetek között arányosan oszt­ják fel DDRIDü"?rbútorraktára Kisipari munkák készítőjét Készít és raktáron tart. Hálók, kombinált­ bútorok, konyhák, előszobák, színes bútorok I­ kisipari és kiskereskedői hitelakció kibővítése Az iparügyi miniszter arról ér­tesítette a szegedi kereskedelmi és iparkamarát, hogy a területén a kisipari és kiskereskedelmi hitel­akcióba bekapcsolt városok és­ köz­ségek részére biztosított állami hoz­zájárulást újabb 140.650 pengővel felemelte. Ez az összeg az egyes városok és községek között a kö­vetkezőképpen oszlik meg: Békés­csaba 4500, Hódmezővásárhely 22.350, Baja 12.000, Szeged B0.000, Békés 6000, Gyula 6000, Kiskun­­dorozsma 3200, Makó, 13.200, Oros­háza 6200, Szarvas 4000, Szentes 12.000, Endrőd 1800, Földeák 1600, Füzesgyarmat 1600, Gyoma 1800, Mezőberény 4000, Öcsöd 1600, Szeghalom 1600, Tompa 1600, Tót­komlós 4000, Vésztő 1600 pengő.­­ A miniszter álltal­ most nyújtott hozzájárulási összeg annyiban tér el a kisipari és kiskereskedelmi hitelakció eddigi feltételeitől, hogy azelőtt csak azok a városok és a köz­ségek részesedhettek az akcióban, amelyek maguk is az államéval egyező összeget szavaztak meg erre a célra, ezúttal az állami hozzájá­rulás nincsen ehhez a feltételhez hozzákötve. Egyebekben a kisipari és kiskereskedői kérvények elbírá­lásának rendszere változatlan ma­rad és változatlan az a rendelke­zés is, hogy az akciónak rendelke­zésére álló össze kétharmad része Békéscsaba, 1949 január 2. az iparosokat, egy­harmadrésze pe­dig a kereskedőket illeti meg. A újabb állami hozzájárulás kiutalá­sára a Pénzintézeti Központ útján az intézkedések már megtörténtei és a bankszerű fedezettel nem bíró iparosok és kereskedők részére a kölcsönök kiutalása a kibővített ke­retek között előreláthatólag január folyamán megkezdődhet. Számtalan szórakozás GYÓGYULÁS lehetőséget nyújt Utazzon télen Budapestre 3 napi ottartózkodásnál már 50%-os vasúti kedvezmény­es betegeknek A békési járáshoz csatolták Mezőmegyer községet Mezőmegyer községet január 1-tő köz­gatásilag a békési járáshoz csa­tolták. Ebből az alkalomból dr Elekes Zoltán községi főjegyző é Mirton István községi bíró veze­tésével népes mezőmegyeri L­l­döttség tisztelgett dr Marsall Fe­renc békési főszolgabírónál. Kedden délelőtt a község kép­viselőtestülete közgyűlést tartott melyen Marsall Ferenc dr főszol­gabíró is részt vett . Eleke Zoltán főjegyző üdvözölte a fő­szolgabírót, valamint az ugyan­csak jelen volt járási főorvost , járási főállatorvost. Az üdvözlésre válaszolva Marsall Ferenc dr fő­szolgabiró nagy tetszéssel fogadó értékes beszédében kifejtett hog Mezőmegyer község ügyeit is szí­­vesdésekkel fogja kezelni és min­den erejével támogatta a községe nemes törekvésében. Előadások: vasárnap 3, 5, 7, 9 hétköznap 5,7 és 9 órak t Naponta az első előadás z6n­éj Telefonszám 239. Kedden és szerdán Az 1939. évi magyar filmgyártás leghatalmasabb alkotása: Zúgnak a szirénák Szárnyas dandár Az első magyar rep­rőfilm. Talpig férfiak hősi küzdelme Fősz: Ra­nat G­ábor, CakdC9 Margt

Next