Körösvidék, 1940. július-augusztus (21. évfolyam, 147-198. szám)

1940-07-01 / 147. szám

Bék­éscsaba, 1940. július 1 Jiru­ló fillér Hétfő CXI. évfolyam, 147. ssdm Szerkesztősét és kiadóhiTelel Felelős szerkesztő Előfizetési árak: 1/4 évre 6 P, 1 hónapra 12jP Békéscsaba, 11. ker. Szent István­ tér 18 szám n IT 7 C A Egyes szám ára 10 fillér Telefon 60, este 6 órán túl és ünnepnapi éi M­I­n­t M­­ DEZSŐ Postatakarékpénztári csekkszámla: 34.141 Harckocsik A napi hadijelentésekben mind­untalan szerepelnek a páncélos csapatok. Ezek játsszák a modern faltörő kos szerepét. Nagy sebes­­ségük és páncélzatuk lehetővé teszik nekik, hogy az ellenséges védelmi vonalakba mélyen beha­tolva, ott az ellenállási pontokat leküzdjék, az ellenség hátába ke­rülve, a hátsó összeköttetéseket megzavarják, fontos közlekedési pontokat megszálljanak és így az ellenfél ellenálló erejét megtörve, egyúttal visszavonulását is lehetet­­lenné tegyék. A páncélos csapatok legfonto­­sabb eszköze a harckocsi. Úgy* nevezett páncélos seregtestekben azonban még sok más harci jármű és fegyver található, melyek közül itt csupán a páncélgépkocsi és a páncéltörő ágyú legyen megem­lítve. Míg a páncélgépkocsi — mint ahogy azt német neve: „Panzers* pähwagen" igen szépen kifejezi — elsősorban felderítésre való, addig a tulajdonképpeni harcnak végre­­hajtása a harckocsi feladata. A harckocsik fegyverzete a 8 mm-es géppuskától egészen 15 cm űrméretű lövegekig igen változatos képet mutat. A harckocsik osztályozása álta­lában súlyuk szerint történik. Eszerint vannak kis (2—3 tonnás), könnyű (3—8 tonnás), közepes (9—16 tonnás) s nehéz harckocsik 20 tonnán felüli súlyban. A leg­­nehezebb ismert harckocsi 92 ton­nát nyom. Az egyes típusokat sorra véve, azt látjuk, hogy a kis és könnyű harckocsik igen nagy — 60 km/órát elérő — sebességű, főleg géppus­kával, kivételes esetekben nehéz­géppuskával felszerelt járművek, melyeknek 6—8 mm-es páncélzata csak a gyalogsági lövedékek ellen nyújt biztos oltalmat. Sérthetetlen­ségüket tehát inkább gyors moz­gásuknak, mint vértezettségüknek köszönhetik. A közepes harckocsik már erő­­sebben páncélozottak. Fontosabb részeik 16—24 mm vastag páncél­lal vannak borítva. Fegyverzetük a rendes géppuskákon kívül nagy űrméretű géppuskákból (20-25 mm) vagy kis űrméretű (37—52 mm) ágyúkból áll. Sebességük mindig elég tekintélyes, mert elérik a 35— 40 km/órát. A nehéz gépkocsik páncélzata még erősebb. A harckocsi súlyá­nak megfelelően a legfontosabb helyek páncéljának vastagsága 25 mm től egészen 50 mm-ig terjed. A fegyverzet több normális és nagy űrméretű géppuskán kívül kis és közepes űrméretű lövegeket is magában foglal. A nehéz harc­kocsik könnyebb típusai (20 és 30 tonna között) rendszerint 75 cm-es ágyúval, míg a nehezebb típusok 105 cm, sőt 15 cm-es ágyúkkal vannak felfegyverezve. Az ilyen mozgó vázak sebessége természetesen már lényegesen ki­sebb, mint az előzőekben felsorolt harckocsiké. Ezektől 15—20 km/óra sebességet nem igen lehet elvárni. A gyalogság kézi fegyvereivel természetesen teljesen védtelenül áll e páncélosokkal szemben. A szükségesség azonban megterem­­tette a páncélosok ellenszerét a páncéltörő fegyverekben. Minden korszerűen felszerelt hadseregben megtalálhatók e fegyverek 20 mm* től 47 mm*ig terjedő űrméretben. A páncéltörő fegyverek ma már oly fejlettségi fokon állnak, hogy teljesen egyenrangú ellenfelei a páncélos járműveknek. A 47 mm-es páncéltörő ágyú például — kedvező találat esetén — 6—8000 m távol­­ságon a legnehezebb harckocsi páncélját is áttöri. A siker azé, aki jobb idegzetű, nagyobb harci szellemmel eltöltött és jobban kiképzett embert tud e modern fegyverek kezelésére be­állítani. A legkorszerűbb harcesz­­közök alkalmazásánál tehát megint csak ott tartunk, hogy a harcot nem a gépek, hanem az azokat kezelő emberanyag minősége dön­ti el. Róma, július 1. (MTI) Az olasz sajtó Magyaror­szággal foglalkozva kiemeli Magyar­­ország nyugodt magatartását. A Corriere della Sera azt írja, hogy a magyar kormány követi a ten­gelyhatalmak tanácsát és teljes­íi­(MTI) Bukaresti jelentés szerint vasárnap délelőtt 10 órakor Galac­­ban véres tüntetés volt. A kommu­nisták zászlók alatt vonultak fel, és tüntettek a román kormány és hadsereg ellen. A katonaság és a tüntetők között összetűzésre került a sor. A katonák­­ őrtüzet adtak­ le a tüntetőkre, akik közül tízen meghaltak. Délután újabb tüntetés volt. Mintegy kétezer tünílttető vonult fel, akik­ közül a legtöbb zsidó vol­t. A katonák ismét sortü­zet adta­k­ le. A halottak száma igen nagy. A Ga­­lac melletti Réni városban a zsidók tüntettek a román kormány és had­sereg ellen. A román katonák több zajommal van Mussolini és Hit­lfer iránt. Kiemeli a lap, hogy Magyar­­ország nem tér el eddigi politiká­­jától. A magyar hadsereget most óvatossági és biztonsági szempont­ból viszik közelebb a román határ­hoz.­­­­ Bukarest, július 1. (MTI) Az Universul c.­­lap azt írja, hogy ha Szovjetoroszország nem tartaná tiszteletben a megálla­pított demarkációs vonalat, azt is közöljék a román közvélemén­nyel s azt is meg kell mondani, ha tűz égetné Romániát. A lap megálla­pítja, hogy túlságosan komoly a helyzet, ha keresik az igazságot. Bukarest, július 1. (MTI) A­­ román rádió közölte a román ha­d­se­re­g p­a­ran­c­s­n­ok­s­ág je­lentését, amely megemlíti, hogy­­ több helyen összetűzésre került a sor az orosz és a román katonaság között. Az összetűzést az okozta, hogy az oroszok sok helyen gyor­sabban nyomulnak előre, mint azt előzőleg megállapították. A román belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a nyilvános hel­yisé­­geket este 11 órakor be kell zárni, tilos mindenféle összejövetel, gyű­lés, tüntetés, csoportostul­ás. Moszkva, július 1. (MTI) Orosz jelentés szerint az orosz csapatok Észak-Bukovinában elérték a megállapított határvona­lat. Besszarábia megszállása folyik. Az ejtőernyős orosz csapatok elfog­lalták Ismailit. Hitler Párizsban Berlin, július 1. (MTI) A Német Távirati Iroda je­lenti, hogy Hitler feltűnés nél­kül­ Párisba érkezett. A Führer meg­látogatta Napóleon és a Névtelen Katona sírját. Róma jelenti: Óvatossági és biztonsági szem­pontból viszik közelebb a magyar hadsereget a román határhoz Véres tüntetések Romániában A katonák sortü­zet adtak le a tüntetőkre Több helyen összetűzésre került a sor az orosz és a román csapatok között Bukarest, július 1. tüntetőt letartóztattak és magukkal vittek. Czernovitzban a zsidó tün­tetők megtámadtak több­­ gépkocsit, melyekben a román katonák igye­keztek elhagyni a várost. Kolozs­várt a tüntetők azt követelték,, hogy a román hadsereg szálljon szembe az orosz hadsereggel. Vöröskeresztes gyüjtőnapok július 1-én és 2-án. Adakozzunk!

Next