Körösvidék, 1944. január-szeptember (25. évfolyam, 1-201. szám)

1944-01-03 / 1. szám

ára 14 fillér Békéscsaba, 1944. Január 3 Hétfő XXV. évfolyam, 1. szám­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II., Szent István­ tér 18. Telefon: 60, este és ünnepnap: 409. Felelős szerkesztő: MIGEND DEZSŐ Ara hétköznap 14, vasárnap 20 fillér. Előfiz.: 14 évre 9.80, 1 hónapra 3.40P. Postatakarékpénzt. csekkszja: 34.141, Életkérdés A pénzügyminiszter fontos figyel­meztetést intézett a gazdákhoz. Ez a figyelmeztetés talán nem új, hiszen, az utóbbi időben a földművelésügyi miniszter és sok más felelős gazda­sági vezető is felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülnünk a há­ború utáni viszonyokra s ezért ma, amikor a gazdának több pénze van, mint volt néhány esztendővel ezelőtt, valami módon meg kell őriznie ezt a fölös vásárlóerőnek nevezett tő­két, amelyre később még igen nagy szüksége lesz. Ha nem is új a figyel­meztetés, de időszerű marad és nap­­ról-napra égetőbbé válik, hiszen a háború után teljesen új gazdasági helyzettel, új nehézségekkel állunk majd szemben. Számolni lehet és kell mindenek­előtt azzal, hogy a világverseny is­m­ét meg fog indulni, tehát a termé­nyek árát a kormányzat nem tudja olyan mértékben szabályozni és tar­tani, mint ma, amikor az országok közötti szállítás, egy-két kivételtől eltekintve, úgyszólván teljesen meg­szűnt és minden ország, így Magyar­­ország is, főleg a maga határain be­lül gazdálkodik. Számolni kell tehát azzal, hogy létkérdés és megmara­dás kérdése lesz a gazda szempont­jából annak, hogy a háborús áru- és anyaghiány miatt elmaradt befekte­téseket pótolja, felszerelését kiegé­szítse, szóval termelését kedvezőt­lenebb viszonyok között is jövedel­mezővé tegye. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha elsősorban is most fizetjük vissza a mezőgazdaságot ter­helő különféle adósságokat és ugyan­akkor a ma meglévő — és a hábo­rús áruhiány miatt sokszor fölösen meglévő megtakarított tőkét biz­tonságos és értékállandó módon el­­tesszük a várható befektetések ide­jére. Éppen ezért minden előrelátó és haladó magyar gazda számára idő­szerű életkérdés az, hogy ez mikép­pen lehetséges. Mit vásároljon, mibe fektesse pénzét, hogy annak idején majd legyen elegendő tőkéje? Bi­zonyos, hogy ez a kérdés igen sok előrelátó és józan gazdának komoly gondokat okoz. Ha a ma felhajtott áru megdrágított értékébe, ékszerbe, vagy más holt vagyonba helyezi a pénzét, súlyos veszteségeket szen­vedhet később, hiszen az áruhiány miatt valódi értékén felül fizeti meg azokat. Ha olyan befektetést eszkö­zöl, amely nem kamatozik, megint csal, veszteség éri, hiszen kénytelen lemondani az elég tekintélyes kamat­jövedelemről. Mindezeken felül pe­dig az sem valószínű, hogy a mai magas árak örökké megmaradjanak s akkor a sebtében eszközölt be­fektetés megint csak kárt és bosszú­ságot okoz. Mindent egybevetve te­hát szüksége­­ van a gazdának olyan befektetési lehetőségre, amely vá­sárlóerejét megőrzi, mégpedig úgy, hogy az későbbi időben rendelkezé­sére álljon. Ezért bocsátotta ki a kormány az úgynevezett búzakötvényeket. Ezek a kötvények bizonyos mennyiségű búzaértékekre szólnak, a búza mai, 40 pengős ára mellett. Ez más szó­ * * * val annyit jelent, hogy később, ami­kor majd a búza ára a világverseny miatt megint csökkenni fog, a gazda búzakötvényeiért mázsánként nem kaphat kevesebbet, mint 40 pengőt, mert ez alá az állam kezessége foly­tán a kötvény értéke nem eshet le. Ezzel szemben a búzakötvény kama­tozik, mégpedig évi 3 százalékkal és mind a kamatokat, mind a törlesz­tésre kisorsolt részvények ellenérté­két napi búzaáron váltják be, tehát a búza esetleges drágulásából is ré­szesedik a gazda. Az új kötvények kiadása közvet­lenül karácsony előtt kezdődött meg, az érdeklődés azonban máris ritkán látott arányokat ért el, ami azt bizonyítja, hogy a búzakötvény­ben az előrelátó gazda megtalálhatja és meg is találta azt a befektetési lehetőséget, amely biztosítékot je­lent számára az elkövetkező idők gondjaival szemben. Berlin, január 3. A Führer az évforduló alkalmából napiparancsot intézett a véderő és a hadsereg katonáihoz. A napipa­­rancsban rámutat arra, hogy az an­gol-francia hadüzenetek idején az el­lenséget két reménykedés töltötte el: először az, hogy bekövetkezik az összeroppanás, amely a német bi­rodalmat végleg szétzúzza, másod­szor remélte a minél hosszabb hábo­rút, hogy a kapitalista beruházások kamatozhassanak. A továbbiakban utalt arra, hogy csupán egyetlen sú­­­lyos válságot ismert eddig a biroda­lom, nevezetesen az 1941 decemberé­től 1942 márciusáig tartó téli hóna­pokat, de mindnyájunk emberfeletti er­őmegfeszít­ésével sikerült mégis úrrá lenni a legborzalmasabb válsá­gon. Az 1943-as esztendőben az olasz katonai kamarilla és politikai-kapi­talista klikkek éveken át tartó szabo­­tálása annyira megbénította az Észak-Afrikába irányuló forgalmat, hogy az ott harcoló kötelékek nem tudták tovább tartani az északafrikai térséget. De hála az arcvonal és az otthon bátorságának, sikerült meg­oldanunk a nagy feladatokat. A Bren­ner elleni rohamból csigaoffenzíva lett és a szövetségesek hadvezérei boldogok, ha egy héten egy, vagy két parasztfalu romjainak elfoglalá­sát jelenthetik. A továbbiakban rá­mutatott arra, hogy ebben az évben az ellenfelek nemcsak nem érték el, amit reméltek, hanem a legsú­lyosabb csalódásban volt részük. A kiáltvány azzal végződik, hogy eb­ben a harcban Németország fog győzni. kötelékek pénteken megtámad­ták Nagy Párist és a megszállt területek több helységét. A la­kosság, különösen néhány párisi városrészben, nagy veszteségeket szenvedett. A légvédelmi erők e támadások közben, az eddigi megállapítások szerint, 19 ellen­séges repülőgépet — többnyire négymotoros északamerikai bom­bázókat — megsemmisítettek. Paris, január 3. A Páris körüli községekben ma délelőtt temették el a Nagy-Páris el­len december 31-én intézett angol­szász légitámadás kettőszáznegyven áldozatát. A francia sajtó elkesere­detten állapítja meg, hogy az angol­szászok hatezer méter magasságból, célzás nélkül dobták le bombáikat a lakónegyedekre. Hitler: Elbiban és hcnrcben Németország fog győzni Amerikai csapatok partraszállása Új-Guneában Lisszabon, január 3. Ideérkezett jelentés szerint Új-Gui­­nea északi partján, Sidonnál ameri­Berlin, január 3. A január elsején kiadott ná­kai csapatok szálltak partra. Mint a jelentés mondja, a kikötőt és a re­pülőteret elfoglalták az amerikaiak. Eltemették a Paris elleni légitámadás áldozatait A­mét vezérkari jelentés közölte,­­ hogy brit-északamerikai repülő Légiriadó Londonban Lisszabon, január 3 Mint jelentik, vasárnap, a késő esti órákban Londonban légiriadó volt. A jelentés szerint a riadó rövid időn belül véget ért. Állandó légicsaták Rábául fölött Washington, január 3. Mac­Arthur főhadiszállásáról je­lentik. Miután az angolszász szövet­ségesek két erős repülőtámaszpontot elfoglaltak Új-Britannia szigetén, megindították a támadást Rábául, a legerősebb japán támaszpont ellen. Rábául fölött állandó légicsaták vannak.

Next