Kortárs, 1980. január-június (24. évfolyam, 1-6. szám)

1980 / 2. szám - Bor Ambrus: Sergent Jules (elbeszélés)

BOR AMBRUS Sergent Jules­ ­. Lehet, hogy akik még élünk, csak véletlenül. Lehet még, hogy a sorsok a mi életünk némely helyzetében elcserélhetők voltak, lehettek volna. Lehet végül, hogy az emberiség globális értelemgyöngeségben szenved, ezért sorscserék, élettévesztések, kétségbeesett élethazugságok és halál­­vigyorok megismételhetők. Tay Minh, 1946. december 15. Kedves öreg Andrásom! Végtelen örömmel olvastam a leveledet. Megszólalt egy barát a Föld túlsó feléről. Elmúlt vagy három év, össze­omlott egy világ (számomra legalábbis, és én nem sajnálom), de mintha mégsem volna minden múlandó. Jules 1946-1948-ban harminckét levelet írt K. Andrásnak Vietnamból és Kambodzsából - az ő földrajzinév-használata szerint Cochinchine­­ből -, ide Magyarországra. K. András harminc év múlva gonddal és türelemmel letisztázta a kusza kézírású leveleket, a gépiratból nekem is adott egy példányt. Eltűnődtem a leveleken és Jules-ön. Részleteket emeltem ki a leve­lekből, belefüleltem érdes modorukba. Fülelni kell. Az emberek nem mondják föl sem a korelőzményeiket, sem a kórképüket. Az Üdvhadsereg piaci allelúja-gyónói ugyanúgy ha­zudnak, mint a pszichoanalízis-pamlagon beszélők. Szép nyomorúságuk­ban sem tehetnek mást, még kevésbé egy olyan korban, amely csak változó előjelű eszme- és erkölcspatentokat kínál, épp ezt a szép nyo­morúságot magabiztosan kizárva. (Belefülelni kell az irodalomba is, amely szintén szép nyomorúság.) A német kapitulációval kezdem. Én az utolsó napig harcoltam. No, nem meggyőző­désből, hanem megszokásból. Meg adok is magamra: amit elkezdek, azt végigcsi­nálom. Kétéves katonáskodás alatt jól belejöttem a háborúba. 45. május 5-én Wil­­helmshafentól 20 kilométerre álltunk, még elég jó tűzerővel. Másnap ugyanott szépen lerakatták velünk a fegyvereinket. A kanadai zónába internálták az alaku­latot, én egy ideig a magyar zászlóaljnál vendégszerepeltem, mint szakaszparancs­nok hadapród. A kanadaiak nem etették túl a hadifoglyokat, de viszonylag szeren­csés feltételek közt éltem néhány hónapig.

Next