Kortárs, 2015. július-december (59. évfolyam, 7-12. szám)

2015 / 11. szám - Rózsafalvi Zsuzsanna: Történeti koncepció, narratíva és allegória Cseres Tibor Vízaknai csaták című regényében

64 ményei, majd a vízaknai emberek életére gyakorolt hatásai ábrázolódnak szövegszerűen, így pél­dául a Mátyás-huszár Hozsvárt Károly és Szaploncay Ágota megismerkedése és fiuk fogantatása. A következő alfejezetekben, a szabadságharc bukását követő négy évtized felvillantásakor a szö­vegben a kollektívum eseményei már nem jelennek meg, inkább a család történetéről olvashatunk. 1872-ben Moldován Ion halála kapcsán értesülünk Ágota asszony feleségi és anyai életútjáról: Ion első, még Ágotával kötött házasságát megelőző frigyéből született lányáról, Aszpáziáról, a törvény­telenül fogant gyermekről, Györgyről, valamint a közös gyermekekről: Erzsébetről és Károlyról. Az 1874-es szövegrész a vér szerinti apára, Hozsvárt Károlyra a megszólalásig hasonlító Moldován Györgyről készített fotográfia készülését és abszurditását mutatja be. Az 1890-es szöveg újra Moldován Ion, az 1892-es textus Ágota asszony halálát beszéli el. Majd csak az 1917-es alfejezetben kapcsolódnak össze ismét a makro- és mikrotörténet eseményei: az első világháború hadmozdula­tai és politikai egyezkedések közepette a híres jogásszá és a metropolita jogtanácsosává lett Moldován György a román és a magyar nép érdekeinek kiegyenlítésén fáradozva találkozik Tisza Istvánnal. A konföderáció mint lehetséges megoldás támogatását a miniszterelnök elutasítja, mint ahogyan a regény folyamán minden alkalommal (Jászi javaslattételekor is) hasonló történik. Az első fejezet hangsúlyos zárófejezetében futnak tehát össze a magán- és közéleti szálak, hogy aztán újra és újra, más utakon működésbe lépjen Moldován György és az általa képviselt megoldási javas­lat, más szereplők szemszögéből nézve, de mindvégig elutasításra találva. A végső kudarc, a máso­dik bécsi döntés, amely megosztja a két ország között Erdélyt, a főhős életének utolsó eseménye, az eszme kudarca. Két műfaj ötvöződik a Vízaknai csatákban: a történelmi és a családregény. A mű első felében a családtörténeti szál a domináns. A műfaji hagyományokat követve a családregény három generáció életútját követi nyomon, ám ezúttal a nemzedékek története - nyugati műfaji variánsokkal ellentét­ben - nem a felívelés-megtartás-hanyatlás hármas egységét és alakulástörténetét mutatja fel, ha­nem sors- és identitástörténetet. (Megkockáztatnék következésképpen egy sorszegény megjelölést is az interpretációkban felbukkanó műfaji meghatározások mellett.) A főhős, Moldován György mellett főként féltestvérei, Aszpázia, Károly és Erzsébet életeseményei, illetve a család harmadik generá­ciójának, valamint a törvényes és törvénytelen gyermekeknek sorsa csak mozaikszerűen bontakozik ki. A szövevényes családtörténeti szálak nem csupán a történetszövés öncélú eszközei, hanem ösz­­szekapcsolják az Erdélyben élő, az egymással hasonlóan szövevényes viszonyban álló nemzetisé­gek sorsát, bemutatva az életutakon, sorsokon keresztül a nemzeti identitás e térségben nem is olyan egyszerű kérdését. A János meg fiai: György és Károly - A Memorandum útja címet viselő feje­zetben a görögkeleti érsek-metropolita és a regény főhőse, Moldován György beszélgetése e prob­léma metaforája. Az 1879-es, Trefort Ágoston minisztersége idején készülő XVIII. törvénycikk a ma­gyar nyelv kötelező tanításáról rendelkezik (Corpus iuris 1879:XVIII. tc., 86.). A metropolita, hogy az ehhez kapcsolódó véleménytervezetét elkészíthesse, azt kéri Györgytől, fejtse ki magyar és román aspektusból a készülő törvénycikk előnyeit és hátrányait. György az általuk folytatott diskurzusról beszámol édesanyjának, a magyar érzelmű Moldovánné Szaplonczay Ágotának. Az asszony lényeg­bevágó kérdésére különös választ ad: Aztán mondjad csak, Gyurikám, melyik lelkeddel értesz egyet. György csak nagy sokára felelt. - Azt hiszem, egyikkel sem." Hasonló dilemmára bőven ad alkalmat a regény szüzséje, nem véletlen tehát, hogy a regény egyik első recenzense, Vasy Géza kétlelkű hősnek nevezi Moldován (Hozsvárt) Györgyöt. Cseres hősének lelke, nemzeti érzülete több­pólusú. Moldován Hozsvárt György magyar szülők vér szerinti leszármazottja, de nevelőapja, a víz­aknai bíró a román nemzetiségi törekvés harcos támogatója. György szebeni, német nyelven folyta­tott középiskolai tanulmányai révén mindhárom nyelvet bírja, és nyitott mindhárom nemzetiség ér­zületére. Székely származású feleségétől, Csutak Júliától való gyermekei mellett két törvénytelen gyermeke is születik egykori román iskolatársától, Lenucától, valamint még egy a nem vér szerinti féltestvérétől, Aszpáziától. Valamennyi utód sorsát egyengeti is. Jogászként is a vallási és nemzeti tolerancia híve: a törvénytelenségek ellen és a szabadság, illetve a szabad véleménynyilvánítás mellett kötelezi el magát. György féltestvére, Károly a főhős ellentéte: románnak vallja magát, sok­szor konfrontálódik az általa inkább magyar érzelműnek vélt testvérével, akivel meg is szakítja „an­nak magyar érzelmei miatt” a kapcsolatot. Károly ugyanakkor szász lányt vesz feleségül. György lá­nya, Tünde a magyarul még csak nem is tudó román nemzetiségű Traján felesége lesz, de egykori jegyeséhez, egy hősi halált halt erdélyi zsidó fiúhoz kötik csupán valódi érzelmek. A szereplők túl­ KORTÁRS 2015/11

Next