Kortárs, 2015. július-december (59. évfolyam, 7-12. szám)
2015 / 11. szám - Rózsafalvi Zsuzsanna: Történeti koncepció, narratíva és allegória Cseres Tibor Vízaknai csaták című regényében
64 ményei, majd a vízaknai emberek életére gyakorolt hatásai ábrázolódnak szövegszerűen, így például a Mátyás-huszár Hozsvárt Károly és Szaploncay Ágota megismerkedése és fiuk fogantatása. A következő alfejezetekben, a szabadságharc bukását követő négy évtized felvillantásakor a szövegben a kollektívum eseményei már nem jelennek meg, inkább a család történetéről olvashatunk. 1872-ben Moldován Ion halála kapcsán értesülünk Ágota asszony feleségi és anyai életútjáról: Ion első, még Ágotával kötött házasságát megelőző frigyéből született lányáról, Aszpáziáról, a törvénytelenül fogant gyermekről, Györgyről, valamint a közös gyermekekről: Erzsébetről és Károlyról. Az 1874-es szövegrész a vér szerinti apára, Hozsvárt Károlyra a megszólalásig hasonlító Moldován Györgyről készített fotográfia készülését és abszurditását mutatja be. Az 1890-es szöveg újra Moldován Ion, az 1892-es textus Ágota asszony halálát beszéli el. Majd csak az 1917-es alfejezetben kapcsolódnak össze ismét a makro- és mikrotörténet eseményei: az első világháború hadmozdulatai és politikai egyezkedések közepette a híres jogásszá és a metropolita jogtanácsosává lett Moldován György a román és a magyar nép érdekeinek kiegyenlítésén fáradozva találkozik Tisza Istvánnal. A konföderáció mint lehetséges megoldás támogatását a miniszterelnök elutasítja, mint ahogyan a regény folyamán minden alkalommal (Jászi javaslattételekor is) hasonló történik. Az első fejezet hangsúlyos zárófejezetében futnak tehát össze a magán- és közéleti szálak, hogy aztán újra és újra, más utakon működésbe lépjen Moldován György és az általa képviselt megoldási javaslat, más szereplők szemszögéből nézve, de mindvégig elutasításra találva. A végső kudarc, a második bécsi döntés, amely megosztja a két ország között Erdélyt, a főhős életének utolsó eseménye, az eszme kudarca. Két műfaj ötvöződik a Vízaknai csatákban: a történelmi és a családregény. A mű első felében a családtörténeti szál a domináns. A műfaji hagyományokat követve a családregény három generáció életútját követi nyomon, ám ezúttal a nemzedékek története - nyugati műfaji variánsokkal ellentétben - nem a felívelés-megtartás-hanyatlás hármas egységét és alakulástörténetét mutatja fel, hanem sors- és identitástörténetet. (Megkockáztatnék következésképpen egy sorszegény megjelölést is az interpretációkban felbukkanó műfaji meghatározások mellett.) A főhős, Moldován György mellett főként féltestvérei, Aszpázia, Károly és Erzsébet életeseményei, illetve a család harmadik generációjának, valamint a törvényes és törvénytelen gyermekeknek sorsa csak mozaikszerűen bontakozik ki. A szövevényes családtörténeti szálak nem csupán a történetszövés öncélú eszközei, hanem öszszekapcsolják az Erdélyben élő, az egymással hasonlóan szövevényes viszonyban álló nemzetiségek sorsát, bemutatva az életutakon, sorsokon keresztül a nemzeti identitás e térségben nem is olyan egyszerű kérdését. A János meg fiai: György és Károly - A Memorandum útja címet viselő fejezetben a görögkeleti érsek-metropolita és a regény főhőse, Moldován György beszélgetése e probléma metaforája. Az 1879-es, Trefort Ágoston minisztersége idején készülő XVIII. törvénycikk a magyar nyelv kötelező tanításáról rendelkezik (Corpus iuris 1879:XVIII. tc., 86.). A metropolita, hogy az ehhez kapcsolódó véleménytervezetét elkészíthesse, azt kéri Györgytől, fejtse ki magyar és román aspektusból a készülő törvénycikk előnyeit és hátrányait. György az általuk folytatott diskurzusról beszámol édesanyjának, a magyar érzelmű Moldovánné Szaplonczay Ágotának. Az asszony lényegbevágó kérdésére különös választ ad: Aztán mondjad csak, Gyurikám, melyik lelkeddel értesz egyet. György csak nagy sokára felelt. - Azt hiszem, egyikkel sem." Hasonló dilemmára bőven ad alkalmat a regény szüzséje, nem véletlen tehát, hogy a regény egyik első recenzense, Vasy Géza kétlelkű hősnek nevezi Moldován (Hozsvárt) Györgyöt. Cseres hősének lelke, nemzeti érzülete többpólusú. Moldován Hozsvárt György magyar szülők vér szerinti leszármazottja, de nevelőapja, a vízaknai bíró a román nemzetiségi törekvés harcos támogatója. György szebeni, német nyelven folytatott középiskolai tanulmányai révén mindhárom nyelvet bírja, és nyitott mindhárom nemzetiség érzületére. Székely származású feleségétől, Csutak Júliától való gyermekei mellett két törvénytelen gyermeke is születik egykori román iskolatársától, Lenucától, valamint még egy a nem vér szerinti féltestvérétől, Aszpáziától. Valamennyi utód sorsát egyengeti is. Jogászként is a vallási és nemzeti tolerancia híve: a törvénytelenségek ellen és a szabadság, illetve a szabad véleménynyilvánítás mellett kötelezi el magát. György féltestvére, Károly a főhős ellentéte: románnak vallja magát, sokszor konfrontálódik az általa inkább magyar érzelműnek vélt testvérével, akivel meg is szakítja „annak magyar érzelmei miatt” a kapcsolatot. Károly ugyanakkor szász lányt vesz feleségül. György lánya, Tünde a magyarul még csak nem is tudó román nemzetiségű Traján felesége lesz, de egykori jegyeséhez, egy hősi halált halt erdélyi zsidó fiúhoz kötik csupán valódi érzelmek. A szereplők túl KORTÁRS 2015/11