Kortárs, 2016. július-december (60. évfolyam, 7-12. szám)

2016 / 10. szám - Merklin Ferenc: Elindultam szép hazámból... - Kristóf Ágota-emlékkönyv

MERKLIN FERENC Elindultam szép hazámból... -Kristóf Ágota-emlékkönyv (Szerkesztette: Czetter Ibolya) B.K.L. Kiadó, Kanizsai Dorottya Gimnázium Baráti Köre, 2016 / Kristóf Ágota, A Nagy Füzet írója 1954-ben érettsé­gizett a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázi­umban. Hosszú évtizedeken keresztül neve alig volt ismert Magyarországon, pedig a nagyvilág már a legjelentősebb kortárs szerzők között emlegette, műve több helyen kötelező olvasmány. „A bizonytalan esti / fényben / ferdén felröppen / egy madár... / a szél felszakítja / az ég sebeit..." - Kristóf Ágota sorai jutnak eszünkbe, amikor ke­zünkben tarjuk a küllemében is igényes emlék­könyvet. A címlapon az írónő kőszegi lakóházának részletét látjuk, amelyről éppen elröppen egy ma­dár - vagy épp megérkezik... A hátsó borítón Kristóf Ágota portréja, távolba néző tekintettel, valamint az az útszakasz látható, ahol annak idején elhagyta az országot. Nem csupán a 2014-es szombathelyi konfe­rencián elhangzott előadásokat találjuk meg, ha­nem mindezt kiegészítik további írások, fotók és egy bibliográfia. A bevezető gondolatok után az író­nő életrajzát olvashatjuk, majd következnek a kon­ferencia előadásainak szerkesztett változatai, sőt egy kiegészítő írás is Ölbei Líviától. Az utolsó írást, lírai emlékezést követi a Kristóf Ágota-bibiliográfia Kovács Katalin összeállításában. Már a Czetter Ibolya által összeállított életrajz sem száraz adathalmaz, olvasmányosan tárja elénk a csikvándi kislány gyermekkorát, Kőszegre költö­zésük időszakát. Aztán Kristóf Ágota munkásságá­ba enged bepillantást. Az utolsó sorok az írónő kü­lönböző díjait emelik ki, majd a 2014-es szombat­­helyi konferencia és emléktábla-avatás pillanatait idézik fel. Az életrajz aztán szinte végig jelen van a könyv­ben, minden írás hozzátesz valamit, kiegészíti, ár­nyalja, pontosítja az esetleg szárazabb adatokat. Idevarázsolják a mindig is hazavágyó írónőt. Petőcz András előadásában a franciául író svájci magyar írónő nyelvhez, francia nyelvhez való viszonya, a regény nyelvi puritanizmusából adódó előnyök, többlettartalmak elemzése áll a központ­ban. Az irodalmár hangsúlyozza: mindannyiunk fel­adata, hogy Kristóf Ágota műveit itthon is kanoni­záljuk....tudnunk kell azt is, hogy ő azon kevés ma­gyar írók egyike, aki valóban része lett a világ és Eu­rópa kultúrájának, akit olyan nagy irodalmi és nyel­vi újítókkal emlegetnek együtt [...], mint Beckett vagy Ionesco" - írja Petőcz. Kristóf Ágota több éven keresztül ismerkedett a francia nyelvvel, de sosem érezte azt, hogy igazán birtokolná, jól használná. Petőcz András nyelvi szempontból elemzi a leghíresebb regényt, rávilá­gítva arra, hogy megjelenésekor a szinte csak alanyból és állítmányból álló mondatok, valamint a jelen idő kizárólagos használata keltették a legna­gyobb feltűnést. Kiderül az előadásból, hogy ez nem feltétlenül nyelvi hiányosságból adódik, sokkal in­kább tudatos választás, hiszen illik az ikrek korá­hoz, túlélési módszeréhez, a regényvilág hangula­tához, másrészt nem egyedülálló a világirodalom­ban ez a fajta beszédmód. Érdemes csak Albert Ca­­mus-re gondolni, de előzményként emeli ki az írás Samuel Beckett munkásságát is, aki szintén nagy hatással volt a Kossuth-díjas írónőre. Végezetül fölteszi a kérdést: vajon attól, hogy Kristóf Ágota nem magyarul írt, már nem is magyar író? A válasz egyértelmű „de igen", irodalmi párhu­zamokkal alátámasztva. (Például Janus Pannoni­­ust, aki latinul írt, mindenki magyar költőnek tartja.) Újabb, egészen személyes találkozás Kristóf Ágotával Ölbei Lívia Ikerminták és Mind/еду című írásai. Az előbbi a konferencián is elhangzott, az utóbbi egy méltán híres Kristóf Ágota-színdarab előadása kapcsán született. Ölbei szinte küldetésének tartja a Kristóf Ágo­­ta-kultusz életben tartását, ápolását, teszi mindezt úgy, hogy szinte az elsők között volt, aki találkozott itthon az íróval, és megismertette az olvasókkal személyét, munkásságát, ügyelve, hogy a kultusz ne vonja el a figyelmet a lényegről. Hangsúlyozza: „A jól működő irodalmi kultusz azonban éppen hogy elvezet a szöveghez - sőt utakat nyithat a befoga­dáshoz is." Kristóf Ágota Egy elsurranó patkány című színművének magyarországi ősbemutatója az egy­kori kőszegi téglagyár épületében kapott otthont 2012-ben, Gergye Krisztián rendezésében. A Mind­­egy betekintést nyújt az előadás létrejöttének előz­ményeibe, értesülünk a kőszegi születésű rendező MERKLIN FERENC (1977) Szombathely kritika I 91

Next