Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-11-22 / 124. szám
Lalics József, Stromszky Adolf, Tasi Ede. A 120-ik zászlóalj előterjesztésére Breitfeld Károly. A bocskai gyalog csapathoz Boros István, Vörösmarty József. A bocskai lovas csapathoz Gönczi Miklós. A pozsonyi fiók ruhabizottmány parancsnokához Buecz Lajos. A felső táborban az utász karhoz, a honv. bízott, rendeletére, Kornis Pál. A 6-dik hadmegye főparancsnoka Földvári alezredes úr segédtisztjévé Harsányi Ignácz. A honvéd tüzérséghez századosokai Ticz Venczel, Jónák József, Frivisz Ferencz, Böhm Vilmos, Markó István. Főhadnagyokai Harsay Ferencz, Smid Ferencz, Adorján László, Jánosi Sándor, Raksányi Imre, Leitner János. Hadnagyokat Csány Márton, Stern Samu, Nigreis, Péchy, Müller János. — Mindazon főtiszt urak, kik a honvéd zászlóaljakhoz avagy honvéd lovassághoz kineveztettek, de állomásaikat még el nem foglalták, ezennel komolyan felszólíttatnak, miszerint állomásaikat haladéktalan még e hó végéig elfoglalni siessenek, mert különben minden kímélet nélkül ez újabbi tisztségeiktől el fognak mozdíttatni. Úgyszintén ezennel közzé tétetik, hogy a jövőben kinevezendő főtisztek kinevezésöktőli tudósíttatásuk után 14 nap alatt állomásaikat elfoglalni tartoznak, ellenkező esetben, illyetén kitüntetésük minden kivétel igéikül meg fog semmisíttetni. Budapesten, nov. 19. 1848. Mészáros Lázár hadügyminister. — Rendelet. Mellynél fogva a hadfogadó parancsnokok, az utászkar gyorsabb alakítgatása tekintetéből, ezennel oda utasíttatnak, miszerint az ezen karhoz megkivántató tulajdonoknál fogva besorolt alkalmas újonczokat, hova hamarább Budapestre szállítsák. Budapest, nov. 19-kén 1848. Nádosy Sándor. — Choleraügy. Budán a betegség, mint a múlt héten, átalában fogytán van. Pesten az esetek száma a polgárok közt kevés, a katonaújonczok közt számos. Oka ennek az, mivel az illető törvényhatóságok nem ügyeltek arra, hogy újonczaikat az évszakhoz képest meleg ruhákkal ellátva eresztették volna útnak; azért ezek már az úton elsatnyúltak, különösen a gömöriek, kik igazán ágrólszakadtak. Az ekképen megtört egészségű vidéki embereknél a pesti víz,mely valamennyi európai fővárosok vizével a hasmenést okozásban vetekedik, a hast megindította, miből az itteni I járvány jelleme szerint cholera fejlett ki. Pesten a cholera ügyével foglalkozó bizottmány 1848—ki nov. 19-én tartott üléséből. Kiadta Parlagi Endre, bizottmányi jegyző. — Az országos honvédelmi bizottmányhoz Ujváry Lászlóné Csiszár Borbála asszony, Kalocsa lelkes hölgyeitől a szenvedő haza oltárára gyűjtött 16 ft 12 krt pp. s 2 darab aranyat. — Az országos rendőri hivataltól. A honért harczoló honvédek számára doctor Kovács, Zsoldos Ignáczné, Varga Lajosné, Pukberger Lipót, Fischer örökösök, Rademich Ferencz s Ágnes, özv. Szüts Lajosné, Simon Pálné, Mandreno Juliana, fejérneműt küldtek. — Tanodai jelentés. A szegedi középtanodának (gymnasium) mind a hat osztályában i. é. dec. 1-ső napján kezdetik meg a rendszeres tanulmányok előadása, a (főtanoda) lyceum, megnyitása pedig ministeriumi rendelet következtében bizonytalan időre halasztatik; miről az illető szülőket, gondnokokat stb. ezennel értesíti. Szeged, nov. 14.1848. Sümeghi Pál, a szegedi föl- és középtanoda igazgatója. — Nyílt rendelet. Az ország ügyeit kormányzó honvédelmi bizottmány semmit szentebb, és semmit egyszersmind kedvesebb kötelességének nem ismer, mint az annyi gonoszság által megtámadott hon szabadságának utalmában megcsonkult vitézek nyugalmas és gondtalan jövendőjéről gondoskodni. A legmélyebb illetődéssel tapasztalja tehát, hogy a hazának illy érdemes fiai, kik a szabadságérti harczban kapott sebek által munkatehetetlenekké váltak, imitt amott a kórházakból, miután a gyógyítás bevégeztetett, eleresztetnek a nélkül, hogy vagy kellőleg ellátva ide utasíttatnának, vagy irántuk a kormányhoz feljelentés tétetnék. A honvédelmi bizottmány elhatározó, a haza védelmében tetemesen megsebesült, megcsonkult s további harczi szolgálatra tehetetlen vitézek számára, Budapesten olly intézetet alapítani, mellyben azok, kikről valamelly polgári hivatal vagy szolgálat nyújtása által gondoskodni nem lehet, nem olly nyomorúságos tengést, mint ekkorig szokásban volt, hanem minden élelmi gondtól ment becsületes ellátást kapjanak. Akik megcsonkult tagjaik vagy különben tetemes sérülések mellett mégis valamelly hivatalt vagy szolgálatot viselhetnek, azoknak jövendőjük illynemű gondoskodással biztosíttatni fog. És a mint a szabadságnak s nemzetünk függetlenségének igazságos harcza isten segítségével diadalmasan bevégeztetik, s e szerint tudva lesz azon lelkes bajnokok száma, kik a nemzet gondoskodásának szent kötelességére igényt tarthatnak, jövendőjük biztosítása egy részben földkiosztással is fog eszközöltetni. Ezen határozatok következtében tehát a legszorosabban megparancsoltatik a nemzet hadseregei minden vezéreinek, s a tábori kórházak igazgatóinak, hogy a megsebesült bajnokok gyógyításán s ápolására a legnagyobb atyai gondot fordítva, a gyógyítás után a kórházból kilépett s további katonai szolgálatra tehetetlen sérült vitézeket, akár tisztek, akár közvitézek legyenek, kellőleg ellátva ide Budapestre utasítsák, s a kormánynál bemutatandó bizonyítványnyal ellássák. Ugyanez hagyatik meg minden törvényhatóságoknak s köztisztviselőknek , azon sérült vitézekre nézve, kik netalán ekkorig ellátás nélkül hazájukba bocsátattak, s kik hasonlókép Budapestre utasítandók, hogy az élelmekrőli gondoskodás szent adójának lerovásában részesüljenek. Ezen rendelet teljesítéséről az illetők legszorosabban felelősökké tétetnek. Budapesten, nov. 19, 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök. — Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek n. ö. alezredesül és bácsmegyei n. ő. főparancsnokúl Bezerédi Miklós, n. ő. őrnagy Mihalovics Imre hivataláról lemondván, helyébe Pécsre őrnagyui Sauska Jenő, n. ő. őrnagyúl Szegedre Földváry Sándor, Balázs Márton, trencsénmegyei n. őr. őrnagyúl Mikovinyi Károly. Az 51-ik Eszéken levő baranyai zászlóalj parancsnokáéi, miután Molnár József n. ő. őrnagy úr előbbeni helyeztetésében megmaradni kíván, Wels János. — A Hunyadi szabad gyalog csapat honvéd-zászlóaljjá alakúlván, 50-ik számot kap. — Perczel Mór tábornok úr előterjesztésére következőleg kinevezett tisztek lesznek besorozandók: őrnagyúl Trangos István, századosul: Meszlényi Ede, Agonás Pompejus, Hunyadi Ede, Nagy Ferencz, Vásárhelyi István; főhadnagyokai: Biró Ignácz, Benkovics Ede, Schadutz Péter, Molitorisz József, Recsegi Lajos, Hegyesi István, Schulek Jenő, Tavaszi Antal; hadnagyokai: Nagyajtai József, Scholtz Károly, Pinczei Ferdinánd, Barth Henrik, Röhrich Ferencz, Gombos Károly, Bogáti Ferencz, Erkulencz Lambert, Apáczai Pál, Vécsei Lajos, Gyulavári József, Török Zsiga, Bánó Miklós; számvevő tiszt: Lukácsi Sándor; hadbíró: Gruden Ernő. A honvéd tüzérséghez: K. Vay kormánybiztos úr előterjesztése következtében hadnagyúl: Nigreiss, Péchy. A Bocskai lovas csapathoz: Silye Gábor k. bizt. előterjesztésére főhadfagyúl: Harsányi Bálint; számvevő tiszt: Birányi Ákos. A 2-ik lovas ezredhez főhadnagyui: Svaitzer László; hadnagyúl: Drapossy J. Számvevő tisztnek Pulszky Sándor alezredes mellé: Augusztiny Sámuel. A 33—ik zászlóaljhoz hadnagyúl: Szilágyi Imre. Főorvosok századosi czímmel: utászkarnál dr. Kardossy; 17—ik zászlóaljnál dr. Winkler; 43-nál dr. Bach; 44-nél dr. Parlagi; 45-nél dr. Tichi János ; 49-nél dr. Darányi; 23-nál Kotyhoffer. Alorvosok hadnagyi ranggal: utászkarnál dr. Büchler Vilmos, dr. Adler Herman; 23-ik g.all. dr. Schulhof Károly, Csajka Lajos; 43-iknál Kusztriczky Szilárd, Péterfy Ferencz; 44-iknél Grosz Alajos, Aztai Mihály; 45-iknél Bauer Máté, Polák Móricz; 49-iknél Tóth János, Roth Zsigmond; 19-iknél Kreith Ödön;l-sőnél Klein Farkas. A Bocskai csapatnál hadbírónak : Máli János. Rang és illetmény 16-ik nov. 1848 számítandó ezen kinevezéseknél. Pest, nov. 17. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök. — A huszárezredek telepjeinek elhelyezését illetőleg megjelent hirdetmény szolgálati tekintetből oda módosíttatik, miszerint az 1-ső huszár ezred telepje nem Kecskeméten, hanem Holdmező- Vásárhelyen leend, miért is e rendelet vételével az 1-ső huszárezred tartalék századának vázlata (cadres), számvevő hivatala , és toborzási parancsnoksága, minden hozzájok tartozó személyzettel, azonnal Holdmező-Vásárhelyre induljanak. Budapesten, nov. 20., 1848. Nádosy Sándor, ezredes. — Mivel ministeri rendelet szerint nemcsak a főparancsnokoknak, hanem minden zászlóaljnak megküldetnek a Közlönyök, azért, mind a főparancsnokok, mind pediig a zászlóalj-parancsnokoknak szoros kötelességükké tétetik, a Közlöny által kihirdetett, és kihirdetendő hatásköreikbe vágó rendeleteket azonnal foganatosítani , magában értetvén, hogy a zászlóalj-parancsnokok, még azonfelül a századjaikat érdeklő rendeleteket is napi parancs által tudtára adandják, a helyben és távol levő századoknak is. Hogy mennyire teljesíttetnek azon rendeletek, arról legjobban meggyőződhetnek a főparancsnokok, mindjárt első körutazásuk alkalmával , amire azok annyival is inkább figyelmeztetnek, mert a Pestre jövő honvédtisztek által nagyobb részben az tapasztaltatik, hogy nemcsak nem tudják a Közlöny által kihirdetett rendeleteket, hanem még kötelességeikkel is egészen ismeretlenek. A nemzetőrök zászlóaljai is, a főparancsnokok felügyelése alá tartozván, körutazások alkalmával azokat is szemüigyre vévén, szerkezetük, felszerelésök és állapotjok felől meggyőződvén, jelentésükben említést tegyenek a tapasztaltakról. Nádosy Sándor, ezredes. — A közzé tett 8-ik hadmegye főparancsnoksága alá tartozó honvéd-zászlóaljai ezennel oda utasíttatnak, miszerint a vezényletük alatti haderő, s illetőleg a már ugyan alakult, de még felszereletlen zászlóaljak állomásai pontos kimutatását egy külön elhelyezési lajstrom kíséretében időszakonként, azaz minden 14 nap, a hadmegye főparancsnokainak mulhatlanul felterjeszteni szoros kötelességeknek ismerjék. Budapest, nov. 20. 1848. Nádosy Sándor, ezredes. — Az országos honvédelmi bizottmány 2974. sz. alatt elnökileg rendelte, miszerint egy külön hivatal alakíttassák, melly kizárólag a fővárosba érkező és szállított katonai beteget átvegye s a katonai kórházakba tüstént áttenni köteleztetik. Ezen hivatal a Horváthházban szabadsajtó utczában máris működését megkezdő, s így minden hatóságok és katonai kórházak előjárói felszólíttatnak, miszerint minden a felnevezett tárgyra vonatkozó jelentéseiket, haladék nélkül, a fenérintett hivatalhoz czímezve, beküldeni szíveskedjenek. Pest, nov. 20. 1848. Sauer Ignácz, ország főorvosa. — Az országos honvédelmi bizottmányhoz Kis .Becskerekről nov. 14-ről 1848 Nagy Sándor József alezredes következő tudósítást küldött: Kis-Becskerek Uj-Aradnál, bevetetett; pedig az ellenség jó erővel volt; nevezetesen 2 ágyú, 150 dsidás, 200 végvidéki és 3000-re menő népfelkelésből állott; ágyúzásunkat néhányszor, egyes tüzelésünket pedig nem is viszonozva, csúfosan a várba megszökött; ha nektek a jó út nem kedvez, s seregünket a barikádok és járhatatlan utak nem hátráltatják; meg lettek volna semmisítve, mert a sereg égett a harczvágytól. Foglyaink vannak, halott is, fegyver is találtatott, a részleteket későbben. A hazai pénztár fölsegélésére oct. 31-kig ajándékul 642,923 frt 36 kr., kölcsönképen 930,178 frt 23 kr. jött be. 544 ORSZÁGGYŰLÉS. Nov. 21. 95-dik ülés a képviselőházban. Kezd. d. 12 órakor. Elnök: Pázmándy Dénes. A jegyzőkönyvet Zsembery felolvasván , Ágoston indítványozá, hogy mivel Zsembery a honvédelmi bizottmánynál is naponkint foglalkozik, a jegyzőség bízatnék másra. Szavazat útján 4 jegyző fog választatni. Elnök ezután jelenté, miszerint Sopron vármegyéhez a királytól két rendbeli manifestum érkezett, mellynek tartalma röviden az,hogy az országgyűlés és honvédelmi bizottmány nem állnak többé a törvényes téren; továbbá érkezett Windischgrätztól egy proclamatio. Ezen iratokat a Sopron megyei bizottmány a honvédelmi bizottmányhoz küldi. Ezen iratok iránt, mielőtt felolvastatnának , a ház háromfélekép intézkedhetik: vagy szavazás, vagy sorshúzás útján választhat választmányt megbírálására, vagy pedig utasíthatja az osztályokhoz. Kubinyi Ferencz. 9 osztály lévén, válaszszon mindenik egy egy tagot a maga kebeléből, és az igy alakított választmány vegye vizsgálat alá. Asztalos Pál: Az 1848—ki törvény áll; tegye hát a ház ezen iratokkal is azt, a mit a többiekkel tett, azaz nyilvánítsa törvénytelen és érvényteleneknek. Besze János felolvastatni kivánja. Bezerédj István. Jöhetnek olyanok az ellenségtől, miket érdekünkben áll a nyilvánosságnak át nem adni, azért az elnök véleményében osztozik. Zsembery. Előbb olvastassék fel, s azután utasíttassék az osztályokhoz. Szunyogh Rudolf. Ha már egy törvényhatóság tárgyalta , itt is tárgyaltathatik, legalább a felolvasásnak meg kell történni. Ha a ház a felolvasás után rögtön nem akar határozni, akkor utasíthatja az osztályokhoz. Halász Boldizsár. Alakuljon a ház bizottmánynyá s ott olvastassék fel. Ezzel a ház bizottmánynyá alakulván, az ülés 1 órakor eloszlott. FŐVÁROSI ÚJDONSÁGOK. Csak lassan, csak lassan az istenért, hogy valamikép el ne hamarkodjuk a dolgokat!.. Tábori orvosokat kell képeztetnünk, mert rájuk fölötte nagy szükségünk van. Össze is csődítettük az ország növendékorvosait Pestre, s a tanár urak a tanfolyam megnyílását november 1-re kitűzték. Tetszett azonban e határidőt bizonyos ismeretlen körülmények miatt 9-dikére tenni át, de ez sem jó volt, 15-dikre halasztották; ma 22-ben írunk, s még most sem kezdettek el a feczkék, s a fiatal orvosok már 3 hét óta hiában költik át pénzüket a tanár urak lelkiismeretessége és szorgalma miatt. — Így megy már aztán jól folynak dolgaink. Csak lassan, csak csöndesen, hogy valamiképet ne késsünk! — Itt van még egy más apropos. A hadtudományi oktatások folynak; a hallgatóság, melly első lecskén csak 200, tegnap már 400 volt; a buzgalom, a tanulás vagy ifjainkban dicséretre méltó. Csak az volt a baj, mint a tanár urak megjegyzék, hogy kevés időt szabtak a tanulásra. E körülményt azonban a professorok némellyike, kettős szorgalma által akarja legyőzni. Vasárnap leczke nincs, s ez egy napi mulasztást azzal pótolják ki, hogy csütörtökön nem tanítanak, s így, hogy egy hétből két nap hiában el ne veszszen, ezentúl kedden sem tartanak leczkét. Már egyúttal akár a pénteket is pensióba tegyék, hiszen akkor úgy is lencsét kell enni a konyhaszabályok szerint. Meg kell jegyeznem, mikép vannak professorok, kikre a fönebb mondottak nem értetnek. Kinek nem szűre, ne vegye magára ! — Hát még a sánczok ásásánál ?... ott dolgoznak ám csak nyakrafőre. 36 redoutenak kell összesen lenni, s már négybe bele is kezdtek s két év múlva, ha t. i. a cholera el nem visz bennünket, mind a 36 okvetlenül készen lesz. v — Egy Pozsonyból jött szavahihető ismerősünktől tudjuk, hogy Windischgrätz beteg, (az isten könnyebbítse meg ágya szalmáját !) helyette a fővezérséget valami Reisz nevű ember viszi. — Az állodalmi fegyvertár igazgatója Rombauer lett, volt főnöke az iparosztálynak a ministeriumnál. Szerencsésebb választást a kormány nem is tehetett volna. — A terézvárosi zsidó nemzetőrök vasárnap tették le az esküt a József-kaszárnyában. Karácsonyi Guido őrnagy lelkes beszédet tartott elöltök, mellyben fölvilágosító zsidó polgártársainkat, mikép akármit beszélnek is nekik némelly „Judenfresserek,“ ne higyék, hogy a magyar olly szűkkeblű önző nemzet volna, miszerint az egyenlőség és testvériség eszméit csak maga számára akarná monopolizálni, mert mihelyt a körülmények megengedik, hogy berendezésünkhöz foghassunk, bizonyosan, miként a nemzetőri kötelességek, úgy minden polgárjogokra nézve is kiterjesztendjük rájuk az egyenlőség elvét. — Lángh, pestvárosi főkapitány, hivatalát letette; de Pekári urat, kit a múltkor is megdicsértünk, nem bocsátjuk tőlünk sehova. — Szathmári K. — Torontói, nov. 17-kén. Elszánt alezredesünk s a biliéti tábor főparancsnoka Nagy Sándor József tett után szomjazó buzgalmától ösztönöztetve, kezdeti hadmunkálatait folytatandó, folyó hó 14-kén délután csapatjának egyik részével Kis- Becskerek felé vonult, hol mintegy 400, részint lovas, részint gyalog rendes katonából, s 3—4000 főre szökő oláh, s németajkú temesmegyei felkelőkből tábor kezdett alakulni. Azonban, bár az említett helység részben már el vola sánczolva, elleneink mégis, alig pillanták meg seregeink közeledtét, alig dördülének meg a fontos ágyúink , azonnal nyakra főre futásnak eredtek, úgy hogy még lovasságunk sem volt képes a tömeget utólérni. Csapatunk tehát a helységbe vonulva, ott a megfutamodottaknak számos eldobott szűrei, lő- és egyéb fegyverei, és több lőszerekkel megtöltött láda birtokába jutott. Találtattak itt továbbá a gyáván megszökött dsidás tisztek málhái, övei s fehérneműi, de mi legfőbb, a kis-becskereki tábornak szánt mintegy 70 darab szarvasmarhát is birtokukba kerítettek seregeink. — Fogolylyá ejtetett körülbelöl 40 felkelő temesmegyei paraszt, közöttük néhány német, a többi oláh. Ezek után leverőleg haza ránk ama hiteles forrású hír, miként a temesvári lázadó soldatosca Lippát, az ostromlottak részéről tapasztalt vitéz ellentállás után , kik a túlnyomó erő elől Radnára vonulni kénytelenültek, elfoglalók, s így Temesmegye törvényes hatóságát mostanra a megyéből kiszoríták. Egy hitelt érdemlő tanútól értem meg, milly istenkáromló eszközökhez nem iszonyodtak nyúlni a temesvári gaz bérenczek, kiknek vétkes czéljaik elérésére semmi sem szentségtelen. A Lippát ostromlandó sereg nagyobb része fölkelő oláhokból állt ; miután ezek, részint, mivel a lippaiak is oláhok, részint, mert nem igen volt kedvök életüket koczkáztatni, eleinte ostromhoz fogni vonakodjanak, a katonaság őket hátulról kortácsolni kezdé, a kétségbe esett csorda tehát előre rontván, s itt is férfias módra fogadtatván, közöle vagy 400 a csatatéren maradt. — Vajha ezekből átlátná a nép, milly lelketlen eszközzé alacsonyítják őt a még lelketlenebb bérenczek! Bár józanodnék ki még korán, s fordítná fegyverét izgatói ellen, kiknek isten átka szálljon fejeikre! Hírlik, hogy Uj-Aradból is kivonultak sergeink, azt az ellenségnek martalékul engedvén. Ha ez valósulna, úgy az erős helyet kardcsapás nélkül föladó ottani parancsnok a haza előtt nagy felelősséget vállalt magára. Elvárjuk, ha igaz, igazolását. — Aradról írja az Arad. Városunk védelmi állása még mindig erősül, torlaszok emeltetnek, s a város mindenfelől körülsánczolása munkában van. Erőnk elegendő a megvédésre, csak ügyes vezénylet, jó akarat és kitűzés kell. Helyzetünk illy állásában nem tudjuk elgondolni a megyének azon lelkiismeretes tevékenységét, hogy midőn a halmazteendőket kell villámgyorsasággal legyőzni, akkor a székhelyet Peregre teszi át, hogy a dolgot legalább is két mérfölddel késleltesse, és az oláh községeket, mellyekből a tisztviselők kiszökdöstek, bízza a camarilla körmeire. Gál László őrnagy a Maros mentén föllázadt oláhokat erélyesen megzabolázván, f. h. 14. megérkezett, magával hozván egy század aradi nemzetőr s egy század bihari honvéden kivűl 42 lelkes Sándor-huszárt is. Ezen executio következtében 42 ember, ezek közt több pápa, bíró és hadfőnök, rögtönitélet utján, s mintegy 2000 a harertéren csatáraink által estek cs. kir. áldozatul. A Lippán táborozott debreczeni önkénytesek által f.h. 10-én elfogott s a hadi törvényszék ítélete szerint kötéllel kivégzett néplázító Mojsze Martin vallomásából kiemeljük a lázítási parancsot és a néptől kierőszakolt esküt. — Remete, Kladova, Padurán,Topla, Dubesti, Ohabicza, Dobresti, Radmanyesty, Bara, Szpata, Bruznik és Petris falvaknak szóló parancs: „Ezen faluk tüszint keljenek fel fegyveres erővel az ellenséges magyarok ellen, kik bennünket kiirtani és Ferdinánd császár birodalmát botrányúl tétetni akarnak, és papokkal, bírákkal s esküitekkel, akárminemü fegyverekkel felfegyverezve, menjenek Hosszúszól falura, s ott várják be csütörtökön este a katonai erőt, mellyel találkozni fognak minden hiba nélkül. Aki nem fog engedelmeskedni, bűnhődni fog manifestum szerint rögtönitélet által. Költ a katonai és császári hatóságtól. Élelmezéssel lássa el magát minden ember négy napra. Lugoson, november 8-kán 1848. Barbucz, s. k. commissarius. (p. h.) Perbulyevics, s. k. város hadnagya. (p. h.) Eskü: „Mi keresztyén hitüek, esküszünk a nagy isten nevére, ki bennünket segítsen, hogy a magyar, mint Ferdinánd császárunk ellensége ellen fel fogunk lépni táborosan, ötét minden szívvel és nagy erélyességgel a banatusi földből kiüzendök, azeránt a bizodalmát utáltatván, és csak nagy császárunk és hazánknak maradunk halálig tántoríthatlan védői. Amint esküszünk,