Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)
1946-07-29 / 134. szám
A itt a forsttistabiixáció! Siflis Renie-Josin Payne slágerfilmje Itt a szórakozás stabilizáció! TELI SZERENÁD keddtől Royal Apollo 20h Centur Fox-film MOZIja,mandantm. ZENEb mügéjét- Mit csinál nyáron egy magamfajta fáradt és elfoglalt ember, ha véletlenül van este két lyukas órája? Egy fekete a Dunaparton? Az dőzsölés. Mozi? ‘-'ülledt levegő, öreg filmek. Színház! Egész télen nem volt nagy művészi esemény — mi lehet a kánikulában? Végigfutottam a színházi műsort. Ejnye: Madách Színház. Régen nem jártam még a környékén sem. Két évvel ezelőtt, egy hasonlóan forró júliusi estén szegény Pünikösti Bandival sétáltam az árkádok alatt. Tele volt hittel, lelkesedéssel. Szerette a színházát, az irodalmat, a szépet, a költőit és a merészet. Nagyon értettük egymást. Háború utáni műsortervéről beszélt. Az egész történelmet meg kell írni, tíz darabban — mondotta. Elszintén és egyszerűen kell színpadra vinni mindazt, ami velünk, emberekkel történt, amióta négy lábról két lábra álltunk. Lelkesen tervezett. Ennek két éve. Azóta egyszer voltam a Madách Színházban. Bántóan tehetségtelen komédiát láttam. Azaz csak egy-két jelenetet. Tovább nem bírtam. Lábbujjhegyen menekültem. Szegény Bandi idegességében bizonyára belekarmolt odafönt egy csillag szárába. A gyenge kísérlet megbukott, a színház sorsa bizonytalan lett. Megindult a szokásos ostrom. Álmodozók és „öreg rókák“ fenték a lyukat Pünkösti Andor örökére. Végülis Hont Ferencé lett. A bukdácsolás idején tönkretett, jóhírű színháztól elszokott a közönség — az utóbbi hetekben azonban mind többen mondogatják: jól megy a Madách. Nézem a műsorát. Francia darab. Nem ismerem az íróját. Bevallom: nemcsak, hogy egy sorát sem olvastam, nem is hallottam róla. Roger Ferdinand!?... Megnéztem, őszinte leszek: a nézőtér zsúfolt volt, de nem sok bizalommal vágtam, hogy »Áthúzzák a függönyt. Ezért ne haragudjék meg Hont Feri. Egy tönkretett színházat nehéz helyrezöklemteni. Sokkal nehezebb, mint egy új színházat nyitni. A páholy bársonya, a székek huzata is teleszítja magát a bukás fanyar keserűségével. Sok türelem, tehetség kell ahhoz, hogy a nézőtér ismét leforrósodjék. ... Negyedóra múlva elkényelmeskedtem a székben, éreztem, végre ismét színházban vagyik. A művészien díszletezett, jól világított, ügyesen kihasznált színpadon fegyelmezett, kitűnően rendezett színészek, szellemes, okos, életszagú darabot játszanak. Percről-percre jobban leköt a darab, nincs egy felesleges mondat, minden arányos, ízléses, élvezetes. Szeretnék egy lelkes, szabályos pótkritikát írni a valóban pompás előadásról és a szellemes darabról, de félek, untatnám az olvasót. Pedig erről a produkcióról mégegyszer írni kell, mert úgy érzem, mostohán bánt vele a sajtó. Ezt az előadásit több, sokkal több szeretettel, lelkesedéssel kellett volna tudomásul venni. Kimagaslik ez az előadás sivár színházi életünkben. A darab korszerű, kedves, kellemes, derűs. Napjaink két nemzedékének a harcát mutatja be franciásan őszintén és franciásan okosan. Intelligens írás. Könnyed — és mégis mély. Az ember megszereti és szünetben nem a melegről, nem a napi hírekről, hanem a darabról beszél. Sok szellemes, tapsolni való mondata van. Jelenetei pompásak, pergők. A színészek mind a helyükön vaknak. Olty Magda ragyogó francia vígjáték színésznőnek bizonyult. Mértéktartó, végtelenül rokonszenves és jótesően finom. Nagy •»•koré van. Partnere a fiatal Gábor Miklós,, amilyen tenyérbeszaladó Jam- Po az első felvonásban, éppolyan megnyerő a harmadikban, mint megszelídített szerelmes diák. Nagy feladatok várnak rá. Tapolczay Gyula ezen a színpadon kirobbanó sikereket aratott, ő a „jogfolytonossága“ a régi Madách Színháznak. Erősen megfogyott, de sikere régi arányú. Patikus figurája: remek. És a többiek: a kitűnő Balázs Samu, Alszeghy Lajos, Antalffy József, Gáti György, — az icipicit túlzó — Pártos Géza, Rozsos István és Kárpáthy Zoltán, mind kifogástalanok és megérdemelten tagjai a Madách Színháznak. Bocsásson meg az olvasó ezért a késői cikkért, de higgje el: nagy öröm az erőszakolt bolondságok és hacacárék tobzódása idején „Az új módszer“ sikere, öröm, amelyről már csak azért is meg kell emlékezni, mert a színház mindig megbízható jelzőlámpája a társadalom gyógyulásának vagy betegségének. Ez az előadás gyógyulást jelez. A Madách Színház méltó lett múltjához. Nem találtam meg Hont Ferencet az előadás után — ezúton gratulálok a szép sikerhez. Felkai Ferenc EGY AGYONHALLGATOTT NAGY SIKER „## a forint“ címmel ismét megnyitja kapuit a Magyar Színház, ezúttal kabaréval. Időszerűségként, amolyan pengő-temetésféle folyik a színen. Gyenge, kánikulai humor. Nem vettük volna zokon, ha sokkal vidámabb temetésnek és a humor sokkal olvasztóbb kánikulájának lehetünk tanúi. Ez, a szünet előtt, azon is múlott — többek között -i, hogy a konferanszié, konferansz helyett — nem tudni miért — mesedélutánt tartott. Szünet, után a tréfák és magánszámok színészgárdája — Honthy, Gombaszögi Ella, Feleki Kamil, Boros, Keleti voltak a legjobbak. (_) Cristoph — az erő csodája Cristophot, az emberi erő csodáját, a cirkusz augusztus 1-én perezontálja a közönségnek. Ki ez az őserejű izomkolosszus és mit csinál Crisztoph, a világszám, akiit Breitbart utódjaként emleget a beavatott pesti artistavilág? A francia állampolgár, mint Tito volt partizánkapitánya, végigküzdve a hatorút, most visszatér ismét világatrakciónak, a metropolisok arénáiba. Roppant testű, 170 centiméter magas, 30 éves fiatalember, aki úgy bánik a vassínekkel és szakíthatatlan láncokkal, mint gyermek a jáítékszerével. Megnéztük. Előkészítő munkájában 30 milliméter átmérőjű vasrudakat puszta kézzel, nyaka és fogai segítségével hajlít művészi formákba, kerékkötőláncot szakít, szöges deszkára fekszik, mellére üllőt helyez, melyen hat ember kovácsol egyszerre. Egyik, nem csak erőt, hanem életveszélyt is jelentő mutatványánál egy elefánt sétál testén keresztül... Tovább sorolhatnék mutatványait: valamennyi elképesztő, külön-külön az emberi erő kápráztató csodája. Cristoph 25 percigdolgozott. Utána nem akartunk hinni szemünknek. Megjósoljuk: a közönség pontosan így lesz vele, a Cirkusz augusztusi műsorában. (X) Kántor Béla amerikai szerződése Kántor Béla, a neves szavafóművész aláírta szerződését, mely őt hathetes turnéra Amerikába szólítja. Felkerestük. Szerződéséről a következőket mondja: Ensen Endrey, a newyorki magyar rádióéra igazgatója 1930-ban meghívott az amerikai magyarság körében tartandó előadókörútra. Ezt a tervet a közbejött világháború felborította. Váradi Márton, az amerikai Hungarian Film Cle Budapestre érkező megbízottja, amerikai utkatásra tudtomem kívül meghallgatott s utána ismét felajánlotta az amerikai körút megrendezését. Váradi főként Jávor Pál szerződése és magyar filmek megvásárlása miatt jött Pestre. A felajánlott szerződést örömmel fogadtam el, annál is inkább, mert régi vágyása teljesedik azzal, ha kivándorolt magyar Téreink közé kis nemzetünk nagy költőinek mondanivalóit vihetem el. .. „Előbb lesz új amerikai film Magyarországon, mintsem gondolnánk“ Elsőnek jelentettük, hogy Hollywood felszámolja budapesti filmfiókjait és filmjei forgalmazását a 8 nagy hollywoodi gyár szövetkezéséből alakult, Motion Picture Export Association Incorporate nevű szervezetre bízza. Egy a hét elején érkezett hollywoodi távira közli, hogy a Notion Picture etc. Magyarországon is átveszi az amerikai filmek forgalmazását és budapesti kirendeltségének élére dr Palugyay Miklóst, a Tarner-fiók igazgatóját állítja— Annyi filmünk mindez, bizonnyal tesz — mondotta Palugyay —, rmmnyi magyar piac normális szükségletei kis nyílt és sokkal előbb lesz, mintsem gondolnánk. Palugyay igazgatóröviksww. Párizsba ezután New Yorkba is elatozik, ahanán főnöke, Irving Mass társaságában ér vissza. Igazgató válság a A Magyar Színházban A Magyar Színház régóta húzódó igazgató válsága pénteken váratlanul kipattant. Nyilvánosságra került, hogy Both Béla, a Magyar Színház engedélyes igazgatója, Egri István, az ismert fiatal jeles rendező és színész javára, lemondott színházi engedélyéről. Egri István tőkéstársával Gerd Sándor, a Magyar Színház gazdasági igazgatója, megkötötte a gazdasági szerződést s ezzel Both-al együtt augusztus 22-én ő is megválik a színháztól. Both, mint főrendező és igazgatóhelyettes a Nemzeti Színháznál folytatjaa művészi munkát. A Magyar Színház új engedélye körül e pillanatban az a helyzet, hogy a Színészszakszervezet Egri István javára elfogadta a koncesszióról történt lemondást és a Művészeti Tanáccsal egyetértésben Egrit ajánlja a Magyar Színház új koncessziójára. Nagy Lajos: Falu (Szikra-kiadás.) Furcsa könyv, érdekes könyv, inkább szociográfia, mint regény. A falu átformálódását mutatja be a háború előtti időktől, az ostromon keresztül a legmaibb máig. Őszinte és bátor könyv. A falusi társadalom élesszemű és gyilkos tollú megfigyelője Nagy Lajos. Magyar festőművész: Trauner filmdíszleteiről számol be a „Carrefour“, amikor közli hogy „Magyarország adta Franciaországnak a Portea de la Nuit díszleteit, Trauner vizuális megvalósításában“. Trauner díszletterveiben — írja tovább a lap — vonalai szigorúsága mögött féltékenyen ragaszkodik a film hangulatához. „Díszletező művészetét a közösség szolgálatába állította"... Várjon mit csinált itthon és azelőtt ez a Trauner nevű magyar festőművész! * Gamásiné Haha- Sári, a Szivárvány munkatársa, művészportréi sorozatában, a rádióban augusztus 3-án, szombaton 13.15 órakor „Ha Horváth Árpád élne“ címen előadást tart. Komáromi Pál nyilatkozik az Operaház igazgatói válságáról. — Az Operaház eddig soha nem látott népszerűségre tett szert. Az elmúlt évad huszonhét munkáselőadása bizonyítja, hogy ez a színház milyen lelkes és hűséges szolgálója az igazi demokráciának. —• Másfél év alatt hatvanöt különböző dalmű és balett került előadásra. Megteremtettem az Operaház kultúrkapcsolatait a Szovjet Unióval, Romániával ezenkívül állandó kapcsolatot hoztam létre az angol és amerikai zenei világgal. Ezek után ügyemben a döntést a demokráciára bízom. (i. e.) „Meg kell pukkadni!../" Értesülésünk szerint egy érdekes színfolttal gazdagodik a pesti ucon: megjelennek az Operettszínház kabaréjának plakátjai, ezzel az eredeti címmel: Meg tell pukkadni!... Színházi körükben napok óta találgatják: várjon a nézőknek kell-e a nevetéstől megpukkadni, vagy inkább azoknak kell megpukkadni, akikről a f kabarédarabok szólnak Olyan verzió is van, hogy a gyűjtőfőcím a mai pesti ember gondját-hajit perszifiálja ebben az esetben — mindenkinek meg kell pukkadni. A színház hét lakat alatt őrzi a szereplők névsorát és a forintos világ első napjaiban viharszerűsen akarja lerohanni a közönséget. Annyi kiszivárgott a színház, cél, hogy a pénteki premieren Nagykovácsi Ilona, Gombaszögi Ella, Rajna Aliz, Pártos Erzsi, Kornis Kató, Polgár Tibor, Rákkai, Komlóc, Gallért Lajos és Herczeg már biztos szereplői a vidám műsornak. (X) — Új bemutatót rendez szombaton a Spontcsarnok. Márkus Alfréd „Tessék beszállni“ című artista-revüoperettje kerül színre. Az egykori nagysikerű darabot új átdolgozásban neves pesti színészek és artisták közreműködésével újítják fel. — Sikere van a „Vadvirág“-nak. A jó előadás híre titokzatos utakon azonban ismét eljutott a közönséghez. A nyári esték csillagsátora alatt, a kis szabadtéri színpad múltheti nyitásától ezideig minden este zsúfolt nézőtér előtt játssza operettjét. A főszereplők nevét megismételjük: Turay, Hlatky, Dajbukoii, Hámori Eta, Solthy, Nagyajtay, Tompa Pufi, Bársony, Bihari Nándor, Lantos István. ITT A FORINT! INDUL A MAGYAR FILM! A MAGYAR FILMIPAR RT. filmpályázatot hirdet egész estét betöltő játékfilm témájára. Szabad téma- és műfaj választás, haladó szellemű, demokraazonban a film meséjetikus legyen! I. díj 500 forint A jeligés pályaművek 1946. augusztus 31-ig a MAFIRF igazgatóságához (Budapest, Erzsébet körút 45) küldendők,, a részletes pályázati feltételek a MAFIRT- mozik előcsarnokában láthatók és azokat a rádió ismételten közzéteszi.