Kossuth Népe, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-17. szám)

1947-01-06 / 2. szám

Groza Péter román miniszterelnök levele Vándor Kálmán íróhoz Szombaton reggel Bukarestből nagy­formátumú levelet hozott Vándor Kál­mán írónak a páska. A borítók sarká­ban román felírás: „A minisztertanács elnökétől“. Ez ugyanis a román mi­niszterelnök hivatalos címe. Groza Péter kormányra lépése óta állandóan hirdette és hirdeti a magyar és román nép megbékélésének szüksé­gességét és fontosságát. Ez a levele, melyet a kiváló magyar íróhoz inté­sett, arról tanúskodik, hogy mennyire felfigyel minden egyes jelenségre, mely alkalmas lehet arra, hogy előrevigye a két nemzet ügyét. Vándor Kálmán új könyve „2X2­­­3“ a két nép meg­békélésének nagy gondolatát helyezi a cselekmény előterébe és Groza ro­mán miniszterelnök megismerve a könyvet, első dolgának tartotta, hogy azt megköszönje. — örömmel vettem legújabb könyvét,­­ amint néhány szabad percem lesz — írj* * Vándor Kálmánnak — közlöm részletes észrevételeimet is. Addig is köszönöm, mert meg vagyok győződve róla, hogy az aktuális téma ily tehet­séges feldolgozása maradandó értéket eredményez. Szívélyes üdvözlettel Petra Groza miniszterelnök. — Könmöczi Láesló megjegyzése a Werfel-darab vitájához. A Kossuth Képe legutóbbi számában foglalkozott a Wer­­fel-darab körüli vitával. A cikkhez dr Körmöczi László az alábbi megjegyzést fűzi: »Abban a kritikus Bécsben, amelyik zan büszkén vallja magának Werfelt és — mint a cikkíró megállapítja — „háromszázötvenedszer" játssza a da­rabját, egyetlen szó sem hangzott el, amely kétségbevonná a darab Werfel-i hitelességét“. „Ami a darab budapesti (és bécsi) előadásában a rövidítést illeti, éppen egy legutóbbi Shakespeare-előadással kapcsolatban a sajtó csaknem egyönte­tűen kifogásolta, hogy a teljes szöveg került színre. Azaz még Shakespeare­­ből is szabad sőt kell­­tűzni. Tehát akkor nyilván Werfelből is szabad akármilyen nagy író. A Kossuth Népe párhuzamos idézeteket közöl az általam rendelkezésre bocsátott eredeti német szövegből és a filológiailag ponto© ma­gyar fordításból. Kár hogy a cikk írója nem mutatta be a „két eshetőség van“ — okoskodás Werfel-szövegét is a né­met idézetek közt, ennek t. i. szintén Werfel a szerzője ugyanolyan ponto­san, mint a többi részletnek. Békefinek semmi köze hozzá“. Menjünk vissza Szilveszterig. Milyen szép volt a hajnali pusli uccu a rengeteg jókedvű emberrel. Mindenki vidám volt, mindenki nevetett, táncolt az uccun és senki nem volt részeg. Rendőri tudósí­tónk jelen­i, hogy botrányokozás címén eljárás csak alig egy-két metrán indult meg. A 6-os villamos nagyot csúszik, a sima sínen, az utasok előnedül­nek, hátraaülnek és egy nagyon szép 16—18 éves szőke kislány hir­telen beleül egy őszszakású öreg úr ölébe. Az öregúr átkarolja és ezt mondja neki: — Maradjon csak drágám, érezze magát úgy, mint otthon„ Az egész villamos nevet — még­is kislány is. * Potyka, az aranyos kis 3 éves tündér sé­­diáról tér haza a jeges Dunapartról. Lelkendezve újsá­golja anyukájának: — Anyukám, képzeld csak, a Duna befagyott, nem, tud úszni. * Hacsek és Sajó­ eset, de igaz. 'Azt mondja Hacsek úr: ■ — Miért' sántítasz? «— Elcsúsztam egy héjjában. — A héj­ja az egy madár. — Ez nem madár, ez almahéjja volt. — Almahéjja. Olyan madár ww»mh«; «MMMZMWMfflrwwwiwMHWrtiwiaaiUMauu mssnmmimipwmvszmm^. %M ó i \ ^ftrdae&m, $ZENE Steinbeck: Egerek és emberek (Bemutatták a Madách Színházban) Tollunkkal tisztelgünk egy író előtt, aki az emberi létek és a társadalmi igazságtalanság mélyébe pillant és az emberi létekből a megrázó vágyat idézi az igazság, és a szenvedés nélküli élet után; egy színház előtt, amely együgyű, otromba, bűnöket leplező, vagy legjobb esetben az emberi fájdal­mak és azok okai iránt közönyös mé­tely helyett a célok felé törő művészet ,118213 szeleit lengeti az áporodo­tt színházi estékbe; egy darab előtt, amely bár törésekkel és egyenetlenül, de ízzé drámaiságát és létekbe markoló jele­neteket perget, mélységet nyitva és magasságot éreztetve; egy rendező előtt, aki a kisplasztika gyönyörű művésze­tével kalapálta ki a szavak, a színek, a gondolatok és a színészi lélek villanó és iramló anyagából ennek a színházi estének gránittömbjét; egy együttes előtt, amely a művészet lelkét a lé­lek művészetét olyan tökélyre emelte a színpadon, amilyenhez hasonlót a magyar színjátszás történetében kevés­szer láttunk. Mire való volna ilyen darabbal, ilyen művészettel s ilyen színjátszással szem­ben a minden áron való akadékosko­dás, a fitogtató gáncsoskodás! Tudjuk jól, mi is tudjuk jól, hogy a darab egyik főhősének patológikus elmebeteg­sége gyengíti a drámai magvat, enélkül kollektívebbé, mélyebb és szocialistábbá válna a dráma, mi is tudjuk jól, hogy a darab epikus omlásét jó lett volna szűkebb mederbe terelni, mi is tudjuk jól, hogy nem egy helyütt ebből a da­rabból is előhömpölyög a regényből színpadra lobbantott drámák hossza­dalmassága, mi is tudjuk jól, hogy az utolsó jelenet lélegzetelállító szépségét feleslegesen és önkényesen festette alá a rendező a váratlanul és megmagya­rázatlanul felcsapó énekkel, — de mind­ezek a kifogások olyanok, mint pisla fények egy csillogóktól ezüstöt lángoló égen. Aki részt vesz ennek a színházi estének Mágiáján, aki meghökken Gre­­guss Zoltán monumentális alakításán, a legnagyobb magyar színészek sorába emelkedett Alszegi Lajos­­ félelmetesen mély és megrendítő produkcióján, aki el­bámul Ladányi Ferenc sodró erejű dinamikáján és a szavai mögött tárul­kozó emberi jóságon, aki megriad Baló Elemér egész fajokat szimbolizáló tragé­diáján, aki elragadtatva csodálja Ke­mény László gesztusainak és szavainak nemes egyszerűségét és az együttes minden tagjának lelkes művészetét és művészi lelkesedését, aki a legszíve­sebben magához ölelné Bálint Györ­gyöt, a rendezőt, köszönetképpen e mű­vészi élményért, a­asóval, aki a sötét széksorok valamelyikén ülve lélekben és szellemben gazdagabb lesz a darab­tól és előadástól, abban úgyis elmerül­nek az apró gáncsok és csekélyke aka­dékoskodások a meghatódottságban és elragadtatásban, mint a partról lesza­kadt homokszemek, vagy az örvényből kisodródott faháncsok a tenger végtelen hullámaiban. Szirmai Rezső Kálmán Imre új operettje Stockholm­ban kerül bemutatásra. Az Edna Fester megfilmesített regényéből készül ope­rett Saratogában, a New York melletti híres lóversenypályán játszódik. *­­ Maurice Chevalier a broadwayi Schu­­bert-színházban húszperces fellépésre kapott meghívást. A Magyar Színház _ vígjáték®, a «Ja­nika“. Szilveszterkor érkezett 75-ik elő­adásához. Békeffy—Stella kitűnő da­­rbja továbbra is eredeti szereposztás­ban kerül színre: Turay, Sárdy, Mihá­­yi, Fenyvessy, Z. Molnár, Dajbakát, Horváth, Völcsey. A Magyar Színház leadás után külön, autóbuszjáratot in­dított a 12-es útvonalon Budára, a® Új­fzent János kórházig. * Greta Garbo, bár többször kijelen­tette, hogy már­ nem filmezik, most mégis egy újabb filmfőszerepről tár­gyal Hárs László: Tóbiás, a gyáva óriás Gyermekmesék felnőtteknek, m­ű könyv alcíme. Tiltakozunk a definíció ellen, holott mesemotívumokkal és me­sebeli figurákkal tarkák az egyes törté­netek. Csakhogy ezek a rövidlélekzeti írások még a felnőtteknek is csak bizo­nyos százalékához szólnak. Azok szá­mára íródtak, akik a történetek gondo­lati és bölcseleti alaphangjaira is kí­váncsiak. Akik a mesehangok mögül is meghallják a materiális és történelmi élet valóságos hangjait, mert olvasás közben nemcsak szórakoznak, hanem gondolkoznak és megállapíta­nak. Ezek a mesék ily módon történelmi dokumen­tumokká válnak, elsődleges értelmük mellett állandóan érezzük szimbolikus jelentőségüket, amikkel igazságot akar­nak hirdetni és pedig oly igazságokat, amelyek akkor is igazságok marad­nak, ha a szereplőkről letöröljük a mesék* ál-imporát is a reális élet talajára helyezzük őket. Bors László rátalált arra a formára és stílusra, amely a ma és holnap elbeszélő irodalmának jel­lemzője lehet. Egysza-fi nyelven ír. min­den cicoma nékfd­. Minden sorából fel­­érzik, hogy sok a mondanivalód és ezt a sokat csak úgy tudja elmondani, ha óvakodik » feleslege® kitérőktől. Riport­­szerű­en írja meséit. Báró László a ma­gyar elbeszélő irodalom egyik ígérete. A kötetet, amely a Szocialista Könyv­­barátok kiadásában jelent meg, Janovics István sikerült rajzai díszítik. (e) A hagyományos Riporterbáli ez évben is megrendezik a lapok rendőri rovat­vezetői. A bál — melynek előkészületei minden előző évit felülmúlnak — ja­nuár 18-án, lesz a New York kávéház összes helyiségeiben. A rendőri újság­írók ötletben, műsorban, szórakozásban egyedülállót fognak produkálni és a bálon résztvevő közönség felejthetetlen éjszaka emlékét viszi magával. A meghívókért már megindult az ostrom, mert mindenki részt akar venni a far­sang legnagyobb mulatságán. A Wellner Mór György, a Metro-Goldwyn-Mayer, film­dramaturgja és­­ Loew Inc. budapesti művészeti megbí­zottja 59 éves korában, pénteken hirte­len meghalt. Az elhúnyt a magyar filma és moziszakma egyik legrégibb, közsze­retetben álló szakembere volt, aki már harminc évvel ezelőtt a magyar film­gyártás egyik előharcosaként dolgozott, később pedig számos magyar filmnek gyártási munkálatait vezette. Temetése kedden, január 7-án déli fél 12 órakor lesz a rákoskeresztúri rom. kath. teme­tőben. Amint jégmentes lesz a Duna, megindulnak hazafelé a zár alá­ feloldott dunai gőzösök Az amerikai megszálló csapatok németországi parancsnoksága kö­zölte a magyar közlekedésügyi mi­nisztériummal, hogy nem járul hozzá a magyar du­nai hajóknak zár alá vételéhez. Az erre vonatkozó hivatalos értesí­tés útban van Budapest felé és mi­helyt ez megérkezik, semmi aka­dálya nem lesz, hogy a hajók meg­induljanak Budapest felé. Természetesen a hajók hazatéré­sre csak akkor kerülhet sor, ha a Duna jég­mentes­­ lesz és az idő­járási viszonyok megfelelően ala­kulnak. Addig a dunai hajópark téli állomásán — Passauban, Linz­ben és Achsbaschban — tartózkodik teljes személyzetével A kényszerű szünetet a hajók teljes karbanhelyezésére fordít­ják. Összesen 181 dunai termesgőzös, vontató, motoros és uszály várja a hazatérést. Köztük van a MFTfz három legnagyobb személyhajója, a Deák Ferenc, Szent István és Szent Imre. A legszebb dunai gőzös, az Erzsébet királyné elsüllyedt a Felső-K­un­án ás olyan helyen van, hogy kieme­lésére egyelőre gondolni sem lehet. 3 órán Éh. fénykép #% !«*?«! PJt8ls, főt** beül ö útlevélbe AU lOn­lll párisi nagy áruház ETR O P O L“TM% §* Minden d. u. 5-tól: HEINEMANN SÁN­DOR 13 tagú jazz-zemekara. TÁNC ■ B ..és a híres METROPOL-uzsonnák. Este 10- től BUTTOLA EDE zenekara fi­a Halmos István, Moret­ti, Radványi Zsuzsa, Buzogány Anci, Alföldi Rózái­s énekel. TÁNC REGGELIG |­SS ... és a vacsorák, a híres METRÓRÓL minőségben és közismert olcsó áron 13 ’­AmBstimmz&szsmi’stxamum Rákocsiát aU mrvtr'^rwmstrTrrrrrr^'*® CM? (Mr Az éjszakai csendháborítás ellen panaszkodik egy olvasó és ezzel kapcsolatban felhívja figyelmün­ket az egyes üzletek elé felszerelt hangszórókra, amelyek reggeltől­­estig bömbölnek. Főiskolai hall­gató olvasónk arról panaszkodik, hogy közvetlenül az ablaka alatt bömböl reggeltől­ estig egy ilyen reklámrádió és hiába tesz panaszt a rendőrségen, semmi intézkedés nem történik.­­ Egy válópert aktacsomóhoz csa­tolva olvastunk egy levelet, mely­ből az alábbiakat közöljük. „Tudatom édes párom­, hogy amíg Te távol voltál, nekem gyer­mekem született, de én nem va­gyok olyan könnyelmű­­asszony, mint a szomszéd Mari, mert én ezer forintot kaptam a gyerek apjától.“ A hadifogságból hazatért férj adta be a válópert. * Egy jóállású köztisztviselő pa­naszolja,­ hogy nem tud megélni a 100 forintos fizetéséből, mert azt mondja,... — A lakásom havi ISO forint. A telefonom 80, három szobám fű­tése legalább 150 forintba kerül havonta. Hát most kérdem öntől Szerkesztő úr, hogyan éljen meg az ember, miből? — Adóssága van? — kérdezem. — Egy fillér sincs. Most én kérdezem: — Valóban. Miből?

Next