Közalkalmazott, 1948 (2. évfolyam, 1-13. szám)
1948-02-01 / 1-2. szám
V%^18 február 15 »KÖZALKALMAZOTT« 1948 január— február 10 közötti időben megjelnet közalkalmazotti vonatkozású rendeletek 22.224/1947. II. Minisztertanácsi határozat. Az 1947/48. költségvetésben a közszolgálati alkalmazottak jóléti és sport céljaira előirányzott hitelek felhasználása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1. számában.) 207.300/1947. XIII. P. M. A pénzügyminiszter rendelete a dohányjövedék munkáslétszámába tartozó alkalmazottak szolgálati szabályzata tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1. számában) 31.550/1947. III. P. M. A pénzügyminiszter rendelete a nyugellátásoknak korlátozása szempontjából figyelembe vett kereset vagy jövedelem összegének kiszámítása tárgyában kibocsátott 15.610/1946. IIP. M. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1- számában.) 100/1948. Kormn. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a művészeti főiskolák tanárainak és oktatószemélyzetének fizetési osztályokba és fokozatokba való besorolása tárgyában. Megjelent a Magyar Közlöny 1918- évi 1—5- számában.) 8.401/1948. III. P. M. A pénzügyminiszter rendelete a közszolgálati nyugdíjasok ellátásának folyósítása tárgyában. (Megjelent, a Magyar Közlöny 1918■ évi 1—5. számában.) 15 730/1947. Korm. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a felmondási járandóságok és a végkielégítés érvényesítésének ideiglenes korlátozása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 7—8. számában) 600/1948. Kormn. szám- A magyar köztársaság kormányának rendelete a külügyi szolgálat demokratikus szellemben való ellátásának biztosítása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 11. számában) 580/1948. Kor mi. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete az alsófokú földmívelésügyi igazgatás kiépítése céljából gazdajegyzői állások létesítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 15. számában■) 800/1948. Kom. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a köszolgálati alkalmazottak családi pótlékára vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 29. számában.) 1000/1948. Korm. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a hivatali (szeléntáji) közjegyzői (közjegyzőhelyetesi) ügyvédi és honvédségi eskü, illetőleg fogadalom szabályozásáról szóló 1.850/1946. M. E. sz. rendelet kiegészítése és a rendőrség tagjai számára külön esküszöveg megállapítása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 23. számában.) 31.877/1948. II. Minisztertanácsi határozat. A közszolgálati alkalmazotak műszaki pótdíjának újabb szabályozása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 25. számában.) 80.653/1948. N. M. A népjóléti miniszter körrendelete az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) szolgáltatásaira igényjogosult családfők és családtagok nyilvántartása (összeírása) tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 27. számában.) 284.810/1947. X. K. P. M- A magyar pénzügyminiszter rendelete a magyar szeszegyedáruság munkáslétszámában alkalmazott nyugdíj- és nyugbérszabályzatának életbeléptetése tárgyában (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 28—29. számában.) 1.580/1948. Korm- szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete az ítélőbírák és az államügyészek státusának visszaállításáról szóló 10.580/1947. Korm- számi rendelet kiegészítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 32. számában.) Minden állam jóléte, gazdasági szociális és kulturálisfejlődése közalkalmazottaink magatartásán, azok szaktudásán és erkölcsi színvonalán áll vagy bukik. A népi demokrácia állama különösen magas igényeket támaszt köztisztviselőkkel szemben. Az állam ma már nemcsak a közigazgatás szerve, nemcsak politikai feladatok hordozója, hanem egyben jelentős gazdasági tevékenykedést is folytat. A hároméves terv folyamán az állam és ezzel együtt az állami alkalmazottak jelentősége még jobban megnövekszik. Nincs gazdasági életünknek olyan ágazata, vagy olyan mozzanata, amely közvetlenül, vagy közvetve ne érintené az államot és ne tenné szükségessé közalkamazott aktív részvételét. A hároméves terv beruházásainak kétharmad része közvetlen állami feladat, de a fennmaradó egyharmadrészt is az állam, tehát a közalkalmazottak ellenőrzése alatt áll. Ugyanígy az ipari és mezőgazdasági termelés egész folyamatát ma már a legfelsőbb helytől a legapróbb részletekig államilag irányítjuk. Minden egyes állami alkalmazottnak, legyen az a legmagasabb, vagy a legkisebb állásban, tudnia kell, hogy tervünk egy szerves egész, amelyben a beruházások a termelés fokozásának előfeltételeit jelentik s a termelés emelkedése a jólétet, az egész magyar nép színvonalát hivatott emelni. Minden egyes feladat: a közvetlen, vagy közvetett irányítás, a végzett vagy végzendő munka végrehajtása, vagy annak ellenőrzése a legnagyobb lelkiismeretességet követeli meg, elmélyedést, szaktudást, megvesztegethetetlenséget, felelősségtudatot, és áldozatkészséget minden téren. Még a legkisebb munka is számos más feladattal függ össze, s egyetlen elkövett hiba újabb hibák egész sorozatát vonhatja maga után. A magyar közalkalmazottaknak feladata a hároméves terv végrehajtásánál, irányításánál, ellenőrzésénél döntő fontosságú. Az ő szaktudásukon, puritánságukon és felelősségérzetükön múlik a hároméves terv sikere. A közalkalmazott, ha maga nem is termel, de irányítja a termelést és biztosítja annak nyugodt menetét. Szerepe tehát semmivel sem jelentéktelenebb, mint az effektív termelői munkásé, mérnöké, vagy paraszté, ső felelőssége in indexekénél nagyobb. A hároméves terv tehát sokat követel a magyar közalkalmazottól, de ezért egyelőre a megkívánt teljesítményhez képest csak keveset tud adni. A magyar közalkalmazottak soha nem tartoztak a jól kereső kategóriához. Fizetésük mindig szűkös volt és különösen szűkös ma, amikor az államra hárul az újjáépítés feladata és egyben a nemzetközi kötelezettségek súlyos anyagi terhe is. Az állam csak akkor felelhet meg nagy feladatainak, ha a nemzeti jövedelmet minél magasabbra emeli, hogy ebből a megnövekedett nemzeti jövedelemből mennél nagyobb százalékarányban részesedjenek azok, akik ma már nemcsak a közigazgatásnak, hanem a gazdasági életnek is irányítói. A közalkalmazottak jelenlegi státusa határozottan igazságosabb és méltányosabb, mint az eddigi volt. Továbbra is az a cél, hogy az eddigi aránytalanságok megszűnjenek és a hároméves terv végrehajtásával párhuzamosan a közalkalmazottak minden kategóriájának egyre magasabb életszínvonalat biztosítsunk. Evvel el fog tűnni az a szakadék, ami a magángazdálkodásban elért jövedelmek és a közalkalmazotti fizetések között fennáll. A hároméves terv intézményesen kíván gondoskodni a magyar közalkalmazottak szociális és kulturális kérdéseinek megoldásáról, hogy minden egyes közalkalmazott a maga érdekében közvetlenül érezhesse, hogy a hároméves terv a legszemélyesebb ügye,, amelynek sikerétől magának, családjának és osztályának boldogulása függ. A magyar közalkalmazottak helye a hároméves tervben __________________________________ Görög szakszervezetek a szabadságért A szabad Görögország rádiója köszönetet mondott a magyar dolgozóknak azért a segítségért, amit anyagi és erkölcsi vonatkozásban nyújtottak. * A görög monarcho-fasiszta kormány néhány napal ezelőtt tiltakozott az UNO nál az ellen, hogy egyes európai országokban a szabad görögöket segítő bizottságokat állítottak fel. Peter Koussou, a Markosz kormány külügyminisztere ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta: »Amikor egy, a világ meghódítására készülő, imperialista nagyhatalom a földgömb másik oldalán, segély nyújt a görög monarchofasisztáknak és háborús provokációba kezd, joga és kötelessége minden demokratikus népnek, hogy a görög nép segítségére siessen. Népünknek joga van ilyen segítséget várni, mert éhesen, igen nehéz körülmények között küzd a világ valamennyi népének ügyéért, a békéért, a demokráciáért és függetlenségért.« A monarcho-fasiszta "kormány mindenképpen igyekszik megakadályozni a görög szakszervezetek munkáját is. Legutóbb húszmillió drachma vérdíjat tűzött ki a görög szakszerveztek főtitkárának, Paparigasnak fejére, aki megszökött az ikáriai internálótáborból, ahová ítélet nélkül hurcolták. A szervezett munkásság erejére jellemző hogy annak ellenére, hogy az amerikai követség pressziójának engedve, a kormány olyan törvényt hozott, hogy a sztrájkok vezetőit halállal büntetik, a napokban lefolyt nyomdászsztrájk vezetői ellen azt nem merték alkalmazni. Athén lakossága lelkesen tüntetett a sztrájkolók ellen, és a kormány végül kárrtoría vol a nyodászot követeléseit teljesíteni — jelenti az SGI. A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG harmadik évébe léptünk, és ezt az évfordulót nagyon is emlékezetünkbe kell vésnünk. Azt mutatja, hogy nem múló jelenséggel állunk szemben, hanem a magyar nép megtalálta azt a kormányformát, amiben a jelenlegi körülmények között élni és a fejlődés vonalában haladni tud. »Köztársaság, »res publica« szép szó, — valósággá csak akkor válik, hogyha megtöltjük tartalommal. Az, hogy milyen tartalommal töltjük meg, a mi dolgunk, — ránk lesz jellemző, mit csináltunk belőle. Minden rendű és rangú fasizmusnak az a fő vonzereje, hogy egyszers mindentorra felmenti az embert az egyéni felelősség kínos érzése alól. A szabadság, és annak kormányformája, a »res publica«, elsősorban az emberek súlyos felelősségét jelenti. Hogy minden közügy magánügy, mert az egyén belefolyhat, mert megszabhatja, rajta is múlik, mi történik és ezáltal felelős is a történtekért és mindazért is, ami nem történt meg. Rajtánk múlik, hogy ebből az ünnepi nép keretből, ebből a hallatlan lehetőségből mit formálunk. Mert azzal leszámolhatunk: itt többé narancsuralom, kényelmes másra hivatkozás nem lesz! Mi fogjuk csinálni azt, ami történni fog. Néhány hónappal ezelőtt sokat beszéltünk a hároméves tervről. Ez a terv, amitől oly sokat vártunk, akkor még nem volt egyéb egy darab papírosnál, amire bizonyos sorrendben számokat és bizonyos rendszer szerint vonalakat rajzoltak. Azóta valóság lett belőle: lett belőle pamutáru és falusi fertőtlenítőintézet, vaj a fűszeresnél és teljesítménybér az üzemekben. Mi csináltuk, mi magunk, a mi munkánkkal. Ezzel a felelősségteljes szabadsággal építsük tovább a magyar köztársaságot, fennállásának harmadik esztendejében. Más bajunk is van — gondolja magában a közalkaumazott, amikor azt hallja, hogy a az elnyomott görög nép, szabadságharcához kérik az obulusait. Igaza van. Igaza van ...? Igaza van, mert éppen elég a gondja-baja ahhoz, hogy először a maga portáján akarjon rendet csinálni. Igaza van, mert oly nehéz az élet, hogy miérten forint, amit elvon magától, súlyosan esik a lába, igaza van, mert a gyereknek cipő kell, mert ruha kell. És az élelem is olyan drága, és talán kellene egyszer-másszor valami szellemi szórakozás, könyv, vagy színház, vagy hangverseny, de mindez olyan drága, hogy gondolni sem lehet rá, és akkor a görögök számára kérnek tőle valamit. Holott a görögökhöz semmi köze, mert hiszen földrajzilag és szellemileg olyan távol állanak tőle, hogy szinte el is vesztették realitásukat. A görögök és a görögök szabadságának problémája azonban szorosan érintkezik az ő cipő- és egyéb gondjaival. A görögök az ő szabadságáért, az ő emberibb életéért is véreznek, és azzal a néhány fillérrel, amit szájától, vagy talán csak szórakozásától von meg, a saját emberi méltóságát is vérli.Segítsük őket. A dolgozók ügye a mi ügyünk i és nem igaz, hogy más a bajunk. Ugyanaz a bajunk, csak más megnyilvánulási formában, mint náluk. Mi már csak egy pusztulás kellemlen utóhatait érezzük, ők még mindig pusztulnak. Mi már újjáépíthetünk, ők még harcolnak. De tudnunk kell, hogy ha elbuknak, a mi újjáépítésünk alapjai is meginognak. Akkor a mi, a dolgozók emberi méltóságán is csorba esett, mert az ellenség, a fasizmus, egy poszttal közelebbről fenyeget bennünket. És amikor azt mondjuk, hogy »Segítséget a görög népnek!« — a felhívás alján mindig érezzük a kis mementót. -Magunkról van szó...ind*