Közalkalmazott, 1948 (2. évfolyam, 1-13. szám)

1948-02-01 / 1-2. szám

V%^18 február 15 »KÖZALKALMAZOTT«­ 1948 január—­ február 10 közötti időben megjelnet közalkalmazotti vonatkozású rendeletek 22.224/1947. II. Minisztertanácsi határozat. Az 1947/48. költségvetés­ben a közszolgálati alkalmazottak jóléti és sport céljaira előirányzott hitelek felhasználása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1. számában.) 207.300/1947. XIII. P. M. A pénz­ügyminiszter rendelete a dohány­jövedék munk­ásl­étszámába tartozó alkalmazottak szolgálati szabályzata tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1. számában­) 31.550/1947. III. P. M. A pénzügy­miniszter rendelete a nyugellátá­soknak korlátozása­ szempontjából figyelembe vett kereset vagy jöve­delem összegének kiszámítása tár­gyában kibocsátott 15.6­10/1946. II­­­P. M. számú rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 1- szá­mában.) 100/1948. Kormn. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a művészeti főiskolák tanárainak és oktatószemélyzetének fizetési osz­tályokba és fokozatokba való be­sorolása tárgyában. Megjelent a Magyar Közlöny 1918- évi 1—5- szá­mában.) 8.401/1948. III. P. M. A pénzügy­miniszter rendelete a közszolgálati nyugdíjasok ellátásának folyósítása tárgyában. (Megjelent, a Magyar Közlöny 1918■ évi 1—5. számában.) 15­ 730/1947. Korm­. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a felmondási járandóságok és a végkielégítés érvényesítésének ideiglenes korlátozása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 7—8. számában­) 600/1948. Kormn. szám- A magyar köztársaság kormányának rendelete a külügyi szolgálat demokratikus szellemben való ellátásának bizto­sítása tárgyában. (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 1918. évi 11. szá­mában­) 580/1948. Kor­ mi. szám. A magyar köztársaság kormányának rende­lete az alsófokú földmívelésü­gyi igazgatás kiépítése céljából gazda­jegyzői állások létesítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 15. számában■) 800/1948. Kom­. szám. A magyar köztársaság kormányának rende­lete a köszolgálati alkalmazottak családi pótlékára vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegé­szítése tárgyában. (Megjelent a Ma­­gyar Közlöny 1918. évi­ 29. szá­mában.) 1000/1948. Korm. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a hivatali (szelén­táji) közjegyzői (közjegyzőhelyetesi) ügyvédi és honvédségi eskü­, illetőleg fogada­lom szabályozásáról szóló 1.850/1946. M. E. sz. rendelet kiegészítése és a rendőrség tagjai számára külön es­küszöveg megállapítása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 23. számában.) 31.877/1948. II. Minisztertanácsi határozat. A közszolgálati alkalma­zot­a­k műszaki pótdíjának ú­jabb szabályozása tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 25. számában.) 80.653/1948. N. M. A népjóléti mi­niszter körrendelete az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) szolgáltatásaira igényjogo­sult családfők és családtagok nyil­vántartása (összeírása) tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 27. számában.) 284.810/1947. X. K. P. M- A magyar pénzügyminiszter rendelete a ma­gyar szeszegyedáruság munkáslét­számában alkalmazott nyugdíj- és nyugbérszabályzatának életbelépte­tése tárgyában­ (Megjelent a Ma­gyar Közlöny 1918. évi 28—29. szá­mában.) 1.580/1948. Korm- szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete az ítélőbírák és az államügyészek státusának visszaállításáról szóló 10.580/1947. Korm- szám­i rendelet kiegészítése tárgyában. (Megjelent a Magyar Közlöny 1918. évi 32. szá­mában.) Minden állam jóléte, gazdasági szociális és kulturális­­fejlődése közalkalmazottaink magatartá­sán, azok szaktudásán és erkölcsi színvonalán áll vagy bukik. A népi demokrácia állama különö­sen magas igényeket támaszt köz­tisztviselőkkel szemben. Az állam ma már nemcsak a közigazgatás szerve, nemcsak politikai felada­tok hordozója, hanem egyben je­lentős gazdasági tevékenykedést is folytat. A hároméves terv folyamán az állam és ezzel együtt az állami alkalmazottak jelentő­sége még jobban megnövek­szik. Nincs gazdasági életünknek olyan ágazata, vagy olyan mozzanata, amely­ közvetlenül, vagy közvetve ne érintené az államot és ne tenné szükségessé közalkamazott aktív részvételét. A hároméves terv beruházá­sainak kétharmad része közvetlen áll­ami feladat, de a fennmaradó egyharmadrészt is az állam, tehát a közalkalmazottak ellenőrzése alatt áll. Ugyanígy az ipari és mezőgazdasági termelés egész fo­lyamatát ma már a legfelsőbb helytől a legapróbb részletekig államilag irányítjuk.­ Minden egyes állami alkalmazottnak, le­gyen az a legmagasabb, vagy a legkisebb állásban, tudnia kell, hogy tervünk egy szerves egész, amelyben a beruházások a ter­melés fokozásának előfeltéte­leit jelentik s a termelés emelkedése a jólétet, az egész magyar nép színvonalát hivatott emelni. Minden egyes feladat: a közvetlen, vagy köz­vetett irányítás, a vé­gzett vagy végzendő munka végrehajtása, vagy annak ellenőrzése a leg­nagyobb lelkiismeretességet köve­teli meg, elmélyedést, szaktudást, megvesztegethetetlenséget, felelős­ségtudatot, és áldozatkészséget minden téren. Még a legkisebb munka is számos más feladattal függ össze, s egyetlen el­köve­­tt hiba újabb hibák egész sorozatát vonhatja maga után. A magyar közalkalmazottaknak feladata a hároméves terv végrehajtásán­ál, irányításánál, ellenőrzésénél döntő fontosságú. Az ő szaktudásukon, puritánságukon és felelősségérze­tükön múlik a hároméves terv sikere. A közalkalmazott, ha maga nem is termel, de irányítja a ter­melést és biztosítja annak nyu­godt menetét. Szerepe tehát sem­mivel sem jelentéktelenebb, mint az effektív termelő­i munkásé, mérnöké, vagy paraszté, ső felelőssége in indexekénél na­­­gyobb. A hároméves terv tehát sokat követel a magyar közalkalmazot­tól, de ezért egyelőre a megkívánt teljesítményhez képest csak keve­set tud adni. A magyar közalkal­mazottak soha nem tartoztak a jól kereső kategóriához. Fizetésük mindig szűkös volt és különösen szűkös ma, amikor az államra há­rul az újjáépítés feladata és egy­ben a nemzetközi kötelezettségek súlyos anyagi terhe is. Az állam csak akkor­ felelhet meg nagy fel­adatainak, ha a nemzeti jövedel­met minél magasabbra emeli, hogy ebből a megnövekedett nem­zet­i jövedelemből mennél na­gyobb százalékarányban része­sedjenek azok, akik ma már nemcsak a közigazgatásnak, hanem a gazdasági életnek is irányítói. A közalkalmazottak jelenlegi stá­tusa határozottan igazságosabb és méltányosabb, mint az eddigi volt. Továbbra is az a cél, hogy az eddigi aránytalanságok meg­szűnjenek és a hároméves terv végrehajtásával párhuzamosan a közalkalmazottak minden kate­góriájának egyre magasabb élet­­­­színvonalat biztosítsunk. Evvel el fog tűnni az a szakadék, ami a magángazdálkodásban elért jöve­delmek és a közalkalmazotti fize­tések között fennáll. A hároméves terv intézményesen kíván gondos­­kodni a magyar közalkalmazottak szociális és kulturális kérdéseinek megoldásáról, hogy minden egyes közalkalmazott a maga érdekében közvetlenül érezhesse, hogy a hároméves terv a legszemélyesebb ügye,, amelynek sikerétől magá­nak, családjának és osztályának boldogulása függ. A magyar közalkalmazottak helye a hároméves tervben­ ­ __________________________________ Görög szakszervezetek a szabadságért A szabad Görögország rádiója köszönetet mondott a magyar dol­gozóknak azért a segítségért, amit anyagi és erkölcsi vonatkozásban nyújtottak. * A görög monarcho-fasiszta kor­mány néhány napal ezelőtt tiltako­zott az UNO nál az ellen, hogy egyes európai országokban a szabad görögöket segítő bizottságokat állí­tottak fel. Peter Koussou, a Mar­kosz kormány külügyminisztere ez­zel kapcsolatban a következő nyi­latkozatot adta:­­ »Amikor egy, a világ meghódítá­sára készülő, imperialista nagyha­talom a földgömb másik oldalán, segély nyújt a görög monarcho­­fasisztáknak és háborús provoká­cióba kezd, joga és kötelessége minden demokratikus népnek, hogy a görög nép segítségére siessen. Népünknek joga van ilyen segítsé­get várni, mert éhesen, igen nehéz körülmények között küzd a világ valamennyi népének ügyéért, a bé­kéért, a demokráciáért és függet­lenségért.« A monarcho-fasiszta "kormány mindenképpen igyekszik megakadá­lyozni a görög szakszervezetek munkáját is. Legutóbb húszmillió drachma vérdíjat tűzött ki a görög szakszerveztek főtitkárának, Papa­­rigasnak fejére, aki megszökött az ikáriai internálótáborból, ahová íté­let nélkül hurcolták. A szervezett munkásság erejére jellemző hogy annak ellenére, hogy az amerikai követség pressziójának engedve, a kormány olyan törvényt hozott, hogy a sztrájkok vezetőit halállal büntetik, a napokban le­folyt nyomdászsztrájk vezetői ellen azt nem merték alkalmazni. Athén lakossága lelkesen tüntetett a sztrájkolók ellen, és a kormány vé­­g­ül kárrtoría vol a nyo­­dászot­ követeléseit teljesíteni — jelenti az SGI­. A HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG harmadik évébe léptünk, és ezt az évfordulót nagyon is emlékeze­tünkbe kell vésnünk. Azt mutatja, hogy nem múló jelenséggel állunk szemben, hanem a magyar nép meg­találta azt a kormányformát, ami­ben a jelenlegi körülmények között élni és a fejlődés vonalában haladni tud. »Köztársaság­, »res publica« szép szó, — valósággá csak akkor válik, hogyha megtöltjük tartalommal. Az, hogy milyen tartalommal tölt­jük meg, a mi dolgunk, — ránk lesz jellemző, mit csináltunk belőle. Minden rendű és rangú fasizmus­nak az a fő vonzereje, hogy egy­­szers m­indent­orra felmenti az em­bert az egyéni felelősség kínos ér­zése alól. A szabadság, és annak kormányformája, a »res publica«, elsősorban az emberek súlyos fele­lősségét jelenti. Hogy minden köz­ügy magánügy, mert az egyén be­lefolyhat, mert megszabhatja, rajta is múlik, mi történik és ezáltal fe­lelős is a történtekért és mindazért is, ami nem történt meg. Rajtánk múlik, hogy ebből az ünnepi nép keretből, ebből a hal­latlan lehetőségből mit formálunk. Mert azzal leszámolhatunk: itt töb­bé narancsuralom, kényelmes más­­ra hivatkozás nem lesz! Mi fogjuk csinálni azt, ami történni fog. Né­hány hónappal ezelőtt sokat beszél­tünk a hároméves tervről. Ez a terv, amitől oly sokat vártunk, ak­kor még nem volt egyéb egy darab papírosnál, amire bizonyos sorrend­ben számokat és bizonyos rendszer szerint vonalakat rajzoltak. Azóta valóság lett belőle: lett belőle pa­­mutáru és falusi fertőtlenítőintézet, vaj a fűszeresnél és teljesítmény­bér az üzemekben. Mi csináltuk, mi magunk, a mi munkánkkal. Ezzel a felelősségteljes szabad­sággal építsük tovább a magyar köztársaságot, fennállásának harma­dik esztendejében. Más bajunk is van — gondolja magában a közalkaumazott, amikor azt hallja, hogy a az elnyo­mott görög nép, szabadságharcához kérik az obulusait. Igaza van. Igaza van ...? Igaza van, mert éppen elég a gondja-baja ahhoz, hogy először a maga portáján akarjon rendet csi­nálni. Igaza van, mert oly nehéz az élet, hogy miérten forint, amit el­von magától, súlyosan esik a láb­a, igaza van, mert a gyereknek cipő kell, mert ruha kell. És az élelem is olyan drága, és talán kellene egyszer-másszor valami szellemi szórakozás, könyv, vagy színház, vagy hangverseny, de mindez olyan drága, hogy gondolni sem lehet rá­­, és akkor a görögök számára kérnek tőle valamit. Holott a görö­gökhöz semmi köze, mert hiszen földrajzilag és szellemileg olyan tá­­vol állanak tőle, hogy szinte el is vesztették realitásukat. A görögök és a görögök szabad­ságának problémája azonban szoro­san érintkezik az ő cipő- és egyéb gondjaival. A görögök az ő szabad­ságáért, az ő emberibb életéért is véreznek, és azzal a néhány fillér­rel, amit szájától, vagy talán csak szórakozásától von meg, a saját em­­beri méltóságát is vérli.­Segítsü­k őket. A dolgozók ügye a mi ügyünk i­ és nem igaz, hogy más a bajunk. Ugyanaz a bajunk, csak m­ás megnyilvánu­lási formában, mint náluk. Mi már csak egy pusztulás kelle­m­­len utóhata­­it érezzük, ők még mindig pusztulnak. Mi már újjáépíthetünk, ők még harcolnak. De tudnunk ke­ll, hogy ha elbuk­nak, a mi újjáépítésünk alapjai is meginognak. Akkor a mi, a dol­gozók emberi méltóságán is csorba esett, mert az ellenség, a fasizmus, egy poszttal közelebbről fenyeget bennünket. És amikor azt mondjuk, hogy »Segítséget a görög népnek!« — a felhívás alján mindig érezzük a kis mementót. -Magunkról van szó...­ind*

Next