Közalkalmazott, 1949 (3. évfolyam, 14-29. szám)
1949-03-02 / 14-15. szám
BL évfolyam 14-1S* szám Budapest 1949 március 2 A MAGYAR KÖZALKALMAZOTTAK ORSZÁGOS SZABAD SZAKSZERVEZETEINEK LAPJA Dr. Novák Károly: Milyen legyen a népi demokrácia közigazgatása ? Az kongressznerünknak több nagy jelentőségű kérdés tisztázása mellett foglalkoznia kell közigazgatási rendszerünk kérdésével is, annál is inkább, mert az államhatalom jellegének megváltozása, a munkásosztály vezető szerepe napirendre tűzte a népi demokrácia közigazgatásának megteremtését. Mai közigazgatásunk lényegében még a porosz és osztrák minta alapján bevezetett hivatalnoki rendszeren alapszik, melynek feladata az volt, hogy az uralkodó feudálkapitalista uralkodóosztály jogrendjében a nép elnyomását és a kizsákmányolás szabadságát biztosítsa.. Az uralkodóosztály a fix* fizetéses állással, nyugdíj, címek és rangok adományozásával a közalkalmazottak nagy részét az ,elnyomó rendszer biztos támaszává tette, s szembeállította az elnyomott dolgozó osztályokkal. Tudvalevő, hogy amikor a burzsoá állam feladatai az imperializmus korszakában kiszélesedtek- közigazgatásunknak ez a feudális hagyományokon alapuló szerkezete még a Horthy-rendszernek sem felelt meg és irányt vettek a közigazgatás racionalizálása felé. Ha közigazgatásunk rendszere már a burzsoá állam számára sem volt megfelelő, úgy ma a szocializmus felépítésének korszakában, amikor a népi demokrácia a proletárdiktatúra funkcióit tölti be, amikor a nép államának feladatkörébe került nemzetgazdasági életünk szervezése és irányítása. — a burzsoá-rend elavult államgépezetének szerkezetét sürgősen meg kell változtatni. IMI ilyen legyen a népi demoferácia közigazgatásai Erre választ ad nekünk Révai József Lenin emlékbeszédében. Az az állam, melynek szerkezete és cselekvése a közigazgatás, az már nem egyszerűen demokratikus köztársaság, hanem népköztársaság és ahogy Révai elvtárs mondotta, ennek a népköztársaságnak egyre többet kell tanulnia és elsajátítania felépítésében és működésében Lenin és Sztálin szovjet államától. Hatóságainkat egyre inkább a nép ellenőrzése alá kell helyezni és igazgatásába egyre szélesebb dolgozói tömegeket kell bevonni- Jól szívleljük meg, amit erről a kérdésről Lenin írt 1918-ban: »öszsze kell zúzni mindenáron azt a régi értelmetlen barbár, gyalázatos és aljas előítéleteket, hogy csak az ú. n. felsőbb osztályok, csak a gazdagok, vagy azok, akik kitanulták a vagyonos osztály iskoláját, tudják igazgatni az államot, irányítani a szocialista társadalom felépítését... TASt már megkezdtük a munkásosztály fiainak bevonását a közigazgatásba- Ezek a munkások máris élenjárnak a bürokrácia leküzdése elleni harcnak és új forradalmi szellemet hoztak be a közhivatalokba . Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régi becsületes és szakmailag értékes közalkalmazottakra nincs szükség- Igenis szükség van munkáinkra, a népi demokrácia igényt tart rájuk és elvárja tőlük, hogy egybeforrva az új munkáskáderekkel, tehetségükkel, szaktudásukkal a munkához és a nép államához való új viszonyulásukkal szolgálják a szocialista társadalom építését. De nemcsak személyi összetételében kell megváltoztatni közigazgatásunk rendszerét, hanem szerkezetében is. A szerkezeti változásokat népköztársaságunk készülő új alkotmánya fogja meghatározni és itt a döntő szempont az kell legyen, hogy közigazgatásunk alkalmassá váljék a szocialista társadalom építésére, nemzetgazdaságunk szervezésére, irányítására az ipari, mezőgazdasági élet és a kultúra minden területén. Minisztériumainkat, hatósáainkat, hivatalainkat át kell szervezni a szükségletnek megfelelően és biztosítani kell a nép minél szélesebb bevonását a közigazgatásba. A fejlődés akadályává vált régi közigazgatás gépezetét tehát újjal kell felváltani és addig is, amíg népi közigazgatásunk reformja elkészül, döntő változást kell végrehajtnunk a közalkalmazottak jogviszonyában, státusrendszerében, de mindenekelőtt gyökeresen kell megváltoztatnunk a közalkalmazottaknak munkáinkhoz való viszonyát. Az iparban dolgozók viszonya a munkához és az államhoz már alapvetően megváltozott. Ez kifejezésre jut az országos mozgalommá szélesedett szocialista munkaversenyekben. A mi területünkön még csak most tesszük meg a kezdő lépéseket a munkához való viszony megváltoztatásához, bürokrácia leküzdéséhez, az új hivatali munkaerkölcs és munkafegyelem megvalósításához. A hibákat már felismertük, de — néhány kezdeményezéstől eltekintve — még nem fogtunk hozzá hibáink leküzdéséhez, a jó hivatali munka megvalósításához. Éppen ezért kimagasló jelentősége van annak a kezdeményezésnek, mely a hivatali munkánkat javítja meg A hivatali munka megjavítása politikai felvilágoslással egybekötött tervszerű munka, mely a szocializmus építésének szempontjából tekint minden ügyiratot és dolgozó népünk érdekeit szem előtt tartó ügyintézés és ússzerű javaslatok alkalmazását, az egyéni felelősség megvalósítását vezeti be, megszilárdítja a munkafegyelmet, megteremti az új közhivatali munkaerkölcsöt és messzemenően érvényesíti a legszigorúbb takarékosság elvét. Kongreszusunk feladata többek között az, hogy az eddigi kezdeményezések tapasztalatainak hibáinak és eredményeinek kiértékelése után meghatározza a hivatali munka megjavításának gyakorlati és szervezeti formáit, hogy a továbbiakban központunk, a helyi csoportok és az áprilisban megalakuló új üzemi szakszervezetek segítségével vezethesse és irányíthassa a jó hivatali munka megvalósítására irányuló törekvéseket. Népi közigazgatásunk adminisztrációja és munkamódszere csak a hivatali munka fenti új szeme-emítel szerint képzelhető el- mi ------------*---- Urai a Közaltamhazottak Szakszenezden. Kongresszusa! Tasnádi Sándor: IL Kongresszusunk Az L Kongresszus időpontjában még javában állt a harc a demokratikus és reakciós erők, a népi demokrácia és a polgári demokrácia hívei között. A hazai reakció ebben az időben a jobboldali szociáldemokratákon kívül — akik a munkásosztály sorain belül igyekeztek kiszolgálni az imperialistákat — még a külföldi, háborús politikát folytató imperialista erők felé is kacsingatott, onnan várva segítséget. Velük szemben állt a Magyar Kommunista Párt vezette munkásosztállyal az élen az a tábor, amely az ország újjáépítéséért, a munkásosztály egységének megteremtéséért küzdött. Ezt az állapotot tükrözte vissza az I. Kongresszus, amikor a küldöttek között ott voltak a reakció befurakodott ügynökei is. Őszintén meg kell állapítani, hogy aknamunkájuk nem volt teljesen eredménytelen és a demokratikus közalkalmazottaknak akkoriban nem sikerült minden támadásukat visszaverni. Így történhetett meg az, hogy amikor a magyar munkásosztály lépésrőllépésre haladt előre, Szakszervezetünk központi vezetőségét a Szakszervezetek Országos Tanácsának fel kellett függesztenie. Ma már teljesen más körülmények között ül össze IS Kongreszszusunk. A világuralmi imperialista törekvésekre szerte a világon hatalmas csapást mérnek a Szovjetunió által vezetett haladó, demokratikus erők. Hazánkban is eldőlt már a kérdés: a dolgozó nép saját áramát, a szocializmust építi. Ebből az új helyzetből adódó feladatokat kell közalkalmazotti vonalon II. Kongresszusunknak megtárgyalni. Legfontosabb teendőnk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja iránymutatása alapján kijelöljük az utat, melyen haladva a szocializmus építését a közigazgatás területén elősegíthetjük. Természetesen foglalkoznunk kell szakszervezeti munkánk megjavításának kérdésével is. A Szakszervezeti Tanács XVII. Kongresszusa határozatában kimondotta, hogy a szakszervezeti munka súlypontját a jövőben a munkahelyeken kell kialakítani és a feladatok egész sorát jelölte meg, amelyeket a jövőben a szakszervezeteknek a termelés, a szociálpolitika, az érdekvédelem, az oktatás, a kultúra, a sport, stb., tehát a szakszervezeti taunka minden területén meg kell oldaniuk. Ez számunkra azt jelenti, hogy a központi irányítás megjavításán túlmenően helyi csoportjaink munkájának is meg kell változnia úgy, hogy az új szakszervezeti feladatok végrehajtására és megoldására helyi csoportjaink a közalkalmazottak széles tömegeit mozgósítani tudják. Az I. Kongresszuson a reakciós és demokratikus erők között folyó harc tükröződött vissza elsősorban. Most a II. Kongresszusunknak kifejezésre kell juttatnia azt, hogy ez a harc eldőlt a haladó demokratikus erők javára és a dolgozó nép a szocializmus építésének útjára lépett.