Közalkalmazott, 1949 (3. évfolyam, 14-29. szám)
1949-03-02 / 14-15. szám
2 »KÖZALKALMAZOTT« Határozottan megállapítható, hogy egy esztendő alatt a közalkalmazottak politikai fejlődése jóval többet haladt előre, mint az előző három évben együttvéve — állapítja meg a Szaktanács oktatási osztálya a Szakszervezethez intézett levelében Tisztelt Elvtársak! Amikor a Szakszervezeti Tanács Oktatási Osztálya elhatározta, hogy megvizsgálja és megvitatja a Közalkalmazottak Szakszervezetének oktatási tevékenységét, már ebben az elhatározásban is benne volt a Szakszervezet megnövekedett jelentőségének elismerése. Mivel pedig a közeledő kongresszus az összes fontos kérdések, így az oktatás terén is irányadó lesz, helyesnek és szükségesnek találjuk észrevételeinket az elvtársakkal közölni. Határozottan megállapítható, hogy egy esztendő alatt a közalkalmazottak politikai fejlődése jóval többet haladt előre, mint az előző három évben együttvéve. Ez természetesen elsősorban a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, de el kell ismerni a Szakszervezet nagyarányi és eredményes munkáját is. Szemináriumok, előadássorozatok, természettudományos nevelés, egésznapok, iskola: ezek voltak a nevelés főformái. Sokezren részesültek a Szakszervezet tevéknysége nyomán különböző fokú oktatásban. . Azt hisszük az elvtársak is egyetértenek azonban velünk abban, hogy mindez a mai és a jövő követelményekhez képest még mindig nagyon kevés. A közhivatalok és a közalkalmazottak területén végbemenő változások a Szakszervezet elsőrangú kötelességévé teszik a becsületes régi és a szakmailag még nem eléggé tapasztalt új tagság politikai egybeforrasztását. Ebből a célból fáradhatatlanul ismertetni kell a népi demokratikus hatalom osztálytartalmát, a munkásosztály vezető szerepét, a munkásság és értelmiség egymáshoz való helyes viszonyát, az államapparátus jelentőségét és igazi hivatását. Ugyanennek a szellemnek kell áthatnia az állami szervek által szervezett és a szakszervezetek részéről támogatott különböző fokú szakoktatást is. Nem hanyagolhatja el többé a Szakszervezeti oktatás a fővárosiakkal egyenlő jogú vidéki tagokat sem. Az elvtársak maguk is tapasztalhatják vidéki kartársaik növekedő tudáséhségét. A vidék felkarolására azonban nem elegendő sem körlevelek, utasítások kiküldése, sem programok, tananyagok terjesztése. Személyesen kell segítségére sietni a vidéki csoportoknak, hogy az oktatást kifejleszthessék. A Szakszervezeti Tanácsnak, a szakszervezeti központoknak és a helyi szakmaközi bizottságoknak kötelessége, hogy a feladat végrehajtásában segédkezet nyújtsanak. Az oktatásba bevont és az oktatás érdekében társadalmi munkára mozgósított tagok számát meg kell és meg is lehet sokszorozni. A közalkalmazottak tízezrei, bármilyen demokratikus párthoz tartozzanak is, a párton kívül álló szakszervezeti tagok is, egyre fokozódó érdeklődéssel vetik magukat a szakmai és világnézeti tanulásra. Külön gondoljanak az elvtársak a »nem politizáló«, de a munkában jól használható szakemberekre és a politikai fejlettség igen alacsony fokán álló nők ezreire. Meggyőződésünk szerint a közalkalmazottak megújult, megerősödött szakszervezete az_ előtte _ álló feladatoknak az oktatás terén is maradéktalanul meg fognak felelni. A II. Kongresszus a fentiek szellemében kell, hogy foglalkozzék az oktatás döntő kérdéseivel, elsősorban a vidéki oktatás megszervezésével. A mi meggyőződésünk is az. A szakszervezet mellett a közhivatalokban több tömegszervezet működik. Az eddigiekben a legnagyobb mértékben a Magyar Szovjet Művelődés Társaság munkája bontakozott ki és most van szervezés alatt a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jövőben a többi demokratikus tömegszervezet a közhivatalokban nem fog fokozatosan kiépülni, de a jelen helyzetben a közalkalmazotti dolgozók tömegszervezteti életüket a szakszervezet mellett elsősorban a két említett tömegszervezetben élik. Népi demokráciánk fejlődése, a párterőviszonyok világos kialakulása, megteremtette a tömegszervezeti élet nagymértékű kibontakozásának lehetőségét. A két munkáspárt egyesülése és — éppen napjainkban — a Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása, tömegszervezeti szempontból azt jelenti, hogy a pártok közötti versengés helyébe a fegyelmezett és tervszerű közös építőmunka lp, amelynek vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja. Ilyen módon a tényleges tömegszervezeti feladatok teljes mértékben a tömegszervezetek kereteiben kerülnek megvalósításra, ami a tömegszervezeti élet teljes kibontakozását és ugyanakkor a tömegszervezeti feladatok nagymértékű megnövekedését jelenti.Jól tudjuk azonban, hogy éppen közhivatalaink területén próbálkozott a reakció igen sok esetben, hogy a közhivatali dolgozók különböző szervezeteit kezébe kaparintsa és azokat saját céljainak elérésére naszmlja fel. Fokozott éberséggel kell őrködnünk azon, hogy a tömegszervezetek vezetése a legkevésbé se kerülhessen hasonló elemek kezébe, hogy a tömegszervezeteket a reakció a legkisebb mértékben se tudja céljai eléréséhez felhasználni. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a tömegszervezetek vezetése kipróbált, megbízható kartársak kezébe legyen letéve, akik biztosítói annak, hogy irányításuk alatt a tömegszervezetek, a közhivatali dolgozók, a magyar nép, a magyar népi demokrácia érdekeit, célkitűzéseit fogják mindenkor szem előtt tartani és a tömegszervezet vezetését mindenkor eeknek a céloknak megfelelően irányítani. Felmerül a kérdés, hogy melyek azok az alapvető feladatok, amelyeket a szakszervezetmelett a közhivatalokban már működő két tömegszervezetnek végeznie kell. A Magyar Szovjet Művelődés Társaság voltaképpen nevében hordja célkitűzéseit. Nyilvánvaló, hogy alapvető fontosságú kérdéseink: a Szovjetuniót megismerni, a Szovjetunióval való barátságot mind fokozottabb mértékben elmélyíteni és a szovjet fasocialista kultúra hatalmas lehetőségeit kultúránk fejlesztése céljából mind fokozottabb mértékben felhasználni. Természetszerű célkitűzés ez a Szovjetunióval kapcsolban, amely a világtörténelemben először valósította meg a dolgozók Szabad államát, teremtette meg a szocializmust és országunkat felszabadítva részünkre is megteremtette a lehetőségét annak, hogy a példát követve, országunkban is nekilássunk ennek a hatalmas építőmunkának. A Magyar Szovjet Művelődési Társaság ezt a munkáját nemcsak arra korlátozza, hogy tudósaink, művészeink, szakembereink azokból a lehetőségekből meríthessenek, amelyeket a szovjet tudósok, művészek, és más szakemberek munkája megteremtett számukra, hanem a legszélesebb mértékben ki kell hogy terjessze ezt a magyar dolgozók tömegeire és el kel érnie, hogy ezek a széles tömegek részesülhessenek abban a lehetőségben, hogy a Szovjetuniót így megismerve, a szovjet dolgozókkal barátságukat elmélyítve ezzel egy hatalmas erőforrást adjanak a magyar népi demokrácia, a szocialista Magyarország érzéséhez. A Magyar Szabadságharcos Szövetség célja, hogy egyesítse soraiban mindazokat, akik előtt már világosak a magyar függetlenség, a magyar szabadságharcos öntudat eszményképei és akik ezekért az eszményképekért áldozatot is készek hozni hazájuk függetlenségéért és a magyar nép szabadságáért, akiknek eszményképei a magyar múlt nagy szabadságharcosai és forradalmi hősei és akik példaképnek tekintik a hősi szovjet partizánokat, a szovjet hadsereg nagy hagyományait. A Magyar Szabadságharcos Szövetség feladata, hogy ezek az eszményképek, a szabadságharcos hazaszeretet, a magyar nép mind szélesebb rétegeiben váljon biztos öntudattá. Világos, hogy éppen ezért a Magyar Szabadságharcos Szöveség munkájában fokozottabb mértékben kell ébereknek lennünk, nehogy olyan elemek furakodjanak be a szövetség soraiba és hallathassák hangjukat, akik ezt a munkát megzavarhatják és a reakció hangját, hazaáruló célkitűzéseit a legkisebb mértékben is be tudják csempészni ebbe a tömegszervezetbe. A szakszervezet és a közhivatalokban dolgozó többi tömegszervezet munkáját össze kell hangolnunk a közös, tervszerű munka lehetőségei megteremtésére. Célunk, amelyet a különböző munkaterületeken, különböző eszközökkel elérni akarunk, a magyar népi demokrácia megerősítése, felvirágoztatása, a szocialista Magyarország felépítése. Dr. Ajtal Miklós hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével és a Szakszervezeti Tanácsba tömörült magyar dolgozók támogatásával meg is fogjuk oldani nagy feladatainkat és gyorsítjuk hazánkban a szocializmus építését. MKOSz - MSzMT - MSzSz Tömegszervezetek a közhivatalokban 1949 március ) Március 8-án többszáz asszony kerül a közigazgatásba Nemzetközi Nőnap jelentőségét és szóljon pár szót a magyar nők helyzetéről is. — Egy ország demokratikus fejlődésének egyik ismérve az, hogy milyen jogokat biztosít a nőknek, — mondotta Kara Anna. Megállapíthatjuk, hogy a népi demokratikus köztársaság megvalósította a nők teljes egyenjogúságát politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban. Ma a munka minden területén a termelésben épúgy, mint a közigazgatásban igen sok nő végez a férfiakkal egyenértékű munkát. A magyar asszonyok 1915 óta bebizonyították, hogy a demokrácia adta jogokkal élni is tudtak.“ A magyar népi demokrácia minden munkaterületét megnyitotta a nők előtt. A munkaversenyben élmunkásnők, a gazdasági életben vállalatvezetőnők, szövetkezeti vezetőnők dolgoznak. — A közigazgatásban a múltban a nők csal, mint gépírónők és segédhivuban dolgozók működhettek. A magyar asszonyok a közigazgattásban a felelősebb munkakörben is megállják helyüket. Ezt bizonyítja azoknak az asszonyoknak a munkája, akik az utóbbi időben mind nagyobb számban foglalták el helyüket a közigazgatásban, mint falusi bírók, jegyzők, főispánok, polgármesterek, kerületi elöljárók, minisztériumi osztályvezetők. Azok kerültek asszonytársaink közül a közigazgatás vezető állásaiba, akik eddigi munkaterületükön eredményesen dolgoztak és bebizonyították hűségüket a dolgozó magyar nép iránt. Az új népi közigazgatásnak azonban még igen sok munkaerőre és ezek között természetesen női munkaerőre is szüksége van. — Március 8-án a magyar népi demokrácia kormánya, elismerésül az eddigi jó munkáinkért, az ország minden megyéjében asszonyokat felelős közigazgatási munkával fog megbízni. Nem véletlen, hogy ezek vagy többsége az MNDSz tagjaiból kerül ki, azok közül, akik a felszabadulástól kezdve szervesetek, nevelték a magyar asszonyokat a szocializmust építő munkára. — A magyar asszonyok a férfiak mellett egyenrangú munkásként dolgoznak az iparban, mezőgazdaságban és irodákban országunk újjáépítéséért és összefogva a világ valamennyi demokratikus aszszonyával, kiveszik részüket a békéért, haladásért folytatott nagy küzdelemben — fejezte be nyilatkozatát Kara Anna kortársnő, népjóléti miniszteri osztálytanácsos. Rubinyi Emil Március 8-án a világ dolgozó nőiközöttük a magyar asszonyok is, megünneplik a Nemzetközi Nőnapot, hogy hitet tegyenek a szabadság, a béke és a haladó erők mellett. A közeledő nőnap alkalmából felkerestük a magyar nőmozgalom egyik kiváló harcosát, Kara Anna kartársrnőt, aki mint miniszteri osztálytanácsos vezeti a Népjóléti Minisztériumban a társadalmi gyermekvédelmi és kisdedóvási ügyosztályt. Megkértük, mondja el a Eddig 18 hivatal nevezett be a dekorációs versenyre Még nem járt le a nevezési határidő és március 2-ig újabb nevezések érkezhetnek, de már most megállapítható, hogy a kongreszszusi dekorációs verseny az OMB és a Közlekedésügyi Minisztérium egymást kihívó neme® versengése nyomán egyre szélesdő megmozdulás lesz. A hivatalok három csoportban, kis-, közép- és nagyhivatalok csoportjában versenyeznek és az első három-három helyezett kap jutalmat. Előre a Magyar Dolgozók Pártjával a szocializmus építéséért