Közalkalmazott, 1950 (4. évfolyam, 1-22. szám)

1950-01-01 / 1. szám

3 Újítások a főváros közigazgatásában • Január 1. • nemcsak Magyarország történetében fontos dátum, miután első szocialista ötéves tervünk beindítását jelenti, hanem Budapest szempontjából is történelmi jelentőségű. Ettől a naptól tartoznak hivatalosan is Budapesthez azok a peremvárosok és községek, amelyek együttesen alkotják Nagy-Budapestet. Természetes, hogy ez a változás a főváros közigazgatására is döntő módon kihat. Azzal, hogy Budapest szociális összetétele az új kerületek hozzá kapcsolásával lényegesen megváltozik, könnyebbé teszi a népi közigazgatás kialakítását, miután a munkástömegek támogatása és kritikája remélhetőleg erősen érez-Ahide lesz. A közigazgatás dolgozóinak nagy többsége már átérzi a változott viszonyokat munkájához, azonban a hatalmas közigazgatási apparátushoz képest az észszerűsítések és újítások nem elég nagyszámúak. Az, hogy a főváros is megkezdte az újítások jutalmazását, buzdítólag hatott a dolgozókra és az utóbbi időben kétségtelenül javulás észlelhető ezen a vonalon is. A legjelentősebb újítás a IX. ügyosztály dolgozóinak kollektív munkájából adódott, amellyel 195.000 forintot takarítanak meg egy évben a fővárosnak. Komoly összegű megtakarítást értek el a III. ügyosztályon is, ahol Bakó László több mint 26.000 forint megtakarítást jelentő újítása érdemel különösebb említést. Érdemes itt megjegyezni, hogy Bakó László hivatalsegédi minőségben dolgozik munkahelyén és ilyen minőségben dolgozta ki újítását. Meg kell említeni a városháza számvevőségi osztályait, ahol számban a legtöbb újítási, észszerűsítési javaslatot nyújtották be. Ez annak tulajdonítható, hogy itt nagyszerűen működő munkaközösségek vannak, amelyek rendszeresen foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel és egy-egy ötletet alaposan megtárgyalva alakítják ki az új munkamódszereket. A népi közigazgatás megteremtésében komoly részt vállalnak a kerületi elöljáróságok is. Példának felhozhatjuk a X. kerületi elöljáróság kezdeményezését, amely a kerület üzemeiben plakátokat függesztett ki és azokon feltünteti azokat az iratokat, amelyek egy-egy ügy elintézéséhez szükségesek, sőt azt az összeget is jelzik, amelyet az ügyfélnek magával kell hozni, hogy ügyét el tudja intézni. Ez rengeteg időmegtakarítást jelent, mert egy-egy ügyben nem kell többször elsétálni, az elöljáróságra. Mindezekből láthatjuk, hogy a főváros közigazgatásában is megtaláljuk az újítás és észszerűsítés csíráit, de természetesen ezt a kezdeményezést folytatni, és fokozni kell a népi közigazgatás megteremtése érdekében. Morbitzer Andor a főváros vá aszor jelöltében szerzett tapasztalatok az építőiparban . Hadifogságom alatt feltűnt, hogy az építkezéseknél feltűnő kevés segédmunkás dolgozik és az építkezés mégis szemlátomást halad. Megfigyeléseim a következők: Igen ötletes a betonozásnál az anyag szárazon való belapátolása az adogatószekrénybe és a kész beton szállítóeszközre való felrakásának teljes kiküszöbölése. Ezt pótolja az anyag ömlesztése, ami negyed időbe sem telik és fáradság nélkül végezhető. Ugyanígy a habarcs rakodását is ömlesztéssel helyettesítik. A másik fontos mozzanat az anyag elszállítása, ami kétkerekű — nálunk is használt — de kis űrtartalmú talicskával történik, amit egy ember el tud húzni és nagyságánál fogva a felvonóra kettő fér el, így a teljesítmény majdnem duplájára nő. Vakoláshoz a habarcshordás a mienkhez hasonló, csak a láda alakja és súlya más, amivel 25 százalékkal több habarcsmennyiséget lehet ugyanazon idő alatt rendeltetési helyére szállítani. A tégla rámába való rakásával hat téglának egyszerre való fel- és lerakásával idő és fáradság kímélődik és a falazást nagymértékben növeli. Az anyagok helyszínre való felvonása egyszerű vastorony- és csőárbocállványzattal történik. Ezeket már az alapozás kezdetén teljes magasságával felállítják és kikötik, így a befejezésig hozzányúlni nem kell. Fenti , ismertetésben azokat a munkamódszereket soroltam fel, amelyeket nálunk a már meglévő gépek kis átalakításával könnyűszerrel végre lehet hajtani. KÖZALKALMAZOTT Újítások és új munkamódszerek a városháza dolgozóinak munkájában Nyilatkoznak a főváros dolgozói, akik építik a szocializmust Országunk a socialista tervgazdálkodás jegyében napról-napra halad előre a fejlődés útján. Megváltozott a munka tempója, lelkesebb és gyorsabb, megváltozott a külső formája is: az észszerű racionalizálás, megváltozott munkamódszerek és újítások teljesen új képet adnak a munkának, amellyel dolgozóink felépítik az új szocialista Magyarországot. A városházán is megváltozott a munka régi rendje, friss, lüktető tempó fűt az itt dolgozók munkáját, amelynek látható eredményei büszkeséggel töltik el nemcsak a főváros lakosságát, de azokat is, — teljes joggal — akik ezt a munkát végzik. Erről a munkáról beszél a »Közalkalmazott«-nak Molnár János, a »Fővárosi Napló« szerkesztője, aki egyik legalaposabb ismerője a főváros szövevényes gépezetének.rosépítési ügyeiről így nyilatkozott: Városfejlesztés! Vrosrendezés! — A városépítésben úgy, mint a szocialistatermelés vonatán döntő jelentősége van a tervszerűségnek. A közület különböző szerveinek tevékenységét és az ezáltal előidézett fejlődést összhangba kell hozni és a város szükségesnek talált fejlődési irányvonalába kell állítani. Ezt az irányvonalat előre meghatározott városfejlesztési tervben kell lefektetni. Budapest peremvárosai eddig nem rendelkeztek átfogó rendezési tervekkel, fejlődésük a régi országutak mentén a legnagyobb rendszertelenségben ment végbe. Az egységes úthálózat nélkül, csupán a minél nagyobb haszonra való törekvés alapján, egymástól függetlenül végrehajtott parcellázások a legtöbb községben teljesen zavaros helyzetet teremtettek, úgyhogy még a helyi közlekedés is sokszor csak nagy kerülőkkel volt lebonyolítható. Még rosszabb volt a helyzet az átmenő forgalomnál és végleg tarthatatlanná vált a modern közlekedési eszközök forgalmának óriási megnövekedésével. Most már készültek ugyan kisebbnagyobb részletszabályozási tervek, de ezek az akkori idők városfejlesztési elgondolásain alapultak és nélkülözték Nagy-Budapest egységes felfogását. A felszabadulás új lehetőségeket tárt fel. Az újonnan felállított állami Építéstudományi Intézet a régi elavult tervek helyett most már Nagy-Budapest területére új általános városrendezési tervet készített, amely az egész nagybudapesti települést gazdasági és szociális egységnek tekinti. Ez az új terv már alapelveiben eltér a felszabadulás előtt készült helyi városrendezési tervektől. Szükség van tehát arra, hogy most az egyesítéssel kapcsolatban az egyes városok és községek szabályozási terveit átdolgozzák abból a célból, hogy a közös általános átfogó városrendezési tervvel összhangban legyen. A Szovjetunióban igen értékes tapasztalatokat szerzett az építőipar terén Juhász Gyula, aki ezekről a következőket mondja: Befejezésül a közigazgatás egyszerűsítéséről beszélgettünk Farkas, Pállal, akinek nyilatkozatából kitűnik, hogy jutalomban azok részesültek, akiknek javaslatai nyomán jelentős megtakarítást eszközölt a főváros. Farkas Pál ezt mondja: A közigazgatás egyszerűsítése — A megváltozott társadalmi rendben, — a szocializmus építésének korszakában — amikor a népi demokrácia a proletárdiktatúra funkcióit tölti be, döntő feladatunk, hogy a közigazgatást alkalmassá tegyük arra, hogy a dolgozó népet szolgálja. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a közigazgatás bürokratikus, bonyolult rendszerét megváltoztatjuk, hogy közigazgatásunk egyszerű, olcsó, gyors és eredményes legyen. A közigazgatás hibáiról már eddig is köteteket írtak, — de a hiba feltárása nem elégséges — meg kell keresni azt a módot, amelyen keresztül a hibákat kiküszöbölhetjük. A hibák kijavításának egyik módja a racionalizálás. — A főváros közigazgatásának javításában tevékenyen vette ki részét a Közigazgatási Racionalizálási Bizottság. Eddig 31-féle különböző közigazgatási eljárási módot egyszerűsített, amelyen keresztül komoly idő-, anyag- és munkamegtakarítást ért el. A főváros közigazgatási dolgozói által beküldött javaslatok közül 7 javaslatot valósítottunk meg amely 146.897 forint megtakarítást jelentett és ezért jutalomképpen 11.680 forintot fizetett ki a főváros. — A 4 közigazgatásnál használatos nyomtatványok egyszerűsítésére.K (sz°veg- és alakváltoztatás) félév alatt 50.000 forintot takarítottunk meg a fővárosnak. — Eredményes egyszerűsítés a közigazgatási funkciók minden területén csak úgy lehetséges, ha azok a közigazgatási dolgozók, akik közvetlenül végzik a közigazgatási funkciók egyes részeit — a maguk munkaterületét vizsgálat tárgyává teszik — és megkeresik azokat a munkamódszereket, amelyeken keresztül az eredményes, jó, olcsó és gyors közigazgatást teljes egészében felépíthetjük. A közigazgatási dolgozók ezen keresztül kapcsolódhatnak be a szocializmus építésébe. Folytassuk tervszerűen a szovjet tapasztalatok megismerését A sztálini felajánlási mozgalom megmozgatta a közalkalmazottak széles tömegeit. Elmélyülten foglalkoztak munkájukkal, munkájuk megjavításával. A dolgozók figyelme elsősorban a szűk keresztmetszetek felszámolására irányult. Olyan kérdések is napirendre kerültek, amelyekkel korábban dolgozóink egyáltalában nem foglalkoztak. Több hivatalunk dolgozói — Igazságügyi, Földmívelésügyi, Építésügyi Minisztérium, Tervhivatal, Külkereskedelmi Minisztériumban — arra vették az irányt, hogy elsősorban a Szovjetunió gazdag tapasztalattárházát használják fel munkájuk megjavítására. A saját hivatali munkájuknak megfelelő szovjet anyag, szovjet példák felkutatása és lefordítása volt a sztálini felajánlási mozgalom során a felajánlás tárgya. Állapítsuk meg, hogy a lelkiismeretes, jó munka meg is hozta a maga gyümölcsét. Ma már ezekben a hivatalokban dolgozóink jelentős része a szovjet tapasztalatok ismeretével gazdagodva végzi hivatali munkáját. A közalkalmazottak egyre inkább felismerik, hogy a szovjet példák és tapasztalatok alkalmazása menynyire elősegíti fejlődésünket akkor, amikor indul ötéves tervünk, amikor a szocializmus alapjait rakjuk le. Dolgozóink azt is felismerik, hogy ezt a munkát tovább kell vinni. A szovjet tapasztalatok megismerését tervszerűen kell folytatni, folyamatos munkává kell tenni. Az Igazságügyminisztériumban pl. dr. Hersch Sándor és Csánk Béla B. S. Malikovszkij »A népi demokratikus állam a proletárdiktatúra állama« c. művét fordították magyarra. A nemzetközi jogi osztályon a Szovjetunióval kapcsolatban előfordult elvi ügyekről készítettek nyilvántartást, a családjogi osztályon pedig a szovjet családjogi kódexet írták le és dolgozták át. Íme, a szovjet igazságszolgáltatás gazdag tapasztalatai így nyer-, nek felhasználást: a szocialista törvényesség és a szocialista jogrendszer megerősítésére, a marxizmus-leninizmus alapelvein nyugvó jogtudomány fejlesztésére, az új társadalmi szemlélet kialakítására. Az F. M.-ben Kuzmiák Miklós a szovjet mezőgazdaság újabb eredményeit, a szovjet kolhozok bérezési alapelveinek problémáit, a munkaegységek mezőgazdaságunkban való alkalmazásának kérdéseit dolgozta fel. Erdei János kartárs a szovjetrendszerű traktor kezelési utasításait állította össze. Az Építésügyi Minisztériumban Izsák Sándor a Szovjetúnió építési fejlődésének kérdését dolgozta fel, Jankovics István pedig a Szovjetúnió építészeti és városrendezési szabályzatait és gyakorlatát ismertette. Juhász Gyula, a Központi Városházán a Szovjetben alkalmazott építőipari könnyítésekkel foglalkozott. Az építőipari szakma vonalán is terjednek a Szovjetúnió hasznos tapasztalatai. A Tervhivatalnál Kerekes Sándorné a szovjet Tervhivatal, a »Goszplán« dolgozóinak munkaversenyszervezési tapasztalatait dolgozta fel saját Tervhivatalunk részére. Ugyancsak ő dolgozta fel a »Goszplán« sajtóosztályának eredményeit, munkamódszereit és gondoskodik azok bevezetéséről és alkalmazásáról is. A szovjet külkereskedelemben foglalkoztatott dolgozók munkaversenyének tapasztalatait dolgozza fel Gyöngyösiné is a Külker. Min.-ban. A felsorolt adatok csak töredék részeit képezik a felajánlásokkal megindult értékes, komoly, átfogó kezdeményezésnek, amellyel közalkalmazottaink működésük legkülönbözőbb területein a szovjet tudományos és gyakorlati vívmányok, a Szovjetúnióban már megvalósított műszaki eredmények felé fordulnak, hogy azokat nálunk is felhasználják. A szovjet példák, a szovjet tapasztalatok megismerése mellett arra is szükség van, hogy a népi demokráciák közhivatalaival, közhivatali munkamódszereivel, azokkal az eredményekkel foglalkozzunk, amelyeket a csehszlovák, lengyel, bolgár közalkalmazottak elértek. A bolgár népköztársaságban egy évvel korábban megtörtént az államigazgatásban dolgozók szakszervezeteinek egyesítése és az új egyesült nagy szakszervezet, tervszerű, szervezett munkával használta fel a szovjet fejlődés eredményeit és a szovjet szakszervezetek tapasztalatait, hogy ezzel ne csak a szakszervezeti mozgalmat erősítsék, hanem az államigazgatás munkáját is eredményesebbé, jobbá tegyék. Megismerjük a szovjet példákat, foglalkozunk a legjobb szovjet szakkönyvekkel, megismerjük a Szovjetúnió tapasztalatait. Rajta leszünk, hogy ezek a tapasztalatok minden munkáját szerető, munkájával törődő, munkáját javítani akaró közalkalmazotthoz eljussanak Oktatás Szociálpolitikai Kultúra Sport *Népszava! A Népszava, a magyar szakszervezetek központi lapja nélkülözhetetlen segítőtárs napi munkánknál. Tájékoztat bennünket az élenjáró elmélet, a marxi-leniai tudomány időszerű kérdéseiről. Útmutatást ad, hogyan alkalmazzuk Pártunk elméleti kérdéseit a gyakorlati életben, napi szakmai és mozgalmi munkánkban. De az ideológiai tájékoztatáson túlmenően a Népszava irányításával dolgozik minden szakszervezeti funkcionárius is. Kérdést intéztünk néhány szakszervezeti reszortfelelőshöz és érdeklődtünk, hogyan segítik elő a Népszava cikkei a különböző reszortok feladatainak elvégzését. Elsőnek a népjóléti minisztérium oktatási felelősét, dr. Hatos Györgyöt kérdeztük meg a Népszaváról. — A szemináriumokon szinte nélkülözhetetlen segítőtárs számunkra a Népszava. Egyik lényeges kiegészítője a tananyagnak, a felmerülő elméleti problémák, a napi politikai, gazdasági és társadalmi kérdések ismertetésével szemináriumi oktatási anyag kapcsolatát adja meg a Népszava a mindennapi élethez. Szemináriumi oktatás során rendszeresen olvastatjuk a szemináriumi hallgatókkal a Népszavát és a megbeszéléseken az anyagot megvitatjuk. Mióta ezt a módszert alkalmazzuk, szemináriumaink színvonala lényegesen emelkedik, a kevésbé képzettek pedig a nehezebb elméleti kérdéseket is a Népszava gyakorlati segítségével könnyen megértik. Januártól kezdődően a Népszava tudomásom szerint rendszeresen közöl külön oktatási anyagot is, így ezt a munkánkat még tökéletesebbé teszi. A Műegyetem oktatási felelőse, Bőcs Ferenc még lelkesebben ismerteti, hogy szemináriumi hallgatói hogyan használják tanulmányaik során a Népszavát, de ezen túlmenően bekapcsolódnak a mostani Népszava-terjesztésbe is. — Szemináriumi csoportjaink — mondja Becs Ferenc — szinte egymással versenyezve fizetnek elő a Népszavára. Az egyik csoport 21 hallgatója közül a múlt héten húszan fizettek elő újonnan, a maradék egy hallgató csak azért nem fizetett elő, mert már régi Népszavaelőfizető. Az eredmény bizonyítja, hogy a szemináriumi hallgatók valóban értékelik a Népszava segítségét és belátják, hogy tanulmányaikban csak úgy tudnak fejlődni, ha szoros kapcsolatot tartanak a sajtóval. A Városházán Szikra Gyuláné elvtársnő szociálpolitikai felelős kérdésünkre így felel: — Nem is győzném felsorolni, hogy mit jelent egy szociálpolitikai felelős számára a Népszava. Talán azzal tudom legjobban bizonyítani, hogy napi mozgalmi munkám során bármilyen problémám adódik, a szekrényemben gondosan összegyűjtött Népszavasorozatból mindig megfelelő választ találok kérdésemre. Hiszen a Népszava rendszeresen beszámol a szociálpolitikai munka legújabb eseményeiről, látjuk, hogyan fejlődik munkánk a betegellátás, az üdültetés, a segélyezés, a napközi otthonok, az egészségvédelem minden vonalán. Párhuzamot von az üzemek és hivatalok szociálpolitikai munkája között. Az Országos Földhivatal kultúrfelelőse, Fekete elvtárs így beszél a Népszaváról: — A Népszava cikkein keresztül látom, hogy a kisebb üzemek, a vidéki hivatalok is milyen szép kultúrmunkát tudnak végezni. Ez a példamutatás ad erőt és lelkesítést ahhoz, hogy kislétszámú hivatalomban, nehezebb körülmények között is igyekezzem szép és eredményes kultúrmunkát végezni. De a Népszava adja meg kultúrmunkám politikai tartalmát is. Rajta keresztül tájékozódom a fontos politikai eseményekről és így lehetséges, hogy kultúrmunkánk szerves részévé váljék az építő munkának. A Pénzügyminisztérium sportfelelőse, Harmati Gyula így nyilatkozik a Népszaváról: — A Népszava sportrovatán keresztül tájékozódunk a sport időszerű kérdéseiről és a sporteredményekről. De legtöbbet az jelenti számunkra, hogy megismerjük a Népszaván keresztül a Szovjetúnió élenjáró sportját, ez megmutatja számunkra azt az utat, amelyen keresztül a közalkalmazotti sportolók tömegsportját meg kell szervezzük és minőségivé kell tegyük. Eoromissza Tibor, a Központi Illetményhivatal bérfelelőse, a Népszavaterjesztés egyik főmunkatársa lelkesen mondja: — Azt hiszem, minden szakszervezeti funkcionárius nevében mondhatom, hogy a Népszava legkedvesebb barátom és segítőtársam. Tanácsaival, útmutatásaival úgy vezeti, irányítja mozgalmi és szakmai munkánkat, hogy az valóban részévé váljék a termelő munkának. 1950 január 1 1 Fizess elő a Népszavára!