Közalkalmazott, 1957 (11. évfolyam, 8-14. szám)

1957. MÁJUS HÓ címmel 1957. június hóban újra meg­jelenik szakszervezetünk központi lapja. Lapengedélyünk birtokában addig is megjelentettük ezen kiad­ványunkat, hogy a szakszervezeti funkcionáriusokon és aktivistákon keresztül ismertessük a tagsággal a szakszervezet sokrétű tevékeny­ségét. KÖZALKALHAZOTT A KÖZALKALMAZOTTI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM LEGFONTOSABB FELADATAI A „Tájékoztatóbban szükségesnek mutatkozik, hogy ismertessük központi vezetőségünk legutóbbi ülé­sének határozatát. Annak ellenére, hogy a februári központi vezetőségi ülés­ óta huzamosabb idő telt el, nem vesztette el aktuális jellegét „Tájékoztatónk“ alábbi beszámolója: Szakszervezetünk 1957. február 8-án tartotta köz­ponti vezetőségi ülését, amelyen részt vett Irena Jani­­sevszki, a lengyel szaktanács titkára, a lengyel közal­kalmazottak szakszervezetének elnöke. A központi ve­zetőségi ülésen megjelent és felszólalt Marosán György államminiszter. Huber Lajos, a szakszervezet elnöke az elnökség beszámolójában kiemelte, hogy a kongresszus követelé­sei közül a kormány számosat magáévá tett és meg­valósított. Felhatalmazást kért az elnökség nevében a központi vezetőségtől hogy kidolgozzák a közszolgá­lati dolgozók új bérrendszerének tervezetét és a köz­­szolgálati szabályzatot. Elemezte a beszámolóban az októberi események jellegét és köszönetet mondott azoknak a közalkalmazottaknak, akik a nehéz körül­mények ellenére is helyükön maradtak és fáradhatat­lan munkát végeztek a lakosság érdekében. A beszámolót széleskörű vita követte, amelynek során dr. Matuz Károly (Hajdú megyei bíróság), Dió­szegi Ferenc (Hajdú megye), Vészi László (Könnyű­ipari Minisztérium), Kis Ida (ózdi járási tanács), dr. Ta­kács József (Széchenyi könyvtár), Szalma József (Csongrád megyei tanács), Dicső Ferenc (kisvárdai já­rási tanács), Pers Géza (Zala megye), Marek József­né (Országos Tervhivatal), Miklós János (BSZTK), Medgyesi Dezső (Békés megye), Gál Tivadar (Minisz­tertanács), Pordány Ferenc (nyugdíjas szakosztály titkára) és Hantos Jánosné (budapesti bizottság) szóltak hozzá. A központi vezetőség egyperces néma felállással adózott az ellenforradalom áldozataivá vált közalkal­mazottak emlékének és utasította az elnökséget, hogy támogassa özvegyeiket és árváikat. Az alábbiakban az elnökségi beszámoló alapján elfogadott határozatot közöljük: 1. A szakszervezet központi vezetősége kifejezi köszönetét a szakszervezeti bizottságoknak és a szak­­szervezet valamennyi aktivistájának, hogy az ellenfor­radalom viharában a legtöbb helyen bátran helytáll­tak az ellenforradalmi merényletekkel szemben. A ne­héz időkben nem vártak felsőbb utasításra, saját ere­jükkel, önálló kezdeményezéseikkel helyes úton járva, szinte minden központi irányítás nélkül, önfeláldozóan dolgoztak a tagság szociális helyzetének javításán, a károsultak megsegítésén, a hajléktalanok elhelyezésén, a különböző szociális intézmények — napközi ottho­nok, bölcsődék, üzemi konyhák — és nem utolsó sor­ban a munka megindításán. 2. A központi vezetőség megbízza az elnökséget, hogy olyan közszolgálati bérrendszer (státus) terveze­tet dolgozzon ki, amely messzemenően figyelembe ve­szi a szolgálati időt, az iskolai végzettséget és a be­töltött munkakört. A státus-rendszert az SZTK dolgo­zóira is ki kell terjeszteni. A státus-rendszer beveze­tése keretében kell megoldani a túlórák kérdését is. A honvédség polgári alkalmazottaira vonatkozóan az el­nökség törekedjék arra, hogy a különböző területeken dolgozó ipari munkások a szakmájuknak megfelelő bé­rezésben részesüljenek. 3. A központi vezetőség megbízást ad az el­nökségnek a közszolgálati szabályzat tervezetének ki­dolgozására. E célból az elnökség alakítson szakértő bizottságokat, amelyek a Munka Törvénykönyve egy­séges alapelvei alapján kidolgozzák a közszolgálat spe­ciális helyzetére vonatkozó munkaügyi jogszabályokat. Különösen nagy súlyt kell helyezni a fegyelmi eljárás, az alkalmazás és elbocsátás, a munkaidő, a szabadsá­gok és jutalmazási rendszer kidolgozására. 4. A központi vezetőség hagyja jóvá az elnökség eddigi tevékenységét a szakosztályok munkájának meg­indítása tekintetében. Szükségesnek tartjuk, hogy mindazokon a területeken, ahol még nem mű­ködnek szakosztályok, a legsürgősebben meg kell in­dítani a szakosztályi életet. A szakosztályok munkáját fejleszteni és segíteni kell, hogy sajátos szakmai ügyei­ket önállóan is képviselni tudják. 5. A központi vezetőség szükségesnek tartja, hogy a Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezete szakemberek bevonásával elősegítse az államapparátus helyes szervezeti felépítésének kialakítását. Ezért meg­bízza az elnökséget, hogy a szakosztályokkal együtt a különböző részfeladatok megoldására szervezzen anké­­tokat, vitákat. Az elnökség támogassa a szakosztályo­kat abban, hogy azok szervezzenek a szakma összdol­­gozóit érdeklő megmozdulásokat. Például állatorvosi napok, könyvtárosok találkozója, ügyészek és bírák an­két­ja stb. 6. Az események és a racionalizálás következtében hiányossá vált szakszervezeti bizottságokat és területi bizottságokat ki kell egészíteni és meg kell szüntetni mindennemű ideiglenesen működő szakszervezeti ve­

Next