Közalkalmazott, 1960 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Új esztendő — új feladatok Az új esztendő küszöbén, amikor meghatározzuk az előttünk álló feladatokat és eredményes megoldásukra összpontosítjuk erőinket, nem árt számbavenni az 1959-es esztendő tapasztalatait. Szükséges ez azért, mert az új évben építenünk kell a tagságunk körében kibontakozott helyes kezdeményezésekre és kerülnünk kell mindent, ami sablonossághoz bürokratikus munkastílushoz vezethet. Megállapítható, hogy a múlt évben szakszervezetünk jelentős sikereket ért el. Természetesen ezek az eredmények a szakszervezeti munkának abból a kedvező helyzetéből nőhettek ki, amelynek létrejöttéhez pártunk helyes politikája biztosította a megfelelő előfeltételeket. Eredményesen oldottuk meg a sz. b.-ok újraválasztását, utána az alapszervezetekben úgyszólván mindenütt felélénkült a szakszervezeti munka. Tagságunk tapasztalhatta, hogy a sz. b.-ok odaadással, lelkesedéssel és hozzáértéssel segítik elő élet- és munkakörülményeik javítását, hivatali munkájuk jobb megszervezését, szakmai felkészültségük növelését. Elnökségünk, Központi Vezetőségünk kezdeményezésére sikerült elérni, hogy a korábban fennálló nagyobb mértékű bérkorlátozás tanácsi és igazságügyi vonalon országosan úgyszólván teljesen megszűnt, s kormányunk csaknem 14,5 millió forint rendelkezésre bocsátásával lehetővé tette, hogy szinte teljes egészében megoldjuk a hosszabb ideje húzódó munkaruhajuttatás problémáit. A bér, a szociális, az üdülési, a kultúr- és a sportterületen elért eredmények is nagymértékben elősegítették a tagság igényeinek kielégítését. A dolgozók a párt s a szakszervezetek intézkedéseire tettekkel válaszoltak, amely területünkön a mezőgazdaság szocialista átszervezésében végzett — nagy hozzáértést, felelősségérzetet, türelmet igénylő — eredményes munkában, s a munkásosztály kongresszusi versenyének hatására kibontakozó, a hivatali munka eredményesebb végzését elősegítő tömegmozgalomban jutott kifejezésre. Az államigazgatás dolgozói lelkesedéssel és érdeklődéssel kísérték az MSZMP VII. kongresszusának tanácskozásait, s e megnövekedett munkakedv annak bizonyítéka, hogy tagságunk kész minden erejét a kongresszus határozatainak megvalósítására fordítani. Eddigi eredményeink növelését szolgálják elnökségünk 1960. évi munkatervének főbb célkitűzései. Ezek között elsőként szerepel az MSZMP kongresszusi határozatainak széleskörű ismertetése, s annak elősegítése, hogy szakszervezeti bizottságaink minden hivatalban, intézményben alkotó módon megvitassák konkrét tennivalóikat, s a pártszervezetekkel összehangoltan minden erőt mozgósítsanak a határozatok megvalósítására. A kongresszusi határozatok mellett sz. b.-aink bátran támaszkodhatnak szakszervezetünk Központi Vezetőségének 1959. március 23—i „Az ipari és mezőgazdasági dolgozók munkaversenyének segítéséről” — az 1959. június 5-i „A közalkalmazottak politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyzetének és a szakszervezet tevékenységének néhány legfontosabb kérdéséről” — továbbá az 1959. október 2-i „Az egyes hivatalok és intézmények munkájának javításával kapcsolatos feladatokról" szóló határozataira, melyek hosszú időre megszabják a feladatokat. Mérlegeljék az eddigi tapasztalatokat és helyes, ha ezek felhasználásával, a kongresszus útmutatásaival kezdenek hozzá a végrehajtás jó megszervezéséhez. Az új esztendőben nagy feladatok elvégzése vár szakszervezetünk alktivistáira, minden egyes tagunkra. A múlt évben sikeresen végrehajtott alapszervezeti vezetőségválasztások után az idén sor kerül a területi bizottságok újraválasztására és az év végén, összeül szakszervezetünk kongresszusa is, hogy megválassza az új központi vezetőséget. A kongreszszus jó előkészítése, a szakszervezeti munka további javítása, a dolgozók jogos igényeinek fokozottabb kielégítése, a szakszervezeti tagokról történő messzemenő gondoskodás. Ezek az elvek szabják meg feladatainkat tevékenységünk minden területén. Mit kell tehát elvégeznünk? A kongresszusi verseny hatására kibontakozó tömegmozgalom hazánk felszabadulása 15 és a tanácsok megalakulása 10 éves évfordulójára történő készülődéssel új tartalmat nyer. A mi feladatunk, segíteni a közalkalmazottaknál a vezetés színvonalának emelését, a tanácsok tömegkapcsolatának erősítését, a bürokrácia elleni harcot. Szükséges, hogy a tanácsapparátus dolgozói megteremtsék a helyi iparban és a mezőgazdaságban dolgozók sikeres munkaversenyeinek előfeltételeit. Szakszervezetünk Központi Vezetősége útmutatása nyomán továbbra is nagy gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek patronálására. A közigazgatás minden dolgozója teljes szívvel vegyen részt abban a nagy munkában, amellyel a parasztságot átsegítik a szocialista útra, mert ez az egész társadalom ügye. Az államigazgatási munka színvonalának emelése összefügg a szakmai továbbképzés biztosításával, a helyes módszerek és tapasztalatok elterjesztésével. Ezért szakkönyvek kiadásával segítséget kívánnánk nyújtani ehhez, de szakszervezeti bizottságaink is szorgalmazzák a dolgozók felkészülését, szervezzenek megfelelő tapasztalatcseréket. A törvényesség betartásának biztosítására előadások, ankétok szervezésével, kiadványok rendszeres megjelentésével, s a bizalmiak felvilágosító szerepének növelésével lehetővé tesszük, hogy tagságunk a rendeleteket, a közlönyeket megismerje és tartalmukat megnyeri fejlesztésére és a törveértre, azokat alkalmazni tudja. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a munkásosztály helyzetéről szóló határozatának megvalósításáért sokat tettünk eddig is. Az abban foglaltak hiánytalan megvalósítása azonban hosszú időre szóló feladat. Eddig elért eredményeink csak lépcsőfokokat jelentenek a további eredményekhez. Éppen ezért a szakszervezeti bizottságokkal és a hivatalvezetéssel közösen törekszünk a dolgozók munkakörülményeinek további javítására, a szociális létesítmények fejlesztésére és a törvényekben biztosított jogok betartására. A szakszervezetünkhöz tartozó dolgozó rétegek számára a korábbi évekhez hasonlóan, 1960-ban is igyekszünk biztosítani a bérügyi intézkedések helyes gyakorlati végrehajtását. A közalkalmazottak körében végzett felmérés tapasztalatainak felhasználásával az idén is megvizsgáljuk egyes rétegek, mint pl. a nők munkakörülményeit, ezenkívül tanulmányozzuk, hogy az ötéves tervben mely üzemekben, hivatalokban, munkakörökben szükségesek munkavédelmi felújítási beruházások. Az elnökség által tárgyalt és elfogadott irányelveknek megfelelően biztosítjuk a közalkalmazottak hivatali étkeztetésének feltételeit: a saját kezelésű konyhák működtetésére és korszerűsítésére, az étkeztetési vállalatok munkájának javítására és a vacsoraszolgálat szélesebb körű bevezetésére. Az üdültetésben következetesebben érvényesítjük a kiválasztás elvét. Szélesíteni kívánjuk a külföldi üdültetést, elsősorban a saját kezelésű hivatali üdülők felhasználásával. A dolgozók ideológiai, világnézeti és politikai nevelésére a tagság igényeit figyelembevéve — előadássorozatokat kell szervezni. Az olvasómozgalom szélesítését, a könyvállomány felfrissítését segíti elő az alapszervezeti könyvtárak bekapcsolása a szakmaközi könyvtárhálózatba. A tömegsport-mozgalomban a háziversenyek és Budapesthez hasonlóan, vidéken is a természetjárás szervezését tekintjük a sportaktívák fontos feladatának. Ezekre elsősorban szórakoztató, egésszégmegóvó hatásuk miatt fordítunk különös figyelmet. Az 1959-es év folyamán jelentősen fejlődtek kapcsolataink a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Lengyelország és több kapitalista ország szakszervezeteivel. Nemzetközi kapcsolataink további kiszélesítését segíti elő a Nemzetközi Szövetséggel, a szocialista és kapitalista országokban levő rokonszakszervezetekkel mind szorosabbá váló együttműködés. Ennek alapján rendszeresen biztosítjuk tagságunk tájékoztatását a közalkalmazotti dolgozók politikai harcáról, élet- és munkakörülményeikről. Tagságunk kérésének megfelelően az 1960- as év folyamán továbbfejlesztjük az egyes intézmények és hivatalok stb-ainak nemzetközi kapcsolatait. Az SZMT-k hatáskörének bővítése szükségessé teszi, hogy a központ új munkamódszereket alakítson ki, rendszeres kapcsolatot tartson az SZMT-kel és eredményesen segítse a szakmaközi bizottságok és csoportok létrehozását, tevékenységét. Az alapszervezetekben folyó szakszervezeti munka színvonalának emelése megköveteli a tagság fokozott bevonását a vezetésbe, a negyedévenkénti taggyűlések rendszeres megtartását és ott a megfelelő kritikai légkör kialakítását. Az 1960-as év folyamán jelentős feladatok megoldása áll szakszervezetünk elnöksége, valamennyi választott szakszervezeti vezetőszerv és aktivista előtt. Eddigi eredményeink és aktivistáink áldozatkésszége, lelkesedése alapját képezheti tömegkapcsolataink további erősödésének, az egész szakszervezeti munka további fellendülésének. Az előttünk álló feladatok eredményes megoldásához kívánunk szakszervezetünk minden tagjának és aktivistájának eredményekben és sikerekben gazdag új esztendőt! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1 960 JANUÁR Intézetünk dolgozói részt vettek a távlati terv összeállításában Szakszervezeti bizottságunk bizonyos fokig bizonytalankodva kezdett hozzá a Központi Vezetőség október 2-i irányelveinek végrehajtásához. Ennek oka elsősorban az évekkel ezelőtt szervezett, az üzemi módszereket mechanikusan másoló munkamozgalom során szerzett tapasztalatokban van. A szakszervezeti bizottság ülésén, amelyen a hivatalvezetéssel közösen megbeszéltük: mit tehetnénk a munkamozgalom fellendítéséért, hamarosan rájöttünk arra, hogy éppen azt várja tőlünk a Központi Vezetőség, amit minden levéltári dolgozó is óhajt: feladataink jobb és mielőbbi megoldását. Más szóval, levéltári nyelvre lefordítva: a szocialista levéltárügy mielőbbi és minél teljesebb kiépítését, a gondjainkra bízott iratanyag minél alaposabb feltárását, s azoknak az érdeklődők rendelkezésére bocsátását. Úgy véltük, hogy a munkamozgalom leggyümölcsözőbb formája nálunk az, ha a dolgozók minél nagyobb számban részt vesznek a gondjaikra bízott iratanyaggal kapcsolatos és az összintézeti távlati terv összeállításában. Elképzelésünket taggyűlésen ismertettük a dolgozókkal. Sok hozzászóló helyeselte a munkamozgalomnak ezt a formáját. A következő napokban pedig — két héten belül — szinte valamennyi dolgozó összeállította távlati tervét és átadta osztályvezetőjének, aki a véleményével ellátott terveket átadta a szakszervezeti bizottságnak. Külön munkacsoportot alakítottunk a szakszervezeti bizottság mellett, amely tanulmányozta az összegyűjtött javaslatokat és azt észrevételeivel ellátva átadta az intézet vezetőségének. Az ily módon összeállított intézeti távlati tervet összmunkatársi értekezleten ismerteti a főigazgató elvtárs. Minden reményünk megvan arra, hogy az egyéni távlati tervek értékes segítséget adnak az intézet egészének munkájához. Ezenkívül több más kezdeményezés is született az Országos Levéltárban. Dolgozóink közül többen részt vesznek a közalkalmazottak szakszervezeti mozgalmára vonatkozó történelmi dokumentumok felkutatásában. Mások a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére rendezendő kiállítások megszervezésében vállaltak szerepet. Szűcs László, az Országos Levéltár stb.-titkára Az Országos Levéltár restauráló műhelye A lakosság panaszainak intézése A tanácsoknál működő szakszervezeti bizottságok fontos feladata segíteni a dolgozókat, hogy a lakosság ügyeit az államigazgatási eljárási törvényben megszabott követelményeknek megfelelően intézzék. E munka tapasztalatairól kértünk tájékoztatót Ujfalusi Sándor elvtárstól, a Győr megyei területi bizottság elnökétől. Hogyan ösztönzi a területi bizottság a szakszervezeti bizottságokat a hivatali munka segítésére? — Az általános irányelvek meghatározásán túlmenően konkrétan is bizonyítjuk a szakszervezeti bizottságoknak, hogy a hivatali ügyintézésben milyen hiányosságok vannak, amelyek megszüntetéséhez segítséget nyújthatnak. Ezért például legutóbb területi bizottságunk megvizsgálta, hogyan intézik a panaszügyeket Sopron városi tanácsnál, Csorna, Kapuvár, Sopron járási tanácsoknál, Ménfőcsanak, Koroncó, Tét, Bősárkány és Markotabödöge községi tanácsoknál. Ismeretes, hogy az 1957. IV-es tv szerint a lakosság beadvánnyal, panasszal élhet az államigazgatási szervek ránézve sérelmes, törvénysértő intézkedése ellen. A panaszok lelkiismeretes kivizsgálása és határidőn belüli elintézése növeli az államigazgatási szervek tekintélyét, népszerűségét a lakosság előtt. Ezért is vizsgáltuk meg több tanácsnál a panaszügyek intézését és tárgyaltuk meg a tapasztalatokat területi bizottsági ülésen. Megállapítottuk, hogy az említett tanácsok a panaszokat a legtöbb esetben késedelem nélkül, határidőn belül elintézik és arról a dolgozókat írásban vagy szóban értesítik. Az 1013/1959. IV. 8. számú kormányhatározat értelmében általában a panaszleveleket külön kezelik a többi iktatott levéltől, azonban Markotabödöge községben ettől a gyakorllattól eltértek. A vizsgálat tapasztalatai alapján javaslatot tettünk a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy szerezzen érvényt az eljárási törvény előírásainak, a községekben is külön iktassák a dolgozók panaszait az egyéb ügyiratoktól mert így könnyebb az ügyintézés és jobban ellenőrizhető a panasz elintézése. Helyesnek tartanánk, ha a községekben a szóbeli panaszokat is nyilvántartásba vennék és annak elintézési módját rögzítenék, annál is inkább, mert ezt a tanácstagok beszámolóikban felhasználhatják. Szükségesnek tartjuk, hogy a tanácsi szervek, de elsősorban a megyei tanács vb. időnként tájékoztassa a helyi sajtót egy-egy panaszos ügy elintézéséről, hogy ezzel is erősítsék a tanács és a lakosság kapcsolatát Felhívtuk szakszervezeti bizottságaink figyelmét, hogy a tanács vezetőivel egyetértésben mérjék fel: a tanács szakigazgatási osztályain mennyi a panaszügyek száma, azokat miképpen intézzék el, a tapasztalatokat sz.b. ülésen vitassák meg és tegyenek javaslatot a végrehajtó bizottságnak a hibák megszüntetésére. Jogi tanácsadás Baranya megyében A szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének körébe tartozik a szervezett dolgozók felvilágosítása törvényadta jogaikról és kötelességeikről. A szakszervezeti tagok rendszeres jogi tájékoztatásának megszervezését a SZOT elnöksége 1959. szeptember 19-i határozatában valamennyi szakszervezeti szerv kötelességévé teszi. — A Baranya megyei területi bizottság 1955 óta folytat rendszeres jogi tanácsadást — mondotta helyszíni vizsgálatunk alkalmával Csikós István, a területi bizottság elnöke. — Minden héten csütörtökön sok dolgozó keresi fel hivatalos helyiségünket és kér jogi tanácsot. — Milyen ügyekkel fordulnak a dolgozók a területi bizottsághoz? — kérdezzük Csikós elvtárstól. — A legkülönfélébbekkel — hangzik a válasz. — Mégis talán a legtöbb dolgozó a munkabérrel, a szabadságidővel, a jubileumi jutalommal és a táppénzzel kapcsolatban kért tájékoztatást, de fordultak hozzánk fegyelmi, polgári jogi, sőt büntetőügyekben is. A jogi tanácsadáson megadjuk a dolgozóknak a szükséges felvilágosításokat és ha olyan munkaügyi jellegű panasszal fordulnak hozzánk, melyet ott is el lehet intézni, ahol az illető dolgozik, továbbítjuk a panaszt az intézkedésre jogosult vezetőhöz, és szorgalmazzuk annak elintézését. — Ki tartja a jogi tanácsadást? — tesszük fel a következő kérdést. — Területi bizottságunk bérfelelőse: dr. Pakucs Jenő elvtárs, akit nemrég tüntettek ki »Az igazságügy kiváló dolgozója« címmel, foglalkozik a panasztevőkkel. Nagy számban jelennek meg azonban a tanácsadáson más szakmákhoz tartozó dolgozók is, akiket ugyancsak segítünk jogi tanáccsal. Helyes lenne, ha a dolgozók panaszairól és azok elintézéséről a területi bizottság rendszeres nyilvántartást vezetne, amit ez ideig elmulasztott. A szakszervezeti bizottságok pedig még inkább propagálják a dolgozók körében a jogi tanácsadás lehetőségét, hogy az arra rászorulók bizalommal forduljanak a területi bizottsághoz. Dr. Csalótzky György jogügyi előadó