Közalkalmazott, 1962 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Állandó bizottságok és a gyermekvédelem A gyermek- és ifjúságvédelemben mindjobban kidomborodik a társadalom felelőssége. Ebben nagy része van tanácsainknak, mert mind eredményesebben hajtják végre a gyermekvédelmi feladatokat, irányítói, szervezői, egyszóval gazdái e munkaterületnek. A folyamatosan fejlődő gyermekvédelem hatékonyabbá tétele, valamint a tanácsdemokrácia tovább mélyítésére az úgynevezett gyermek- és ifjúságvédelmi, operatív bizottságok feladatait az utóbbi hónapokban ismét az állandó bizottságok vették át Egyesekben felmerül a kérdés miért volt szükség erre: nem zavarja-e az utóbbi években kialakult jó munkát ez a szervezeti változás? Röviden visszapilantva a gyermekvédelem társadalmi alátámasztásának eddigi formáira, továbbá a jelenlegi helyzetet vizsgálva nagyon is kedvezően válaszolhatunk az aggályoskodóknak. A tanácsok létrehozását követően megalakított állandó bizottságok munkájában jelentős volt a gyermekvédelem, amelyet mint állandó bizottsági feladatot a 2111/1954. (IX. 15.) Mt. h. sz. határozat is megerősített. Az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács (OGYIT) 1957-ben történt megalakulása után, ennek merev szervezeti vetületiként — figyelmen kívül hagyva a már kialakult jó módszereket — születtek meg, sok helyen az állandó bizottságokkal párhuzamosan, a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok. Az operatív bizottságok általában jól dolgoztak. Munkájukban azonban a társadalmi jelleg rovására a hivatali szemlélet dominált; nem találták helyüket a tanácsszervezetben; működési elveik nehezen alakultak ki; a sok, főleg hivatali irányítójuk zavart okozott és nem utolsó sorban nélkülözték a tanács államhatalmi jellegéből eredő kedvezményeket. Ezért amikor az OGYIT eredményes működését befejezte, sor került az eredeti szervezeti megoldás visszaállítására. A községekben, a városokban és a kerületekben a tanácsok általában a művelődési, vagy az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot bízták meg e feladatok ellátásával, helyenként e célra albizottságot is szerveztek. Általános tapasztalat az, hogy a feladat jelentősége, valamint széleskörű aktív ahálózat részvételének indokoltsága miatt — a kisebb lélekszámú községek kivételével ajánlatos gyermekvédelmi albizottságokat szervezni A gyermekvédelmi állandó, illetőleg albizottságok tagjainak helyes kiválasztása mellett nagyon lényeges, hogy kiterjedt aktívahálózatukba minél több társadalmi munkás, szakember tevékenykedjék. Feltétlenül be kell vonni a munkába mindazokat a személyeket, akik eddig az operatív, stb. bizottságokban is jól dolgoztak. Részt kell venni a munkában a gyermekvédelemmel foglalkozó tanácstagoknak, pedagógusoknak, továbbá orvosnak, védőnőnek, rendőrnek, városokban az illetékes ügyésznek, bírónak és gyámügyi előadónak is. Ügyelni kell azonban arra, hogy a gyermekvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó személyek mellett elsődlegesen a társadalmi szervek: a KISZ, a Nőtanács, a Népfront, a szakszervezetek, a Vöröskereszt stb. képviselői, illetve a gyermekvédelem iránt érdeklődést tanúsító tagjaik kapjanak helyet. A bizottságok feladatai, de az intézkedés megelőzési lehetőségei is sokoldalúak Az erkölcsileg, egészségileg, anyagilag veszélyeztetett környezetben élő gyermekek körülményeit figyelemmel kell kísérniük. Ellenőrizniük kell a nyilvános szórakozóhelyeket, mozikat, vendéglátó egységeket stb. A gyámügyi előadóknak segíteniük kell, hogy az utógondozásra bocsátott fiatalok mellé pártfogót jelöljenek ki és ezek munkáját támogassák. A bizottságoknak nevelő,, örökbefogadó szülőket kell felkutatniuk. Támogatniuk kell a gyámügyi előadót a gyámok elszámoltatásánál; ügyelniük kell arra, hogy a gyámok gondjaira bízott fiatalok testi, erkölcsi, szellemi fejlődése megfelelő-e. A bizottságok nagyon fontos feladata, hogy a lehető legkiterjedtebben gyermekvédelmi propagandát fejtsenek ki. A bizottságok feladataik végrehajtása során a tanács államhatalmi tekintélyével léphetnek fel a felelőtlen szülőkkel, a züllés útjára lépett gyermekekkel, a gyermekvédelmi intézkedéseket figyelmen kívül hagyó személyekkel szemben. A bizottságok működési elveit a tanács bizottságaira vonatkozó szabályok adják. Ügyelni kell azonban arra, hogy formai kötöttségek ne gátolják a munkát. Például az ÁB-tag és az aktíva jogállásának egymással szembeállítását kerülni kell. Terjengős munkatervek, mutatós jegyzőkönyvek helyett a tényleges munkára, az ellenőrzésekre kell nagy gondot fordítani. F. Gy. Hányra vonatkozik? Szavainkat ragokkal, névutókkal kapcsoljuk össze, ha mondatot alkotunk: »Munka után felnézek Pistáékhoz« — ígérjük szívesen, s nem is gondolunk arra, hogy nyelvünk törvényei szerint illesztettük egymáshoz a szavakat. Sokszor kötőszóval is viszonyítunk: »Kevés, de erős paprikát tett a levesbe« — panaszoljuk égő ajakkal, talán csodálkozva is azon az ellentéten, ami a kevés és az erős között olyan kínosan érvényesült. Kötőszámik azonban abban különböznek az egyéb »kötőanyagoktól« (ragoktól, névutóktól), hogy nemcsak szavakat, hanem mondatokat is viszonyítanak, kapcsolnak egymáshoz. Mindenki tudja, hogy az és, a hogy, a mint és még sok más kötőszó milyen nélkülözhetetlen gondolataink közlésében. A kötőszó nem látható el semmiféle toldalékkal, változatlanul teljesíti »kötelességét« két tagmondat határán. Vannak azonban egyéb szavaink, amelyeknek eredetileg nem kötőszók, de vállalják a mondatkapcsolás szerepét. Ilyen a vonatkozó névmás, az aki, amely, ami. Ehhez már szabályszerűen járulnak ragok és névutók, hiszen azért is nevezzük őket vonatkozó névmásnak, mivel visszautalnak előbb megnevezett dologra: »Túl rövid volt az értekezlet, amelyen tegnap részt vettünk« — halljuk a panaszt (ha ilyesmire egyáltalán szoktunk panaszkodni!), s a második tagmondatot az elsőhöz a vonatkozó névmással viszonyítjuk. Egyrészt tehát kötőszó, másrészt azonban a második tagmondatnak egyik mondatrésze is, s mint ilyennek, bele kell illeszkednie a mondat szerkezetébe, ezért kapott példánkban -n ragot. Nem csodálható, hogy nyelvérzékünk a helyes számbeli egyeztetésben nem mindig biztos. Nehéz helyzetbe kerül a fogalmazó például a következő mondatban: »A népművelési felügyelő birtokában 70 ki nem fizetett előadást jelentő lap van, amelynek kifizetésére még nem került sor.« A 70 után a lap — helyesen — egyes számban áll, mégis furcsa, hogy a vonatkozó névmás is csak egyes számú alakjával utal vissza mind a 70 lapra. Formailag az egyeztetés helyes ugyan, ilyen esetekben mégis megengedhetjük a tartalmi egyeztetést. Inkább így írjuk tehát: »amelyeknek a kifizetésére...« A vonatkozó névmási kötőszónak előre ható ereje is van, egyeztetni kell vele a tagmondat állítmányát. Helytelen ez a példa: »A tulajdonos újból beadta a fellebbezést, amelyet a Pest megyei tanács vb-je ....... sz. határozatával jogerősen elutasította«. Itt tárgyas igeragozást használt a fogalmazó, pedig a vonatkozó névmási tárgy határozatlan, tehát alanyi ragozást kíván, elutasított. Helyes ebből a szempontból ez a mondat: »Lakásunkhoz hozzátartozik az a különálló helyiség is, amelyet kamrának használnak« (helytelen volna így: »használják«). Szende Aladár Ez évben már másodízben A munkamozgalom jegyében szakszervezeti bizottságunk novemberben másodízben szervezett szakszervezeti napot. Ezúttal a ma egyik legfontosabb kérdéséről, a termelőszövetkezetek irányításával kapcsolatos tanácsi feladatokról tartott előadást Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei tanács vb. elnöke. A téma fontosságára való tekintettel a szakszervezeti napra a községi és a járási tanács apparátusán kívül meghívtuk a járás 32 termelőszövetkezetének elnökeit és párttitkárait. Ezenkívül tapasztalatszerzés céljából részt vettek szakszervezeti napunkon a pécsi, a siklósi, a sásdi és a pécsváradi járási tanácsok vb. vezetői és a szakszervezeti bizottság képviselői. A jelenlevők létszáma meghaladta a 250 főt. Az előadás részletesen ismertette a tanácsirányítás célját, módszereit, szólt a termelőszövetkezet tervkötelezettségéről, a párt és a tanácsi szervek kapcsolatáról. Olyan kérdésekről volt szó, tehát az előadásokban és a hozzászólásokban, amelyet helyes kollektív vezetéssel a mindennapi gyakorlati munkában lehet és kell hasznosítani. Ezután levetítettük az »Atomvédelmi tájékoztató« című szovjet filmet, melyet a jelenlevők igen nagy figyelemmel néztek végig. Majd közös ebéd következett, délután pedig a művelődési ház zenekara és énekesei adtak műsort, teremtettek jó hangulatot a barátkozó, szórakozó vendégeknek. Az előadásról magnófelvételt készítettünk, hogy azt más alkalommal is felhasználhassuk. A késő esti órákban végetért szakszervezeti nap az államigazgatási dolgozók és a termelőszövetkezeti vezetők közös találkozója, hasznos hozzájárulás volt a hivatali munka további javításához, a dolgozók közötti kollektív szellem elmélyítéséhez. Kaszper Ferenc Szigetvár Járási Tanács SZb titkár Szerkesztői üzenetek Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kérdéssel, hogy milyen esetben számítható hozzá az egyetemi, főiskolai végzettség a korcsoporthoz. Válaszunk a következő: A tanácsi szervek alkalmazottainak bérrendezéséről szóló 116/1960. (12) Mü. M. számú utasítás 15. pontja értelmében a korcsoport megállapításánál csak azoknál a dolgozóknál kell a beszámított szolgálati időhöz egyetemi, főiskolai végzettség esetén ötévi időt hozzászámítani, akik »Csoportvezető« (nem önálló szakigazgatási szervként működő csoport vezetője), »Főelőadó«, vagy »Előadó« elnevezésű munkakört töltenek be. Például az egyik kérdező a járási tanács VB mezőgazdasági osztályán »Mezőgazdász II.« munkakört tölt be. A »Mezőgazdász II.« munkakör esetében a felsőfokú — kivételes esetekben középfokú — mezőgazdasági szakiskolai végzettség a munkakör betöltésének előfeltétele. Így magasabb korcsoport megállapítására nincs mód, hiába van a dolgozónak egyetemi képzettsége. Új szakszervezeti kézikönyvek Szabó Varga: Egyeztető bizottságok kézikönyve A kiadvány első része az egyeztető bizottságok működésével foglalkozik. A második részben több mint ötven jogesetet közöl az előterjesztett ügyekből, témakör szerint csoportosítva. A részletes függelék a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Munkaügyi Minisztérium elvi döntéseit, állásfoglalásait tartalmazza. Munkavédelmi propaganda és agitáció Az üzemi munkavédelmi felvilágosító munka javításához ad segítséget. Tisztázza a munkavédelmi propaganda és agitáció fogalmát, majd részletesen foglalkozik a propaganda és agitáció formáival, melyet több képpel és rajzzal illusztrál. Jutalomban részesítette szakszervezetünk elnöksége az országos gép- és gyorsíró versenyen kiváló eredményt elért közalkalmazottakat. A kedves ünnepség részvevőit Laczkovich Ernőné, a központi nőbizottság elnöke köszöntötte. * A szakbizottságok vezetői közös értekezleten beszélték meg hogyan segíthetnék az új esztendőben még eredményesebben a szakszervezet elnökségének munkáját. A feladatokat ismertető előadás után, melyet Huber Lajos szakszervezetünk főtitkára tartott, megjutalmazták a hosszabb ideje eredményes munkát végző szakbizottsági tagokat Is bolgár dolgozók sikerei írta: Ilija Balevszki, a bolgár közalkalmazottak szakszervezetének elnöke egy viszonylag rövid történelmi időszak, 17 esztendő alatt, a bolgár nép tapasztalt vezére, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével, a hatalmas, baráti Szovjetunió őszinte támogatásával, a szocialista tábor országaival együttműködve, meg tudta szüntetni az ország évszázados elmaradottságát, biztosítani tudta a gyors felemelkedést a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet összes ágazatában. Meggyőzően ecseteli országunk iparosítását az a tény, hogy az 1939. évi teljes ipari termelésünket 1960-ban harminc nap alatt elő lehetne állítani, tehát ipari termelésünk tizenkétszeresére növekedett. Az egy főre eső villamosenergia termelés területén például Görögországot két és félszeresen, Törökországot ötszörösen túlszárnyaltuk. Hatalmas iramban fejlődik könnyűiparunk és élelmiszeriparunk is. Most 3,5-ször több gyapjúszövetet, 9,5-ször több selyemszövetet, 6,2-szer több pamutszövetet, 6,8-szor több cukrot, 27-szer több konzervet gyártunk, mint 1939-ben. Hatalmas sikereket érnek el a munkásosztály testvéri szövetségesei, a szövetkezeti parasztok. Míg 1944. szeptember 9-ig a mezei munkák 90 százalékát állatok segítségével és kezdetleges eszközökkel végezték, addig ma már földjeinket főleg mezőgazdasági gépekkel műveljük meg. Több mint 40 000 traktorunk (15 lóerős egységben számítva), 7050 kombájnunk és más mezőgazdasági gépünk van. A nemzeti jövedelem háromszorosára való növekedése lehetőséget adott arra, hogy az utóbbi nyolc évben a munkások és alkalmazottak átlagbérét 45,2 százalékkal, reálbérét pedig 95 százalékkal emeljük. A mezőgazdasági lakosság reáljövedelme ugyanezen időszakban körülbelül kétszeresére növekedett. Az egészségügyi ellátásra évente 2 milliárd 580 millió levét fordít az állam. Egy orvosra átlagban 650 ember jut. A kórházi ágyak számát minden évben növeljük. Mindez igen nagy hatással volt arra, hogy Bulgária most az elsők között van a világon, az alacsony halálozási arányszámot illetően. Évente 256 000 munkás és alkalmazott tölti fizetéses szabadságát az ország legfestőibb helyein, a szakszervezetek kényelmesen berendezett üdülőiben. A vállalatoknál és üzemeknél több mint 3800 éttermet hoztunk létre, amelyekben ebben az évben több mint 800 000 dolgozó étkezik igen olcsón. A meglevő lakások egyharmada, 600 000 ház, új lakás. Nálunk 10 000 emberre 72 diák jut és ez a szám a kis Bulgáriában sokkal magasabb, mint Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban. Ehhez még hozzá kell számítani a munkások és alkalmazottak ezreit, akik részére szintén biztosítjuk a tanulás összes előfeltételeit. Országunk fejlődésének további perspektívái még örömtelibbek. A harcos szakszervezetekbe tömörült dolgozók a Bolgár Kommunista Párt vezetésével bátran haladnak előre a sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődés útján, a szocializmus végleges felépítéséért és a kommunizmus győzelméért a mi drága szocialista hazánkban. A TAKARÉKOS HÁZIASSZONY .• Ez hamis babtorta valódi gesztenyéből... A vezetés színvonalának emelése A Központi Vezetőség 1961. november 24-i határozata a többi között kimondja, hogy szakszervezeti szerveink a kongresszus útmutatásainak és tanulságainak felhasználásaminden szinten segítsék a kollektív vezetés érvényesülését. Folytatást lásd a vizsz. 1. és függ. 16. sorban. VÍZSZINTES: 13. útmenti mélyedés. 14. Régmúlt időből való. 15. Főzelékfajta. 16. Dísz. 17. Francia király. 19. Tunisz belső kerülete. 20. Gyógyuló seben képződő var. 21. A gallium kémiai jele. 22. Töméntelen. 24. Szigetelt drótból készült mágnesező tekercs. 27. Princípium. 28. Pénzzel legyen tele az új évben. 30. Átnyújtó. 31. Hely, tér — németül. 32. Eszme. 33. Bécsi tanács. 35. Nyaralóhely a Balaton mellett. 37. Orosházi Dolgozók Egyesülete. 38. Igekötő. 40. Korlát. 41. É. T. O. 42. Egy — angolul. 43. Rangjelző. 44. Török közigazgatási egység. 47. Autonóm terület az északi Kaukázusban, székhelye: Majkop. 49. Tűzzel elemészt. 50. valamely törvény, alapokmány későbbi kiegészítése. 51. Táplál. 52. Hírközlő berendezés. 54. Hangszer. 56. Latin kötőszó. 57. Egy fillér? 56. Elmázol. 60. Buján nőtt. 61. O. 62. Egyhelyben vesztegel. 63. Bulgária legnagyobb költője, szabadsághős. 65. Majd. 67. Sietség németül. 69. Vár maradvány. 70. Zavaros fohász! 72. Mákkal, túróval meghintve fogyasztják. 74. Gárdonyi »regénye«. 75. Fogkrém. 78. Tartó. 79. Asszony!rag. 80. Pest megyei község. 81. Állami bevétel. 82. Mind angolul. 84. Szintén. 85. Francia színész (ERLAC). 87. Bankra szóló utalvány. 89. Jól vág. FÜGGŐLEGES: 1. Arany darab? 2. Ókori görög törzs. 3. Van sütnivalója! 4. Ez majdnem gól? 5. Divatjamúlt szemüveg. 6. Német zóna. 7. Délamerikai folyó. 8. Kérdőnévmás. 9. Sóvárog. 10. Alag nagyobbik része. 11. Y. R. 12. Aranypénz az Egyesült Államokban, megfelel tíz dollárnak. 13. Férfinév. 18. Ritka női név. 20. Hiedelem. 23. Közigazgatási rövidítés. 25. Költői műfaj. 26. Kevert sor! 27. Egy másik férfinév. 29. Csekélység — Ismert francia szóval. 32. Szellemi munkásoknál gyakori beteges tünet. 34. Látkép. 36. Változás. 37. Fejetlen Tóni?!? 39. Park. 40/a. A legmagasabb férfihang. 42. Átnyújt. 43 Névelős férfinév. 45. Rátalál. 46. Hal, májából készül a csukamájolaj. 47. Kevert hal? 48. A Győri Vasas elődje. 53. Veszélyt érez. 55. Szeszesital. 58. Iránytű. 59. Rövid idő múlva. 62. Belülről talál! 63. Csomó. 64. Egészséges innivaló. 66. Jó , németül. 68. Alfréd becézve és megfordítva. 69. Bécsi piros. 71. A. T. A. 73. ... de Boulogne, Párizs híres parkja. 75. Az I. világháború hírhedt francia tábornoka. 76. Brit protektorátus az Arab-félszigeten. 77. Francia város. 86. Mohón táplálkozik. 83. Visszaáll! 86. Lefelé. 87. C.. S. 88. Kossuth Lajos. 90. Minit a vizsz. 56. sor. Beküldendő a rejtvény két hoszszú sorának megfejtése 1962. január 25-ig. A megfejtők között könyvjutalmat sorsolunk ki. A múlt havi rejtvény helyes megfejtése: ». .. vezetési stílusának és munkamódszerének javítását.« (A helyes sorrend a megfejtésnél: vizsz. 30., függ. 35. és 7.) Jutalmazott megfejtők: Könyvjutalmat nyertek Virág Béláné (METESZ), Grosán Pálné (II. sz. Honvéd Kórház), Fazekas Aurélné (KörösSzakál Községi Tanács), Csepka István (Szolnok Megyei Bíróság), dr. Kelemen András (Hajdúmegyei Tanács). A könyveket postán küldjük el.