Közalkalmazott, 1963 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1963-01-01 / 1. szám

Az alsóbb tanácsi szervek segítése A Nógrád megyei Tanács VB kereskedelmi osztályának munkamódszere A járási és a járási jogú városi tanácsokkereskedelmi szakigazgatási szerveinek, valamint a községi tanácsok ezirányú munkájának vizsgálata a megyei tanács vb kereskedel-mi osztályának állandó feladata. Ez munkatervünknek egyik fontos része. A vizsgálat a kereskedelem vaamennyi ágazatára kiterjed, szem előtt tartva a törvényességet A felkészülés A dolgozók a vizsgálatra a kereskedelmi osztály vezetőjének az irányításával készülnek fel. Ez a vonatkozó jogszabályok — törvények, rendeletek, határozatok, — és intézkedések előzetes, alapos tanulmányozásával kezdődik. Majd rövid megbeszélést tartunk, melyen közöljük a vizsgálat helyét, célját és előre elkészített írásbeli szempontokat adunk a vizsgálatot végző dolgozóknak. A vizsgálat kétféle módon történik, aszerint, hogy célvagy általános jellegű-e a vizsgálat. A vizsgálat tartalma Cél jellegű vizsgálatokat évenként hat-nyolc alkalommal tartunk a járási (járási jogú városi) tanácsok kereskedelmi szerveinél. Ezeket a célvizsgálatokat a kereskedelmi osztály dolgozóiból kijelölt járási (városi) felelősök végzik. Célja a kereskedelmi szakigazgatási szerv munkájának kisebb területre kiterjedő felülvizsgálata, instruálása az aktuális szakmai kérdésekben, feladatokban, továbbá tájékozódás a járás (város) áruellátási és más, a kereskedelmi osztályt érintő problémákról. A tapasztalatok értékelése az alsóbb szakigazgatási szerv felett felügyeletet gyakorló végrehajtó bizottsági vezető jelenlétében történik, rendszerint a helyszínen és a vizsgálatot követően azonnal. Intézkedéseket már ez alkalommal is teszünk, a más szervek hatáskörébe tartozó ügyek intézése pedig ezt követően történik. A vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetését és a feladatok végrehajtását a következő kontrollvizsgálat alkalmával ellenőrizzük. A brigád összetétele Az általános vizsgálatokat a vonatkozó előírásoknak megfelelő időközökben tartjuk. Ezzel rendszerint egy brigádot bízunk meg, lényegesen bővebb tartalmú szempontokkal és szélesebb munkaterület meghatározásával. Az ilyen brigád a kereskedelmi osztály szakelőadóiból, amegyei tanács kereskedelmi állandó bizottságának egyik tagjából, más járási (városi) alsóbb szakigazgatási szerv nagyobb gyakorlattal rendelkező, valamint egy kevesebb gyakorlattal rendelkező dolgozójából alakul. Az általános vizsgálat kiterjed több olyan község kereskedelmi egységeire is, melyek a járás áruforgalmára közgazdasági szempontból jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezeket a vizsgálatokat a helyszínen végzik a brigád tagjai, természetesen a felkészülés időszakában megfelelő tájékoztatást kapnak a vizsgált közgazdasági terület (város, járás) lakosságának összetételéről, vásárló erejéről, a terület gazdasági helyzetéről, a bolthálózat helyzetéről és egyéb közgazdasági szempontokról. A községi tanácsoknál inkább célvizsgálatokat tartunk, melyek elsősorban a felmerült konkrét problémákra terjednek ki. Ezen a téren osztályunknak még sok tennivalója van. A jelenleginél rendszeresebbé kell tenni és lényegesen több segítséget kell nyújtani a jövőben a községi tanácsoknak kereskedelmi szakigazgatási kérdésekben. A járási (városi) tanácsi szakigazgatási szervek vizsgálata rendszeressé válásának egyik előmozdítója volt osztályunkon az, hogy a dolgozók 1961. évben a Szocialista Munkacsoportot hoztak létre, mely ez évben is működött és ez évi programjában is célul tűzte ki az alsóbb szakigazgatási szervek rendszeres instruálását, vizsgálatát és segítését. Így ebben az évben e csoport vizsgálatot tartott Balassagyarmaton a városi tanácsnál, a szécsényi, a salgótarjáni járási tanácsoknál és más tanácsoknál. Laczkó András osztályvezető A bizalom jegyében A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, 1963. február 24-re tűzte ki az országgyűlési képviselők és a tanácsok tagjainak általános választását Hazánkban az állampolgárok teljes egyenjogúsága érvényesül. Jogok és kötelességek tekintetében osztályhovatartozás vagy korábbi osztályhelyzet miatt nincs előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés. Mindenki választó és választható. A választás sikeres lebonyolításához szükség van minden tömegszervezet összefogására. Szakszervezetünk szervei, elsősorban a tanácsi dolgozók sokat tehetnek azért, hogy a tanácstagok beszámolóiból a lakosság megismerje a tanácsok végzett munkáját, a várospolitikai terveket, a további gazdasági, politikai, kulturális és kommunális feladatokat. A tanácsi apparátusnak a választások fontos politikai munkája mellett a mindennapi feladatokat is el kell végezniük. Ezért helyes a végrehajtó bizottságoknak az a törekvése, hogy az apparátusra háruló feladatok jó végrehajtása érdekében igényelik és számítanak a szakszervezeti bizottságok segítségére. A Fővárosban, a XIX. ker. tanácsnál az szib segítségével felmérték, hogy a tanácsi dolgozók többsége hogyan tudná segíteni a választási csoport és az operatív bizottságok munkáját. Felkérték a dolgozókat az összeírás elvégzésére. Az ideiglenes és a végleges névjegyzékek leírásából és ellenőrzéséből szinte minden dolgozó kiveszi a részét. Figyelembe véve az eddigi tanácstagi beszámolók tapasztalatait, az osztályok között felosztották az egyes tanácstagi körzeteket, s a jelölő gyűlések alkalmával az osztályok felelősek azért, hogy a hozzájuk beosztott körzetek minden vonatkozásban felkészüljenek. A XIV. kerületi tanácsnál a napokban lezajlott tanácsülésen a kerület végrehajtó bizottsági elnöke vázolta a kerületükben négy év alatt elért eredményeket. Az ülésen szemléltető agitációval, filmmel és kiadvánnyal is tájékoztatást adtak a kerület fejlődéséről, illetve ismertették az 1963. évi várospolitikai terveket. A XII. kerületi tanácsnál a vb. titkár szakszervezeti bizottsági ülésen kérte a bizottság segítségét Hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a tanácsi dolgozók összefogására főként az összeíró munkában, valamint a jelölő gyűlések előkészítésében. Munkájuk elősegítheti, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lakosság véleményét az eddigi munkáról Ismeretes a párt kongreszszusi beszámolójában adott értékelés: »Biztosak lehetünk benne, hogy az ország népe szavazatával is jóváhagyja a párt és a kormány politikáját és hogy a jövőben is támogatni fogja annak megvalósítását minden erejével, tettekkel, alkotó munkájával építi szocialista hazánkat.« A párt és kormány politikája iránt megnyilvánuló bizalom arra kötelezi a tanácsi szervek dolgozóit, hogy még inkább igyekezzenek a lakosság véleményét megismerni, javaslataikat számba venni, s biztosítani, hogy mind szélesebb rétegek kapcsolódhassanak be az állami munka intézésébe. Koltai Istvánná Helyes és kívánatos, hogy az emberek öszszebarátkozzanak és munkaidő után kötetlen formában szórakozzanak. Ennek jelentőségét ismerte fel a Budapesti SZTK, amikor hoszszú évekkel ezelőtt központjában klubot létesített. Az otthonosan berendezett klub vonzóereje igen nagy. Ezt tapasztaltuk látogatásunk alkalmával is. A »televízió szobában« a készülék még nem sugárzott műsort, de néhány fiatal lány már birtokába vett egy kényelmes, csendes sarkot, ahol az esti iskola anyagát tanulmányozták, a nehezebb részeket közös erővel vitatták meg. A »rádiószoba« törzsvendégei éppen Szabó néni bemondásait helyeselték. A »biliárdszobában« pedig izgalmas játszma folyt a nézőközönség gyűrűjében. Itt találkoztunk a szakszervezeti bizottság egyik tagjával, Kiss elvtárssal, aki most nem a beszámoló összeállításán törte a fejét, hanem sakkpartnere ádáz támadásait védte ki sikeresen. Mert a jó szakszervezeti bizottsági tagnak mindenhez kell érteni. Az ultizó részleg például biztosan leváltaná Aranyvári elvtársat, bármennyire kedvezően intézi is el személyes problémáikat, ha a kártyához nem értene. De a klub legtudósabb embere és ezermestere sem hiányozhat a szórakozók közül. Most például a közkívánatra beszerzett legújabb asztalifutball-játékot adta át rendeltetésének, hogy a góllövés Nemegyszer azonban előfordul, hogy az asztalokat igénybe veszik foto- vagy bélyegkiállítás céljára Szívesen fogadták még" a dolgozók a klasszikus és mai művekről szóló nívós könyvankétokat, turisztikai beszámolókat, tudományos vetítéseket. Nemrégiben például Aquincumról szóló filmet mutattak be, amelyet szakszerű összekötő szöveg egészített ki. (Pusztai terv) Kulturált szórakozás tudományával törődjenek télen is az állandó szurkolók. A tanácsok által kiadott bizonyítványok hitelességéről A BÜROKRÁCIA ELLENI tudatos és állandó küzdelem kifejlesztett egyes ügyintézőkben egy bizonyos fajta tévesen értelmezett rugalmasságot. Ez a fajta rugalmasság sokszor igen nagy bajt okozhat és okoz is. A közigazgatási szervek tekintélye abból is táplálkozik, hogy a jogszabályok pontos betartását náluk természetesnek, áthághatatlannak ismerjük. Az általuk kiállított bizonyítványoknak, igazolásoknak, a közokiratnak mindenek felett bizonyító ereje függ ettől. Mégis nagyon sokszor okoz csalódást, nem egyszer népgazdaságunkban kárt, hogy bízva a közokirat feltétlen bizonyító erejében, azt bírálat nélkül elfogadjuk, arra rendszert építünk ki. Az, hogy éppen a tanácsok által kiállított bizonyítványok hitelességéről írok, merőben véletlen, mert találhatnék erre sok példát a magam területén is. De bízom abban, hogy eljutottunk már oda, ahol a mások hibájának megszüntetését is a magunk ügyének érezzük és ahonnan a mások hibájából mi is tanulunk. Korábban hatalmas apparátusra volt szüksége az SZT- nak annak ellenőrzésére, hogy az anyasági és a temetési segélyt ne vehessék fel többszörösen. Megoldotta ezt a kérdést és feleslegessé tette az ellenőrző apparátusit ezen a területen a 9/1952. B. M. sz. utasítás hatálybalépése, mely szerint szülés, házasságkötés és halálozás esetén egyetlen példányban, illetékmentesen kell anyakönyvi kivonatot kiadni. Sajnos — bár lényeges javulás volt elérhető az elmúlt tíz év alatt — még ma is sokszor találkozunk illetékmentesen, több példányban kiadott anyakönyvi kivonattal, ez pedig visszaélésre ad alkalmat. Az SZTK szemszögéből bírálva a helyhatóságok igazolásait, feltűnő lazaság tapasztalható az együttélésről és az eltartottságról kiállított bizonyítványoknál. Talán az a magyarázata ennek, hogy a kisebb községekben mindenki ismeri egymást, így a tanács dolgozója is személyes tapasztalatai alapján állít ki igazolást a tények ellenőrzése nélkül. KEZEMBE KERÜLT egy helyhatósági bizonyítvány, mely szerint Sashegyi Mihály közös háztartásban együtt él feleségével, Gazdag Rozáliával. A személyazonosság igazolása során azután megállapítható volt, hogy Gazdag Rozália már Nagy Ferenc felesége. A tévedés abból adódott, hogy Sashegyi maga is, meg a szomszédok, sőt az egész község úgy emlegeti Nagy Ferencnét, mint Sashegyi feleségét. Ez átment a köztudatba, így ismeri őket a tanács dolgozója is, aki könynyelműen bízva helyi ismeretében, annak alapján adott ki helyhatósági bizonyítványt. Ha a tanácsok által kiadott igazolások hitelével foglalkozom, úgy érzem, nem szabad hallgatnom a Budapesten és a nagyobb városokban kiadott, a helyhatósági bizonyítványokkal egyenlő értékűként elfogadott tömbmegbízotti igazolásokról. Különösen a társadalombiztosításban nagytömegűek a tömbmegbízottak igazolásai, mert azt például, hogy valaki együtt él-e családja tagjával, hogy annak van-e keresete, jövedelme, van-e a családon belül olyan személy, aki a gyermek ápolását keresetveszteség nélkül elláthatná stb., Budapesten és a nagyobb városokban, csaknem kizárólag ők igazolják. Ezeknek az igazolásoknak hitelét mérlegelve számtalanszor kell megalkudnunk lelkiismeretünkkel, amikor az ilyen igazolást — a tömbmegbízotti rendszer tekintélye érdekében —, meggyőződésünk ellenére elfogadjuk. NEHÉZ VOLNA MEGÁLLAPÍTANI, hogy a kellő alaposság nélkül kiadott helyhatósági bizonyítványok milyen területen, mekkora kárt okoznak. Nem is célom ez. Csupán egy pontra szeretném irányítani a figyelmet: a munkánkban nélkülözhetetlen lelkiismeretességre. Sántha Zoltán ESZTK A legnehezebb feladatok egyike Minden munkában előfordulnak nehézségek, de különösen sok nehézséget okoz a lakáskérdés megoldása. Ez országos probléma. Erről beszélgettünk Petrus Elemérrel, a főváros XI. ker. tanácsának lakásügyi osztályvezetőjével. — Örülök, hogy szót kaphattam a nyilvánosság előtt — hangsúlyozta —, mert így még inkább számíthatunk arra, hogy a közalkalmazottak, de különösen a tanácsi és igazságügyi dolgozók is segítenek felvilágosítani ít nagyközönséget arról, hogy mi, lakásügyi dolgozók a párt- és kormányhatározatok szellemében mindent megteszünk, hogy a megadott kereteken belül minél több családot otthonhoz juttassunk. Sok segítséget kapunk feladataink elátásához a lakásügyi állandó bizottságtól, különösen Karai Lajos, Oszvald Antal vb. tagoktól és Gábori József ál. elnöktől. Az öttagú bizottság már elkészítette 1964-ig azoknak az igénylőknek jegyzékét, akik elsősorban jogosultak arra, hogy jobb lakáskörülmények közé kerüljenek. Állami erőből épült és szövetkezeti lakásokkal rendelkezünk. Először az utóbbiakról beszélek, hiszen ilyen mind több épül a jövőben. Az idén szövetkezeti lakást 49 gyár, intézmény és hivatal kapott. Itt mi csak a számszerűséget adjuk meg, a személy szerinti döntés az illetékes munkahely vezetőségének feladata. Az állami erőből épült lakásokat elsősorban az életveszélyes lakások bérlői számára tartjuk fenn, de figyelembe vesszük, az egészségügyi körülményeket is. Mint ismeretes, a mi kerületünkben nagy építkezések fejeződtek be és vannak ma is folyamatban. De kívánatosnak tartom annak közlését, hogy ezekbe a házakba nemcsak XI. kerületiek költöznek be, hanem kiutalják azokat nagy budapesti dolgozóknak is. Például a lágymányosi lakótelep lakásait negyven fővárosi szerv között osztották szét A kerületben fokozódott a szövetkezeti lakásépítés, amit a dolgozók örömmel fogadtak, hiszen számukra az állam komoly kedvezményeket biztosít. Előzetesen csak a költségek tizenöt százalékát kell lefizetni, a fennmaradó összegre pedig 25 éves terminust biztosítanak. A modern, kultúrált lakások bére általában 215 forint, amely emeletenként olcsóbbodik. A szövetkezeti lakások kiutalása már a budapesti pártértekezlet határozata alapján történik. Ezt azoknak a dolgozóknak juttatják, akiknek erre az anyagi előfeltételek rendelkezésre állnak, viszont a szociális helyzettől függően utaljuk ki az arra jogosult igénylőknek az állami erőből épülő lakásokat. A közeljövőben megkapjuk az 1965-ig felépülő szövetkezeti lakások címjegyzékét. Ennek birtokában már el tudjuk készíteni távlati tervünket. Szólni kell arról, hogy valamennyi lakásügyi osztályon nagy a félforgalom. Sokan bizony nem nézik türelemmel és megértéssel munkánkat. Nem gondolnak arra, hogy 1950— 1962-ig negyedmillióval nőtt Budapest lakóinak száma, viszont az ellenforradalom megakasztotta az építkezéseket, úgy, hogy egy ideig a helyreállítási munkálatokat volt kénytelen a kormányzat előtérbe helyezni — fejezte be nyilatkozatát Petrus elvtárs. Nem mulaszthatjuk el azonban hozzáfűzni a cikkhez a XI. kerületi ügyészség véleményét. Megállapításuk szerint az osztály munkája javult, a szocialista törvényesség szellemében a dolgozók elsőrendű érdekeit tartják mindenkor szem előtt (—b —aj Francia szimfonikus zenekar Budapesten Szakszervezetünk vendégeként január 26-án érkezik hazánkba a Francia Vasutasok Szimfonikus Zenekara. A 80 tagú szimfonikus zenekar január 28-án mutatkozik be Budapesten a Zeneakadémián és január 31-én hangversenyt ad a Fővárosi Tanács dísztermében. A zenekar műsorán Gabriel Pierne, Cesar Frank, Paul Dukas, Eduardo Lalo és Hektor Berlioz művei szerepelnek. Közreműködik Gerard Poulet hegedűművész, a Paganini verseny nagydíjának nyertese. Vezényel Gaston Poulet karnagy. A zenekar budapesti vendégszereplésének viszonzásaképpen szakszervezetünk közpoti szimfonikus zenekara ad hangversenyt még ez évben Franciaországban.