Közalkalmazott, 1964 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
mmmmmmmmmm i .................. .............■»■■■■■ ..................— i i i mm. m.,r i man A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETE KÖZPONTI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁMÁRA 50 FILLÉR 1964. JANUÁR Sikeres új Megkezdődtek már az új esztendő új feladatokkal terhes, munkás hétköznapjai. Új, friss lendülettel láttunk munkához mindannyian, hogy a szorgos hétköznapok tüzében segítsük az építőmunka új sikereit. Nem szükségtelen azonban számvetést csinálni arról, hogyan zártuk a tavalyi esztendőt Az előzetes jelentések alapján megállapíthatjuk: nem zártuk rosszul az évet, annak ellenére, hogy kemény volt a tél, késett a tavasz, s aszály sújtotta a mezőgazdaságot. Nem. Iparunk egyenletesen fejlődött, a mezőgazdaság — ámbár az aszály a kenyér- és takarmánygabona-termést megtizedelte — egyes termékekből kimagasló eredményeket produkált nőtt a reáljövedelem, emelkedett a nemzeti jövedelem Mindezek az eredmények az államapparátus, az irányító szervek javuló munkájának is tükörképei. Nagyobb lett volna a mezőgazdaságot ért kár, ha a különböző szintű tanácsok irányító tevékenysége nem emelkedik magasabb színvonalra, ha nem nő fel a feladatokhoz. Nem szilárdulhatott volna tovább a törvényesség, ha az igazságügyi apparátus nem ügyel éberen arra, hogy hiánytalanul érvényre juttassák a társadalmi együttélés normáit, ha nem követtek volna el mindent, hogy a törvényeket alulról és felülről egyaránt betartsák. Az elért eredmények a javuló állami munka tükrözői is. Az államapparátus dolgozói képzettségben, rátermettségben felnőttek a megoldandó feladatokhoz. A széles körben elterjedt munkamozgalom sokoldalúan segíti a munka elvégzését, dolgozóink a legnagyobb erővel támogatják az állampolgárokkal való kapcsolat megerősödését. Mert legfontosabb eredményeink egyike: a dolgozók, az állampolgárok bizalmának megerősödése, az apparátusban, az ügyintézés emberidegen, bürokratikus hajtásainak lenyesegetése. Nem túlzunk, ha ismételten aláhúzzuk ennek a jelentőségét. Hiszen a tanácsi apparátus az, amely naponta ezerszer és tízezerszer kapcsolatba kerül az állampolgárokkal. A lakosság számára az állam megtestesítője a tanács, ahová ügyes-bajos dolgaival fordul, amelynek ügyintézéséből vonja le következtetéseit. Akkor gyarapodik az egyes ember felelősségérzete szűkebb pátriája — községe, járása, megyéje — dolgozói iránt, ha érzi, számítanak segítségére, de ő is számíthat jogos problémáinak, kéréseinek elintézésében a tanácsi alkalmazottak támogatására. Az új év új, nagyobb, felelősségteljesebb, nagyobb erőfeszítéseket igénylő feladatok megoldását várja az ország minden polgárától, szakszervezetünk minden tagjától is. A második ötéves terv utolsó előtti esztendejébe léptünk. Sokat kell tennünk, hogy az év végén jelenthessük: sikerrel teljesítettük minden feladatunkat, nem maradtunk adósak, sőt meg is tetéztük azt, amit vár tőlünk az ország. Ehhez minden ember helytállása, példás munkája, az alkotó kezdeményezés garmadája kell. Mindezen feladatok megoldásában megvan a sajátos, speciális feladata az egész államapparátusnak, s így a különböző szintű tanácsidónak is. A tavalyi ősz a mezőgazdasági esztendőt munkák szempontjából jól sikerült. Időben földbe került a vetőmag, ennyi mélyszántást évek óta nem végeztek őszszel. Az idei termés tehát jól elő lett készítve, most már — az időjáráson kívül — az idei jó munkától függ, mit takarítunk be. Igaz, ebben a munka oroszlánrésze a földek dolgozóira hárul, de nem lebecsülendő az irányító apparátus feladata sem. Tanácsainknak tovább kell szilárdítaniuk kapcsolataikat a lakossággal. S itt nemcsak a gyorsabb, a zavartalanabb ügyintézésre, a még meglevő bürokratikus jelenségek megszüntetésére gondolunk, hanem ezernyi másra is. Gondoskodni kell arról, hogy a lehetőségekhez képest megoldódjék a községekben az iparosellátás, illetve a meghibásodott háztartási gépek, rádiók, televíziók javítása. Vannak jó kezdeményezések. Ezeket azonban el kell terjeszteni, e tekintetben sokat tehetnek tanácsaink. Sokat segíthetnek a községfejlesztési alap helyes felhasználásával, a társadalmi erők összefogásával. A múlt évben sok minden épült a községekben községfejlesztési alapból, amelyet megtetézett az áldozatkész társadalmi munka. Az igények helyes felmérésével, a fontossági sorrend megállapításával, a társadalmi munka felbuzogtatásával sok mindent megoldhatnak tanácsaink helyi erővel, amire nem futja központi beruházásból. Nem elhanyagolható feladat a községek kulturálódásának elősegítése. Gyakran előfordul még, hogy különböző csatornákon, kultúra címén, ízléstelen, otromba, kispolgári giccs jut el a községekbe. Az ilyesfajta műsorok kisöprése a művelődési házakból, művelődési otthonokból, s helyettük az igazi kultúra támogatása és terjesztése a kulturális tevékenység legfontosabb része, az ideológiai offenzíva egyik frontszakasza. Szakszervezetünk tagsága sokrétű. A feladatok felsorolása, glédába állítása oldalakat töltene meg. Úgy véljük, ettől eltekintünk, hiszen az állatorvosok, a kutatók, a muzeológusok, a könyvtárosok, a bírók, az ügyészek, a minisztériumi és főhatósági dolgozók a nyilvánosságra hozott népgazdasági terv, az annak alapján készült, vagy annak céljait támogató helyi tervek minden munkahelyen megszabják a feladatokat. Minden feladat megoldásának részesei szakszervezeti bizottságaink, a tagságunkat tömörítő alsóbb és felsőbb szervek. Segíteniük, támogatniuk kell a vezetést a célok megvalósításában, a feladatok megoldásában. A szakszervezeti munka egyik fokmérője a hivatali munka színvonala. Segítsék szakszervezeti bizottságaink a legjobb munkamódszerek kidolgozását, elterjesztését, legyenek az új feladatok megoldását segítő módszerek kidolgozásának motorjai. Segítsék a szocialista munkakollektívák megerősödését, a mozgalom kiszélesítését, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni jelszó minél teljesebb megvalósulását. Óvják a tagság érdekeit, gondoskodjanak az adott lehetőségekhez képest a munka- és életkörülmények megjavításáról, a zavartalan munkához szükséges feltételek megteremtéséről. Mindehhez kívánunk szakszervezetünk minden tagjának jó munkát, jó egészséget, sok sikert! 11 tanácsi dolgozók is részesei az őszi mezőgazdasági munkák sikerének Beszélgetés Szinger Pál elvtárssal, a Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságának vezetőjével és helyettesével, Bajcsy Ede elvtárssal Munkatársunk felkereste a Földművelésügyi Minisztériumban Izinger Pál és Bajcsy Ede elvtársakat, s beszélgetett velük az őszi mezőgazdasági munkák sikeréről. — Először hallhatnánk valamit az 1963-as év mezőgazdasági eredményeiről? — Igen, ez a helyes kiindulópont. Annak ellenére, hogy az 1962-es aszályos ősz és az elmúlt évi hosszú és hideg tél következtében a tervezetthez képest kisebb területről, viszonylag gyenge termést takarítottunk be kenyérgabonából, a növénytermesztés összeredményét tekintve, az elmúlt évet nem lehet summásan rossz évnek minősíteni, sőt a gabonaféléken kívül a legfontosabb növényeinkből általában jó termést takarítottunk be Egyes ipari növényekből kiemelkedő termésátlagokat értünk el, például cukorrépából az elmúlt évben takarítottuk be Magyarországon eddig elért legmagasabb átlagtermést, több mint 165 métermázsát holdanként. Jó a termés kukoricából, szálas takarmányokból, gyümölcsből, zöldségfélékből is. — Mivel magyarázhatók ezek a terméseredmények? — Kétségtelenül hozzájárult a jó termések eléréséhez az időjárás is, azonban csupán ezzel, vagy főleg ezzel magyarázni az eredményeket helytelen volna. A múlt év meggyőzően bizonyítja az átszervezés helyességét és igazolja a szocialista mezőgazdasági nagyvezetek fölényét is a kisparaszti gazdálkodással szemben. A helyes ösztönző bérezési módszerek alkalmazása következtében mind a cukorrépa, mind a kukorica, de általában a kapás kultúrák gyommentesek voltak. A termelőszövetkezetekben is általánosan elterjedt kukoricánál a fajtáknak megfelelő nagyobb növényszám alkalmazása és meghonosodott több más korszerű agrotechnikai eljárás. Hogyan kapcsolódik ezekhez az eredményekhez a tanácsi apparátus munkája? — Sokoldalúan. A korszerű módszerek elterjesztésében, az ösztönző anyagi módszerek alkalmazásában, vagy a hideglevegős szellőztetéshez szükséges épületek elkészültében mindenütt érezhető az irányító apparátus jó munkája. Azt mondhatjuk, hogy a tanácsi dolgozók munkája a területükön elért eredményekkel mérhető. — Nem lehetne ezt egy kicsit konkrétabban megfogalmazni? Például az őszi munkákkal kapcsolatban? *■, * — A megyékben és a járásokban már a tavasszal felkészültek a nyári betakarításra és az őszi munkákra. Tolna és Nógrád megyében, de sok helyütt másutt is a tanácsi szervek már az aratás előtt felülvizsgálták az üzemek őszi vetési tervét. Megvizsgálták, hogy mikor kerülnek le a terv szerint a földről az elővetemények, mikor lehet elvégezni a tarlóhántást és a vetőszántást, mikor kell betakarítani a kukoricát, hogy az ne zavarja a búzavetést. A jobban szervezett, tervszerűbb munka eredményeként a tavalyi ősszel szembetűnően jobb volt a tarlóhántás, mint a sokévi átlag, mert időben takarították be a szalmát így lényegében augusztus végére befejeződött a szalma betakarítása és a tarlóhántás. — Hogyan kapcsolódtak be ebbe a munkába a községi tanácsok? — Talán egy-két példát. Somogy és Hajdú megyében a termelőszövetkezetek térképeket készítettek, amelyeken bejelölték, hová, mikor, mit akarnak vetni. Ezeket a térképeket átadták a községi tanácsoknak. Az őszi munkák haladását e térképek alapján ellenőrizték. Ahol elmaradás mutatkozott, ott közbeléptek, sürgettek, segítettek. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ebben az időszakban a tanácsoknál alig lehetett bent találni valakit. Mindenki a helyszínen igyekezett segíteni. — Vagy egy másik példa. Amikor a kormány felhívással fordult a mezőgazdaság dolgozóihoz, hogy a tervezettnél öt százalékkal nagyobb területen vessenek kenyérgabonát, ez a különböző szintű tanácsoknál dolgozók egyöntetű helyeslésével találkozott. Az, hogy a felhívás nyomán nagyobb területen került a földbe a búza, mint ahogy eredetileg tervezték, azzal is magyarázható, hogy a tanácsi dolgozók nemcsak helyeselték a felhívást, hanem mindent el is követtek sikeréért. — Végül még egy példát. Az 1962-es kegyetlen ősz okozta elmaradást az idén bizony hajrával kellett pótolni. Sok volt a vasárnapi munka, különösképpen a traktorosoknál. De az, hogy az elmaradást sikerült pótolni, bizonyítja az irányító munka átgondoltságát és szervezettségét. A mezőgazdasági dolgozók áldozatkész munkáját kiegészítette, teljesebbé tette a tanács: dolgozók lelkes irányító, szervező munkája. — Az erkölcsi elismerésen túl volt ennek a munkának anyagi elismerése is? — Hogyne. A megyei tanácsoktól a tsz-ekig a búzavetésben derekasan helytállókat kormányzatunk premizálta. A prémium is — amely nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkára is ösztönzött — hozzájárult a sikerhez. — Mit várnak a Növénytermesztési Főigazgatóság vezetői az idei tavasszal a tanácsi dolgozóktól? — A legtömörebben ezt úgy fejezhetnénk ki, hogy a tavalyi őszhöz hasonló jó munkát. Az erőket három feladatra kell összpontosítani. A búzánál folytatni a tavaly ősszel megkezdett jó munkát. Fel kell készülni a fejtrágyázásra. Az irányító szerveknek kell gondoskodniuk arról, hogy február közepéig minden üzembe kikerüljön a fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya. Gondoskodni kell a vegyszeres gyomirtás megszervezéséről. Tavaly ugyanis nem használták fel a ritka gyomos táblák gyomtalanítására a rendelkezésre álló vegyszereket. A kukoricánál úgy kell megszervezni a vetést, hogy áprilisban zömében befejeződjék. Itt is fordulatot kell elérni az időbeni vetésnél. Az ősszel a mélyszántás megtörtént, a kukorica vetéssel nem szabad késlekedni. A lucernánál nagy gondott kell fordítani az aranka irtására. A tanácsok éljenek hatósági jogkörükkel, járjanak el azokkal szemben, akik nem tesznek eleget az aranka irtásának, fejeződött be a beszélgetés. Tízezer közalkalmazottat, több mint kétezer gyermeket üdültetett 1963-ban szakszervezetünk A múlt év november 29-én szakszervezetünk elnöksége megtárgyalta az üdültetés tavalyi tapasztalatait. Megállapította, hogy alapszervezeteink sokoldalúbban és alaposabban foglalkoztak az üdültetéssel, gondosabban megvizsgálták, hogy kit jutalmazzanak a beutalóval és sikereket értek el a téli üdültetés népszerűsítésében is. Taggyűléseken általában tájékoztatták a szakszervezeti bizottságok a tagságot arról, hogy hányan mennek el üdülni. Körültekintőbben kell azonban felhasználni a beutalójegyek odaítélését. Megyebizottságainknak alaposabban kell ellenőrizniük a beutaló jegyek felhasználását, nemcsak a SZOT által szervezett üdültetésnél, hanem a saját kezelésű hivatali üdülőkben is. A szakszervezeti bizottságoknak az üdülésben részt vevők kiválasztásánál arra kell törekedniük, hogy a rendelkezésre álló beutalókat a legigazságosabban osszák szét a tagság között. Mivel az igényekhez mérten kevés a beutaló, ezért helyes, ha a szakszervezeti bizottságok a bizalmi csoportok bevonásával döntenek arról, hogy kinek adják a beutalójegyet. Előnyben kell részesíteni azokat, akik még egyáltalán nem voltak üdülni vagy csak régebben kaptak beutalót. A gyógy-, a családos és a gyermeküdülésre jogosító beutalójegyek odaítélésénél nem szabad baráti vagy egyéb kapcsolatok érvényesülését megengedni. Arra is kell ügyelni — miután korlátozott mértékben áll csak rendelkezésre beutalójegy —, hogy a »jól helyezkedő« dolgozók ne jussanak hozzá minden esztendőben a beutalóhoz. A szakszervezeti bizottságok tájékoztassák a dolgozókat az egyes üdülési formákról, ismertessék velük az üdülés teljes költségét, hogy ezzel is példázzák a kedvezményes üdültetés nagy jelentőségét. Megemlítjük, hogy 1963-ban tízezer közalkalmazott dolgozót s több mint kétezer gyermeket üdültetett szakszervezetünk. Csaknem ugyanennyien pihentek a sajátkezelésű hivatali üdülőkben is. A szakszervezet elnöksége mindent elkövet, hogy ebben az évben növekedjék az üdülésben részt vevők száma. Nagy gondot kell arra fordítani, hogy lehetőleg minden évben más és más dolgozó kapjon beutalót. A feladat és a cél az, hogy minél több dolgozó vegyen részt az üdülésben. A munka megjavítására 1964 elején a megyebizottságok üdülési albizottságainak vezetői részére tanfolyamot szervezünk, amelyen megtárgyaljuk az üdüléssel kapcsolatos feladatokat, lehetőséget biztosítunk a tapasztalatcserére, hogy az új évben még jobb munkát végezhessünk az üdültetés megszervezésében. Vanek Ferencné Szerelik az Ural-2-t A Központi Statisztikai Hivatal új elektromos számológépet vásárolt a Szovjetunióból. Az Ural—2 típusú, belső programozású, univerzális számológép másodpercenként 12.500 összeadási és logikai művelet elvégzésére alkalmas. Az új gép tavasztól már üzemszerűen dolgozik. Képünk a gép szerelése közben készült