Közalkalmazott, 1965 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-15 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVIII. évfolyam 1. szám Ára 50 fillér 1965. január 15 Az állami munka színvonalának emelése fontos feltétele az 1965. évi tervfeladatok végrehajtásának Ülést tartott szakszervezetünk központi vezetősége 1965. január 8-án a Puskin utcai székház­ban ülést tartott szakszervezetünk központi vezetősége. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt Beckl Sándor elvtárs, a SZOT titkára is. Huber Lajos az elnöki megnyitóban két napirendi pont megvitatását javasolta a köz­ponti vezetőségnek. 1. A Közalkalmazottak Szakszervezete állami munkát fejlesztő tevé­­ kenységének rövid áttekintése, a továbbhala­dás iránya és feladatai. Előadó dr. Jókai Ló­­ránd főtitkár. 2. Tájékoztató az alapszerve­zeti vezetőségválasztások politikai és szerve­zeti előkészítéséről, továbbá a szakszervezet 1964. évi üdültetési munkájának értékelése. Előadó Kováts István titkár. A központi ve­zetőség a napirendi pontokra vonatkozó javas­latot elfogadta. Szakszervezetünk feladatai az állami munka fejlesztésében Szakszervezetünk központi vezetősége az elnökség által megfogalmazott szöveges be­számoló, valamint dr. Jókai Lóránd főtitkár szóbeli kiegé­szítője és a vitában felszólaló dr. Gál Tivadar (a Miniszter­­tanács titkárságának vezetője), Kurucz György (a KFKI igaz­gatóhelyettese), dr. Lakatos Imre (a Pest megyei tanács vb. elnökhelyettese), Marek József­­né (az Országos Tervhivatal szb-titkára), Miklós János (a BSZTK ügyvezetője), Parádi Gyula, a HM Területi Bi­zottság titkára), dr. Rohács Gyula (a Borsod megyei ta­­n­ács osztályvezetője), Sándor József (a Szeghalom járási ta­nács vb-elnöke), dr. Szép Iván (a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tv. egyetemi tanára), Szegvári Péterné dr. (Oroshá­za járási tanács vb-titkára), Szigeti György (MTA Műszaki és Fizikai Kutató Intézet igaz­gatója), dr. Toronyi József (a Fővárosi Tanács vb főrevizora észrevételei alapján a szak­­szervezet állami munkát segítő tevékenységének legfontosabb feladatait, módszereit az aláb­biak szerint határozta meg. Mivel a népgazdaság fejlő­désének fontos feltétele az ál­lamapparátus munkájának to­vábbi tökéletesítése, felelősség­teljesebb munkája, a párt- és kormányhatározatok követke­zetesebb végrehajtása , fon­tos követelmény, hogy szak­szervezetünk rendszeresen és tudományos igénnyel tanulmá­nyozza az államapparátus munkáját, kutassa hatéko­nyabbá tételének módszereit és eszközeit. Ugyanakkor szak­­szervezetünknek is el kell lát­nia azokat az állami feladato­kat (társadalombiztosítási, munkaügyi stb.), melyeket a jelenlegi jogszabályok hatáskö­rébe utalnak. A közalkalma­­z állami munka színvona­lának emelésében szakszerve­zetünk alapvető feladata, hogy a tagság észrevételeit, javasla­tait messzemenően figyelem­be vegye, ily módon segítse elő feladataik hiánytalan való­ra váltását. Olyan vezetési módszerek kialakítására van szükség, amely azt eredmé­nyezi, hogy minden szinten az össznépi és a helyi érdekeket figyelembe vevő, a vezetők nagyfokú kezdeményező­kész­ségén, egyéni felelősségén ala­puló, a dolgozók alkotó kezde­ményezéseit felhasználó dönté­sek szülessenek. A beszámoló és a hozzászó­lók hangsúlyozták, hogy szak­­szervezetünknek olyan tudo­mányos módszerek kidolgozá­sát kell kezdeményeznie, ame­lyek lehetővé teszik az egyes szervezetek munkájának figye­Rámutattak a hozzászólók arra is, hogy a feladatokat el­sősorban a meglevő szerve­zettek élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítása is szükségessé teszi, hogy a szak­­szervezet tisztségviselői az ed­diginél jobban ismerjék az ál­lami munka mechanizmusát, mert csak így tudnak eredmé­nyesen tevékenykedni az ál­lamapparátus munkájának fej­lesztése, anyagi és erkölcsi megbecsülésük fokozásáért,­lemmel kísérését, mérését, s a megfelelő következtetések le­vonását. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az ed­diginél szélesebb körben ve­gyen részt szakszervezetünk egy-egy állami szerv tevékeny­ségének tanulmányozásában, segítse feltárni a munkát aka­dályozó tényezőket, adjon jel­zéseket, kontroll-jelentéseket a munkát irányító és ellenőrző felsőbb szerveknek. Az elkö­vetkezendő időben például he­lyes lenne, ha az állategész­ségügyi szakbizottság feldol­gozná hogyan vettek részt a különböző irányítás alá tarto­zó állategészségügyi szervek a száj- és körömfájás leküzdésé­ben, s elemezné e munka vég­rehajtásának tanulságait, a ta­pasztalatokat pedig jelezné az illetékes kormányszerveknek. Heti keretek között, az adott szervezet jobb működtetésével lehet és kell megvalósítani. Fel kell lépni azokkal a nézetekkel szemben, amelyek kizárólag az államszervezet átalakításával, új szervezetek létrehozásával próbálják leküzdeni a nehéz­ségeket. Fontos és nélkülözhe­tetlen az ügymenet egyszerűsí­tése, a bürokratikus jelensé­gek felszámolása minden terü­leten. Nagy gondot okoz és nehe­zíti a munkát az egyes hivata­lok, intézmények, részlegek kö­rében tapasztalható szakmai, tárca-sovinizmus, amely sok­szor meddő vitákat eredmé­nyez, s olyan kompromisszu­mok megkötésére vezet, ami­ből a népgazdaságnak csak kára származik. Szakszervezetünknek min­den hozzá tartozó területen — különösen a tanácsi szervezet­ben — jelentős a szerepe a szo­cialista demokratizmus széles­körű kibontakoztatásában. Olyan szemlélet kialakulását kell elősegítenie szakszerveze­tünknek, amely az állami mun­kában elismeri a nép által vá­lasztott testületi szervek dön­tő szerepét. Ennek kifejezésre kell jutnia abban is, hogy a vezető szervek döntéseinek előkészítését mindenkor az ap­parátus lelkiismeretes, szaksze­rű munkája előzze meg. A tag­ság körében végzett ez irányú munkánk csak akkor lehet si­keres, ha bebizonyítjuk, hogy a lakosság tömegeinek, részvé­tele az állami munkában nem csökkenti az apparátus felelős­ségét A gazdasági szervező munka megjavítása, a lakosság szociá­lis, kulturális igényeinek jobb kielégítése, magas fokú politi­kai tájékozottságot, szakisme­retet, általános műveltséget kí­ván. E vonatkozásban az utób­bi években jelentős eredmé­nyeket értünk el. A további tennivalókat ezzel kapcsolat­ban az államapparátus mun­kájának fogyatékosságai hatá­rozzák meg, amely kifejezésre jut abban is, hogy az általuk irányított iparban, mezőgazda­ságban, kereskedelemben bizo­nyos hibák évről évre ismét­lődnek. Szakszervezetünknek haté- Irányadó a tagság javaslata Egyszerűsíteni kell az ügymenetet A Lenin körúton nyitotta meg a KÖZÉRT az új «­Delikates« boltját. Az ízlésesen berendezett üzletben minden délután dié­tás nővér ad díjmentesen tanácsot a fogyni, illetve hízni óhajtó vásárlóknak. (MTI Fotó:Fényes Tamás ferv.) A vita során kifejezésre ju­tott az a vélemény, hogy az eddiginél nagyobb gondot szükséges fordítani az állami szervekben, különösen a mi­nisztériumokban, a főhatósá­goknál, a tanácsoknál a gazda­sági szervezőmunka eredmé­nyességének elősegítésére. El­sősorban a tervezéssel, az ipar és a mezőgazdaság irányításá­val foglalkozó apparátus mun­káját kell hatékonyabbá ten­ni. Ehhez jobb együttműködés szükséges az egyes szaktárcák között és a tanácsok szakigaz­gatási osztályai között is. A jelenleginél következete­sebben kell kihasználni azokat a lehetőségeket, mellyel az egyes szakterületek hozzájá­rulhatnak egy másik szakterv­Szakszervezetünknek minden szinten támogatnia kell az anyagi érdekeltség és erkölcsi ösztönzés fokozottabb érvénye­sülését szolgáló rendszerek ki­dolgozását. A beszámoló e megállapítása alapján a felszó­lalók felhívták a figyelmet ar­ra, hogy az egyes hivatali és szakszervezeti vezetőtestületek lét munkájának fejlődéséhez. Így például a bíróságok és az ügyészi apparátus a jogpropa­gandával, a társadalmi bírósá­gok munkájának fejlesztésével, a könyvtárak, levéltárak, mú­zeumok dolgozói a kulturális igények magasabb színvonalú éljenek azokkal a jogokkal, melyeket e területeken a jog­szabályok részükre biztosíta­nak. Jobban össze kell hangol­ni a tanácsapparátus jutalma­zására a szaktárcáknál és a tanácsoknál rendelkezésre álló jutalmazási keretek felhaszná­lását. Meg kell szüntetni azt a (Folytatás a 2. oldalon) kielégítésével, a kutatóintéze­tek elsősorban az alapkutatá­sok és az ipari kutatások ösz­­szehangolásával. Segíteni kell a hatályban le­vő képesítési jogszabályok megvalósítását, ügyelve arra, hogy az idős, sok szakmai gya­korlattal rendelkező, jó mun­kát végző dolgozókat ne terhel­jék indokolatlanul súlyos ta­nulmányi kötelezettségek. Emellett jobban ki kell hasz­nálni az önképzés lehetőségeit. Célszerűnek látszik a vezető­­képzés különböző formáinak kialakítása, a tartalmi követel­mények kidolgozása is. kony nevelőmunkával, a szak­mai tudás gyarapításának biz­tosításával őrködnie kell azon, hogy a szocialista állam által kiadott jogszabályokat minden állami szerv betartsa és az ál­lampolgárokkal betartassa. Jobban összehangolni a munkát Helyesen használják fel az erkölcsi és anyagi ösztönzőket Tél, Galyatetőn A Mátrában már »Igazi« tél van. A kéthetenként érkező üdülőket vastag hótakaróval borított, zúzmarás táj fogadja. Ga­lyatetőn, a SZOT üdülőben egyszerre 300 vendég élvezheti a tél nyújtotta sport- és kirándulási lehetőségeket. Az irodában dolgozót is érheti baleset Miért fontos a baleseti oktatás a hivatalokban ? Államunk a munkásvéde­lem intézményes megszerve­zésével, a biztonságos munka­­körülmények megteremtésével és az állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók egészségét és testi épségét. A munkásvédelem igazán haté­kony azonban csak akkor le­het, ha a dolgozók ismerik az előírások megszegésének bal­eseti veszélyeit. Ezért fontos, hogy munkába lépés előtt a dolgozókat oktatásban része­sítsék. Egy nem helytálló kifogás Az irodai munkahelyen dol­gozók közül sokan szükségte­lennek tartják a munkásvéde­lemmel kapcsolatos tudniva­lók elsajátítását. Azzal érvel­nek, hogy az íróasztal mellett a testi épséget és az egészséget veszélyeztető eszközökkel, anyagokkal nem dolgoznak. Ez az érvelés nem helytálló. Sok esetben előfordult már, hogy irodai dolgozók súlyos, sőt halálos kimenetelű bale­setet szenvedtek, mert nem ismerték az irodai munkahe­lyeken előforduló baleseti ve­szélyeket. Közvetett baleseti forrás a nem megfelelő világítású, szellőztetésű és állapotú mun­kahely. A sötét, rendetlen, vagy rossz levegőjű munkahe­lyen a dolgozó hamar elfárad, figyelmetlenebb lesz és így könnyebben érheti baleset. Irodai munkahelyeink megvi­lágítása általában nem kielé­gítő. Ezen máról-holnapra nem lehet segíteni, mert a meglévő világítás korszerűsí­tése hosszabb időre való fela­dat. Van azonban egy olcsó és könnyen megvalósítható mód­szer a megvilágítási erősség emelésére: a fényforrásokat- a világító testeket és a falakat tisztán kell tartani. A sötét színű vagy a szennyes falak a fény 30 százalékát is elnyelhe­tik. A közlekedés céljaira szol­gáló helyiségek megvilágítá­sát sem szabad elhanyagolni. Sok balesetet okozott már az, hogy lépcsőt, küszöböt nem világítottak meg kellőképpen. Mivel az irodákban általában helyismerettel nem rendelke­ző ügyfelek is járnak, az ilyen helyeken lévő egy-két­ lépcső­foknál a megvilágításon kívül még felirattal is jelezni kell a lépcsőt. A veszélyes padló A gödrös, hézagos padlózat­nak elesés, zúzódás, rándulás, esetleg törés lehet a következ­ménye. A padlókat tisztán kell tartani, életveszélyes azonban a parkettát benzinnel tisztítani. A padlózaton lesel­kedő veszélyekhez tartoznak a kályhák alatt vagy előtt el­helyezett va­slemezek, ha azok rögzítése nem kifogástalan. A felálló vaslemez súlyos láb­sérülésnek lehet okozója. Forgófelvonóknál akkor kö­vetkezhet be baleset, ha a dolgozók az előírásokat nem tartják be, vagyis az előírt­nál több személy használja az egyes fülkéket. Nem a túl­terhelés okozza a balesetet, hanem az, hogy a megenge­dettnél több személy a ki-vagy beszállásnál egymást akadá­lyozza. Óvatosan bánjunk a villamos-­ berendezésekkel Mivel villamos berendezés gyakorlatilag minden irodai munkahelyen van, minden iro­­­dai dolgozót érhet áramütés. A veszélyes feszültség határa 42 volt. A szokásos 110, illetve a 220 V feszültségű áram tehát már veszélyes. Áramütés akkor érhet bennünket, ha tes­tünket áramkörbe iktatjuk, mert így az áram testünkön keresztül folyik. A villamoskészülékek álla­potát tehát időszakonként felül kell vizsgálni, s ha hibás, meg­javítani vagy kicserélni. Mivel azonban bármely készülék egyik pillanatról a másikra meghibásodhat, ha villamos­készüléket érintünk, egyidejű­leg ne nyúljunk semmiféle csőhálózathoz, nedves padlón ne álljunk, nedves, izzadt kéz­zel villamoskészülékek fémré­szeit ne érintsük, nedves ronggyal bekapcsolt állapotban villamoskészülékeket, izzólám­pákat ne tisztítsunk. Például a normális állapotú, fémtestű íróasztallámpában az áramot vivő huzalok jól el vannak szi­getelve a lámpa fémtestétől. Ha a szigetelés valamilyen ok­ból meghibásodik, a lámpatest­ben a földhöz képest a teljes hálózati feszültség áll fenn. A meghibásodás közvetlenül nem mindig észlelhető, mert a ké­szülék gyakran tovább üzemel. De hogy súlyos, esetleg halálos baleset bekövetkezzék, ahhoz nem kell más, mint megérin­teni a meghibásodott készülé­ket és egyidejűleg valamely földdel kapcsolatos berende­zést, például egy vízcsapot, a központi fűtés radiátorát stb. A fentieken kívül más okból kifolyólag is érheti az irodai dolgozót baleset. Ezért senki se tartja felesleges tehernek, ha kioktatják a beleseti ve­szélyekre, mert ennek csak hasznát láthatja. A szakszerve­zeti aktivisták pedig igyekez­zenek a minimálisra csökken­teni a balesetet előidéző oko­kat. Gimessy Zoltán

Next