Közalkalmazott, 1967 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-12 / 1. szám
Jogfejlődésünk új szakasza (Folytatás az 1. oldalról) Jási, pénzügyi, polgári jogi stb. jogterületeket hoz mozgásba. A Polgári Törvénykönyvnek például nemcsak az állami vállalatokról szóló fejezete, de a közös vállalatok kapcsán a polgári jogi társaságról, a beruházások tekintetében pedig a szocialista szervezeteik vállalkozási szerződéseiről szóló rendelkezései is gyökeres reformra szorulnak. A változások tovább gyűrűznek a tanácsok munkaterületére. A jogi reform egyik alapgondolata a hatósági és a gazdálkodási jogkörök éles megkülönböztetése, szétválasztása, s ezáltal mindkét tevékenység hatékonyságának fokozása. Ez különösen a tanácsoknál teszi szükségessé a részletekbe menő szabályozást. De ugyanígy el kell határolni a különböző szintű tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatait és külön kell szabályozni a helyi érdekeket képviselő tanácsok és az egész ágazat irányítását ellátó minisztériumok együttműködését is. A mezőgazdaságnak is azonos ütemben, kell bekapcsolódnia az új gazdasági mechanizmusba. A mezőgazdaság bonyolultabb viszonyai azonban a jogi fejlődéstől is többet követelnék meg, mint az új gazdálkodási formák kialakítását. Az új termelőszövetkezeti kódex és a hozzá szorosan kapcsolódó földjogi reform lényegében hármas feladatot kell hogy betöltsön. E jogszabályoknak ki kell küszöbölniük a régebbi gyakorlat hibáit, a korábbi végrehajtás fogyatékosságait (például meg kell oldaniuk a pártoló tagság, a tisztázatlan földhasználat sok törvényességi problémáját). Tovább kell fejleszteniük a mezőgazdasági jog intézményeit a földtulajdonjogtól a tagsági viszony új vonásain át a nagyüzemi szervezetig. Végül a tisztult és magasabb szintre emelt belső szövetkezeti mechanizmust szoros és egyenrangú kapcsolatba kell hozni az új gazdasági mechanizmus más ágazataival és egységeivel, ami szükségessé teszi a mezőgazdasági értékesítés és beszerzés új alapokra helyezését. Lényegében hasonló a helyzet a munkajog területén is, ahol nemcsak az új irányítási rendszer útjában álló kötöttségeket kell megszüntetni, hanem törekedni kell a túlbonyolódott, nehezen áttekinthető régi szabályozás korszerűsítésére is és ki kell alakítani a gazdasági vezetés és a dolgozók, elsősorban a szakszervezet újszerű együttműködését, az egyes egységeken belül az anyagi ösztönző erők minél közvetlenebb érvényesülését, a magasabb szinten jelentkező új igényekhez, az új gazdasági mechanizmus, a szocialista demokratizmus növekvő követelményeihez igazítsuk. Olyan folyamatról van szó, amelynek éppúgy jellemvonása az újszerűség mint a fokozatosság. Terjedelmes és alapvető kódexek egész rendszerét nem lehet egyik napról a másikra felcserélni. Ez elvileg sem lenne helyes, mert az új gazdasági mechanizmus bevezetése még koránt sem jelenti az új gazdálkodás teljes kibontakozását. Az átalakulás sokszor jogilag is szakaszokra bontott átmenetet, ideiglenes vagy gyakorlati kipróbálásra is alkalmat adó jogi megoldásokat tesz szükségessé. Az új vonások azonban az utóbbi jogszabályokban is olyan erősek és egyértelműek lesznek, hogy még az érintetlenül maradó jogszabályok alkalmazásánál is új szemléletre, az öszszefüggések hiánytalan érvényesítésére lesz szükség. Alaposan felkészülni az új feladatokra Ezért az előkészületben levő sokszínű jogi reform már most sem lehet egyedül a kodifikátorok gondja. A jogi változások fő iránya már világos. Kétségtelen az is, hogy az új szabályok gyakorlati bevezetése, alkalmazása minden poszton több önállóságot, a célok pontos ismeretét, nagyobb határozottságot, fokozott szakmai igényességet követel. Minderre jól fel kell készülni. A jogszabályelőkészítés fokozódó sodrában már nagyon jól érzékelhető, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig rendelkezésünkre álló idő milyen rövid. A gyakorlati jogalkalmazók, tanácsi, igazságügyi stb. dolgozók előtt az új év levegősebbnek tűnik. Lehet, hogy az egyes beosztásokban így is lesz. A vezetők, a gazdasági élethez közelebb álló ügyintézők, szakszervezeti szerveink számára azonban már most határozottan — szinte sürgetően — jelentkezik, az a feladat, hogy az év első felében" összpontosítsák erőiket az elvi, politikai felkészülésre, a jó végrehajtás döntő előfeltételeinek megteremtésére, az esetleges hátralékok feldolgozására, stb. 1967 második felében ugyanis az új jogszabályok megjelenése egymás után és olyan mértékben várható, hogy azok oktatása, elsajátítása, az átmeneti intézkedések megtétele, az új jogintézmények gyakorlatba vétele a jól felkészített és előre megszervezett erőket is teljes mértékben igénybe fogja venni. DP Szép György Egyöntetűséget a gyakorlatban De vajon ezek az anyagi ösztönzők s egyáltalán az új gazdasági tényezők kialakulhatnak-e és működhetnek-e zavartalanul megfelelő jogi formák és jogi biztosítékok nélkül? Az árszabályozási hatáskör, a nyereségelszámolás rendje, a hitelgazdálkodás szervezeti keretei stb. mind magasszintű szabályozást igényelnek. Találó hasonlat, hogy kereskedelmi módszerekről, a gazdasági hatóerők szabadabb játékáról nem beszélhetünk a „játékpálya” és a „játékszabályok” megjelölése nélkül. Hangsúlyozni kedd azt is, hogy az új irányítási mechanizmus új szankciórendszert is igényel, mely a túlzott kockázatvállalástól a haszonhajhászó viszszaélésig differenciált jogkövetkezményeket állít a közérdekkel ellenkező gazdálkodás útjába anélkül, hogy lefékezné a bátor kezdeményezőkészséget. A IX. kongresszus határozatai fejlődésünk feladatait és új vonásait elvben összehangoltan, a várható új összefüggésekkel is számolva mutatják be. Ennek az egyöntetűségnek kell érvényesülnie a gyakorlatban, így a jogi megoldások kialakítása és alkalmazása területén is. Megállapítható ezért, hogy széles elvi alapokról kiindulva jogfejlődésünknek új szakaszához érkeztünk. Ennek célja, hogy a már kiépült és az eddigi követelményeket általában jól kielégítő szocialista jogrendszerünket fokozatosan Szakszervezeti választásra készülünk Portré két régi szb. titkárról ! Gyarmati Rózsa a XI. kerületi tanács pénzügyi főelőadója, a szakszervezeti bizottság titkára. Régi tisztviselő s régóta szakszervezeti tisztségviselő. 1945-ben lett szakszervezeti tag és 1952 óta tölt be szakszervezeti vezetői munkakört. A szakszervezeti munkát szívvel-lélekkel csinálja. Vezetett már szemináriumot is, s lelkes munkájáért különböző »házi« jutalmazásokon kívül kétszer kapott kitüntetést: a Munka Érdemérmet és a »Szakszervezeti munkáért« bronzérmet január 24-én, amikor a VI. kerületi tanácsnál a szakszervezeti választást tartják, nem is tudja, hányadszor szerepel a neve a vezetőségi jelöltek listáján. Kora reggel ott van munkahelyén, ott van késő délután, ha valakinek a sorsáról van szó, ha beteglátogatást kell szervezni, ha »ügyet kell intézni«. Munkabeosztása szerint sokszor jár külső szolgálaton mint a pénzügyi osztály főelőadója. Ilyenkor útba ejti a beteg kollégákat, s ha kell, eljuttatja a segélyt személyesen. Ha a lakáskiutalást a szakszervezeti bizottság javaslatára megkapta valamelyik családos kolléga, eljuttatja az örömhírt s a kiutalót ő maga, örül, ha jót tehet valakivel... Igaz Imre az Országos Találmányi Hivatal újítási találmányok osztályán csoportvezető. Nem függetlenített szakszervezeti funkcionárius, mint a kisebb létszámú közhivataloké általában. A fiatal kolléganők »Imre bácsinak« említik, a hasonlóan fiatal kollégák csak Imrének. Mert a külső sokszor megtéveszt. Magam sem hittem róla, hogy már elmúlt ötven éves és katona fia van, meg huszonhat éves gyermeke is. A Találmányi Hivatalhoz néhány éve úgy »tért vissza« a KGM-ből, ahová pár évre elhelyezték. De ott is, itt is megmaradt a szakszervezeti funkcióban. Mielőtt először helyezték volna a Találmányi Hivatalhoz az újítási találmányok osztályára, már a minisztériumban is vb-elnök volt Tíz éve szb-titkár jelenlegi hivatalában és már a harmadik szakszervezeti választást készíti elő héttagú szb-gárdájával. Kollégái azt mondják: az utóbbi időben sok előadást szervezett meg, hogy ebben a gazdaságilag fontos hivatalban — s melyik szakhivatal nem fontos gazdasági szempontból? — megismerjék a munkatársak az új gazdasági mechanizmus irányelveit, hiszen az újításoknál különösképpen nagy gonddal kell majd szem előtt tartani az új irányítás elveit, a gazdaságosság érvényesítésének lehetőségeit. A szakszervezeti bizottság nagy segítséget nyújthat a hivatali munkához, a munka egyszerűsítéséhez. Igaz Imre legutóbb a szervezés »magasiskoláját« teremtette meg, amikor a szakszervezeti bizottság rendezésében kongresszusi tájékoztatót szervezett Az előadók a hivatal szakemberei voltak, és saját munkakörüket tartva szem előtt »bontották« elemeire a pártkongresszus határozatait A szakszervezeti bizottság 1967. évi költségvetését már az új irányelvek érvényesítésével tárgyalták meg és fogadták el. A sportkör kiadását például csökkentették, tekintettel arra, hogy a hivatal 116 főnyi dolgozó gárdájából kevesen sportolnak. Viszont a SZOT-hoz fordult a szakszervezeti bizottság a taggyűlés határozata nyomán, több családi üdültetési beutalót kérve. Élénk szakszervezeti életünk — mondták a kollégák — Igaz Imre érdeme. . . Most a legfontosabb: a szakszervezeti választások gondos előkészítése A szakszervezeti bizottság testületi munkájáról Tata Városi Tanács szakszervezeti bizottsága minden évben munkatervben rögzíti feladatait. A szakszervezeti bizottság a lehetőségekhez mérten törekszik, hogy a munkatervben meghatározott szempontokat betartsa. Munkatervünkben első helyen a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a hivatali munka zökkenőmentes biztosítását, a dolgozók kulturális igényeinek maximális kielégítését rögzítettük. A munka eredményességének biztosítására a különböző megbízatásokat a reszortfelelősök végzik, akik általában negyedévenként szakszervezeti bizottsági ülésen beszámolnak végzett munkájukról. A reszortfelelősök szoros kapcsolatot tartanak a bizalmiakkal, ezért a szakszervezeti bizottság minden hónapban a bizalmiak, illetve a szakszervezeti bizottsági tagok útján alaposan megismerni a dolgozók problémáit. A gazdasági-, a munkaügyi-, a nő-, a kultúr- és az üdültetési felelős beszámolójában teljes tevékenységét ismerteti, amit az stb. megvitat és szükség esetén a felelőst külön feladattal bízza meg. A munkaügyi felelős állandóan kapcsolatot tart a hivatalvezetéssel és a dolgozó problémáit közvetlenül a hivatalvezetéssel megtárgyalva tájékoztatja a szakszervezeti bizottságot. A kultúrfelelős színházlátogatást, bált szervez, állandóan tájékozódik a dolgozók kulturális igényéről és adott esetben tanáccsal, folyóiratok, könyvek beszerzésével segíti a dolgozók kulturális fejlődését. Az üdülési felelős összegyűjti az igényeket, megszerzi a beutalókat, segít az elosztásban, amely egyik legalapvetőbb feladata is. Ugyanis mindig meg kell vizsgálni azokat a szempontokat, amelyek alapján a mindig túlzott számmal jelentkező igénylők között a rendelkezésre álló beutalókat a szakszervezeti bizottság, a bizalmiak javaslatát is figyelembe véve ossza el. A nő felelős feladatának tekinti a dolgozó nők társadalmi megbecsülésének elmélyítését, munkájuk megkönnyítését és figyelemmel kíséri, hogy a női dolgozókat ne érje hátrány fizetésben, elbírálásban. Évente több ismeretterjesztő előadást szervez, például egészségügyi filmvetítést, kozmetikai, gyermeknevelési tanácsadást. A felsorolt reszortfelelősök munkáját a szakszervezeti bizottság fogja össze, irányítja, mint testületi szerv. Az szb önállóan is sok feladatot hajt végre, például javaslatokat készít a hivatalvezetésnek az osztályértekezletek témájához s megbeszéli a hivatalvezetéssel a dolgozók jutalmazását, biztosítja a dolgozók továbbtanulását, összekötő kapocs a dolgozók és a hivatalvezetés között közreműködik a társadalmi munka megszervezésében — mint például a víkendház-építésben, parképítésben, szabadtéri színpad környékének elrendezésében. Minden év decemberében a szakszervezeti bizottság értékeli az évi munkáját. Az szb legfontosabb feladata jelenleg, hogy a szakszervezeti választásokat előkészítse olyan formában, hogy a beválasztott szakszervezeti dolgozók hatékony munkát tudjanak kifejteni a dolgozók életszínvonalának emelésében, a munka javításában. Jó kezekben a szociális ügy Horváth Gizelláról, a Somogy megyei Tanács szakszervezeti bizottságának TT-elnökéről. Pusztai Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezete Megyei Bizottságának titkára a következőket mondja: — Kevés beszédű, szerény, nagyon lelkiismeretes szakszervezeti aktíva. Olyan ember, aki hasznos munkát végez, s eredményeiről nem szívesen beszél. Ezért szeretik munkatársai és becsülik felettesei ... Szívesen csinálom Életútja nem sokban különbözik a többi, a közigazgatásban vagy hasonló beosztásban dolgozó társáétól. Még a tanácsok megalakulása előtt került Tolna megyében az egyik körjegyzőségre gyakornoknak, majd egy tanfolyam elvégzése után Ozorára segédjegyzőnek. Volt azután Várongon, Dalmadon a tanácsok megalakulása után vb-titkár helyettes. 1951- ben került Somogyba, a megyei tanács kereskedelmi osztályára statisztikusnak. Később áthelyezték az egészségügyi osztályra, ahol szociálpolitikai megbízást kapott . — Nagyon szép, igaz, nagyon nehéz munka is. Gondozási, szociális otthonba helyezési, felnőttápolási, rendkívüli segélyügyek, meg még rengeteg más feladat vár rám majd mindennap ... De szívesen csinálom. Ugyanilyen örömmel vállalta 1952-ben azt is, hogy tagja lesz a tanács szakszervezeti bizottságának és azon belül szociális ügyekkel foglalkozik. E munka kapcsolódik az övéhez, s ha eredménnyel jár, akkor öröme megduplázódik. Elnöke a Társadalombiztosítási Tanácsnak, s tagja a megyei bizottság szociális bizottságának is. Megoldott lakásproblémák A megyei tanács régi, több évszázados, vastagfalú, eléggé egészségtelen épületben van. Hiába ragyog kint a nap, az épület komor és hideg. Sikerült kiverekedni, hogy a fűtést már jóval a rendelet engedélyezte idő előtt megkezdik és lejárta után sem hagyják abba. Nem volt megfelelő öltöző, váróhelyiség a gépkocsivezetőknek s a hivatalsegédeknek. Közbenjárásukra megoldódott ez a gond. Ugyancsak segítettek a konyha és az étkezés korszerűsítésében. Nagyon égető volt a tanács több dolgozójának lakáshelyzete. Először beszéltek a végrehajtó bizottság vezetőivel, azután készítettek egy felmérést és javaslatot is tettek, hogy milyen sürgősségi sorrendben oldják azokat meg. S hogy a tanács vezetői mennyire becsülik a szakszervezet munkáját, azt bizonyítja, hogy azóta legtöbb lakásgond már a múlté. Sándorfi Ferenc, Horváth Sándor és még több tanácsi dolgozó lakásügye így a szakszervezet javaslatára oldódott meg. Szociális ügyeket intézni rengeteg feladattal, áldozatvállalással jár. Ismerni kell az embereket, felfigyelni arra, hogy ha valaki nem törődik saját egészségével és javasolni neki, menjen el, pihenje ki magát, nehogy baj legyen, vagy segíteni akkor, ha látják, hogy egy család anyagi gondokkal küzd. Horváth Gizella ezt a munkáját is éppen olyan lelkiismerettel látja el, mint hivatali feladatát Mindenkire gondol Herczegh Mihálynak azt intézték el, hogy a füredi szívkórházba mehessen. A többgyermekes Szabó Jánosné egyik állandó kezelésre szoruló gyermekét három hónapra szanatóriumba küldték. Kiterjed a figyelmük a táppénzes, a betegállományban levő szakszervezeti tagok érdekének védelmére is. Vidéki útjait arra is felhasználja, hogy a községi tanácsok szakszervezeti munkáját segítse, s most pedig beszélgessen az emberekkel a szakszervezetek közeledő választásáról. Fontos és sokrétű feladat Csiffáry Dezsőné 1960-tól szakszervezeti bizalmi a Komárom megyei Tanács Ipari Osztályán. Amikor munkájáról érdeklődtünk ezeket mondotta: — Bizalmi tevékenységem nem merül ki a tagdíj beszedésében. Ennél sokkal fontosabb feladatokat látok el csoportomban, fő feladatom: az osztályvezetés, valamint a szakszervezeti bizottság és a dolgozók közötti kapcsolat biztosítása. Az osztályon a munkaértekezleteket előkészítem, az osztályvezetővel megbeszéljük az időpontot és a napirendi pontokat, majd ezt közlöm a dolgozókkal. Osztályértekezleteinken az aktivitás jó, dolgozóink széleskörű vitát folytatnak a napirendi pontokról. Munkaértekezleteink után az osztályvezetővel megbeszéljük, értékeljük az értekezlet tapasztalatait Nem kis feladatom annak biztosítása, hogy csoportom tagjai politikai továbbképzésen vegyenek részt. Eredményeink e területen sem lekicsinyelhetők, mert a csoporthoz tartozó valamennyi dolgozónk a Marxista Esti Egyetem, valamint a Megyei Tanács V. B. Pártszervezet által szervezett Gazdaságpolitikai Tanfolyam hallgatója. Az osztály dolgozói rendelkeznek az előírt szakmai képesítéssel. Ezt egy-két dolgozónk a közelmúltban szerezte meg. E dolgozóknak segítséget adtunk mind szakmailag, mind anyagilag. Az a dolgozó, aki rendelkezett a szükséges tananyaggal (tankönyv, irodalom) kölcsönözte azt a vizsgára készülő munkatársainknak, így sokszor néhány száz forint kiadástól mentesült dolgozótársunk. 1966-ban több dolgozónk sajátította el az Általános Államigazgatási Ismereteket. Ebben is segítséget nyújtottunk csoportos tanulás formájában, majd a vizsga előtti beszélgetésekkel. A legnagyobb eredmény: az osztály dolgozóinak szervezettsége száz százalékos. A tagdíjmorál jó. Valamennyi dolgozónk tagkönyve rendezett. A jutalmazásoknál, a kitüntetéseknél, valamint a rendkívüli előléptetéseknél az osztályvezetés javaslatomat kikéri. Szakszervezeti csoportértekezleteinken mindenkor aktuális politikai, gazdasági és egyéb témákat beszélünk meg. A párt IX. kongresszusának anyagát is megtárgyaltuk csoportértekezleten. A bizalmi feladata sokrétű és fontos feladat, mert mindenkor a dolgozók érdekeit képviseljük. Munkáját megbecsülik A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztályán Orosz Béla munkaügyi előadó 1957. óta a szakszervezeti bizalmi. Az osztály vezetője, Fodor Andor minden, a dolgozókat érintő kérdésben kikéri a véleményét, így például: előléptetéseknél, jutalmazásoknál, stb. Megbeszélik a hivatali munkaértekezletek tartását is és aktívan részt vesz a beszámoló elkészítésében. Az utóbbi években több esetben szervezett az osztály dolgozói részére közös kirándulásokat. Emlékezetes volt a gergelyugornyai kirándulás, amelyen »Ki mit tud« vetélkedőn mérték össze tudásukat a résztvevők. A jó helyezést elértek ajándékban részesültek. Gondosan ügyel arra, hogy üdülő beutalót az kapjon, aki arra a legérdemesebb. Az osztály dolgozói bizalommal fordulnak hozzá problémáikkal, legyen az munkahelyi, továbbtanulási, vagy esetleg családi A beteg dolgozók meglátogatásáról is gondoskodik. A segélyek szétosztásánál arra törekszik, hogy az arra rászorultak (hivatali vagy szakszervezeti segélyt) megkapják. Mint munkaügyi előadóhoz gyakran fordulnak a dolgozók nemcsak a saját, hanem a hozzátartozóik, ismerőseik munkaügyi problémáival és Orosz Béla minden esetben körültekintően, a jogszabályok alapos ismeretében ad tanácsot, választ. Ez is hozzájárul megbecsülésének növeléséhez. Kiterjed figyelme a munkavédelem kisebb-nagyobb problémáira is. Minden esetben gondoskodik arról, hogy a hivatali helyiségek tiszták legyenek és télen megfelelő legyen a szobahőmérséklet. Az iránta megnyilvánuló bizalmat tükrözi az is, hogy a múlt év december 20-án megtartott szakszervezeti csoportértekezleten a dolgozók jelölő bizottsági tagnak választották meg.