Közalkalmazott, 1968 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-12 / 1. szám

csak akkor adható ki, ha a dolgozó munka­­ideje a négy órát meghaladja, ilyen eset­ben a munkaidő végén is kiadható. Szabadság A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság jár. Ezenkívül a dolgozót pótszabadság is megilleti, amely többféle címen is adható. Ezek közül a dolgozó mindig a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogosult, tehát a többféle címen járó pótszabadságok — meghatározott eseteket kivéve — nem szá­míthatók össze. Ezek alapján — minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap; — a fiatalkorút 16 éves koráig tizenkét, azon túl hat munkanap, — a dolgozó anyának három gyermeke után két, minden további gyermeke után ugyan­csak két-két nap, de legfeljebb tizenkét mim- Bt&tXAp ~ a vak dolgozónak hat munkanap pótsza­badság jár. A fiatalkorúaknak járó pótszabadságot a munkaviszony alapján járó pótszabadság­gal együtt kell kiadni, amely azonban a ti­zenkét munkanapot nem haladhatja meg. A dolgozó anyák és a vakok pótszabad­sága az egyéb címen járó pótszabadságon felül jár. Ezenkívül a munkaköri beosztástól füg­gően különböző mértékű szabadság illeti meg a dolgozókat. Az ilyen címen járó pót­­szabadság 3—12 munkanap között a mun­kakör és a szerv jellegétől függően válto­zik. A rendes (alap- és pótszabadság) szabad­ságon felül a dolgozót a szerv vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben évente tizenkét munkanapig terjedő juta­lom-szabadságban részesítheti, ha arra tar­tósan kiemelkedő munkájával érdemessé vált. Egyes kitüntetések meghatározott mértékű jutalom-szabadsággal járnak együtt, így például kormánykitüntetéssel tizenkét munkanap, kiváló dolgozó kitün­tető jelvénnyel kilenc vagy hat munkanap. R­endk­­üli és fizetés nélküli szabadság A dolgozót, kérelmére, ha azt közérdek vagy jogos magánérdek indokolja, rend­kívüli illetőleg fizetés nélküli szabadság­ban lehet részesíteni. A hat napig terjedő rendkívüli és a há­rom hónapig terjedő fizetés nélküli szabad­ság, valamint a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harma­dik életéve betöltéséig, a gyermek beteg­sége tartamára pedig az otthoni ápolás ér­dekében a gyermek 10 éves koráig kért fi­zetés nélküli szabadságot a kinevezési és alkalmazási jogkör gyakorlója engedélyezi. Ezen felüli rendkívüli, illetőleg fizetés nél­küli szabadság engedélyezésére a végrehaj­tási utasítások szerint a miniszter, a me­gyei vb elnöke, vagy a felügyeleti szerv vezetője jogosult. A továbbtanuló dolgozók kedvezménye Az általános műveltséget adó oktatási intézményekben tanulók tanulmányi sza­badsága minden tanévben a következő: - az általános iskola és a gimnázium esti, valamint az általános iskola levelező tagoza­tán három munkanap, - a gimnázium levelező tagozatán hat munka­nap Szakképzettséget biztosító oktatási intéz­ményekben tanulók tanulmányi szabadsá­gának mértéke tanévenként ál ESTI TAGOZATON:­­ szak­ középiskolában és középfokú techni­kumban 6 munkanap. “ felsőfokú oktatási intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés ese-IS munkanap. — felsőfokú oktatási Intézményben, négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés ese­tén SI munkanap! b) LEVELEZŐ TAGOZATON: szak­ középiskolában és középfokú techni­kumban IS munkanap, — felsőfokú oktatási Intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés ese­tén 21 munkanap, a felsőfokú oktatási intézményben, négyéves és ezt meghaladó tanidejű képzés ese­tén 27 munkan­ap. A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes (alap- és pót) szabad­ságon felül jár. NA tanulmányi szabadság tartamára a dolgozót átlagkereset csak akkor illeti meg, ha — a munkakörére jogszabály által előírt szak­­képzettséget szerzi meg, vagy — nappali tagozatos képzés befejezéseként jubileumi jutalom jár a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkaviszonyban töltött dolgo­zó részére, melynek összege a dolgozó egy havi alapbére. A korábbi szabályokkal szemben a jubi­leumi jutalomra való jogosultság kötött­ségei megszűntek és csak a munkaviszony­ban töltött időket kell alapul venni. Tehát minden munkaviszonyban töltött időt egy­be kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától és a köztük levő idő­kiesések tartamától függetlenül. Az így kapott 25, 40 és 50 év után illeti meg a dol­gozót a jubileumi jutalom. Az új szabályozás azonban 1970-ig átme­neti korlátozást ír elő a kifizetés tekinteté­ben. Továbbra is érvényben marad az a szabály, hogy az új, kedvezőbb szolgálati időszámítás következtében a jubileumi ju­talomra igényt adó idő esetén azonos szol­gálati idő mellett nem egy időben illeti meg ez a juttatás a dolgozókat, hanem 1968. és 1970. évek között, attól függően, hogy a korábbi szabályok szerint hány év előttt levelező tagozatos képzésben vesz részt, vagy­­- a szervvel tanulmányi szerződést kötött. Amennyiben ezek a feltételek nem áll­nak fenn, a dolgozót esti tanulás esetén három munkanap (gimnázium esti tago­zatának megfelelő kedvezmény), levelező tagozat esetén hat munkanap (gimnázium levelező tagozatának megfelelő kedvez­mény) tanulmányi szabadság illeti meg. Az ezt meghaladó időre a tanulmányi szabad­ság nem fizetett szabadidőként jár. Ez a korlátozás azonban csak az 1968—69. tanévtől kezdődik. Az 1967—68. tanévben már tovább tanuló dolgozót az adott is­kolatípus befejezéséig az addigi kedvez­mények akkor is megilletik, ha az ismerte­tett feltételekkel nem rendelkezik, folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek. Ezek szerint az a dolgozó, akinek a ko­rábbi (1965. január 1. előtti) szabályok szerint a folyamatos munkaviszonya 1965. január hó 1. napján­­ legalább 10 év volt (és ehhez számítottat annyi munkaviszonyban töltött időt, amennyi a jubileumi jutalomra jogosultá tette) leg­korábban 1968. évben, - legalább 10 év, legkorábban 1969. évben, - 10 évnél kevesebb, legkorábban 1970. évben jogosult a jubileumi jutalomra. E korlátozástól a 10/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 8. §-a alapján a dolgozó javára a szerv eltekinthet, vagyis a szerv egyéb anyagi forrásaiból (pl. jutalmazási keret, stb.) az igény megnyílásának éve előtt is kifizetheti a dolgozó részére a jubi­leumi jutalmat. Természetszerűleg a köz­­szolgálati szervek e lehetőséggel igen ritka esetben tudnak csak élni, hiszen az esedé­kesség évében ennek kifizetése kötelező, míg a méltányossági alapon történő kifize­tés esetén a jubileumi jutalom összegét a költségvetésben külön nem biztosítják. VI. A jubileumi jutalom 4 A „Közalkalmazott" melléklete az M. T. végrehajtásáról a közszolgálatban VII. A fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget elkövető dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése és megvonása (pl. jutalomból és a hivatali üdültetésből a tárgyévben, vagy az azt követő évben való kizárás, soronkívüli előléptetés visszavonása, személyi fizetés meg­vonása); d) a személyi alapbér csökkentése (a folyama­tos előlépésen alapuló bérrendszer esetén ez nem lehet alacsonyabb a dolgozó munkaköré­re és korcsoportjára vonatkozó bértétel leg­alacsonyabb fokozatánál). e) áthelyezés, f) elbocsátás. A megrovás és szigorú megrovás bünte­tésen kívül a többi büntetés végrehajtását legfeljebb 1 évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelőhatás várható. A dolgozó elbocsátás esetén 3 évig, át­helyezés esetén 2 évig, egyéb fegyelmi bün­tetés esetén, ha annak összkihatása az 1000 forintot meghaladja egy évig fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ezek minősül­nek ugyanis súlyos fegyelmi büntetések­nek. Vili. Az anyagi felelősség Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondtalan károkozás esetén a kártérítés mértéke általában a dolgozó havi átlag­keresetének 15%-a. Ettől magasabb mér­tékű kártérítés szabható ki a következő esetekben: a) 50 % a kártérítés mértéke, ha­­ a kár­foglalkozási szabályok, valamint a gyártásra, árukezelésre, vagy minőségi át­vételre vonatkozó előírások súlyos megsérté­sének következménye,­­ 30 napon belüli harmadik vagy további gondatlan károkozás történt; b) másfél havi átlagkeresetével telel a végre­hajtási utasításokban meghatározott felelős beosztású dolgozó; c) 3 havi átlagkeresetével felel a dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért. * Az összeállításban a hatályos munka­ügyi jogszabályok lényegesebb részeit érin­tettük csak. Ezzel is hozzá kívánunk járul­ni ahhoz, hogy a szakszervezeti tisztségvi­selők és a tagság mielőbb megismerje a munkaviszonnyal összefüggő alapvető kér­déseket. Ki-ki után fut ?

Next