Közalkalmazott, 1968 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-12 / 1. szám
csak akkor adható ki, ha a dolgozó munkaideje a négy órát meghaladja, ilyen esetben a munkaidő végén is kiadható. Szabadság A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság jár. Ezenkívül a dolgozót pótszabadság is megilleti, amely többféle címen is adható. Ezek közül a dolgozó mindig a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogosult, tehát a többféle címen járó pótszabadságok — meghatározott eseteket kivéve — nem számíthatók össze. Ezek alapján — minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap; — a fiatalkorút 16 éves koráig tizenkét, azon túl hat munkanap, — a dolgozó anyának három gyermeke után két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két nap, de legfeljebb tizenkét mim- Bt&tXAp ~ a vak dolgozónak hat munkanap pótszabadság jár. A fiatalkorúaknak járó pótszabadságot a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt kell kiadni, amely azonban a tizenkét munkanapot nem haladhatja meg. A dolgozó anyák és a vakok pótszabadsága az egyéb címen járó pótszabadságon felül jár. Ezenkívül a munkaköri beosztástól függően különböző mértékű szabadság illeti meg a dolgozókat. Az ilyen címen járó pótszabadság 3—12 munkanap között a munkakör és a szerv jellegétől függően változik. A rendes (alap- és pótszabadság) szabadságon felül a dolgozót a szerv vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben évente tizenkét munkanapig terjedő jutalom-szabadságban részesítheti, ha arra tartósan kiemelkedő munkájával érdemessé vált. Egyes kitüntetések meghatározott mértékű jutalom-szabadsággal járnak együtt, így például kormánykitüntetéssel tizenkét munkanap, kiváló dolgozó kitüntető jelvénnyel kilenc vagy hat munkanap. Rendküli és fizetés nélküli szabadság A dolgozót, kérelmére, ha azt közérdek vagy jogos magánérdek indokolja, rendkívüli illetőleg fizetés nélküli szabadságban lehet részesíteni. A hat napig terjedő rendkívüli és a három hónapig terjedő fizetés nélküli szabadság, valamint a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig kért fizetés nélküli szabadságot a kinevezési és alkalmazási jogkör gyakorlója engedélyezi. Ezen felüli rendkívüli, illetőleg fizetés nélküli szabadság engedélyezésére a végrehajtási utasítások szerint a miniszter, a megyei vb elnöke, vagy a felügyeleti szerv vezetője jogosult. A továbbtanuló dolgozók kedvezménye Az általános műveltséget adó oktatási intézményekben tanulók tanulmányi szabadsága minden tanévben a következő: - az általános iskola és a gimnázium esti, valamint az általános iskola levelező tagozatán három munkanap, - a gimnázium levelező tagozatán hat munkanap Szakképzettséget biztosító oktatási intézményekben tanulók tanulmányi szabadságának mértéke tanévenként ál ESTI TAGOZATON: szak középiskolában és középfokú technikumban 6 munkanap. “ felsőfokú oktatási intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés ese-IS munkanap. — felsőfokú oktatási Intézményben, négyéves és azt meghaladó tanidejű képzés esetén SI munkanap! b) LEVELEZŐ TAGOZATON: szak középiskolában és középfokú technikumban IS munkanap, — felsőfokú oktatási Intézményben, három évet meg nem haladó tanidejű képzés esetén 21 munkanap, a felsőfokú oktatási intézményben, négyéves és ezt meghaladó tanidejű képzés esetén 27 munkanap. A tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes (alap- és pót) szabadságon felül jár. NA tanulmányi szabadság tartamára a dolgozót átlagkereset csak akkor illeti meg, ha — a munkakörére jogszabály által előírt szakképzettséget szerzi meg, vagy — nappali tagozatos képzés befejezéseként jubileumi jutalom jár a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkaviszonyban töltött dolgozó részére, melynek összege a dolgozó egy havi alapbére. A korábbi szabályokkal szemben a jubileumi jutalomra való jogosultság kötöttségei megszűntek és csak a munkaviszonyban töltött időket kell alapul venni. Tehát minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától és a köztük levő időkiesések tartamától függetlenül. Az így kapott 25, 40 és 50 év után illeti meg a dolgozót a jubileumi jutalom. Az új szabályozás azonban 1970-ig átmeneti korlátozást ír elő a kifizetés tekintetében. Továbbra is érvényben marad az a szabály, hogy az új, kedvezőbb szolgálati időszámítás következtében a jubileumi jutalomra igényt adó idő esetén azonos szolgálati idő mellett nem egy időben illeti meg ez a juttatás a dolgozókat, hanem 1968. és 1970. évek között, attól függően, hogy a korábbi szabályok szerint hány év előttt levelező tagozatos képzésben vesz részt, vagy- a szervvel tanulmányi szerződést kötött. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak fenn, a dolgozót esti tanulás esetén három munkanap (gimnázium esti tagozatának megfelelő kedvezmény), levelező tagozat esetén hat munkanap (gimnázium levelező tagozatának megfelelő kedvezmény) tanulmányi szabadság illeti meg. Az ezt meghaladó időre a tanulmányi szabadság nem fizetett szabadidőként jár. Ez a korlátozás azonban csak az 1968—69. tanévtől kezdődik. Az 1967—68. tanévben már tovább tanuló dolgozót az adott iskolatípus befejezéséig az addigi kedvezmények akkor is megilletik, ha az ismertetett feltételekkel nem rendelkezik, folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek. Ezek szerint az a dolgozó, akinek a korábbi (1965. január 1. előtti) szabályok szerint a folyamatos munkaviszonya 1965. január hó 1. napján legalább 10 év volt (és ehhez számítottat annyi munkaviszonyban töltött időt, amennyi a jubileumi jutalomra jogosultá tette) legkorábban 1968. évben, - legalább 10 év, legkorábban 1969. évben, - 10 évnél kevesebb, legkorábban 1970. évben jogosult a jubileumi jutalomra. E korlátozástól a 10/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 8. §-a alapján a dolgozó javára a szerv eltekinthet, vagyis a szerv egyéb anyagi forrásaiból (pl. jutalmazási keret, stb.) az igény megnyílásának éve előtt is kifizetheti a dolgozó részére a jubileumi jutalmat. Természetszerűleg a közszolgálati szervek e lehetőséggel igen ritka esetben tudnak csak élni, hiszen az esedékesség évében ennek kifizetése kötelező, míg a méltányossági alapon történő kifizetés esetén a jubileumi jutalom összegét a költségvetésben külön nem biztosítják. VI. A jubileumi jutalom 4 A „Közalkalmazott" melléklete az M. T. végrehajtásáról a közszolgálatban VII. A fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget elkövető dolgozóval szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése és megvonása (pl. jutalomból és a hivatali üdültetésből a tárgyévben, vagy az azt követő évben való kizárás, soronkívüli előléptetés visszavonása, személyi fizetés megvonása); d) a személyi alapbér csökkentése (a folyamatos előlépésen alapuló bérrendszer esetén ez nem lehet alacsonyabb a dolgozó munkakörére és korcsoportjára vonatkozó bértétel legalacsonyabb fokozatánál). e) áthelyezés, f) elbocsátás. A megrovás és szigorú megrovás büntetésen kívül a többi büntetés végrehajtását legfeljebb 1 évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelőhatás várható. A dolgozó elbocsátás esetén 3 évig, áthelyezés esetén 2 évig, egyéb fegyelmi büntetés esetén, ha annak összkihatása az 1000 forintot meghaladja egy évig fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Ezek minősülnek ugyanis súlyos fegyelmi büntetéseknek. Vili. Az anyagi felelősség Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Gondtalan károkozás esetén a kártérítés mértéke általában a dolgozó havi átlagkeresetének 15%-a. Ettől magasabb mértékű kártérítés szabható ki a következő esetekben: a) 50 % a kártérítés mértéke, ha a kárfoglalkozási szabályok, valamint a gyártásra, árukezelésre, vagy minőségi átvételre vonatkozó előírások súlyos megsértésének következménye, 30 napon belüli harmadik vagy további gondatlan károkozás történt; b) másfél havi átlagkeresetével telel a végrehajtási utasításokban meghatározott felelős beosztású dolgozó; c) 3 havi átlagkeresetével felel a dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért. * Az összeállításban a hatályos munkaügyi jogszabályok lényegesebb részeit érintettük csak. Ezzel is hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a szakszervezeti tisztségviselők és a tagság mielőbb megismerje a munkaviszonnyal összefüggő alapvető kérdéseket. Ki-ki után fut ?