Közalkalmazott, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-08 / 1. szám
XXIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1970. JANUÁR 8. ÁRA: 1 FORINT . közalkalmazott A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉ /e A A tanácsi ügyintézés egyszerűsítésének hatása: a lakosság mind több ügyét intézheti lakóhelyén — csökkent a belső adminisztráció — növekedett az alsóbb szervek önállósága Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1989. március 5—6-án tartott együttes ülése határozatokat hozott olyan vizsgálatok folytatására, amelyek az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésére irányulnak. E munkákról a szaklapokban mind gyakrabban jelennek meg publikációk. Szerkesztőségünk megkérte dr. Kovács Tibor elvtársat, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetőjét, szakszervezetünk központi vezetőségének tagját, tájékoztassa lapunk olvasóit arról, hogy a vizsgálatok során a tanácsi ügyintézés kérdéseivel milyen szempontból foglalkoznak? 25 év alatt 18541 jogszabály — Bár a vizsgálatok között önálló témaként nem szerepel, mégis nagy fontosságot tulajdoníthatunk a tanácsi ügyintézésnek, a tanácsoknak és szerveiknek az ügyfelekhez, a dolgozó emberekhez való viszonyának, amely egyik fontos tényezője a helyi szervek tömegkapcsolata alakulásának. Az ügyintézés sokrétű tevékenység, amely — leegyszerűsítve — a párt politikáját megtestesítő jogszabályok végrehajtásában jelentkezik. Lám, ha ügyintézésről szólunk a tanácsoknál, azonnal a jogszabályi problematikába ütközünk. Sokszor hallani: nagyon sok a jogszabály. Vannak viszont ellenkező nézetek is: általában annyi jogszabály jelenik meg, mint amennyi szükséges. Ezzel a témával foglalkozott az Állam és Igazgatás 1969. szeptemberi számában magvas tanulmányában dr. Kampis György. Ebben kimutatja, hogy 1945—1969 között, a miniszteri utasításokat nem számítva, a kiadott jogszabályok száma 18 541. Ennél az élő jog jóval kisebb mennyiségű, a cikk szerint mintegy 3100—3200 jogszabályra becsülendő. Ehhez hozzájön még a nagyszámú miniszteri utasítás, egyben a jogszabálydömping fő veszélygóca. Kampis György egyébként tanulmányában azt állapította meg, hogy a felszabadulás óta kibocsátott jogszabályok száma — tehát az utasítások nélkül — általában megfelel az adott időpontban fennálló társadalmi-gazdasági viszonyok rendjének. A problémát inkább abban látja, hogy a jogszabályokban sok a felesleges rendelkezés, és hogy a szükséges rendelkezéseknek az egyes jogforrási szintek közötti elosztása nem megfelelő. (Folytatás a második oldalon) A gazdagodó Zalaegerszeg i Ötemeletes, 238 ágyas kórházat adtak át Zalaegerszegen. Zala megye székhelyének új egészségügyi intézménye 79 millió forintba került. Felső képünk a kórházat mutatja be kívülről, az alsó pedig a korszerű berendezések közül az életfunkciókat ellenőrző műszereket. LAPUNK TARTALMÁBÓL: EGYSZERŰSÍTIK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI MUNKÁT • A TÖRVÉNYESSÉG ÉS A DEMOKRÁCIA NÉHÁNY VONÁSA A SZOCIALISTA ÉS KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN • JUBILEUMRA KÉSZÜLÜNK • BEMUTATJUK OLVASÓINKNAK CSONGRÁD MEGYÉT EREDMÉNYEK ÉS GONDOK SZOLNOK MEGYÉBEN KALANDOK TÉRBEN ÉS IDŐBEN 1970. A BIZTOSÍTÁS KÖZÜGY 40 800 számláló körzet — Februárban gyorsjelentés a lakosság számáról Tudósítás a népszámlálás előkészületeiről és végrehajtásáról — A népszámlálás nagy próbatétel a KSH-nak, a tanácsoknak. Mindenkinek, aki foglalkozik vele. Erről beszélgetünk a KSH néhány munkatársával. — Az előkészületi munkálatok 1967-ben kezdődtek meg, s ezek egyik legfontosabb mozzanata, az 1988. január 1-i mikrocenzus, próba-népszámlálás volt, amelynek során 200 ezer lakos adatait gyűjtötték össze — mondották. — A próba-népszámlálás legfontosabb célja az volt, hogy a szakemberek kipróbáljanak néhány olyan új kérdéscsoportot, módszert, amelyet az 1970-es népszámlálás idején alkalmazni akarnak. Az összeírás megfelelt az adatfeldolgozás előkészítésére, a végleges módszerek kialakítására. 1968 májusában a tanácsokkal együttműködve, megkezdődött az utcanevek és házszámok rendezése, a térképek módosítása és elkészítése. Ez a több mint egy évi munka biztosította, hogy az összeírásból egyetlen személy, lakás, épület ki ne maradjon. Az 1960-as népszámlálás óta sok változás történt. Tanácsokat, községeket vontak össze, illetve községek és városok alakultak, sőt teljesen új települések épültek. A községek, a városok részletes utca-, házszám- és lakásjegyzékek birtokában alapos helyszíni tanulmányok, felmérések figyelembevételével készültek a népszámláláshoz szükséges bel- és külterületi térképek. A városok és a városias községek, így a legtöbb nagyközség, összesen mintegy 800 település részére a Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésre az új térképeket. A népszámlálás legkisebb, de rendkívül fontos egysége a számlálókörzet. Az építészek, a városfejlesztés irányítóinak kérésére, minden városban s csaknem 80 városiasodó községben váltásfejlesztési körzeteket, népszámlálási alkörzeteket — ezekhez általában 10, illetve 20 számlálókörzet tartozik — a beépítettség jellegzetességei alapján alakították ki. Az országban összesen 40 800 számlálókörzetet alakítottak ki. A belterületeken egy-egy számlálóbiztosra általában 290, a külterületeken 120 lakos adatainak öszszeírása jutott. A nagyarányú munkában, adatgyűjtésben a tanácsok és a KSH apparátusából 60 ezer ember vesz részt. A számlálóbiztosok és felülvizsgálók többsége a népszámlálások során kialakult gyakorlatnak megfelelően pedagógus. December 8. és 19. között valamennyien oktatásban részesültek. December utolsó napjaiban pedig ki-ki végigjárta számlálókörzetét, ellenőrizte, hibátlan-e a címjegyzék. Az összeírást a közelmúltban végezték el, de az adatoknak az 1969. december 31. és 1970. január 1. közötti, éjféli állapotot kell tükrözniük. Azt, hogy az úgynevezett eszmei időpontban, tehát 1970 nulla órakor hányan éltek Magyarországon. Néhány szót az adatok feldolgozásáról: a népszámlálás „menetrend” szerint halad. Az összeírást túlnyomórészt január 12-ig befejezik. A számlálóbiztosok január 14-én adják át az utolsó kérdőíveket a felülvizsgálóknak. A megyei igazgatóságok rendszerezik a kérdőíveket, előkészítve a feldolgozásra. A munkát decentralizálták. Az adatokat a megyei igazgatóságok fogadják. A tanácsoktól maximális támogatást kapnak. Már az előkészületekből is derekasan kivették részüket. Jellemző, hogy az időjárás viszontagságai, a szinte példátlan hóviharok ellenére ütemesen halad minden. Érdekes, hogy az 1960-as népszámlálási adatok értékelésében kétezren vettek részt. Most a Központi Statisztikai Hivatal új gépei, elektronikus számítóberendezései révén 600 szakember közreműködésével, minden eddiginél részletesebb és sokoldalúbb elemzés vált lehetővé. A kérdőívek kódolása után kezdődhet meg az adatok feldolgozása. Februárban már gyorsjelentést tesz közzé a Központi Statisztikai Hivatal, amely tartalmazza az ország lakóinak számát, nemek és megyék szerinti bontásban. Júniusban pedig nyilvánosságra hozzák a lakosság számára vonatkozó előzetes adatokat, községi, illetve városi megoszlásban. Az év végéig egyszázalékos mintavétel alapján elkészül a népszámlálás első, részletesebb tanulmánya. 1971 és 1972 között jelennek meg a megyei kötetek, ezekkel párhuzamosan az országos jellegű kiadványok. A megyei kötetek érdekessége, hogy most már nemcsak községi bontásban állnak majd rendelkezésre az adatok, hanem számlálókörzetek és városrendezési körzetek szerint is, így ezeket kitűnően hasznosíthatják majd munkájukban a tervezők, a kutatók, a helyi tanácsok vezetői. Külön kötet jelenik majd meg a lakásviszonyokról, a családokról és háztartásokról. A 80 évesekről, illetve még idősebbekről külön adatfelvételt végeznek, hogy a feldolgozás során vizsgálhassák az öregkorúak élettörténetét, helyzetét. E vizsgálat eredményét is külön kötetben jelenteti meg a Központi Statisztikai Hivatal. — Addig azonban még igen sokat kell dolgoznunk — hangsúlyozták befejezésül a KSH munkatársai. (L. M.) BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A LAP MINDEN OLVASÓJÁNAK A SZAKSZERVEZET ELNÖKSÉGE ÉS A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG