Közalkalmazott, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-08 / 1. szám
BEMUTATJUK OLVASÓINKNAK CSONGRÁD MEGYÉT AZ IPAROSODÁS ÜTEMÉT JELZI Évente 2,5 milliárd forint beruházásokra Az ország közvéleménye Csengrád megyét, az Alföld jellegzetesen szép vidékét, még ma is alapvetően agrár jellegű területnek tekinti. Valóban számottevő a megye állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek termelése. Tavaly például több mint 270 ezer tonna kenyér- és takarmánygabonát adott a megye az országnak. Évek óta azonban jelentősen fejlődött a megye ipara is. Egy évtizeddel ezelőtt még a megye iparában csak :14—35 ezer embert foglalkoztattak, a múlt év végén viszont már 53 ezret. Az utóbbi tíz évben Hódmezővásárhelyen megkétszereződött, Szentesen megnégyszereződött a munkáslátszám. Egy évtizeddel ezelőtt az iparban foglalkoztatottak 42— 45 százaléka volt nő, jelenleg 53 százaléka. 1969-ben négy, úgynevezett egyedi nagy beruházás megvalósításán dolgoztak Csongrád megyében. Ezek az Alföld Porcelán Edénygyár, a kőolajipari beruházások, a Szegedi Házgyár, valamint a Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének építkezése. Igen számottevő beruházás ezen kívül az Országos Gumiipari Vállalat Emergo Gyárának, a tejüzemnek, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyárának és más üzemeknek a fejlesztési programja. A földgázipari beruházásokra 1969-ben csaknem 550 millió forintot költöttek. Az összes beruházások összegét az eredeti 3,2 milliárd forintról több mint 6 milliárdra emelték. Az algyői földgáz és olajmezőben 21 rétegben találtak szénhidrogént, s ma már a mező kincse átjut az ország távolabbi vidékeire, nyersolaj vagy földgáz formájában. A megye városai közül Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővásárhely után Makó is földgázt kap. XXXVCttiXXXXLMX Csongrád megyében évenként 1500 lakást építenek, 1988-ban már több mint 1700-at. A megye vezetői arra számítanak, hogy a lakásépítés ütemét is jelentősen növelhetik, ha a megye székhelyén felépül a házgyár, amelynek kivitelezése jó ütemben halad és a beruházás megvalósításában már 1969-ben csaknem 3 millió forintos túlteljesítést értek el. Ezzel előbbre hozták a befejezési határidőt. Előreláthatóan 1971 első negyedévében megkezdi a próbaüzemelést a házgyár. Az 1970. évi beruházási programban mintegy 3 milliárd forintnyi értékű munka és gépi felszerelés szerepel. Ebből számottevően részesedik a gázprogram és a szegedi házgyár építése. Ebben az összegben nem szerepel a lakásépítésre fordított összeg. Folytatják az MTA Biológiai Kutató Intézet építését, befejezik a szegedi tejfeldolgozó üzem beruházását, korszerűsítik a megye két sütőipari vállalatának több üzemét. Több kilométer mezőgazdasági bekötő utat építenek. Fejlesztik a gépkocsiforgalmi és karbantartó telepet, a közraktárhálózatot, több középiskolai tantermet építenek és bővítik az ipari tanuló és mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák egy részét Szentesen, Hódmezővásárhelyen. A vállalati beruházások keretében befejeződik a Kontakta Alkatrészgyár szentesi üzeme, a szegedi téglagyár rekonstrukciója és több más üzem bővítése. Megkezdik egy nagy sertéshizlaló telep építését, itt ötezer sertést hizlalnak majd évenként. Ezt a nagy telepet a Fehér-tó mellett építik fel. Nagy Pál : Tavaly több mint 570 000 tonna kőolajat adott Algyő az országnak A törvényesség figyelembevételével intézik a dolgozók ügyeit A közalkalmazotti munka egyik speciális területe a Munkaügyi Döntőbizottságok tevékenysége. Évente több száz vitás ügyben döntenek, a törvények érvényre juttatása mellett, a dolgozók érdekében. A Csongrád megyei Tanács ötödik emeleti tárgyalótermében a munkaügyi viták már második fokon, fellebbezések után kerülnek elbírálásra. Dr. Bagaméry Lajost, a Csongrád megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnökét kérdezzük: — Mi a tapasztalat a munkaügyi vitáknál az új törvénykönyv életbelépése óta? — A munkaügyi panaszok száma 1968 első negyedévében emelkedett. A Csongrád megyei TMDB 1968-ban 520 fellebbezést tárgyalt, 1969. szeptember 1-ig 385 fellebbezési ügyet intézett el. — Leggyakoribb panaszok? — Legtöbb panasz a vállalati felmondás, fegyelmi és kártérítések ügyében jelentkezik. Felmondási ügyeknél inkább a dolgozók élnek felmondási jogaikkal, mint a vállalatok. A fegyelmi felelősségre vonás elleni fellebbezések száma igen jelentős. — A munkaügyi viták elintézésére hány első fokú bizottság működik a megyében? — 380 munkaügyi döntőbizottság dolgozik, ugyanannyi elnökkel és 454 elnökhelyettessel. A Csongrád megyei TMDB-nek 81 tanácstagja van. A közalkalmazottaknál valamennyi járási és városi tanácsnál, valamint a megyei tanácsnál működik munkaügyi döntőbizottság. Ezenkívül a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságán, a városi társadalombiztosítási kirendeltségeknél, az SZTK igazgatóságánál, a megyei bíróságnál, a somogyi és a megyei könyvtárnál, a megyei főügyészségen. — Hogy végzik munkájukat? — A közalkalmazottak munkaügyi vitás kérdéseinek eldöntésében körültekintően, a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat az említett első fokú döntőbizottságok. Ezeknél a fellebbezési ügyek csökkenése is tapasztalható. 1988. évben 19 fellebbezés érkezett be a Csongrád megyei TMDB-hoz, és ebből hat dolgozó fellebbezésének adtunk helyt. Ez évben pedig hét fellebbezésből három végződött a dolgozó igazának megállapításával, négy esetben pedig elutasító határozat született L. B. Bérek — Jutalmak — Üdültetés — Két értekezlet rövid szünetében kerestük föl Bíró Lajost, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárát Szegeden, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában. Arról kértünk tájékoztatást, mennyiben változtak a megye közalkalmazottainak élet- és munkakörülményei a közelmúltban, milyen juttatásokban, milyen megbecsülésben részesültek? — Egészségtelen körülmények között nem dolgozik közalkalmazott a mi terepünkön — foglalta össze az első kérdésre szóló választ Bíró Lajos. — Ez, persze, nem jelenti azt, hogy mindenütt minden rendben van. Bár több középület felújítását és korszerűsítését elvégezték a folyó ötéves tervben, vannak még zsúfolt és kényelmetlen munkahelyek. Ilyen például a szentesi SZTI, ahol a helyszűke azért sem közömbös, mert sok ügyfél látogatja. A következő ötéves terv azonban enyhít ezeken a gondokon is. — Nem lényegtelen az életkörülmények alakulásában a bérszínvonal alakulása. A szakszervezetünkhöz tartozó dolgozók az átlagosnál magasabb képzettséggel rendelkeznek. Az életszínvonaluk is jobb az átlagénál, de korántsem kapják meg azt, ami megilletné őket anyagiakban. Ezen enyhített most november 7-én, hogy a tanácsi apparátusban, ahol a dolgozók 45 százaléka több mint tíz éve hűséges munkahelyéhez, az idén először megkapták a törzsgárda elismerést, akik kiérdemelték. A megye csaknem egymillió forintot csatolt az erkölcsi elismeréshez, Szeged város pedig a fizetések meghatározott százalékát. Tavaly egyébként jelentősebb bérfejlesztésre került sor a tanácsiaknál. Részben az évi kétszázalékos keretből, részben a tartós megtakarításokból. Sok jutalmat fizettek ki folyamatosan az átmeneti megtakarításból. Van tehát fejlődés. — Régóta folyik a vita arról, hogy a közszolgálatban a munkaköri elnevezések jelentős része nem fejezi ki a végzett munka tartalmát. Gondoljunk csak az „előadó”, vagy „műszaki III.” kulcsszámra. Az elnevezések gyakran nem adnak rangot az állampolgárok és a társszervek előtt a jelentős ügyekben döntő közalkalmazottaknak. Ezért olvastuk nagy örömmel dr. Tóth Ferenc cikkét az Állam és Igazgatás 1969 novemberi számában a közalkalmazottak bérrendszere és továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről, s számítunk és felkészülünk arra, hogy a közszolgálati bérrendszer felülvizsgálatát a központi vezetőség a megyei és helyi szervek véleményének meghallgatásával, javaslataik figyelembevételével végzi majd el . Az üdültetésben a közalkalmazottak ugyanolyan mértékben részesülnek, mint bárki más. Örvendetes azonban, hogy mind több üdülő épül, illetve mind több bérleményt tesznek alkalmassá üdültetésre, a hivatalvezetés támogatásával. A Csongrád megyeieknek Mártélyon, ezen a kellemes Tisza menti üdülőtelepen épült üdülő. Épül egy Balatonföváron ismér két éve, 100 férőhellyel, a Békés megyeiekkel közös túl a dokban A Balatonon és hegyvidéken több üdülőt bére- Csontos Magda Művelődési misszió: a látványos művészeti produkciótól a falumúzeumig (ff Ha valahol az országban Csongrád megye kulturális élete kerül szóba, elsőként bizonyára legtöbben a megyeszékhely európai rangú rendezvénysorozatára, a Szegedi Szabadtéri Játékokra gondolnak. Idei nyári műsorát tekintve elr mondhatjuk: hagyományaihoz híven ismét helyet ad a klasszikus magyar értékeknek, bepillantást enged a magas színvonalú szovjet balettművészet eredményeibe. S csemegét ad a prózai színház, a dráma kedvelőinek is. Szerepel a műsorban Kodály Háry Jánosa, a novoszibirszki balettművészek vendégjátéka, Euripidész: Trójai nők című drámája, s két rövid, ám igen értékes opera: Mascagni Parasztbecsülete és Leoncavallo Bajazzókja. Az új évadban is láthatunk a folklórt őrző és újraélesztő magyar csoportot, ezúttal a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese szerepel a szegedi közönség előtt. Szólnunk kell a kőszínházról is, amely ugyancsak a megyeszékhelyen működik, s ebben az évadban indult el — bízunk benne! — új reneszánsza felé. Az évadnyitó három bemutató után még nem ujjonghatunk ugyan, annyi azonban máris bizonyos, hogy a jó hírű operatársulat mellett megszületett a legnagyobb feladatok kitűnő megoldására is képes prózai együttes. Ami a legalapvetőbb művelődési missziót, az iskolai oktatást illeti, Csongrád megye nem a legjobb, de nem is a legrosszabb helyzetben van. Szeged — közismerten — iskolaváros. Az általános és középiskolák mellett több felsőoktatási intézmény működik. Mintegy 5—6 ezer fiatal készül itt a tanári pályára, vagy tudományos munkára. Jó nevű középiskolák készítik fel a diákokat a többi városban is: Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen, Csongrádon. A megyében összesen mintegy 11 ezer gimnazista és szakközépiskolás tanuló van. Az általános iskolák színvonala nem egyenletes. Az alföldi megyére jellemző tanyavilág ma is annyira determinálja még a társadalom szerkezetét, hogy az ebből eredő hátrányokat nem oldhatjuk fel egyik napról a másikra. Példaként elég megemlíteni, hogy 92 osztott iskolával szemben még ma is 106 osztatlan — egy tanulócsoportos — kis iskola működik. Emellett van még 95 két tanulócsoportos és 12 három tanulócsoportos, részben osztott iskola. Ilyen körülmények között különösen nagy gondot jelent a tehetséges munkás- és parasztgyerekek továbbtanulásának segítése. A harcot azonban nem adják fel az oktatásügy illetékesei. Kollégiumok szervezésével, a tanyai iskolák körzetesítésével enyhítenek a gondokon. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak a külterületen élő felnőttek művelésére. A TIT rendezésében évente mintegy háromezer ismeretterjesztő előadást tartanak a megyében. Különösen megélénkült a falvakban az utóbbi néhány évben a honismereti szakkörök és egyéni gyűjtők munkája. Ebben segítséget ad a megyei múzeum is, hiszen évenként kiírja, értékeli és jutalmakkal honorálja a honismereti gyűjtőpályázatot. Látogatottak a városi múzeumok is. Elsősorban a szegedi, ahol évente mintegy 160 ezer érdeklődő fordul meg. De negyvenezren látogatták az elmúlt évben a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum kiállításait is. Érdekes megemlíteni a szegvári falumúzeum látogatottságára vonatkozó számadatot: 15 ezer. Ez pedig azt bizonyítja, hogy hasonló múzeumok létesítése valóban szükséges más községekben is. A szentesi újjáalakított Tóth József Színház nézőtere Enyedi Zoltán felvételei „ Ünnepelj velünk művészeti mozgalom Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülünk. Az ország jubileumi ünnepét Csongrád megyében is megelőzték a községek, városok felszabadulásának évfordulójára rendezett ünnepségek. Csongrád megye sem akar elmaradni. Folyik már az „Ünnepelj velünk” művészeti mozgalom szervezése. A társadalmi és a tömegszer- ■ vezetek képviselőiből álló operatív bizottság meghatározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, s a járási tanácsokhoz már megérkeztek a nevezések is. Valamennyi művelődési intézmény öntevékeny együttese, tsz-ek, ipari üzemek színjátszói és irodalmi színpadai jelentkeztek a versengésre. A műsorok szerkesztéséhez, összeállításához a megyei Népművelési Tanácsadó ad szervezett segítséget. A népművelési szakemberek valamennyi csoportot felkeresik, és szakmai tanácsaikkal látják el azokat. A versenysorozat az alkotmány ünnepén ér véget, ekkor adják át az öt fődíjat a legjobban szereplő csoportoknak. A mozgalomban részt vevők közül a három legjobb egyéni teljesítményt is honorálják. Szeged nagy múltú múzeumában és a múzeum épületében levő patinás Somogyi Könyvtárban is folynak már az előkészületek. A Szeged felszabadulásának tiszteletére a Horváth Mihály utcai képtár két emelletén rendezett kiállítás és a Szegeden fellelhető könyritkaságokat bemutató tárlat után még nagyobb feladatot vállaltak. A megyei levéltárak és egyéb gyűjtőfórumok összefogásából „Magyarország felszabadulása” címmel készítenek reprezentatív kiállítást, amelyen sok, csak itt fellelhető országos és megyei dokumentumot mutatnak be. Szeged testvérvárosában, Odesszában is megismerkedhetnek a város történetével az idén. A fekete-tengeri város Keleti Múzeumában rendeznek vendégkiállítást, amelyen a két háború közötti időszaktól ■kezdve mutatják be Szeged ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődés Petri Ferenc .