Közalkalmazott, 1970 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-08 / 1. szám

BEMUTATJUK OLVASÓINKNAK CSONGRÁD MEGYÉT AZ IPAROSODÁS ÜTEMÉT JELZI Évente 2,5 milliárd forint beruházásokra Az ország közvéleménye Csengrád megyét, az Alföld jel­legzetesen szép vidékét, még ma is alapvetően agrár jellegű terü­letnek tekinti. Valóban számotte­vő a megye állami gazdaságai­nak, termelőszövetkezeteinek termelése. Tavaly például több mint 270 ezer tonna kenyér- és takarmánygabonát adott a me­gye az országnak. Évek óta azon­ban jelentősen fejlődött a megye ipara is. Egy évtizeddel ezelőtt még a megye iparában csak :14—35 ezer embert foglalkoztat­tak, a múlt év végén viszont már 53 ezret. Az utóbbi tíz évben Hódmezővásárhelyen megkétsze­reződött, Szentesen megnégysze­reződött a munkáslátszám. Egy évtizeddel ezelőtt az iparban foglalkoztatottak 42— 45 százalé­ka volt nő, jelenleg 53 százaléka. 1969-ben négy, úgynevezett egyedi nagy beruházás megvaló­sításán dolgoztak Csongrád me­gyében. Ezek az Alföld Porcelán Edénygyár, a kőolajipari beruhá­zások, a Szegedi Házgyár, vala­mint a Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetének épít­kezése. Igen számottevő beruhá­zás ezen kívül az Országos Gu­miipari Vállalat Emergo Gyárá­nak, a tejüzemnek, a Tisza Bú­toripari Vállalat csongrádi gyárá­nak és más üzemeknek a fejlesz­tési programja. A földgázipari beruházásokra 1969-ben csaknem 550 millió fo­rintot költöttek. Az összes beru­házások összegét az eredeti 3,2 milliárd forintról több mint 6 milliárdra emelték. Az algyői földgáz és olajmezőben 21 réteg­ben találtak szénhidrogént, s ma már a mező kincse átjut az or­szág távolabbi vidékeire, nyers­olaj vagy földgáz formájában. A megye városai közül Szeged, Csongrád, Szentes, Hódmezővá­sárhely után Makó is földgázt kap. XXXVCttiXXXXLM­­X Csongrád megyében évenként 1500 lakást építenek, 1988-ban már több mint 1700-at. A megye vezetői arra számítanak, hogy a lakásépítés ütemét is jelentősen növelhetik, ha a megye székhe­lyén felépül a házgyár, amelynek kivitelezése jó ütemben halad és a beruházás megvalósításában már 1969-ben csaknem 3 millió forintos túlteljesítést értek el. Ezzel előbbre hozták a befejezé­si határidőt. Előreláthatóan 1971 első negyedévében megkezdi a próbaüzemelést a házgyár. Az 1970. évi beruházási prog­ramban mintegy 3 milliárd fo­rintnyi értékű munka és gépi fel­szerelés szerepel. Ebből számot­tevően részesedik a gázprogram és a szegedi házgyár építése. Eb­ben az összegben nem szerepel a lakásépítésre fordított összeg. Folytatják az MTA Biológiai Kutató Intézet építését, befejezik a szegedi tejfeldolgozó üzem be­ruházását, korszerűsítik a megye két sütőipari vállalatának több üzemét. Több kilométer mező­­gazdasági bekötő utat építenek. Fejlesztik a gépkocsiforgalmi és karbantartó telepet, a közraktár­hálózatot, több középiskolai tan­termet építenek és bővítik az ipari tanuló és mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák egy ré­szét Szentesen, Hódmezővásárhe­lyen. A vállalati beruházások kere­tében befejeződik a Kontakta Al­katrészgyár szentesi üzeme, a szegedi téglagyár rekonstrukció­ja és több más üzem bővítése. Megkezdik egy nagy sertéshizlaló telep építését, itt ötezer sertést hizlalnak majd évenként. Ezt a nagy telepet a Fehér-tó mellett építik fel. Nagy Pál : Tavaly több mint 570 000 tonna kőolajat adott Algyő az országnak A törvényesség figyelembevételével intézik a dolgozók ügyeit A közalkalmazotti munka egyik speciális területe a Munkaügyi Döntőbizottságok tevékenysége. Évente több száz vitás ügyben dön­tenek, a törvények érvényre juttatása mellett, a dolgozók érdekében. A Csongrád megyei Tanács ötödik emeleti tárgyalótermében a munka­ügyi viták már második fokon, fellebbezések után kerülnek elbírálásra. D­r. Bagaméry Lajost, a Csongrád megyei Területi Munkaügyi Döntő­bizottság elnökét kérdezzük: — Mi a tapasztalat a munka­ügyi vitáknál az új törvénykönyv életbelépése óta? — A munkaügyi panaszok szá­ma 1968 első negyedévében emel­kedett. A Csongrád megyei TMDB 1968-ban 520 fellebbezést tárgyalt, 1969. szeptember 1-ig 385 felleb­bezési ügyet intézett el. — Leggyakoribb pa­naszok? — Legtöbb panasz a vállalati felmondás, fegyelmi és kártéríté­sek ügyében jelentkezik. Felmon­dási ügyeknél inkább a dolgozók élnek felmondási jogaikkal, mint a vállalatok. A fegyelmi felelős­ségre vonás elleni fellebbezések száma igen jelentős. — A munkaügyi viták elintézé­sére hány első fokú bizottság mű­ködik a megyében? — 380 munkaügyi döntőbizott­ság dolgozik, ugyanannyi elnök­kel és 454 elnökhelyettessel. A Csongrád megyei TMDB-nek 81 tanácstagja van. A közalkalma­zottaknál valamennyi járási és városi tanácsnál, valamint a me­gyei tanácsnál működik munka­ügyi döntőbizottság. Ezenkívül a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságán, a városi társadalombiztosítási ki­­rendeltségeknél, az SZTK igazga­tóságánál, a megyei bíróságnál, a somogyi és a megyei könyvtárnál, a megyei főügyészségen. — Hogy végzik munkájukat? — A közalkalmazottak munka­ügyi vitás kérdéseinek eldöntésé­ben körültekintően, a jogszabá­lyoknak megfelelően végzik mun­kájukat az említett első fokú dön­tőbizottságok. Ezeknél a fellebbe­zési ügyek csökkenése is tapasz­talható. 1988. évben 19 fellebbe­zés érkezett be a Csongrád me­gyei TMDB-hoz, és ebből hat dol­gozó fellebbezésének adtunk helyt. Ez évben pedig hét felleb­bezésből három végződött a dol­gozó igazának megállapításával, négy esetben pedig elutasító ha­tározat született L. B. Bérek — Jutalmak — Üdültetés — Két értekezlet rövid szüne­tében kerestük föl Bíró Lajost, a Közalkalmazottak Szakszerveze­te megyei bizottságának titkárát Szegeden, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának székházában. Arról kértünk tájé­koztatást, mennyiben változtak a megye közalkalmazottainak élet- és munkakörülményei a közel­múltban, milyen juttatásokban, milyen megbecsülésben részesül­tek? — Egészségtelen körülmények között nem dolgozik közalkalma­zott a mi terepünkön — foglalta össze az első kérdésre szóló vá­laszt Bíró Lajos. — Ez, persze, nem jelenti azt, hogy mindenütt minden rendben van. Bár több középület felújítását és korszerű­sítését elvégezték a folyó ötéves tervben, vannak még zsúfolt és kényelmetlen munkahelyek. Ilyen például a szentesi SZTI, ahol a helyszűke azért sem közömbös, mert sok ügyfél látogatja. A kö­vetkező ötéves terv azonban eny­hít ezeken a gondokon is. — Nem lényegtelen az életkö­rülmények alakulásában a bér­­színvonal alakulása. A szakszer­vezetünkhöz tartozó dolgozók az átlagosnál magasabb képzettség­gel rendelkeznek. Az életszínvo­naluk is jobb az átlagénál, de ko­rántsem kapják meg azt, ami megilletné őket anyagiakban. Ezen enyhített most november 7-én, hogy a tanácsi apparátus­ban, ahol a dolgozók 45 százaléka több mint tíz éve hűséges mun­kahelyéhez, az idén először meg­kapták a törzsgárda elismerést, akik kiérdemelték. A megye csaknem egymillió forintot csa­tolt az erkölcsi elismeréshez, Sze­ged város pedig a fizetések meg­határozott százalékát.­­ Tavaly egyébként jelentő­sebb bérfejlesztésre került sor a tanácsiaknál. Részben az évi két­százalékos keretből, részben a tartós megtakarításokból. Sok ju­talmat fizettek ki folyamatosan az átmeneti megtakarításból. Van tehát fejlődés. — Régóta folyik a vita arról, hogy a közszolgálatban a munka­köri elnevezés­ek jelentős része nem fejezi ki a végzett munka tartalmát. Gondoljunk csak az „előadó”, vagy „műszaki III.” kulcsszámra. Az elnevezések gyakran nem adnak rangot az ál­lampolgárok és a társszervek előtt a jelentős ügyekben döntő közalkalmazottaknak. Ezért ol­vastuk nagy örömmel dr. Tóth Ferenc cikkét az Állam és Igaz­gatás 1969 novemberi számá­ban a közalkalmazottak bérrend­szere és továbbfejlesztésének egyes kérdéseiről, s számítunk és felkészülünk arra, hogy a köz­­szolgálati bérrendszer felülvizs­gálatát a központi vezetőség a megyei és helyi szervek vélemé­nyének meghallgatásával, javas­lataik figyelembevételével végzi majd el . Az üdültetésben a közalkal­mazottak ugyanolyan mértékben részesülnek, mint bárki más. Ör­vendetes azonban, hogy mind több üdülő épül, illetve mind több bérleményt tesznek alkalmassá üdültetésre, a hivatalvezetés tá­mogatásával. A Csongrád me­gyeieknek Mártélyon, ezen a kel­lemes Tisza menti üdülőtelepen épült üdülő. Épül egy Balaton­­fö­váron is­mér két éve, 100 férő­hellyel, a Békés megyeiekkel kö­zös túl a­ do­kban A Balatonon és hegyvidéken több üdülőt bére- Csontos Magda Művelődési misszió: a látványos művészeti produkciótól a falumúzeumig (ff Ha valahol az országban Csongrád megye kulturális élete kerül szóba, elsőként bizonyára legtöbben a megyeszékhely euró­pai rangú rendezvénysorozatára, a Szegedi Szabadtéri Játékokra gondolnak. Idei nyári műsorát te­kintve el­r mondhatjuk: hagyomá­nyaihoz híven ismét helyet ad a klasszikus magyar értékeknek, be­pillantást enged a magas színvo­nalú szovjet balettművészet ered­ményeibe. S csemegét ad a prózai színház, a dráma kedvelőinek is. Szerepel a m­űsorban Kodály Háry Jánosa, a novoszibirszki balett­művészek vendégjátéka, Euripi­dész: Trójai nők című drámája, s két rövid, ám igen értékes opera: Mascagni Parasztbecsülete és Leoncavallo Bajazzókja. Az új év­adban is láthatunk a folklórt őr­ző és újraélesztő magyar csopor­tot, ezúttal a Magyar Néphadse­reg Központi Művészegyüttese szerepel a szegedi közönség előtt. Szólnunk kell a kőszínházról is, amely ugyancsak a megyeszékhe­lyen működik, s ebben az évad­ban indult el — bízunk benne! — új reneszánsza felé. Az évadnyitó három bemutató után még nem ujjonghatunk ugyan, annyi azon­ban máris bizonyos, hogy a jó hírű operatársulat mellett meg­született a legnagyobb feladatok kitűnő megoldására is képes pró­zai együttes. Ami a legalapvetőbb művelő­dési missziót, az iskolai oktatást illeti, Csongrád megye nem a leg­jobb, de nem is a legrosszabb helyzetben van. Szeged — közis­merten — iskolaváros. Az általá­nos és középiskolák mellett több felsőoktatási intézmény működik. Mintegy 5—6 ezer fiatal készül itt a tanári pályára, vagy tudomá­nyos munkára. Jó nevű középis­kolák készítik fel a diákokat a többi városban is: Hódmezővásár­helyen, Makón, Szentesen, Csong­­rádon. A megyében összesen mintegy 11 ezer gimnazista és szakközépiskolás tanuló van. Az általános iskolák színvonala nem egyenletes. Az alföldi me­gyére jellemző tanyavilág ma is annyira determinálja még a tár­sadalom szerkezetét, hogy az eb­ből eredő hátrányokat nem old­hatjuk fel egyik napról a másik­ra. Példaként elég megemlíteni, hogy 92 osztott iskolával szemben még ma is 106 osztatlan — egy tanulócsoportos — kis iskola mű­ködik. Emellett van még 95 két tanulócsoportos és 12 három ta­nulócsoportos, részben osztott is­kola. Ilyen körülmények között különösen nagy gondot jelent a tehetséges munkás- és paraszt­gyerekek továbbtanulásának segí­tése. A harcot azonban nem adják fel az oktatásügy illetékesei. Kol­légiumok szervezésével, a tanyai iskolák körzetesítésével enyhíte­nek a gondokon. Ugyancsak nagy figyelmet fordítanak a külterüle­ten élő felnőttek művelésére. A TIT rendezésében évente mintegy háromezer ismeretterjesztő elő­adást tartanak a megyében. Különösen megélénkült a fal­vakban az utóbbi néhány évben a honismereti szakkörök és egyé­ni gyűjtők munkája. Ebben segít­séget ad a megyei múzeum is, hi­szen évenként kiírja, értékeli és jutalmakkal honorálja a honisme­reti gyűjtőpályázatot. Látogatot­tak a városi múzeumok is. Első­sorban a szegedi, ahol évente mintegy 160 ezer érdeklődő for­dul meg. De negyvenezren láto­gatták az elmúlt évben a hód­mezővásárhelyi Tornyai Múzeum kiállításait is. Érdekes megemlí­teni a szegvári falumúzeum láto­gatottságára vonatkozó számada­tot: 15 ezer. Ez pedig azt bizo­nyítja, hogy hasonló múzeumok létesítése valóban szükséges más községekben is.­ ­ A szentesi újjáalakított Tóth­ József Színház nézőtere Enyedi Zoltán felvételei „ Ünnepelj velünk művészeti mozgalom Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülünk. Az ország jubileumi ünnepét Csongrád megyében is megelőzték a községek, váro­sok f­elszabadulásának évfordulójára rendezett ünnepségek. Csongrád megye sem akar elmaradni. Folyik már az „Ünnepelj velünk” művészeti mozgalom szervezése. A társadalmi és a tömegszer- ■ vezetek képviselőiből álló operatív bizottság meghatározta az ezzel kapcsolatos tennivalókat, s a járási tanácsokhoz már megérkeztek a nevezések is. Valamennyi művelődési intézmény öntevékeny együttese, tsz-ek, ipari üzemek színjátszói és irodalmi színpadai jelentkeztek a versengésre. A műsorok szerkesztéséhez, összeállításához a megyei Népművelési Tanácsadó ad szervezett segítséget. A népművelési szak­emberek valamennyi csoportot felkeresik, és szakmai tanácsaikkal lát­ják el azokat. A versenysorozat az alkotmány ünnepén ér véget, ekkor adják át az öt fődíjat a legjobban szereplő csoportoknak. A mozgalomban részt vevők közül a három legjobb egyéni teljesítményt is honorálják. Szeged nagy múltú múzeumában és a­ múzeum épületében levő pati­nás Somogyi Könyvtárban is folynak már az előkészületek. A Szeged felszabadulásának tiszteletére a Horváth Mihály utcai képtár két emel­­­letén rendezett kiállítás és a Szegeden fellelhető könyritkaságokat be­mutató tárlat után még nagyobb feladatot vállaltak. A megyei levél­­tárak és egyéb gyűjtőfórumok összefogásából „Magyarország felsza­badulása” címmel készítenek reprezentatív kiállítást, amelyen sok,­­ csak itt fellelhető országos és megyei dokumentumot mutatnak be. Szeged testvérvárosában, Odesszában is megismerkedhetnek a város­­ történetével az idén. A fekete-tengeri város Keleti Múzeumában ren­deznek vendégkiállítást, amelyen a két háború közötti időszaktól ■­­kezdve mutatják be Szeged ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődés Petri Ferenc .

Next