Közalkalmazott, 1971 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1971-01-08 / 1. szám
A tisztségviselők köztiszteletben álló emberek Befejezéshez közelednek az alapszervezetekben a választások. Február 20-ig a szakszervezeti bizottságok munkáját irányító középszerveket, a megyei bizottságokat (budapesti bizottságot) választják újjá. Megkértük dr. Vigh József elvtársat, a Hajdú megyei Bizottság titkárát, ismertesse: hogyan érvényesültek a központi vezetőség választási irányelvei az eddigi munka során. — A megye alapszervezeteiben hány szakszervezeti tisztségviselőt választanak? — A szakszervezeti választások lebonyolítására a központi vezetőség irányelvei alapján, megyei bizottságunk intézkedési tervet dolgozott ki, melyet az szb-üléseken és a taggyűléseken mindenütt megvitattak. Sokoldalú, szervezett előkészítő munka előzte meg a szakszervezeti tisztségviselők választását. 42 alapszervezetben, 868 tisztségviselőt (szb tag, SZVB-tag, TT-bizalmi) választott a tagság, hússzal kevesebbet, mint azelőző választásoknál. Ennek oka, hogy a biharkeresztesi és a polgári járási tanács megszűnésével két szb is megszűnt. Két nagyközségi tanácsnál és a PM Bevételi Igazgatóságnál kérték a dolgozók új alapszervezet létrehozását. — Milyen tekintélye van a tisztségviselők munkájának a megyében? — Szakszervezeti tisztségviselőink köztiszteletben álló emberek. A hivatalok, intézmények dolgozói közül azok kerültek most is megválasztásra, akik alapos politikai és szakmai képzettségüknél fogva a hivatali munkában is többet nyújtottak az átlagosnál, s ezért, valamint általános emberi magatartásuk miatt élvezik a munkatársak bizalmát, s akik a szervezett dolgozókat foglalkoztató gondokról időben informálják az illetékes párt- és állami vezetőket. A párt- és állami vezetők, valamint a szakszervezeti bizottságok között az utóbbi években jó elvtársi és munkatársi kapcsolat alakult ki. Ennek nyomán javult a tagság tájékoztatása. A pártszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a beszámolókban elismeréssel szóltak a szakszervezeti bizottság által végzett munkáról, körvonalazták az újabb tennivalókat is. * — A választásokra vonatkozó előírások következetes érvényesítésével hogyan biztosítják a szakszervezeti demokratizmus mind teljesebb érvényesülését? — A központi vezetőség választási irányelveinek messzemenő betartására nagy gondot fordítunk. Az előkészítés időszakában a jelölőbizottságok széles körű eszmecserét folytattak és folytatnak a tagsággal. Úgy látjuk, aktivistáink nagy többsége becsülettel helytállt a munkában, a tagság bizalmára szorgalmas és lelkiismeretes munkával válaszolt. Ezért azután nincs jelentős személyi változás a tisztségekben. — Milyen jobb eredményekről tud a megyei bizottság beszámolni a küldöttértekezleten, s mely kérdésekben kéri a kongresszus állásfoglalását? — A VI. kongresszus óta a szakszervezeti szervekben erősödött a testületi munka. Hatékonyabbá vált a szakszervezeti jogok gyakorlása. Ez megnyilvánul egyebek között a munkahelyi feladatok eredményes végrehajtására való mozgósításban, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. A tanácsok részére például új hivatali helyiségek épültek Biharkeresztesen, Püspökladányban, Tiszagyulaházán. A meglevő helyiségek felújítására, a belső bútorzatok újakkal való kicserélésére, új irodagépek beszerzésére nagy gondot fordítottak, például a megyei tanácsnál, a debreceni városi tanácsnál, a főügyészségnél. Beszámolunk arról is, hogy az új bérgazdálkodás adta lehetőségekkel jól éltek az illetékes vezetők, továbbá, hogy a jutalmazások elvi alapjainak kidolgozásában, a dolgozók erkölcsi és anyagi érdekeltségi rendszerének fejlesztésében hatékonyan közreműködtünk. Nyilvánvaló, hogy a VII. kongresszuson beszámolunk eredményeinkről, szó lesz a jövő tennivalóiról. Utóbbiak tekintetében kiindulási alap a X. pártkongresszus hangsúlyozott állásfoglalása a köztisztviselők megnövekedett felelősségéről. Biztató, hogy a népgazdaság egyéb területein, s más munkaterületeken is folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre, amit nagyon várnak a közszolgálatban tevékenykedő dolgozók is, s melynek előkészítésében szakszervezetünkre fontos szerep vár. Van még jó néhány — a közalkalmazottakat hátrányosan érintő — intézkedés. Például a vállalatok vezetői és vezető beosztású dolgozói részére 37 forint a napidíj, utazásnál az első osztályt is igénybe vehetik — a közszolgálatban 31 forint és csak másodosztályon utazhatnak. Célszerű lenne egy olyan építési hitelakció biztosítása a nagyobb településeken élő köszolgálati dolgozók részére, mellyel a saját erőforrásaikat is figyelembe véve, lakásépítési gondjaik megoldásához központi segítséget is kapnának. Megyei bizottságunk bízik abban, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések befejezése után a választott tisztségviselők és a társadalmi aktivisták lelkes, felelősségteljes munkával dolgoznak a párt X. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáért. (Folytatás az első oldalról) I) szintjén érvényesítendő politikai törekvések világos, következetes megfogalmazása a helyi szakszervezeti szervek számára is bátorítást és nagyfokú ösztönzést jelentettek. Ez éreztette hatását az szb-k beszámolóiban, a kétévi munkát összegező referátumokban, a tagság aktivitásában, hozzászólásaiban és végső fokon a hozott határozatokban. A helyi vezető szervek többsége a vezetőség újjáválasztására öszszehívott fórumot — a taggyűlést — helyesen felhasználta arra, hogy a tagság egésze előtt tisztázottabbá, egyértelműen közismertebbé tegye a szakszervezeti mozgalomnak a szocialista építésben betöltött helyét, a szakszervezeti munka szerepét, jelentőségét. Alapvető, hogy a szakszervezeti tagok — mint a leghivatottabb elbírálók — miként ítélik meg a szakszervezeti szervek munkáját. Mi a véleményük arról, fejlődött-e a szakszervezeti szerveket megillető jogok érvényesülése, a vezető testületek feladatkörének meghatározása, a munkamegosztás helyes arányainak kialakítása szempontjából a helyi vezetőség munkája. Az adott lehetőségeket a tagság érdekében jól használták-e fel az eltelt ciklusban. Milyen tényezőket kell jobban figyelembe venni, mely problémákat kell helyesebben rangsorolni, illetve melyek megoldása iránt fogalmazódik meg jogos igény. Az elhangzott hozzászólások alapján úgy ítélhető meg, hogy egységes a tagság felfogása a tekintetben, hogy a szakszervezeti szervek önállóságának fokozása, jogainak, hatáskörének bővülése megfelelő keret volt a szakszervezeti bizottságok testületi munkájának, a kollektív tevékenységnek és az szb tagjai egyéni felelősségvállalásának kibontakozásához. A kisebb jelentőségű, úgynevezett apró ügyek intézésében és a hosszabb távra kitűzött célok megvalósításában egyaránt következetesebb, a tagság érdekét az eddiginél jobban szolgáló munkáról adhattak számot a legtöbb alapszervezetben. Az elismerő szavak mellett ugyanakkor a hozzászólásokban az is kifejezésre jutott, hogy a hatékonyabb szakszervezeti munkához, a tökéletesebb munkamódszerek, a feladatokhoz megfelelően igazodó munkastílus kialakításához és mindezeknek a szakszervezeti szervek munkájának természetes eszközévé válásához az eltelt időszak még nem volt és nem is lehetett elegendő. Sok helyütt fellelhető még a bátortalanság, a kezdeményezőkészség mérsékeltsége, a hivatalvezetéssel kialakított munkakapcsolat következetlensége. Ennek jeleit érzékelni lehet egyebek között abban, hogy a helyileg megoldási lehetőséggel bíró és egyben jogos igények kielégítésében sem tapasztalható elég következetesség, megfelelő intenzitás, ugyanakkor az irreális igények reális megválaszolása tekintetében is határozatlanság tapasztalható. A választási rendszer demokratizmusa már sehol sem kétséges. Megértésre és elfogadásra talált, hogy a központi vezetőség választási irányelvei a szakszervezeti tagság akaratának érvényesülését segítette. A szervezeti felépítésben érvényesülnek a központi vezetőség irányelveiben megfogalmazott igények. Ugyanakkor az újjáválasztott vezetőségek létszámukban, összetételükben az alapszervezet tagságának arányos rétegképviseletét törekszenek megvalósítani. A szakterületi, munkaköri, nem és kor szerinti, pártállás szerinti tisztségviselői összetétel megfelelő biztosítéknak látszik a rétegpolitikai célok megvalósítására. Kedvező a nődolgozók és a fiatal közalkalmazottak arányának növekedése az szb-n belül és a korábbi időszakban is elismerten jól dolgozó tisztségviselők újraválasztása is megtörtént. Reálisabb szemléletről tanúskodik az is, hogy a vezető testületben az adminisztratív és technikai dolgozók is megfelelőbb arányban kaptak helyet. A következő időszak legfontosabb tennivalói, hogy a választásokon elhangzottakat csoportosítva, a szükséges elemzéseket elvégezve, a középszervek küldöttközgyűlései munkaprogramjába beillesszék. Az eddigi tapasztalatok-ból is adódik az a következtetés, hogy a tagság véleménye, igénye és jogos érdeke képezi a magasabb szintű szakszervezeti szerv választásakor az alapvető mondanivalót. Palkó József a szervezési és káderosztály h. vezetője A vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalataiból Vezetői feladat törődni a dolgozók egészségügyi helyzetével, munkakörülményeivel . Két esztendeje múlt, hogy a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Közalkalmazottak Szakszervezete Somogy megyei Bizottságának javaslatára megtárgyalta és intézkedéseket hozott a tanácsi dolgozók munkakörülményeinek javítására. A dolgozók munkakörülményeinek elemzésekor nagy figyelmet fordítottunk az egészségügyi helyzetre. Kitűnt, hogy sok minden nincs rendben. Ezért elhatároztuk, hogy a tanácsi apparátus dolgozóit egészségügyileg felül kell vizsgálni. Az eredmény elgondolkoztató volt, sürgős és hatékony intézkedésekre sarkallta a hivatalvezetést. A megvizsgáltak 30 százalékánál találtak látáshibát. Kétségtelen, hogy az irodai dolgozók látása sokkal gyorsabban romlik, mint sok egyéb más foglalkozású dolgozóé, azonban e magas arányú, megbetegedés oka az irodahelyiségek korszerűtlen világítása volt. Találtunk olyan 20—25 négyzetméter alapterületű szobát, amelyet 1 db 40 W-os égő világított meg. Idegrendszeri elváltozások és ebből levezethető magas vérnyomás 12 százalékban fordult elő. A különböző idegrendszeri panaszok között nagy szerepet játszik a túlterhelésből és főleg az egyoldalú munkából eredő neurotikus panasz. Magas volt a keringésszervi megbetegedések aránya: 9 százalék, ezek nagy része visszérbetegség. A reumás, elváltozások aránya 6 százalék, de a jelenlegi panaszmentes esetek hozzászámításával ez jóval magasabb. A vizsgálatok azt bizonyították, hogy a korszerűtlen, némely helyen nedves, sötét irodahelyiségek e betegségnél kiváltó, vagy fenntartó okként számításba jöhetnek. A légzőszervi megbetegedések aránya 5 százalék volt. Gyakorisága miatt említésre méltó a vérszegénység előfordulása, nagy többségben nődolgozóknál. Az orvosi vizsgálat sok egyéb, például mozgásszervi, gyomor, máj, epe stb. betegséget is megállapított. Az apparátus dolgozói az egészségügyi állapotukkal való törődést szívesen fogadták, a vizsgálaton örömmel vettek részt. A vezetők kötelességévé tettük, hogy kísérjék figyelemmel a beosztottak egészségügyi állapotát és időben tegyenek intézkedéseket. A vb-határozat alapján megszerveztük a megyei és a járási szintű tanácsoknál az üzemorvosi ellátást. Az utóbbi időszakban új tanácsszékház épült a nagyatádi járási tanács részére. Bővítették a kaposvári járási tanácsszékházat, korszerűsítették a kaposvári városi tanácsszékházat, megkezdődött a Siófoki járási tanácsszékház építése, több községben új tanácsszékház épült, illetőleg korszerűsítettek, bővítettek. A világítás, a fűtés javítására is jelentős összegeket fordítottunk, sok helyen korszerű olajtüzelésre tértek át. Munkánkhoz jelentős segítséget és támogatást kaptunk a Közalkalmazottak Szakszervezete Somogy megyei Bizottságától és a szakszervezeti bizottságoktól. Legutóbb 1970. augusztus 4-én tárgyalta végrehajtó bizottságunk az apparátus munkakörülményeiről a beszámoló jelentést. Akkor is azt tapasztaltuk, hogy szakszervezetünk éber szemmel kíséri figyelemmel a dolgozók egészségügyi helyzetét, gyorsan reagál a problémákra, jelzi a megoldandó feladatokat. Ugyanakkor anyagi lehetőségeinket is tárgyilagosan figyelembe veszi. A jövőben is ezt asegítséget, együttműködést kérjük szakszervezeti szerveinktől. Böhm József a Somogy megyei Tanács V. B. elnöke 2 • Megbeszélés a megyebizotság tagjaival. (Jobbról a harmadik dr. Vigh József) Bakonyi szél borzolja a Balatont A siófoki Bányász Üdülő halljában számolt be a délutáni séta élményéről egyik ismerősöm a minap. — Minden apróságnak örül az ember ilyenkor. Nyáron csak hajszolja a szórakozást, a fürdést, a hajókázást, a táncot, az éjszakázást. Ilyenkor meg igazában pihen. Frissen, jó erőben utazik haza. Igen, a téli üdüléssel úgy van mindenki, hogy amíg meg nem próbálta, el sem képzeli mennyi öröm, nyugalom, erőt adó pihenés rejtőzik a csendes hónapok két ilyen hetében. És nemcsak a Balaton partján, a téli Balatont élvezve, szépségében felmerülve pihenhetünk a kései üdültetési turnusok idején, hanem több hegyi SZOT- üdülőben is, a Bükkben és a Mátrában, Bakonybélen és Sopron hegyei között, a Mecsekben, a Dunakanyarban s a Pilis erdeiben. A festői Királyréten, Visegrádon és Dömösön. Ma már októbertől májusig — tehát a nyári záróakkordtól a tavaszi nyitányig — tele vannak a szakszervezeti üdülőházak Balatonfüreden és Lellén, Siófokon és Földváron, újabban pedig Badacsonyban is, a hegyekbe szóló üdülőjegyekért pedig szó szerint „ostrom folyik”. A Közalkalmazottak Szakszervezete Budapesti Bizottságának üdülési felelősi szobájában a kettős könyvelés irataira emlékeztető lapokat terít elém Becsei Károlynál . Beszéljenek a számok . . . Az őszi-téli időszakra 1503 SZOT-beutaló jegyet kapnak a közalkalmazottak Budapesten. Ehhez még hozzáadhatjuk a Fővárosi Tanács, az MTA és még néhány nagy közalkalmazott intézmény úgynevezett saját erőből fenntartott üdülőjébe szóló beutalót. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy házaspárok a téli idényben is szívesebben igényelnek beutaló jegyet, mint az egyedülálló személyek. Viszont az úgynevezett szóló beutaló jegyből van több. Magános nyugdíjas szakszervezeti tagok, egyedül élő tisztviselők szívesen jelentkeznek a beutalóért. A családos üdültetés kiterjesztése szintén kedvező eredményt hozott. Az úgynevezett vegyes üdültetésnél, télen is sok család jelentkezik, például a karácsonyi, a húsvéti vakáció idejére kéri a beutalójegyet. Az üdülési felelősök mozgékonysága, szervezési készsége is sokat lendíthet a téli üdültetés kibontakoztatásában. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozói közül december elsejéig 146 munkatárs utazott téli üdülésre. Ez tekintélyes számnak tűnik. Mégis azt mondja Máté Imréné üdülési felelős, hogy sokkal többen is mennének, ha elegendő beutalójegyet kapnának a könyvtári dolgozók. Sokan igényelnék a téli üdülést Hajdúszoboszlón vagy Debrecenben, a meleg vizű gyógyfürdőkben, dehát alig kapnak ide beutalót. Azt mondja, Hajdú Miklósné, a módszertani osztály munkatársa, aki maga is a téli üdülés híve. — Úgy kellene hatásosan propagálni a téli üdülést, hogy élményeiről, a téli üdülés kényelméről, szépségeiről beszámolót írna egyegy jól sikerült üdülés után a beutalt a szakszervezeti lap levelezési rovatába, vagy intézményének faliújságján számolna be. Egyébként aki egyszer megpróbálta, felejthetetlen élménye hatására újra és újra csak télen megy üdülni. Ez a véleménye Gál Györgynének, a módszertani osztály másik munkatársának is. Helyes lenne egy-egy hétre kérni a beutalót, s akinek van néhány nap szabadsága, tartalék ideje, az télen is utazhatna üdülni. Királyréten már bevezették az osztott idejű beutalást, s hasznosnak bizonyult. Szabó József BABONA