Közalkalmazott, 1972 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Boldog új évet kíván minden közalkalmazottnak és a lap valamennyi kedves olvasójának a Központi Vezetőség Következetesen a VII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért • Szakszervezetünk VII. kongresszusa és az 1971. februári buda­pesti küldöttközgyűlés határozatai négy esztendőre jelölték ki a Buda­pesti Bizottság és az alapszervezetek legfontosabb feladatait. A határo­zatok sikeres végrehajtása érdekében a Budapesti Bizottság gondos és körültekintő mérlegeléssel, alakította ki programját, munkabizott­ságainak és alapszervezeteinek részletes tennivalóit. Arra törekszünk, hogy a tagság és a felsőbb szervek által ránk­bízott feladatok mind jobban szolgálják a párt politikájának hatá­rozottabb érvényesülését, a tömegpolitikai kapcsolatok erősítését, a szakszervezeti tagság helyesen felfogott érdekvédelmét, a jogos igények és a problémák megoldását. Mind a tervek kialakításában, mind pedig a gyakorlati munkában és a végrehajtásban jobban biztosítjuk a tagság széles körű érdemi bevonását. Milyen kérdések megoldása áll előttünk 1972-ben? Az állami élet fejlesztése és a szocialista demokrácia erősítése, vala­mint a népgazdasági irányítás terén, továbbá az ötéves terv végrehaj­tásában jelentkező feladatok a szakszervezettől is megkívánják, hogy segítse a gazdasági munka hatékonyságának növelését, a lakosság tájé­koztatását, a közéleti aktivitás elmélyülését. E célok érdekében kezdet­től fogva részt vettünk az új tanácstörvénynek fővárosi és kerületi szintű végrehajtásával kapcsolatos feladatok kidolgozásában és gya­korlati megvalósításában. A helyi szakszervezeti bizottságok is tevé­kenyen közreműködnek a fővárosi és a kerületi hatáskörök rendezésé­ben, az apparátus jobb munkájának megszervezésében. A lakosság tájékoztatásának kielégítőbb megoldása és a félfoga­dás korszerűsítése érdekében ankétra hívtuk össze a kerületi taná­csok vb-titkárait és szakszervezeti vezetőit, s ezen ismertettük a jól bevált kezdeményezéseket és a hasznos tapaszalatokat. Az MSZMP Központi Bizottságának november 3-i határozata alapján az államigazgatás továbbfejlesztésével kapcsolatos gyakorlati kérdések feltárására, a dolgozók véleményének minél jobb megis­merésére és az egységes szemlélet kialakításához szükséges politi­kai tevékenységünk erősítésére törekszünk. Ennek a jegyében készí­tettük el a Fővárosi Tanács elnökével az új együttműködési megál­lapodásunkat. Négy évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Fő­városi Bíróság elnökével és a fővárosi főügyésszel is, amelyben meg­határoztuk a közösen elvégzendő politikai és szakmai feladatokat. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján tovább kell fejleszteni a mun­kakapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával és más tudomá­nyos szervekkel, különös figyelemmel a párt tudománypolitikai el­veinek­ megvalósítására és a tudományos kutatók munkaviszonyá­ra vontakozó új szabályozás végrehajtásában jelentkező közös fel­adatokra. A tagság érdekvédelmi kérdéseivel, élet- és munkakörülményei­­vel kapcsolatos tevékenységünkben a kongresszusi határozatok alap­ján arra törekedtünk, hogy biztosítva legyen a dolgozók jogainak törvény szerinti gyakorlása, helyzetük alaposabb megismerése és ezek alapján a szükséges kezdeményezések megtétele. Tisztségviselők, állami vezetők és dolgozók véleményének meg­hallgatása alapján javaslatokat és észrevételeket tettünk az új köz­­szolgálati bérrendszer alapelveire. Támogatjuk hivatalaink körében a törzsgárda-rendszer kialakítását, amelynek legfőbb célja az adott intézménynél hosszabb ideje becsületesen és eredményesen dolgozók fokozottabb megbecsülése és elismerése. A törzsgárda intézményé­nek továbbfejlesztése érdekében foglalkoznunk kell az eddigi ta­pasztalatok értékelésével és egységes állásfoglalás hozatalával. Küldöttértekezletünk határozata alapján foglalkoztunk egyes el­maradt szakterületek bérezésével. Így részletesen felmértük a Fő­városi Tanács és a kerületi tanácsok dolgozóinak bérhelyzetét és ja­vaslatot tettünk felsőbb szakszervezeti és állami szerveknél meg­nyugtató intézkedések kialakítására. Más területeken is (igazság­ügy, társadalombiztosítás, közművelődés) tettünk jelzéseket a sú­lyos bérproblémák megoldására. A kongresszusi határozatok alapján a Budapesti Bizottság már ed­dig is nagyobb figyelmet fordított az információrendszer továbbfej­lesztésére és tartalmasabbá tételére. Fokoztuk a kölcsönös infor­mációáramlást. A szakszervezet tömegpolitikai tevékenységével kapcsolatos felmé­rés és jelentés jó előkészítése érdekében biztosítjuk, hogy a Buda­pesti Bizottság tagjai széles körben megismerkedjenek az alap­szervezetek politikai munkájával s a tagság véleményével. Mesz­­szemenően gondoskodni kívánunk arról, hogy a különböző szakte­rületek (minisztériumok, országos irányító szervek, tanácsok, kuta­tóintézetek, igazságügyi szervek stb.) sajátos helyzete és körülmé­nyei minél alaposabban feltárásra kerüljenek. A VII. kongresszus óta még egy év sem telt el, de úgy véljük, hogy már néhány hónap alatt is biztató eredményeket tudunk felmutatni a határozatok feldolgozásában és megvalósításában. 1972- ben a Budapesti Bizottságra sok olyan­­feladat megoldása vár, amely szorosan összefügg a kongresszusi határozatok végrehajtásával. Az­zal a tudattal kezdhetjük meg az új esztendőt, hogy ezekhez min­den feltétel adott számunkra és megbízatásunknak sikeresen fo­gunk eleget tenni. Dr. Zsiga János,­­ a Budpesti Bizottság titkára XXV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1972. JANUÁR 1. ÁRA: 1 FORINT A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA • • . ülést tartott a szakszervezet Központi Vezetősége Szakszervezetünk VII. kongresszusa határo­zatának végrehajtásaként a Központi Vezetőség december 22-én tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta az Elnökségnek az egységes közalkalma­zotti bérrendszer alapelveire vonatkozó javaslatát. Megállapította, hogy a közszolgálatban a jelenle­gi bérrendszerek korszerűtlenek, nem szolgálják az államigazgatás fejlesztését. Állást foglalt amellett, hogy megérettek a felté­telek az új és egységes olyan bérrendszer kidol­gozására, amely megfelelő bérezési és előmeneteli lehetőségekkel elősegíti az államigazgatási és igazságszolgáltatási apparátus stabilitását, hivatás­­tudatának erősödését, illetőleg társadalmi, szakmai és erkölcsi színvonalának további emelését. Hatá­rozatot hozott arra, hogy a bérrendszer­ — elveiben egységes, szabályozásában egysze­rű és könnyen áttekinthető legyen; — a béreket alapvetően a végzett munka ér­tékelése határozza meg, az azonos felké­szültséget igénylő munkakörök bértételei és besorolási feltételei összhangban legyenek; — a gyakorlati idő, egyben a munkakör ellá­tásához szükséges kvalifikáció növekedésé­nek társadalmi értékelése erőteljesebb elő­meneteli rendszerben jusson kifejezésre, nagyobb legyen a munkában töltött évektől függő automatikus béremelkedés. Ezen alapelvekből kindulva a Központi Vezető­ség felhatalmazta az Elnökséget, hogy a közalkal­mazotti bérrendszer részletes kidolgozásánál az alábbi elveket képviselje: a) az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél kívánatos, hogy az alapbérek egységesen alsó- és felsőhatárok között ke­rüljenek megállapításra; b) a munkaviszonyban eltöltött időt fokozot­tabban indokolt anyagilag elismerni úgy, hogy az alapbér háromévenként meghatá­rozott, a jelenleginél nagyobb összeggel automatikusan emelkedjék; c) az ügyintézői, ügyviteli és kisegítői állo­mánycsoportban a munkakörök skáláját és bértételeit úgy célszerű kialakítani, hogy az önmagában is megfelelő előmeneteli le­hetőséget biztosítson; d) a szakszervezet vegyen részt a címrendszer alkalmazása lehetőségeinek vizsgálatában. "a Központi Vezetőség a második napirend kere­tében elfogadta az Elnökség tájékoztatóját a leg­utóbbi ülés óta végzett munkáról és az 1972 évi munkaprogram előkészítésével kapcsolatosan tett intézkedésekről. A ülésen megjelent és felszólalt Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettese és dr. Jandek Géza, a SZOT közgazdasági osztályának vezetője. A tanácstörvény ismertetéséről, a lakosság bevonásáról a közéletbe, az anyagi és az erkölcsi megbecsülésről­ ­ ,,Közalkalmazott“ kérdései és Újvári Sándornak, a Zala megyei Tanács elnökének válaszai Hogyan biztosították a megyé­ben, hogy a tanácsi apparátus és a lakosság kellően megismerje a ta­nácstörvény új vonásait, hogyan ér­tékelik a szakszervezeti szervek ez irányú segítségét?­ ­ Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta mindin­kább kiteljesedő tanácsi önálló­ság, a szocialista demokratizmus szélesítése, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása az ál­lami élet fejlesztésére, a tanács­tagi tevékenység hatékonyságának fokozására,­­ megteremtették a feltételét az új tanácstörvény megalkotásának. A tanácsi dol­gozók elsődleges feladata, részle­tesen megismerni előírásait, majd azokat a gyakorlati munkában maradéktalanul alkalmazni. A megyei tanácsi vezetés szer­vezetten gondoskodott arról, hogy a tanácsi tisztségviselők és appa­rátusi dolgozók alaposan tanul­mányozzák és valamennyi szin­ten konzultációs foglalkozások keretében dolgozzák fel az új ta­nácstörvényt. A foglalkozások ve­zetésére megfelelő képzettséggel rendelkező személyeket biztosí­tunk. A megyei tanács apparátusa részére hat csoportban 3X3 órás konzultációs foglalkozást szervez­tünk. A foglalkozásvezető előadá­sában összevetette a régi és az új tanácstörvény előírásait. Hasonló módon történt a ta­nácstörvény feldolgozása a városi tanácsoknál és a járási hivatalok­nál is. Az anyag megismerésének megkönnyítésére tematikát készí­tettünk és adtunk ki. A járási hivatalok elnökei útján gondos­kodtunk arról, hogy a községi ta­nácsi vezetők»és beosztottak — meghatározott területi csoportok­ban — tanulmányozzák a tanács­­törvényt és folytassák a konzul­tációkat. Véleményünk szerint, e foglal­kozások alkalmasak voltak az új tanácstörvény elveinek és előírá­sainak alapvető megismerésére. A megtartott konzultációk azonban nem elegendőek a törvény előírá­sainak a gyakorlatban való he­lyes alkalmazásához, a munka színvonalas végzéséhez. Ezért fon­tos feladatnak tartjuk a további folyamatos és rendszeres tanul­mányozást, segítjük a törvény el­veinek hatályosulását a gyakorlati életben. A szakszervezeti bizottságok a tanácsi apparátusokban elsősor­ban a foglalkozásokra való felké­szülésben nyújtottak segítséget. Figyelemmel kísérték az appará­tusi dolgozók aktivitását, segítet­ték megszervezni a konzultációs foglalkozásokra való előzetes fel­készülést. Az új tanácstörvény előírásait a lakosság körében részben a ta­nácsüléseken ismertettük, részben pedig a helyi sajtó cikkei foglal­koztak a törvény egyes részeinek magyarázatával. Úgy gondoljuk, hogy a lakosság is megfelelő is­meretanyagot szerezhetett az új törvényről. ISMERTETŐ A NYUGDÍJRENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL KÖZALKALMAZOTT ÍRÓK ÉS KOLTOK ÚJABB MŰVEIBŐL SZÁMVETÉS AZ Ó ÉVRŐL, TERVEK AZ IÍJ ESZTENDŐRE A NAGYCSALÁDOS KÖZALKALMAZOTTI DOLGOZÓK ÉRDEKÉBEN wwwwwwww Milyen módon és eredménnyel sikerült fejleszteni az állami munka demokratikus vonásait, megteremte­ni a feltételeket, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben?­­ Nagy gondot fordítunk arra, hogy az önkormányzati jelleg a helyi tanácsoknál mindinkább érvényesüljön. A jogszabályok ke­retein belül részükre maximális önállóságot biztosítunk, az eddigi­nél jelentősebb gazdasági, pénz­ügyi forrásokat bocsátunk a he­lyi tanácsok rendelkezésére. Az önállóság növekedése, az ön­­kormányzati jelleg kibontakozta­tása megfelelően tükröződik a he­lyi tanácsok középtávú és éves terveiben, bár ez a tevékenység csak most van kialakulóban. Tanácsaink minden szinten nagy figyelmet fordítanak a la­kossággal való kapcsolat erősíté­sére, a szocialista demokrácia elé­(Folytatása a 2. oldalon)

Next