Közalkalmazott, 1973 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-08 / 1. szám
Dr. Szilbereky Jen nyilatkozata Folytatás az első oldalról űzott érvényre juttatását. Ennek különösen a szocialista szervezetek gazdasági jogvitáinak elbírálása során van jelentősége. Az igazságszolgáltatás egységének a biztosítása adott lehetőséget az irányítás egységének és hatékonyságának fokozására is. Az új törvény elhatárolja a Legfelsőbb Bíróság és az igazságügyminiszter jogkörét. A bírósági szervezet átalakulása arányaiban nem érintette nagy mértékben a mai bírósági szervezetet. A bírósági szervezet lényegében változatlanul maradt, a személyi mozgás — az egész igazságügyi apparátust tekintve — nem volt jelentős. Az átszervezés tehát csupán kis számú személyi változással járt, mivel három területi munkaügyi döntőbizottsági elnök kivételével a többi munkaügyi döntőbíró megválasztásra került, s a testület egyéb munkakört ellátó dolgozói is megmaradtak. A Gazdasági Kollégiumok személyileg a megválasztott gazdasági döntőbírókból alakulnak. Egyes helyeken kiegészülnek a Polgári Kollégium egy-egy tagjával. wmswmw/7mw.wm A működés anyagi feltételei mind a munkaügyi bíróságok, mind pedig a gazdasági kollégiumok esetében biztosított. A Munkaügyi Minisztérium az Igazságügyi Minisztériumnak adta át a területi munkaügyi döntőbizottságok költségvetési előirányzatát. A költségvetési előirányzat azonban nem tartalmazza a volt területi munkaügyi döntőbizottságok zavartalan működéséhez szükséges azokat a dologi feltételeket, amelyek a tanácsi épületben elhelyezéssel kapcsolatosak. Ezekről eddig a tanács gondoskodott, s e segítésre továbbra is szüksége van az átmenetileg a tanácsi épületben maradó munkaügyi bíróságoknak. Ez a megyei tanácsoknál az eddigiekhez képest többletkiadást vagy egyéb terhet nem okoz, csupán a kialakult helyzet eddigi keretek közötti fenntartását jelenti a végleges rendezésig. Az átszervezés távlatilag megoldandó kérdése maradt a közös bírósági elhelyezés. A gazdasági döntőbizottságok közül néhányat már eddig is a megyei bíróság épületében helyeztünk el (Debrecenben, Kaposvárott, Székesfehérvárott, Szolnokon és Zalaegerszegen), egyesek (Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán és Szegeden) bérelt helyiségekben működnek, a többi azonban jelenleg is a megyei tanács épületében van. Hasonló a helyzet a munkaügyi bíróságoknál is, amelyek közül négy (Budapest, Győr, Nyíregyháza és Pest megye) bérelt épületben van, két helyen (Miskolc és Székesfehérvár) a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondoskodott az elhelyezésről, 13 munkaügyi bíróság esetében pedig jelenleg is a megyei tanács biztosítja az elhelyezést és a közelmúltban egy költözött át a megyei bíróság székhelyére (Tatabányáról Esztergomba). Fűleg meg tudjuk oldani a szegedi és a szekszárdi megyei bíróságoknál az ezekben az épületekben egyidejűleg folyó épületfelújítás és korszerűsítés kapcsán. Hogyan történik a lakosságra vonatkozó jogszabályok ismertetése, mit tehetnek ennek érdekében a közalkalmazottak, a szakszervezeti szervek? Közismert, hogy az állampolgárok jogismerete általában nehezen tud lépést tartani a megjelenő új és új jogi normákkal. Ez különösen napjainkban van így, amikor a felgyorsult társadalmi, gazdasági fejlődés nap mint nap felvet jogi szabályozást igénylő új kérdéseket. A jogszabály akkor hat — és követése csak akkor várható el —, ha címzettjei megismerik rendelkezéseit. Ma már a jog megismerésének „klasszikus” formája, a jogszabálynak a hivatalos lapban történő közzététele, nem elegendő. Ezért határozott úgy a Minisztertanács, hogy a jog propagálása végett jobban kell támaszkodni a hírközlő szervekre, igénybe kell venni a sajtó, a rádió és a televízió lehetőségeit. Az Igazságügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalával együttműködve, több kezdeményező lépést tett ennek érdekében. Megszerveztük az országos lapoknál az igazságügyi sajtótudósítói hálózatot, hogy a jogalkotásra, jogalkalmazásra vonatkozó híradások szakszerűbbek, rendszeresebbek legyenek. A Rádió az utóbbi időben a jogélettel foglalkozó több színvonalas sorozatot (Törvénykönyv, Felhívjuk a figyelmet stb.) indított. • Nagy sikerrel sugározza a Televízió — az igazságügyi szakemberek közreműködésével készülő — Jogi esetek című adást, amelynek elsősorban az állampolgári jogismeret továbbfejlesztése a célja. Ezek természetesen csak példák, a sort tovább lehetne folytatni, s bizonyára a jövőben még több ilyen hasznos fórum kínálkozik majd a jogszabályok megismerhetésére. A közalkalmazottaknak különösen jelentős szerepet kell vállalniuk a jogpropagandában. A szakszervezet tagjainak, szerveinek feladata kettős. Egyrészt közre kell működniük abban, hogy az államapparátus dolgozói maguk is minél tökéletesebben elsajátítsák az új jogi rendelkezéseket. A hivatali dolgozók jogi oktatása, továbbképzése természetesen elsősorban állami feladat, de ebben a munkában nem nélkülözhetjük a szakszervezet közreműködését. A másik, nem kevésbé fontos feladat, hogy a közalkalmazottak a lakosságot helyesen és pontosan tájékoztassák a jogszabályokról. Az ügyfél elsősorban az apparátus dolgozójának közvetítésével ismeri meg, hogy milyen rendelkezések vonatkoznak rá, a tanácshoz, bírósághoz fordul felvilágosításért, útbaigazításért. Ilyen esetben különösen fontos, hogy a közalkalmazottak lelkiismeretesen, nagy türelemmel foglalkozzanak az ügyfelekkel, nagyon sokszor rajtuk múlik, hogy az állampolgárokban milyen vélemény alakul, ki az államról, az állami akaratról, a jogrendszerről. Ez a felvilágosító munka már több mint hivatali kötelesség. Ezért a szakszervezet sokat tehet azért, hogy a közalkalmazottak szocialista jogrendszerünknek lelkiismeretes propagandistái legyenek. A szakszervezet elnökségével kötött együttműködési megállapodás alapján 1973-ban mely kérdésekben várható további közös tevékenység? Mint ismeretes, az együttműködési megállapodás megkötésének az volt a célja, hogy elősegítse azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium és a Közalkalmazottak Szakszervezete közösen kíván megvalósítani az állami munka és a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása terén. Ebből a szempontból az elmúlt 1972. évi munkaprogram nézetem szerint hasznosnak és eredményesnek tekinthető. Elég, ha a bérgazdálkodási és jutalmazási rendszer továbbfejlesztésére, az igazságügyi dolgozók lakásépítési támogatásáról szóló utasításra, az üdültetési lehetőségek bővítésére, a bírósági szervezeti törvény végrehajtásával kapcsolatos különböző feladatok megvalósítására utalok. Az elmúlt időszak tanulságai alapján azt hiszem megállapítható, hogy az együttműködési megállapodás alapján végzett közös munka természetesen nem oldhat meg minden kérdést, de jó néhány feladat megvalósítását hatékonyan elősegítheti. Az 1973. évi munkaprogramot illetően, elsősorban rétegpolitikai célkitűzéseinket tartom jelentősnek. Fokozott figyelmet kell fordítani a nők helyzetének javítása érdekében kiadott intézkedések végrehajtására. A bírák és fogalmazók között mind magasabb a fők aránya és a bírósági hivatalok dolgozóinak — országosan több mint háromezer fő — túlnyomó része nő. Minderre a jövőben a bírósági munkaszervezésnél is bizonyos mértékben alkalmazkodni kell. Ennek megfelelően rövidesen elemző felmérésekre és központi intézkedésekre is szükség lehet. Elkészült az ifjúsági törvénynek az igazságügyi szerveknél dolgozó fiatalokra vonatkozó végrehajtási utasítása. Ez differenciált módon különböző lehetőségeket, illetve kedvezményeket ■biztosít a fiatalok számára, amelyek megkönnyíthetik a munkahelyre való minél zökkenőmentesebb beilleszkedést, a tehetséges és szorgalmas fiatalok előmenetelét és jobban segítheti a fiatalok családalapításával kapcsolatos problémák megoldását is. Jelentős az az elgondolás, mely szerint az igazságügyi szervezetben is sor kerül majd esetleg fokozatosan a törzsgárda bevezetésére. E vonatkozásban az erkölcsi megbecsülést tartom elsőrendűnek, amelyhez — viszonylag szerényebb lehetőségeink mellett -anyagi kedvezmények is járulhatnak. Jelentős együttes feladatnak tartom a bírósági szervezeti törvény, a módosított polgári eljárás és az előkészítés alatt álló büntető eljárási szabályok gyakorlatba átültetése kapcsán is a bírósági munkaszervezési mód■ szerek vizsgálatát, különös tekintettel a munka egyszerűsítésére és könnyítésére. E témákhoz kapcsolódhat a bírósági munka további gépesítési lehetőségeinek együttes vizsgálata is. A szervezeti változások után, az új helyzetben az a törekvésünk, hogy elsősorban a gazdasági kollégiumok, de természetesen a munkaügyi bíróságok is mielőbb a megyei bírósági épületekbe kerüljenek. Az átköltözés azonban — helyiséghiány miatt — csak akkor lehetséges, ha megoldódik a volt telekkönyvi hivataloknak a tanács által kijelölt épületben elhelyezése. A kormányhatározat is kimondja, hogy a bővülő földhivatalok folyamatos elhelyezéséről a megyei tanácsok kötelesek gondoskodni. A kérdés megoldásának elősegítése érdekében megyei bírósági elnökeink tesznek kezdeményező lépéseket. Kívánatos, hogy ennek révén kölcsönös erőfeszítéssel mielőbb megoldjuk a kielégítő bírósági elhelyezést is. A gazdasági kollégium beköltözését a következőkben saját erőből valószí A népgazdaság fejlesztésének feladatai (Folytatás az első oldalról) gó költségeket, javítsák a lekötött eszközök kihasználását és mindezek eredményeként növeljék a vállalati termelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét. Ezen túlmenően a vállalatok és a szövetkezetek az eddigieknél erőteljesebben kell, hogy törekedjenek a termelésszerkezet javítására, a hazai és a külföldi szükségletekkel összhangban álló, gazdaságosan előállítható termékek termelésére. , Az 1973. évi gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához — a termelés, a fogyasztás, a felhalmozás és a külgazdasági kapcsolatok lehetőségei alapján — a terv a nemzeti jövedelem 4—5 százalékos növekedésével számol. A nemzeti jövedelem felhasználásán belül a felhalmozás mérsékelt, kb. 2 százalékos emelkedése mellett a fogyasztás növekedési üteme (kb. 5 százalék) meggyorsul és nagyobb lesz mint a nemzeti jövedelemé. Ezáltal további kedvező irányú arányeltolódás következik be a fogyasztás javára.. Az ipari termelés az ötéves tervben számított átlagos ütemben, 5,5—6 százalékkal emelkedik, ami összhangban van fejlődésünk tervezett feltételeivel. A termelés bővítéséhez szükséges technikai feltételek biztosítottak, ugyanakkor az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan nem emelkedik. Ezért a termelés tervezett növekedésének alapvető feltétele, hogy a munka termelékenysége az ötéves tervben figyelembe vettnél gyorsabban, több mint 6 százalékkal emelkedjék. Az építőiparban az 1973. évi feladatok megvalósításához a termelés 3,5—4 százalékos növekedése szükséges. Az építőipar fejlődésének mérsékelt növekedése mellett így lehetőség nyílik arra, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon a munka minősége, növekedjék a kapacitások koncentrált kihasználása és az építőipari szervezetek az összetételében is változó igényekhez jobban alkalmazkodjanak. mezőgazdaság feladatai A mezőgazdaságban az 1972. évi jó eredmények után csak egy-két százalékos növekedést irányoz elő a terv. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonsággal megalapozza. A növénytermelésben a kiemelkedő 1972. évi termelési színvonallal lehet számolni. Az állattenyésztés termelési értéke viszont 2—3 százalékkal emelkedhet. Ezen belül a szarvasmarha-tenyésztésben alapvető feladat a kormányintézkedések következetes végrehajtása, a sertéstenyésztésben pedig — az állomány fenntartása mellett — a minőség javítása és a húskihozatal arányának növelése. A közlekedésben — a fejlesztési irányelveknek megfelelően — tovább nő a közúti és csökken a vasúti közlekedés részaránya. A rendelkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal növelése lehetővé teszik, hogy mind a vasúti, mind a közúti közlekedés kielégítse az igényeket. A lakosság személygépkocsi-állománya mintegy 62 ezer darabbal növekszik. 81—82 ezer új lakás A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2—2,5 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal nő. Az intézkedések a lakosság különböző rétegeit eltérően érintik így a jövedelem alakulásaaz előző évekénél differenciáltabb lesz. A lakosság áruellátása az ideihez hasonló színvonalon biztosítható és kiegyensúlyozott lesz. A lakosság életkörülményeit javítja, hogy az ötéves terv lakásépítési céljaival összhangban 1973-ban 81—82 ezer lakás épül fel. Ezen belül állami erőből az 1972. évinél tíz százalékkal több, mintegy 32—33 ezer lakás. A lakásépítés segítésére és a lakosság készpénzterheinek mérséklésére a pénzügyi feltételeket könnyítik, és növekszik a vállalati munkáslakásépítési akciók ösztönzése is. Továbbra is fennmaradtak a beruházások növekedésének mérséklését szolgáló intézkedések, az erre irányuló gazdaságirányítási magatartás és hitelezési gyakorlat. Így elérhető, hogy a beruházásoknál meglevő feszültségek tovább csökkenjenek és a beruházások színvonala az ötéves tervben előirányzottakhoz közelítsen. 1973. évi terv egyik alapvető célja a külkereskedelmi egyensúlyi javításában elért eredmények megszilárdítása. A terv ezért a kivitel és a behozatal megközelítően azonos ütemű növekedését irányozza elő. A rubel viszonylatú áruforgalom kb. 7 százalékkal, a dollár viszonylata kb. 8 százalékkal emelkedik. Az 1973. évi tervfeladatok végrehajtása, a szabályozó rendszer lényeges változtatását nem teszi szükségessé. A kitűzött célok megvalósítását továbbra is megfelelően segítik az 1972-ben bevezetett intézkedések. A gazdálkodásban tapasztalt fogyatékosságok kiküszöbölése, illetve csökkentése, továbbá a szabályozók hatásának erősítése érdekében kisebb változtatásokra kerül sor a bérek szabályozása, a kiskereskedelmi készletek finanszírozása és a kockázatviselő képesség növelése, az adózási rendszer és a tanácsi szabályozás területén. Kommunista szombat az óvodákért • A főváros XX. kerületében 16 üzem — köztük a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár — dolgozói tartottak kommunista műszakot. Több mint háromezren 22 ezer munkaórát teljesítettek, amelynek bérét óvodai férőhelyek bővítésére fordítják Erősödjék mindenütt a tavalyi helyes gyakorlat Az 1973. évi népgazdasági terv előirányzatai összhangban vannak az ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival, azok végrehajtását jelentik. Az elsősorban minőségi követelményeket előtérbe állító terv előírásai reálisak és megalapozottak. Sikeres teljesítésük alapvető feltétele, hogy a gazdasági-társadalmi élet valamennyi területén, a gazdaságirányítás és végrehajtás különböző szintjein tovább folytatódjék és erősödjék az 1972- ben érvényesült helyes gyakorlat, következetesen végrehajtásra kerüljenek a hozott intézkedések és gazdálkodási elvek. Ehhez a közalkalmazottak odaadó munkája és kezdeményező aktivitása is nagy mértékben hozzájárulhat. Dr. Szigeti Ernő az Országos Tervhivatal főelőadója