Közalkalmazott, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-08 / 1. szám

Dr. Prieszol Olga főtitkár nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) tett dolgozóinál átlagosan 5 százalékkal felemelte az átlagbéreket. A jutalmazási keretet az államigazgatás és az igazságszolgáltatás egészére egységesen5 százalékban állapította meg. A bíróságok, az ügyészségek, a társadalombiztosítás és a statisztika dolgozóinak jutalmazási kerete korábban 3,5 százalék volt. — Az új bérrendszerre való áttérés tehát egyben béremelést is jelent? — A tanácsok dolgozóinak túlnyomó többségénél igen. Azzal számolunk viszont, hogy — a differenciálási elveknek megfelelően — az új bértételek alsó határát nem mindenki éri el. A központi igazgatás, például a mi® A Heves megyei Állategészségügyi Állomás 1973. november 7-én ünnepelte szervezeti fennállásának ötödik évfordulóját. A központi laboratórium évenként százezernyi vizsgálatot végez. Két állatkórházunk a beteg állatok százait kezeli, a fertőtlenítő géppark a fertőző betegségek elleni küzdelemben jelentett alapvető változást. Az évfordulóról ünnepi munkaértekezleten emlékeztünk meg és itt adtuk ki először a törzsgárda jelvényeket. A törzsgárda tagság létesítésével az a célunk, hogy elismerjük az intézményhez való tartozást, a hosszú évek példás munkáját. A törzsgárda tagság megbecsülést és rangot jelent. Elismerését a több éve, egyeseknél a kirendelések során több évtizede végzett munkáért és a járványok elleni küzdelemben való helytállásért, a mezőgazdaság szocialista építéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységért. A húszéves és ötéves tagsággal rendelkezők anyagi és erkölcsi elismerésére már sor került, a 15 éves elismerő jelvényeket — anyagi okok miatt — 1974-ben, a tízéveseket 1975-ben fogjuk kiosztani. Ezt követően mindenki az illetékesség évében, a november 7-i ünnepség alkalmávalnisztériumok dolgozói ez alkalommal nem kapnak rendkívüli béremelést. Az új bérrendszer alsó határainak elérése, a kérpótlék alapbéresítése, felfelé kerekítése, illetve a címrendszer bevezetése azonban számukra is jelent bizonyos többletet. Egyes szerveknél, például a bíróságoknál, a Külügyminisztériumban és a Külkereskedelmi Minisztériumban régóta létezik a tanácsosi és a főtanácsosi cím. Mi indolkolta ennek általános bevezetését? — A dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgáló címrendszer általánossá tételét különösen , két körülmény indokolja. Egyrészt az, hogy az államapparátusban csakis kis létszámú, magas színvonalú szervek kapja meg a törzsgárda oklevelet és jutalmat. Ünnepségünkön előadást tartott, majd törzsgárda ünnepélyünkön részt vett. dr. Dénes Lajos, a MFM Állategészségügyi és Élelmiszerhygiéniai Főosztályának vezetője, Nagy László, a MAE Heves megyei titkára és Bukta Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezete Heves megyei Bizottságának titkára. Kedves vendégünk volt dr. Mihail Vasil docens, a szlovákiai Mihalovcei Állategészségügyi Intézet igazgatója. A Mihalovcei és a Heves megyei állatorvosok között csaknem ötéves a kapcsolat, a kölcsönös tapasztalat és eszmecserék eredményesek voltak mindkét kollektíva számára, a megkötött „Együttműködési megállapodás” pedig további lehetőséget ad a kapcsolatok fejlesztésére. S dr. Goóts László sz. b. titkár kialakításával képzelhető el a követelményeknek megfelelő fejlődés. Ez azzal jár, hogy egyes területeket — ügyintézői szinten — önálló specialistáknak kell irányítaniuk. Másrészt figyelembe kell venni, hogy a kis létszám mellett viszonylag kevés a vezető beosztás. Ez a körülmény nemegyszer a kiváló szakemberek egészségtelen fluktuációját idézi elő. Emellett nem mindig kívánatos, hogy a kiváló szakember a specifikus ismereteket kívánó munkaterület jó ellátása helyett általánosabb vezetői munkakörbe kerüljön. A korábbi bérrendszer az arra érdemes dolgozóknak nem teremtett lehetőséget az előmenetelre, a tanácsos, főtanácsosi cím viszont lehetőséget nyújt a kiváló munka ily módon történő anyagi, és erkölcsi elismerésére is. — A címek adományozása nem jelent-e a múlthoz hasonló privilégiumot ? — Az aggály alaptalan. A kormány határozata szigorú követelményeket (például képesítés, átlagon felüli munka, hosszabb gyakorlat stb.) állapít meg. A tanácsosi, főtanácsosi címet tehát csakis az kaphatja meg, aki többet, értékesebbet nyújt a társadalomnak. A címek adományozása egységes elvi alapokon nyugszik, ugyanakkor függ az egyes szervek jellegétől és szintjétől is. A címeket a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szereknél, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsoknál és a népi ellenőrzési területi szerveinél indokolt bevezetni. Az egyéb államigazgatási szerveknél erre csak külön intézkedés alapján kerülhet sor. Az adományozáshoz előírt szigorú feltételekből arra következtethetünk, hogy az érintettek legfeljebb öt százaléka kaphatja meg a tanácsosi, főtanácsosi címet. A Minisztertanács határozata az államigazgatás és az igazságszolgáltatás keretében foglalkoztatott dolgozók munkajogi helyzetét, bérrendszerét, illetve a tanácsosi, főtanácsosi cím általánossá tételét, egységes elvek alapján szabályozza. Ezen belül természetesen lesznek továbbra is eltérések a részletkérdésekben, az egyes szervek között azok jellegére (például bíróságok, ügyészségek), illetve az egyes munkakörök sajátosságaira (például a bértáblázat munkaköreiben és a címekben) való tekintettel. A rendelkezés ugyanakkor nem változtat egyes dolgozói kategóriák (például bírák, ügyészek, választott tanácsi vezetők) munkaviszonyának korábbi rendezésén, amelyről a közelmúltban több magasszintű jogszabály jelent meg — mondja befejezésül dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Mocsári Károly (Megjelent a Népszava 1973. december 22. számában.) Elkészült a törzsgárda-szabályzat a Heves megyei Állategészségügyi Állomáson Előszöraz 5 és a 20 évi munkaviszonyt ismerték el ciklonjelző radarállomás Indiában . Az Indiából érkező sajtójelentések arról számolnak be, hogy a Bengáli-öböl partvidékén két új radarállomást helyeztek üzembe. A kutatók szerint ezek műszerei idejében jelzik a ciklonok közeledtét. A modern technika segítségével a hatóságok 12, sőt néha 24 órával előbb értesülnek a ciklonokról. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosságot idejében értesítsék a közeledő veszélyre. Ismeretes, hogy a Bengáli-öböl vidékén minden évben ciklon söpör végig. A tervek szerint az ötéves terv során Indiában még négy ciklonjelző radarállomást helyeznek üzembe. Az 1973-as év szociálpolitikai intézkedéseinek sorában kiemelkedő jelentőségűek a családokat, a gyermeküket nevelő szülőket, a szülő nőket érintő intézkedések. Ez a társadalombiztosítás kiadásait nagymértékben növeli. 1973-ban a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítottuk társadalombiztosítási kiadásokra, amely az egészségügyi kiadásokkal együtt 38 milliárd forint. Nagyságrendjét tekintve kiemelkedő jelentőségű a nyugdíj, a járadék kiadás. E mellett azonban a legjelentősebb helyet foglalják el azok a minisztertanácsi rendelkezésen alapuló családvédelmi juttatások, melyek kezdeményezésében a szakszervezeti mozgalomnak is nagy szerepe volt. A január 1-én, illetve június elsejével életbelépő intézkedéseket az ország lakossága — a közalkalmazottak is — nagy örömmel fogadták. Az intézkedések mintegy 700 000 családnak nyújtanak több jövedelmet, adnak nagyobb kedvezményt, melynek 1974. évi költségkihatása 1,4 milliárd forint. 1974. JANUÁR 1-TŐL a gyermekgondozási segélyt és az anyasági segélyt emelik. Ennek megfelelően az anyasági segély és a ba Több kedvezmény bakelengye juttatás összege — gyermekenként — 100 forintról 2500 forintra emelkedik, és az eddigiektől eltérően, munkaviszonytól független, minden gyermeket megillet. Ezzel az intézkedéssel a szülési segély intézménye hazánkban állampolgári joggá vált. Országosan 140 710 nő részesült 1973-ban anyasági segélyben, 100 millió forint összegben. Ez az öszszeg 1974-ben várhatóan 410 millió forintra emelkedik. A gyermekgondozási segély összege a jelenlegi egységes 600 forintról a következőképpen módosul: első gyermek után havi 800 forint második gyermek után havi 900 forint harmadik és minden további gyermek után 1000 forint Országosan a gyermekgondozási segélyt körülbelül 190 000 anya veszi igénybe, melyből, a közalkalmazottak száma 3200. 1974. JÚNIUS 1-TŐL emelik a két gyermek után járó családi pótlékot 100 forinttal. Ezek után a családi pótlék juttatás a következőképpen alakul: 780000 családnak egy gyermek után 300 forint két gyermek után 600 forint három gyermek után 960 forint és minden további gyermek után gyermekenként 320 forinttal emelkedik. A családi pótlékban részesülő családok száma országosan 760 000. A közalkalmazottak területén az egyedülállók, a 3 és többgyermekes családi pótlékban részesülők száma 3000 fő és körülbelül 2000-re tehető azoknak a száma, akik két gyermek után részesülnek ellátásban, illetve az új rendelkezéseknek megfelelően a családi pótlék emelésében. Az anyák gyermekük betegsége miatt a gyermek egyéves koráig időbeli kötöttség nélkül, 1—3 éves kor közötti időszakban évi 60 nap 3—6 éves kor közötti időszakban évi 30 nap táppénzre jogosult. Az egyedülálló szülő — az apa is — a 3—6 éves gyermek betegsége esetén 60 napra jogosult gyermekápolási táppénzre. Az anyák és egyedülálló apák további kedvezménye, hogy egy 14 éven aluli gyermek után évenként 2 nap két gyermek után 5 nap három gyermek és minden további gyermek után 9 nap fizetett pótszabadságot kapnak. Államunk a pénzbeni juttatások mellett más szociálpolitikai intézkedésekkel is ösztönzi a családokat a több gyermek nevelésének vállalására. A gyermekintézmények fenntartásával, férőhelyeinek bővítésével, a lakásépítés ütemének fokozásával, lakásépítési kedvezményekkel, a lakáselosztás során a nagycsaládosokat támogató intézkedéseivel már eddig is igen jelentősen hozzájárult a gyermeknevelés családi költségeihez. Ismeretes, hogy csak a gyermekintézmények fenntartási költsége évi 4 milliárd forintot tesz ki. A szakszervezetünkhöz tartozó dolgozók 51 százaléka nődolgozó, a tagság 27,5 százaléka pedig 30 éven aluli. Ez a tény önmagában is arra enged következtetni, hogy tagságunk jelentős hányadát érintik ezek az intézkedések. Továbbá azok is, amelyek egészségügyi és egészségpolitikai vonatkozásúak, s egyaránt szolgálják az egyéni és társadalmi érdekeket. A hivatali és szakszervezeti szervek feladata, hogy az új intézkedések széles körű ismertetéséről, a rendelkezések pontos végrehajtásáról gondoskodjanak. Oláh Györgyné dr. Beszélgetés Buda Gáborral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesével (Folytatás az első oldalról) körülményeket, az ügyfél egyéni helyzetét és indokolt esetben járjanak el méltányosan. Az ügyintézésnek öntevékeny, szervező típusúvá kell válnia. Törekedni kell még gondosabb, sokoldalúbb, elemzőbb eljárásokra. Egyes eljárásoknál fel kell figyelni azokra az ismételten jelentkező okokra is, amelyek miatt a hatósági intézkedés szükséges, és ha lehetséges, ezeket az okokat kell megszüntetni. A hatósági határozatok végrehajtását a tanácsi szerveknek a jövőben még következetesebben kell ellenőrizniük, hatékonyabbá kell tenni — különösen a jogtalan vagyoni haszonszerzéssel kapcsolatos szabálysértéseknél — az ellenőrzésre hivatott szervek felderítő tevékenységét és a jogtalan vagyoni hasznot elérő, illetőleg erre törekvő személyekkel szemben kellő szigorúsággal kell eljárni. A tanácsi szabálysértési hatóságok bírságpolitikáját , folyamatosan elemezni kell. A társadalomra fokozottan veszélyes szabálysértéseknél a társadalmi veszélyesség és az egyéni körülmények kellő mérlegelése után, szigorúbban indokolt eljárni. A Szakszervezet Elnöksége és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala együttműködésében 1974-ben mely területeken lát lehetőséget? Az együttműködési megállapodásban rögzítettek folyamatos végrehajtása adja meg a keretét a kölcsönös együttműködésnek. Ebből kiemelném a dolgozók munkafeltételei javítása terén, illetve a szakmai utánpótlás és továbbképzés szervezésében megteendő lépéseket. Jelentős együttműködési terület lesz a már ismert bérpolitikai intézkedések objektív alapokon nyugvó végrehajtása, melynek során az egyes területek, tanácsszintek között mutatkozó létszám- és béraránytalanságok csökkentését, az apparátus minőségjavításának feltételét kell a kormányhatározatban foglalt fő elveknek megfelelően érvényesíteni. E célok érdekében sokoldalú elemző munkára van szükség és a számok tárgyilagos mérlegelésével, a rendelkezésre álló összegek felosztásánál, a feltárt ismeretek hasznosítását szubjektív elemektől mentesen kell megvalósítani. Gépírás ferére k Csepelen, a Jedlik Ányos Gimnáziumban érdekes módon oktatják a gépírást. Az audiovizuális gépteremben egyrészt a zaj kiküszöbölésére, másrészt a gépírás sebességének fokozására a tanulók gépelés közben zenét hallgatnak. Az iskolában évente mintegy 140-en tanulnak meg gépelni.