Közalkalmazott, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-08 / 1. szám

0 Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten, hét, egyenként tíz emeletes magasház épü­l a városközpontban. Két magasházat az év ele­jén adnak át az igénylőknek_______________ ». jiiw—m—i—wri 1 1r1'"«"1*1 ra—«——— Összehangolt munka a kulturális intézményekben­ ­ A XI. kerületi Tanács V. B. művelődési osztályának vezetőjé­vel, Bodnár Gáborral, arról be­szélgetünk, mit tettek eddig, és mit terveznek, hogy a közműve­lődési határozat a kerületben eredményesen valósuljon meg, fokozódjék a közművelődés társa­dalmi hasznossága.­­ Munkánkban szakszerveze­tünk VIII. kongresszusának ha­tározatára is támaszkodunk, amelynek szellemében, társadal­mi jelentőségüknek megfelelően, fokozott figyelmet kell fordíta­i a hatáskörünkbe tartozó könyvtá­rak, a Fővárosi Művelődési Ház, a múzeum tevékenységének segí­tésére. Szoros a kapcsolatunk a TIT Természettudományi Stúdió­val. A negyedik ötéves terv idősza­kában kezdtek hozzá kerületünk­ben a Szakasits Árpád úton a fő­város legnagyobb közkönyvtárá­nak építéséhez, amely előrelátha­­tólag az idei első félév folyamán nyitja meg kapuit Egyedülálló kezdeményezés Budapesten a Kaffka Margit Gimnáziumban életre hívott XX. kerületi Pedagógiai Könyvtár — ilyen jellegű könyvtár eddig csak a megyékben működött A Pe­dagógiai Könyvtár biztosítja a gimnázium diákjainak a szüksé­ges köteteket; segíti a pedagógu­sok szakmai továbbképzését; Irá­nyítja az oktatási intézmények saját olvasóval ellátott könyvtá­rait. Meghonosodtak az irodalmi tárgyú beszélgetések, a színes tanórák. A szép eredmény eléré­séhez komoly támogatást kaptak az Országos Pedagógiai Könyv­tártól és Múzeumtól. Kerületünk egyike azoknak, ahol a legtöbb területi klub mű­ködik. Nem lebecsülendő szám­adat; az ötven ifjúsági klubban négyezer fiatal találta meg a he­lyét. A XI. kerületben működik a TIT Természettudományi Stúdió. Januárban több új komplex so­rozat kezdődik: A természettudo­mány és technika. A kibernetika és az ember. Utóbbi előadásokat a KISZ központi bizottsága a Számí­tástech­nikai Védnökség Operatív Bizottsággal közösen rendezi. A tudományos közgon­dolkodás kialakítását szem előtt tartva szervezték meg a Hétköz­­napjaink tudománya című soro­zatot. Népszerű A korszerű ott­hon sorozat is. Előkészítő tanfo­lyamok segítik a diákokat a bio­lógiában és matematikában, hogy helyüket az érettségin, majd a főiskolai, illetve egyetemi felvé­teli vizsgákon sikeresen megáll­ják.­­ Budapest fontos kulturális in­tézménye a Fehérvári út 47 alatt működő Fővárosi Művelődési Ház. Céljuk: a gyermekektől a nyugdíjasokig minden korosztályt bevonni tevékenységükbe. Heti 110 órás programmal áll az ér­deklődők rendelkezésére, a vetíts 800 ezer ember fordul meg Itt. Programjukban kiemelkedő he­lyet foglal el a foglalkozás­i ke­rületi nagyüzemekkel. 27 üzem­mel szocialista szerződésekben iyik. Szakmunkástanuló Klubot hívtak életre, ahová három kerü­­leti intézményből több mint száz fiatal jár. Hasznos kezdeményezés, amely­­lyel a kerületek között élen jár. a pályaválasztási kiállítások meg­rendezése Erre először másfél évvel ezelőtt került sor. Az 1975/ 1976-os tanévben szeptemberben és novemberben ismerkedtek meg a fiatalok húsz üzem életé­vel.­­ Érdekes színfoltja a kerületnek a Kaposvár utcai Országos Mű­szaki Múzeum. Jelenleg a 80 esz­tendeje elhunyt Jedlik Ányos emlékét örökítették meg, vándor­kiállítás keretében, amelynek he­lyet adtak a kerületi iskolák. Sorolhatnánk még a sok kezde­ményezést, amivel a művelődési osztály dolgozói és a kerület kul­turális intézményei összehangolt tevékenységgel segítik, hogy a közművelődési határozat végre­hajtása mind szélesebb körben valósuljon meg. Jelenleg napon­ta a lakosságnak mintegy 30—40 százalékával állnak személyes kapcsolatban. Barabás Anna Az ügyészségek központi feladatai az első félévben HAT VIZSGÁLAT, ELEMZÉS . Az ügyészi szervek — több évi gyakorlatuk szerint — fél­évenként készítenek munkaterve­ket. Ezekben részben központi feladatok, részben saját kezde­ményezésű (helyi) feladatok sze­repelnek. Az előbbieket a Leg­főbb Ügyészség szabja meg és azok végrehajtása — olykor csak a kijelölt főügyészségekre, illető­leg városi-járási ügyészségekre — általában azonban valameny­­nyi ügyészi szervre kötelező. A saját kezdeményezésű feladatokat a főügyészségek, és irányításuk szerint — vagy anélkül is — a városi-járási ügyészségek szabták meg, az általuk észlelt negatív törvényességi információk (tör­vénysértésre utaló adatok) alap­ján, ügyészi feladat azonban a konkrét ügyintézésen kívül igen sokféle van. Egyebek között a készülő új jogszabály észrevéte­lezése, a már hatályos jogszabá­lyok kijátszásából, joghézagból, téves jogszabály-értelmezésből eredően jogszabályok kiegészíté­sének, módosításának, állásfogla­lások kiadásának kezdeményezé­se, általában a törvénysértések megelőzésére irányuló ügyészi te­vékenység, amihez kapcsolódik az ügyész jogpropaganda-tevékeny­­sége, az állampolgárok jogisme­retének és önkéntes jogkövetésé­nek segítésével; a törvényesség helyzetéről a pártbizottságnak adott beszámolók, illetőleg a ta­nácsnak (végrehajtó bizottságnak) adott tájékoztatók stb. Alapvető jelentőségű ügyészi feladat a jogalkalmazási gyakor­lat figyelemmel kísérése közvet­lenül ügyészi vizsgálatokkal (a bírósági szerveknél elemzések­kel), vagy vizsgálatkezdeménye­­zésekkel, azaz az ellenőrzési, fel­ügyeleti, illetőleg az állami tör­vényességi felügyeletet ellátó szervek felkérésével, a vizsgálat megtartására. Amikor azonban az ügyészi szervek félévi munkatervéről és az abban megjelölt ügyészi fel­adatokról van szó, e feladatok alatt általában csak az ügyészi vizsgálatok (utóvizsgálatok) és vizsgálatkezdeményezések érten­dők. Az egyik ügyészi alaputasítás szerint a legfontosabb feladatokat a társadalmi igényekre figyelem­mel a Legfőbb Ügyészség hatá­rozza meg. Éppen erre tekintet­tel a Legfőbb Ügyészség az 1976 első félévi munkatervi feladatok kijelölésénél elsősorban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusának határozatából és a kongresszuson elfogadott prog­ramnyilatkozatból az ügyészi szervezetre, valamint az ügyé­szekre háruló és az elkövetkező időben megvalósítandó felada­tokból és célkitűzésekből indult ki. A Legfőbb Ügyészség általá­nos felügyeleti és polgári jogi fő­osztálya 1976 első félévében hat központi ügyészi feladatot (vizs­gálatot, elemzést) jelölt meg: • I. A kongresszus nagy fi­gyelmet fordított a munkásosz­tály élet- és munkakörülményei­nek javítására. A hatóságoknak — ezen belül az ügyészségeknek is — fokozott gondot kell fordíta­niuk a dolgozók munkaviszonyá­val összefüggő jogok érvényesíté­sére, védelmére, a munkaügyek emberséges, igazságos intézésére (egyben az üzemi demokrácia erősödésére) és arra is, hogy a dolgozóknak a munkáltatóval szembeni vitás ügyei gyorsan és törvényesen elintéződjenek. Mint­­hogy azonban a dolgozók mun­kaügyi vitáinak jelentős része vállalaton belül nem zárul le, a Legfőbb ügyészség első félévi munkatervi feladatként előírta annak elemzését hogy miként érvényesülnek a törvényességi követelmények és a jogpolitikai elvek a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában.­­ 2. Ugyancsak a munkások és dolgozók élet- és munkakörül­ményeit jelentősen befolyásoló — egyben a megelőzés érdekeit is szolgáló — feladat a munkavé­delmi gyakorlatnak (ezen belül pedig elsősorban a munkavédel­mi előírások és a baleseti kárté­rítési ügyek törvényes intézésé­nek) ellenőrzése Minthogy a technika fejlődésével a mezőgaz­daságban a baleseti veszélyforrá­sok jelentősen megnövekedtek, és a mezőgazdasági szak igazg­a­tási szervek erőfeszítései ellenére a termelőszövetkezetek munkavé­­delm­i helyzete az állami gazdasá­gokéhoz képest alacsonyabb szin­ten van. a Legfőbb Ügyészség munkatervi feladatként elrendel­te megvizsgálni a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a mun­kavédelmi jogszabályok végre­hajtásának törvényességét. 9­3. A Legfőbb ügyészség folytatni kívánja a minisztériu­mok és más országos hatáskörű szervek által kiadott általános érvényű rendelkezések törvényes­ségének vizsgálatát. Az a tapasz­talat ugyanis, hogy a miniszté­riumok és más szervek hatósági munkát irányító és ellenőrző, va­lamint normaalkotó tevékenysé­ge (utasítás, állásfoglalás stb.) nem hibamentes Ezért az első félévben a Legfőbb Ügyészség a fent megjelölt tevékenység köré­ben az ÉVM-ben és az MFM-ben tart vizsgálatot. E vizsgálat célja nem utolsósorban a 14/1973. NET. határozat 28. pontjában írt azon követelmény biztosítása is, hogy ,r... az ügyészség segítse... a törvényesség megtartását, növel­je a törvényességért való felelős­séget az állami, társadalmi és szö­vetkezeti — különösen az Irányí­tó­ felügyeletet ellátó és ellenőrző­­ szervekben”. HOGYAN LÁTJA A LAKOSSÁG? Vélemények a tanácsi ügyintézésről ? A tanácsi vezetés számára mindig fontos, hogy megismerje a hatósági ügyintézéssel kapcsol­­latos véleményét a lakosságnak. Szakszervezetünk szervei is gyakran kezdeményeztek már ilyen véle­ménygyűjtést. Sok figyelemre méltó gondolatot ösz­­szegezett annak a véleménygyű­jtésnek az összefog­laló jelentése is, amelyet 1975 őszén a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága mellett működő al­kotmányjogi munkabizottság aktivistái végeztek. A jelentést néhány héttel ezelőtt a népfront buda­pesti elnöksége is megvitatta. A statisztika tanúsága szerint a tanácsok ható­sági ügyintézése során az ügyek mindössze 6 száza­lékánál lépik túl az előírt határidőt. Ebben az adat­ban azonban nem tükröződik az olyan ügyek je­lentős száma, amelyek intézése közben újabb mel­lékleteket kell bekérni az érdekeltektől, vagy köz­benső intézkedés is történik, s így az érdemi ha­tározat valójában jóval a harminc nap eltelte után születik meg. Ebből fakad aztán az érintett lako­soknak az a — nem is egészen indokolatlan — vé­leménye, hogy a tanácsi ügyintézés gyakran lassú, körülményes. A tanácsi ügyintézőknek eljárásukban s a hatá­rozat meghozatalában nagyon sokféle jogszabályi előírást kell szem előtt tartaniuk. Éppen ezért az ügyintézés nagyon is kívánatos egyszerűsítése nem nélkülözheti az azt meghatározó jogszabályi anyag rendezését és egyszerűbbé tételét. S a vita felszólalói arra is rámutattak, hogy szükségesnek látszik módosítani az 1957. óta érvényben lévő el­járási törvényerejű rendeletet. Érdemes idéznünk azt a javaslatot, hogy az elintézés határidejét — az ügyek különböző eljárási követelményeire tekin­tettel — az egységes harminc nap helyett diffe­renciáltan kellene meghatározni. Gyakran előfordul, hogy az állampolgár nem az ügy elintézésére közvetlenül illetékes államigazga­tási szervhez, hanem a sajtóhoz, a rádióhoz vagy a televízióhoz fordul panaszával, bejelentésével. Mások a tanácsi szervtől kapott elutasító válasz után keresik meg a tömegkommunikációs szerve­ket. Az ilyen ügyekben a tanácsok rendszerint megalapozott, jó válaszokat küldenek, s az elintéz­hető ügyekre meg is keresik a megoldást. A tanácsok tekintélyére károsan hat az érdekel­teknek az a furcsa következtetése, hogy a tanács csak a szerkesztőségek közbenjárására hajlandó érdemi intézkedést hozni. Erre a tévhitre az lenne a legmeggyőzőbb válasz, ha az állampolgár a ta­nácshoz közvetlenül eljuttatott, vagy a tanácstagi beszámolón, lakógyűlésen elmondott panaszára, közérdekű bejelentésére ugyanúgy érdemi választ kap, mint a sajtó vagy a rádió igénybevétele al­kalmával. A tanácstagok, a lakóbizottsági elnökök nem egyszer arra panaszkodnak, hogy a lakók közérde­kű ügyeiben tett bejelentéseikre, javaslataikra semmitmondó, az ügy érdemi megvizsgálásától el­zárkózó, rideg válaszokat kapnak a tanácsi szak­­igazgatási szervektől. Hasonló észrevétellel talál­kozunk nem egyszer a tanácstagi beszámolón el­hangzó felszólalások vonatkozásában is, amelyekre ugyancsak ritka az érdemi, s még ritkább az elin­tézésről számot adó válasz. Az ilyen jelenségeket az érintett tanácsok tiszt­ségviselőinek gondosan meg kellene vizsgálniuk ott, ahol ez szükséges, intézkedéseket tenni a vá­lasztott testületi tagok és az apparátusi dolgozók egészséges munkakapcsolatának kialakítására. A lakosság is pozitívan reagál azokra az erőfe­szítésekre, amelyeket a budapesti tanácsok az ügy­felek jobb tájékoztatására, ügyeik gyorsabb elin­tézése érdekében tesznek. Sok elismerő észrevétel hangzott el az ügyfélszolgálati irodák működésé­ről ,amelyek azonban a kerületek egy részében csak korlátozottabb feladatkörben, információs iro­da jelleggel tevékenykednek. A népfront aktivis­ták a véleménygyűjtés során azt tapasztalták, hogy ezek az irodák ott működnek eredményesebben, ahol az információs szerepkörön túlmenően, az egyszerűbb ügyek elintézését is — legalább azokét, amelyek érdemi döntést nem igényelnek — ma­gukra vállalják. A jelentésben, amelyről a népfront budapesti el­nöksége eleven vitát folytatott, szó esik az ügyin­tézők és ügyfelek közti hangnemről, a lakosságnak nyújtott tájékoztatásról, a félfogadás időtartamá­ról és sok egyébről is. A tanulság nagyon is kézen­fekvő: a lakosság érzékelni szeretné, hogy azok, akik ügyeit intézik, valóban az ügyfelek szolgála­tát tekintik hivatásuknak, s ennek megfelelően, a segíteni akarástól áthatva végzik munkájukat (hajdú) 9­4- Az államigazgatási ható­ságok működésének törvényessé­gében — a törvényességért való felelősség Új felfogásából ere­dően — jelentős szerepe van a tanácsi belső törvényességi fel­ügyeletnek, vagyis a vb-titkárok­­nak, a megyei végrehajtó bizott­ságoknak és a járási hivatalok­nak. Ezért a Legfőbb Ügyészség el­rendelte annak vizsgálatát, hogy a járási hivatalok, a községi ta­nácsok és a végrehajtó bizottsá­gok miként tesznek eleget a tör­vényességi felügyelet ellátásában reájuk háruló kötelezettségeknek. 9­3. Az ügyész­ polgári koz­ tevékenység körében két elem­zésre kerül sor. Az egyik a jog­talan nyerészkedési törekvések elemzése a polgári perekben. Ha­tározottan fel kell lépni az élős­­diséggel, a spekuláció különféle megnyilvánulási formáival szem­­ben. Conen ezért rendelte el a Legfőbb Ügyészség a jogtalan va­gyonszerzési tevékenységet feltá­ró perek elemzését, hogy miyen formában jelentkezik az él­ősdi­­sza és munka nélküli jövedelem­­szerzés a kötelmi és tulajdon­­vi­szonyok­kal kapcsolatos polgári perekben, e perek törvényes gya­korlatot tükröznek-e, és érvé­nyesülnek-e azokban a jogpoliti­kai irányelvek. 9­6 A másik polgári jog­ tár­gyú elemzés az alkoholisták kö­telező Intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. sz. törvényere­jű rendelet végrehajtásával kap­­csolatos tevékenységre vonatko­zik. Dr. Tasnádi Endre

Next