Közalkalmazott, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-08 / 1. szám
0 Bács-Kiskun megye székhelyén, Kecskeméten, hét, egyenként tíz emeletes magasház épül a városközpontban. Két magasházat az év elején adnak át az igénylőknek_______________ ». jiiw—m—i—wri 1 1r1'"«"1*1 ra—«——— Összehangolt munka a kulturális intézményekben A XI. kerületi Tanács V. B. művelődési osztályának vezetőjével, Bodnár Gáborral, arról beszélgetünk, mit tettek eddig, és mit terveznek, hogy a közművelődési határozat a kerületben eredményesen valósuljon meg, fokozódjék a közművelődés társadalmi hasznossága. Munkánkban szakszervezetünk VIII. kongresszusának határozatára is támaszkodunk, amelynek szellemében, társadalmi jelentőségüknek megfelelően, fokozott figyelmet kell fordítai a hatáskörünkbe tartozó könyvtárak, a Fővárosi Művelődési Ház, a múzeum tevékenységének segítésére. Szoros a kapcsolatunk a TIT Természettudományi Stúdióval. A negyedik ötéves terv időszakában kezdtek hozzá kerületünkben a Szakasits Árpád úton a főváros legnagyobb közkönyvtárának építéséhez, amely előreláthatólag az idei első félév folyamán nyitja meg kapuit Egyedülálló kezdeményezés Budapesten a Kaffka Margit Gimnáziumban életre hívott XX. kerületi Pedagógiai Könyvtár — ilyen jellegű könyvtár eddig csak a megyékben működött A Pedagógiai Könyvtár biztosítja a gimnázium diákjainak a szükséges köteteket; segíti a pedagógusok szakmai továbbképzését; Irányítja az oktatási intézmények saját olvasóval ellátott könyvtárait. Meghonosodtak az irodalmi tárgyú beszélgetések, a színes tanórák. A szép eredmény eléréséhez komoly támogatást kaptak az Országos Pedagógiai Könyvtártól és Múzeumtól. Kerületünk egyike azoknak, ahol a legtöbb területi klub működik. Nem lebecsülendő számadat; az ötven ifjúsági klubban négyezer fiatal találta meg a helyét. A XI. kerületben működik a TIT Természettudományi Stúdió. Januárban több új komplex sorozat kezdődik: A természettudomány és technika. A kibernetika és az ember. Utóbbi előadásokat a KISZ központi bizottsága a Számítástechnikai Védnökség Operatív Bizottsággal közösen rendezi. A tudományos közgondolkodás kialakítását szem előtt tartva szervezték meg a Hétköznapjaink tudománya című sorozatot. Népszerű A korszerű otthon sorozat is. Előkészítő tanfolyamok segítik a diákokat a biológiában és matematikában, hogy helyüket az érettségin, majd a főiskolai, illetve egyetemi felvételi vizsgákon sikeresen megállják. Budapest fontos kulturális intézménye a Fehérvári út 47 alatt működő Fővárosi Művelődési Ház. Céljuk: a gyermekektől a nyugdíjasokig minden korosztályt bevonni tevékenységükbe. Heti 110 órás programmal áll az érdeklődők rendelkezésére, a vetíts 800 ezer ember fordul meg Itt. Programjukban kiemelkedő helyet foglal el a foglalkozási kerületi nagyüzemekkel. 27 üzemmel szocialista szerződésekben iyik. Szakmunkástanuló Klubot hívtak életre, ahová három kerületi intézményből több mint száz fiatal jár. Hasznos kezdeményezés, amelylyel a kerületek között élen jár. a pályaválasztási kiállítások megrendezése Erre először másfél évvel ezelőtt került sor. Az 1975/ 1976-os tanévben szeptemberben és novemberben ismerkedtek meg a fiatalok húsz üzem életével. Érdekes színfoltja a kerületnek a Kaposvár utcai Országos Műszaki Múzeum. Jelenleg a 80 esztendeje elhunyt Jedlik Ányos emlékét örökítették meg, vándorkiállítás keretében, amelynek helyet adtak a kerületi iskolák. Sorolhatnánk még a sok kezdeményezést, amivel a művelődési osztály dolgozói és a kerület kulturális intézményei összehangolt tevékenységgel segítik, hogy a közművelődési határozat végrehajtása mind szélesebb körben valósuljon meg. Jelenleg naponta a lakosságnak mintegy 30—40 százalékával állnak személyes kapcsolatban. Barabás Anna Az ügyészségek központi feladatai az első félévben HAT VIZSGÁLAT, ELEMZÉS . Az ügyészi szervek — több évi gyakorlatuk szerint — félévenként készítenek munkaterveket. Ezekben részben központi feladatok, részben saját kezdeményezésű (helyi) feladatok szerepelnek. Az előbbieket a Legfőbb Ügyészség szabja meg és azok végrehajtása — olykor csak a kijelölt főügyészségekre, illetőleg városi-járási ügyészségekre — általában azonban valamenynyi ügyészi szervre kötelező. A saját kezdeményezésű feladatokat a főügyészségek, és irányításuk szerint — vagy anélkül is — a városi-járási ügyészségek szabták meg, az általuk észlelt negatív törvényességi információk (törvénysértésre utaló adatok) alapján, ügyészi feladat azonban a konkrét ügyintézésen kívül igen sokféle van. Egyebek között a készülő új jogszabály észrevételezése, a már hatályos jogszabályok kijátszásából, joghézagból, téves jogszabály-értelmezésből eredően jogszabályok kiegészítésének, módosításának, állásfoglalások kiadásának kezdeményezése, általában a törvénysértések megelőzésére irányuló ügyészi tevékenység, amihez kapcsolódik az ügyész jogpropaganda-tevékenysége, az állampolgárok jogismeretének és önkéntes jogkövetésének segítésével; a törvényesség helyzetéről a pártbizottságnak adott beszámolók, illetőleg a tanácsnak (végrehajtó bizottságnak) adott tájékoztatók stb. Alapvető jelentőségű ügyészi feladat a jogalkalmazási gyakorlat figyelemmel kísérése közvetlenül ügyészi vizsgálatokkal (a bírósági szerveknél elemzésekkel), vagy vizsgálatkezdeményezésekkel, azaz az ellenőrzési, felügyeleti, illetőleg az állami törvényességi felügyeletet ellátó szervek felkérésével, a vizsgálat megtartására. Amikor azonban az ügyészi szervek félévi munkatervéről és az abban megjelölt ügyészi feladatokról van szó, e feladatok alatt általában csak az ügyészi vizsgálatok (utóvizsgálatok) és vizsgálatkezdeményezések értendők. Az egyik ügyészi alaputasítás szerint a legfontosabb feladatokat a társadalmi igényekre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség határozza meg. Éppen erre tekintettel a Legfőbb Ügyészség az 1976 első félévi munkatervi feladatok kijelölésénél elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusának határozatából és a kongresszuson elfogadott programnyilatkozatból az ügyészi szervezetre, valamint az ügyészekre háruló és az elkövetkező időben megvalósítandó feladatokból és célkitűzésekből indult ki. A Legfőbb Ügyészség általános felügyeleti és polgári jogi főosztálya 1976 első félévében hat központi ügyészi feladatot (vizsgálatot, elemzést) jelölt meg: • I. A kongresszus nagy figyelmet fordított a munkásosztály élet- és munkakörülményeinek javítására. A hatóságoknak — ezen belül az ügyészségeknek is — fokozott gondot kell fordítaniuk a dolgozók munkaviszonyával összefüggő jogok érvényesítésére, védelmére, a munkaügyek emberséges, igazságos intézésére (egyben az üzemi demokrácia erősödésére) és arra is, hogy a dolgozóknak a munkáltatóval szembeni vitás ügyei gyorsan és törvényesen elintéződjenek. Minthogy azonban a dolgozók munkaügyi vitáinak jelentős része vállalaton belül nem zárul le, a Legfőbb ügyészség első félévi munkatervi feladatként előírta annak elemzését hogy miként érvényesülnek a törvényességi követelmények és a jogpolitikai elvek a munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlatában. 2. Ugyancsak a munkások és dolgozók élet- és munkakörülményeit jelentősen befolyásoló — egyben a megelőzés érdekeit is szolgáló — feladat a munkavédelmi gyakorlatnak (ezen belül pedig elsősorban a munkavédelmi előírások és a baleseti kártérítési ügyek törvényes intézésének) ellenőrzése Minthogy a technika fejlődésével a mezőgazdaságban a baleseti veszélyforrások jelentősen megnövekedtek, és a mezőgazdasági szak igazgatási szervek erőfeszítései ellenére a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzete az állami gazdaságokéhoz képest alacsonyabb szinten van. a Legfőbb Ügyészség munkatervi feladatként elrendelte megvizsgálni a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a munkavédelmi jogszabályok végrehajtásának törvényességét. 93. A Legfőbb ügyészség folytatni kívánja a minisztériumok és más országos hatáskörű szervek által kiadott általános érvényű rendelkezések törvényességének vizsgálatát. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a minisztériumok és más szervek hatósági munkát irányító és ellenőrző, valamint normaalkotó tevékenysége (utasítás, állásfoglalás stb.) nem hibamentes Ezért az első félévben a Legfőbb Ügyészség a fent megjelölt tevékenység körében az ÉVM-ben és az MFM-ben tart vizsgálatot. E vizsgálat célja nem utolsósorban a 14/1973. NET. határozat 28. pontjában írt azon követelmény biztosítása is, hogy ,r... az ügyészség segítse... a törvényesség megtartását, növelje a törvényességért való felelősséget az állami, társadalmi és szövetkezeti — különösen az Irányító felügyeletet ellátó és ellenőrző szervekben”. HOGYAN LÁTJA A LAKOSSÁG? Vélemények a tanácsi ügyintézésről ? A tanácsi vezetés számára mindig fontos, hogy megismerje a hatósági ügyintézéssel kapcsollatos véleményét a lakosságnak. Szakszervezetünk szervei is gyakran kezdeményeztek már ilyen véleménygyűjtést. Sok figyelemre méltó gondolatot öszszegezett annak a véleménygyűjtésnek az összefoglaló jelentése is, amelyet 1975 őszén a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága mellett működő alkotmányjogi munkabizottság aktivistái végeztek. A jelentést néhány héttel ezelőtt a népfront budapesti elnöksége is megvitatta. A statisztika tanúsága szerint a tanácsok hatósági ügyintézése során az ügyek mindössze 6 százalékánál lépik túl az előírt határidőt. Ebben az adatban azonban nem tükröződik az olyan ügyek jelentős száma, amelyek intézése közben újabb mellékleteket kell bekérni az érdekeltektől, vagy közbenső intézkedés is történik, s így az érdemi határozat valójában jóval a harminc nap eltelte után születik meg. Ebből fakad aztán az érintett lakosoknak az a — nem is egészen indokolatlan — véleménye, hogy a tanácsi ügyintézés gyakran lassú, körülményes. A tanácsi ügyintézőknek eljárásukban s a határozat meghozatalában nagyon sokféle jogszabályi előírást kell szem előtt tartaniuk. Éppen ezért az ügyintézés nagyon is kívánatos egyszerűsítése nem nélkülözheti az azt meghatározó jogszabályi anyag rendezését és egyszerűbbé tételét. S a vita felszólalói arra is rámutattak, hogy szükségesnek látszik módosítani az 1957. óta érvényben lévő eljárási törvényerejű rendeletet. Érdemes idéznünk azt a javaslatot, hogy az elintézés határidejét — az ügyek különböző eljárási követelményeire tekintettel — az egységes harminc nap helyett differenciáltan kellene meghatározni. Gyakran előfordul, hogy az állampolgár nem az ügy elintézésére közvetlenül illetékes államigazgatási szervhez, hanem a sajtóhoz, a rádióhoz vagy a televízióhoz fordul panaszával, bejelentésével. Mások a tanácsi szervtől kapott elutasító válasz után keresik meg a tömegkommunikációs szerveket. Az ilyen ügyekben a tanácsok rendszerint megalapozott, jó válaszokat küldenek, s az elintézhető ügyekre meg is keresik a megoldást. A tanácsok tekintélyére károsan hat az érdekelteknek az a furcsa következtetése, hogy a tanács csak a szerkesztőségek közbenjárására hajlandó érdemi intézkedést hozni. Erre a tévhitre az lenne a legmeggyőzőbb válasz, ha az állampolgár a tanácshoz közvetlenül eljuttatott, vagy a tanácstagi beszámolón, lakógyűlésen elmondott panaszára, közérdekű bejelentésére ugyanúgy érdemi választ kap, mint a sajtó vagy a rádió igénybevétele alkalmával. A tanácstagok, a lakóbizottsági elnökök nem egyszer arra panaszkodnak, hogy a lakók közérdekű ügyeiben tett bejelentéseikre, javaslataikra semmitmondó, az ügy érdemi megvizsgálásától elzárkózó, rideg válaszokat kapnak a tanácsi szakigazgatási szervektől. Hasonló észrevétellel találkozunk nem egyszer a tanácstagi beszámolón elhangzó felszólalások vonatkozásában is, amelyekre ugyancsak ritka az érdemi, s még ritkább az elintézésről számot adó válasz. Az ilyen jelenségeket az érintett tanácsok tisztségviselőinek gondosan meg kellene vizsgálniuk ott, ahol ez szükséges, intézkedéseket tenni a választott testületi tagok és az apparátusi dolgozók egészséges munkakapcsolatának kialakítására. A lakosság is pozitívan reagál azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a budapesti tanácsok az ügyfelek jobb tájékoztatására, ügyeik gyorsabb elintézése érdekében tesznek. Sok elismerő észrevétel hangzott el az ügyfélszolgálati irodák működéséről ,amelyek azonban a kerületek egy részében csak korlátozottabb feladatkörben, információs iroda jelleggel tevékenykednek. A népfront aktivisták a véleménygyűjtés során azt tapasztalták, hogy ezek az irodák ott működnek eredményesebben, ahol az információs szerepkörön túlmenően, az egyszerűbb ügyek elintézését is — legalább azokét, amelyek érdemi döntést nem igényelnek — magukra vállalják. A jelentésben, amelyről a népfront budapesti elnöksége eleven vitát folytatott, szó esik az ügyintézők és ügyfelek közti hangnemről, a lakosságnak nyújtott tájékoztatásról, a félfogadás időtartamáról és sok egyébről is. A tanulság nagyon is kézenfekvő: a lakosság érzékelni szeretné, hogy azok, akik ügyeit intézik, valóban az ügyfelek szolgálatát tekintik hivatásuknak, s ennek megfelelően, a segíteni akarástól áthatva végzik munkájukat (hajdú) 94- Az államigazgatási hatóságok működésének törvényességében — a törvényességért való felelősség Új felfogásából eredően — jelentős szerepe van a tanácsi belső törvényességi felügyeletnek, vagyis a vb-titkároknak, a megyei végrehajtó bizottságoknak és a járási hivataloknak. Ezért a Legfőbb Ügyészség elrendelte annak vizsgálatát, hogy a járási hivatalok, a községi tanácsok és a végrehajtó bizottságok miként tesznek eleget a törvényességi felügyelet ellátásában reájuk háruló kötelezettségeknek. 93. Az ügyész polgári koz tevékenység körében két elemzésre kerül sor. Az egyik a jogtalan nyerészkedési törekvések elemzése a polgári perekben. Határozottan fel kell lépni az élősdiséggel, a spekuláció különféle megnyilvánulási formáival szemben. Conen ezért rendelte el a Legfőbb Ügyészség a jogtalan vagyonszerzési tevékenységet feltáró perek elemzését, hogy miyen formában jelentkezik az élősdisza és munka nélküli jövedelemszerzés a kötelmi és tulajdonviszonyokkal kapcsolatos polgári perekben, e perek törvényes gyakorlatot tükröznek-e, és érvényesülnek-e azokban a jogpolitikai irányelvek. 96 A másik polgári jog tárgyú elemzés az alkoholisták kötelező Intézeti gyógykezeléséről szóló 1974. évi 10. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozik. Dr. Tasnádi Endre