Közalkalmazott, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-08 / 1. szám

Négy és félévi gyes után ismét munkában • Pécs. Új­mecsekalja — új lakótelep, hetedik emelet. Szabad szom­bat esős idő — majdnem együtt a csa­lád. A legna­gyobb gyerek, Lacika nemso­kára megérke­zik­ az­ iskolá­ból. A lakás egy­benyíló két szoba, s a ki­csik, a nég­y és fél éves Móni, a hároméves Viktor hol itt hol ott buk­kannak föl játszva-ve­ Szekedve. Ter­mészetes lenne, hogy a feleség munkájáról, munkahelyé­ről kérdezős­ködjem, hiszen tudom, hogy négy és fél évi gyermekgon­dozási szabad­ság után ja­nuártól ismét dolgozik. Mégis, a gyerekek lát­tán, csak az juthat eszembe — van itt munka elég. De az anya megcáfol: — Ne higgye, míg alusznak a kicsik, a mosás és a takarítás szinte pihenés számomra. Én nem engedném meg ezt a hosszú ..gyest”. A gyerekeknek is hiány­zik a hasonló korú társaság, mint ahogy nekem is. Én már vissza­mentem volna dolgozni, de saj­náltam bölcsődébe adni a gyere­keket, meg a férjem továbbtanu­lását is segítenem kellett — oly­annyira, hogy a közös tanulások után már azt is tudom, hogyan kell ácsolni a bányában. Még egy éve van vissza a miskolci mű­szaki egyetemen. Mikor férjemet Pécsre helyez­ték, az Uránércbánya Vállalat­hoz, én is Pécsett néztem állás utánt. Akkor éppen terhes voltam az első gyerekkel, s nem vettek fel sehová. Már bölcsődés volt Lacika, amikor véletlen során 1970-ben elhelyezkedtem a mostani munkahelyemen, a Számítástech­nikai Vállalatnál. Betanított mun­kás vagyok, „lyukkártya-adatrög­­zítő”. S alig dolgoztam két évet, máris, igénybe vehettem ezt a hosszú szabadságot. Azt is el­mondhatom, hogy mindvégig tö­rődtek velem. Fizetésem ezalatt az idő alatt ezerháromszáz fo­rintról kétezerre­ emelkedett — sőt, támogatják továbbtanulási tervemet is, hogy elvégezzem a közgazdasági szakközépiskolát. És most mégis, hogy újból munkába állok, úgy érzem, nehéz lesz a váltás a munkahelyi gondok és a családi gondok között., de talán még a gép „klaviatúráját” is újra meg kell tanulnom. — S a jövő terve ... ? — kér­dem. , — A­­jövő nagy reménye min­denekelőtt egy háromszobás la­kás, vagy legalábbis három kü­lönálló helyiség és a két kicsi óvodai elhelyezése. Mert enélkül nemigen tudnék továbbtanulni. És ha már hármat kívánhatok, mint a mesében, miért ne kíván­nék negyediket is. Ha lehet ezt a vállalatomtól — egy évig, míg a férsem befejezi tanulmányait, délelőtti műszakban dolgozhas­sam. . Összebarátkoztunk . Tíz éve ráttam már napi nyolc órán át a sorokat megszo­kott írógépemen. Szinte el sem tudtam képzelni, hogy valaha le­mondjak róla. Egy szép napon meglepetés ért: elektromos írógé­pet vásárolt a hivatal. Az első napokban félve ültem új gépemhez. A már jól beidegzett sebességgel igyekeztem írni. Ne­hezen ment, a szövegbe több hiba csúszott. Próbáltam magyarázni magamnak, talán azért, mert még izgulok, vagy azért is lehet, mert a gép érintésre nagyon­­érzékeny, de a klaviatúra eltérő volta is okozhatja. A sok hiba láttán ked­vem alábbhagyott. Vezetőm és munkatársaim azonban nem érez­tették velem, hogy egyelőre nehe­zen megy. Magatartásuk biztatást,­­bátorítást adott, további nekilen­dülésre buzdított. Elhatároztam: „megszelídítem”, a jelenleg még olyan betörhetet­­lennek tűnő gépemet. Napról nap­ra ,.éreztette” velem, hogy hajlan­dó „behódolni”. A mechanikus írógéphez ragasz­kodás a mi szakmánkban még eléggé általános. De vajon miért ez a merev ragaszkodás? A kér­dést csak most tudom és merem megválaszolni. Aki megszokta a régit, az újra áttérni még akkor is, ha szereti a munkáját, nem könnyű, sok energiába, fáradság­ba kerül. Így voltam én is. De megérte. Ma már úgy érzem, nem hiábavaló a küzdelem, a gyakor­lásra fordított plusz idő, ami kö­rülbelül fél évre tehető. Elmond­hatom, hogy gyorsabbnak, kö­sty­­nyebbnek és nem utolsósorban szebbnek érzem munkámat. A kezdeti idegenkedés, a sokszori idegeskedés megszűnt. Összebarát­­koztunk új írógépemmel. (P. L.-né) 2 közalkalmazott A rossz munkakörülmények között is eredményesen dolgoznak Betekintés a Fővárosi Földhivatal munkájába . A Fővárosi Földhivatal ve­zetőjétől, Pécsett Jánostól tájé­koztatást kértünk sokrétű és idő­szerű feladataikról, a dolgozók munkakörülményeiről. A szak­szervezeti bizottság titkárát. Mo­hai Tibort pedig arra kértük, is­mertesse, hogyan élnek jogosult­ságaikkal. — A munkánk szerteágazó — mondja Pécseli János. Meg kell említenem a földbirtokpolitikai, a földmérési feladatokat, az ingat­lan-nyilvántartás szerkesztéséhez szükséges térképi alapok biztosí­tását, a 90 ezer földmérési alap­pont nyilvántartását, karbantar­tását ezekről adatok szolgálta­tását, a csaknem 40 geodéziai szerv, továbbá a fővárosi kerü­letek földhivatala munkájának irányításával, ellenőrzésével együttjáró tenni­valókat. Kiemel­ten foglalkozunk az új, egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakításával. Az egységes ingatlan-nyilván­tartás kialakítását az 1042/1971. Korm. számú határozat rendelte el. Alapvető követelmény, hogy a nemzeti ingatlantulajdonnak megbízható leltára legyen. Ezért az 1972. évi tvr. a változásokra vonatkozóan előírja a tulajdono­sok, a kezelők és használók be­jelentési, a hatóságok értesítési kötelezettségét. A főváros 22 kerületében 291 ezer ingatlant érint ez a munka. 1973-tól 1975 év végéig több mint 57 ezer, 1976-ban 36 ezer ingatlan­ra vonatkozó szerkesztési eljá­rást folytattak le. Az 1977. évi terv 51 ezer, a fennmaradó in­gatlanoknál 1980 végéig kell be­fejezni a munkálatokat. A szer­kesztési eljárás befejeztével az elkészített új tulajdoni lapokról az érdekeltek másolatot kapnak, melyet öt évig, egy alkalommal, ingatlanukkal kapcsolatban, fel­használhatnak. A kerületekben intézik az ingatlan-nyilvántartási beadványokat, a változások átve­zetését. Évente 40 ezer a beadvá­nyok száma, s a megrendelésre készített és kiadott telekkönyvi másolatok száma eléri a évi 35 ezret . . . Hivatalunk dolgozóira a hiva­tástudat jellemző. Eredményes a munka, összehangolt az egyes szakterületek tevékenysége, nincs kifogás a munkafegyelem ellen, jó a munkahelyi légkör. Az utób­bit példázza az októberben meg­tartott Ifjúsági Parlament is, me­lyen jó hangulatban, nyílt vita során, nagy aktivitással tárgyal­ták meg a fiatalok az if­júsági tör­vény végrehajtásának helyi ta­pasztalatait. Az elmondottakat alátámasztja az OFTH legutóbbi felügyeleti vizsgálatának megál­lapítása, s az is, hogy az appará­tus stabil, nem jellem­ző a fluk­tuáció. Ami viszont egyöntetű panasz: a rossz munkakörülmények. A Fővárosi Földhivatal apparátusa egy raktárhelyiséggel szomszédos, földszinti helyiségben van elhe­lyezve. A munkahelyek szűkek, sötétek, zsúfoltak, egészségtele­nek. A szigeteletlen falak fel van­nak ázva, s ez nemcsak a dolgo­zókra káros, hanem például a térképtárban rontja a térképek állagát. Korszerűtlen a fűtés is, bár reméljük, hogy az idén áttér­nek a gázfűtésre. Nincs elegendő munkaeszköz, berendezés sem. A szükséges anyagiakkal rendelkezik ugyan a hivatal, a beszerzés azonban aka­dozik. Tavaly sikerült vásárol­niuk elektromos, programozható számológépet, modern másológé­pet, mikrofilm-berendezést. Ezek hatékonyabbá teszik a munkát, meggyorsítják az adatszolgálta­tást, a lakosság kiszolgálását. Hogyan él jogosultságaival a szakszervezeti bizottság? Mohai Tibor, az szb titkára 1976 áprilisától tölti be funkcióját. Munkájukban alapvetőnek ítéli meg a szoros és érdemleges együttműködést, a hivatal veze­tőjével, a helyi párt- és KISZ- szervezettel. Mint mondotta, a szakszervezeti jogosultságok tel­jes mértékben érvényesülnek. Igazságos és ösztönző bér- és ju­­talompolitikát alakítottak ki. A besorolások, a bérfejlesztések, a jutalmazások esetében már a bi­zalmiak megnövekedett hatáskö­re is érvényre jut. A szociális és a kulturális ellátottság tekinteté­ben kedvező helyzetben vannak, mert mindezek a fővárosi tanács­nál adottak: étkezés, • orvosi ren­delő, klub,, sporttelep, mozi áll a dolgozók rendelkezésére. . Közreműködik a szakszervezet a politikai és a szakmai képzés, a továbbképzés szervezésében, le­bonyolításában, segíti a munka­­fegyelem erősítését, a munkahe­lyi légkör további javítását és a munkahelyi demokrácia fórumai­nak hatékony működtetésében is kezdeményező, segítő szerepet vállalnak. Az szb gondjairól szólva, a jobb munkakörülmények szorgalmazá­sán túl­ a családos üdültetés és a rászoruló családos dolgozók la­kástámogatásának megoldását tartják a legfontosabbnak. Ennek érdekében — ..ugyancsak közös összefogással — „minden követ” megmozgatnak. Holló János Elnökségi ülés • Szakszervezetünk elnöksége 1976 december 27-én tartott ülésén dr. Vigh József, a Hajdú-Bihar megyei bizott­ság titkára beszámolt az osztálybizott­ságok működésének tapasztalatairól. Az elnökség felhíva a megyei és a szakszervezeti bizottságokat, minde­nütt pontosan határozzák meg az osz­tálybizottságok hatáskörét, — különös tekintettel a bizalmiak jogosultságai­nak gyakorlására, —■ segítsék jobban munkájukat és terjesszék szélesebb körben a kialakult jó munkamódsze­reket. A továbbiakban az elnökség feladattervet fogadott el az alapszer­vezeti számvizsgáló bizottságok mun­kája továbbfejlesztésének elősegítésé­re és jóváhagyta az 1977 évi tömegsport központi programját. Európai hírű térképészeti tevékenység Magyarországon Lázár deáktól a Kartográf­iai Vállalatig . Hazánkban a térképészet több évszázados hagyományokkal ren­delkezik: az első térképet Magyar­­országról még 1514 előtt készítet­ték, Lázár deák irányításával. A magyar kartográfiának a híre, a nagy tekintélyű szakemberek munkája nyomán világszerte el­terjedt, ismertté vált. Az alapvető változás azonban 1945 után követ­kezett be, amikor több tényező együttes találkozásának eredmé­nyeként a magyarországi térképé­szet elismertsége fokozatosan to­vább emelkedett külföldön. 1954-től kezdve a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen térképészeti tanszék létesült, és ezzel megkezdődött a szervezett, magas szintű képzés. Ehhez járult mint rendkívül fontos tényező, hogy a világon megjelent vala­mennyi térkép megtalálható Ma­gyarországon. A rendszeres gyűj­tés nyomán, ma már az 1954-ben létesített Kartográfiai Vállalatnak 25 ezres dokumentációja van. Lényeges a technikai felkészült­ség is. A magyar térképészet leg­főbb bázisának tekinthető Kartog­ráfiai Vállalat tíz éve olyan nem­zetközi szintű technikai felké­szültséggel rendelkezik, amely le­hetőséget ad számára, hogy felve­gye a versenyt a világ bármely kartográfiai kiadójával. A jelenlegi munkákról és a fo­lyamatban levő tervekről dr. He­gyi Gyula igazgatótól a követke­zőket tudtuk meg: A vállalat, amely 1968 óta ön­álló export-, és 1972 óta pedig im­portjoggal rendelkezik, kapacitá­sának húsz százalékát külföldi ve­vők igényeinek kielégítésére for­dítja. Az ENSZ Kulturális, Tudomá­nyos és Nevelésügyi Szervezete — az UNESCO — részére eddig két klímaatlaszt készítettek, amelyek közül az egyik Európáról, a másik Dél-Amerikáról szolgáltat adato­kat jelenleg, mivel a magyar tér­képészek munkájával elégedettek , tárgyalások folynak az UNES­CO párizsi központjában egy Észak-Amerikáról készülő klíma­atlaszról. A Kartográfiai Vállalat több NSZK-beli cég részére készít fo­lyamatosan térképeket. A híres hamburgi Falk-cég négy várostér­kép elkészítésére kérte fel. Ebből a legutóbbi Djakartáról készült. A Frankfurtban levő Ravenstein-cég pedig több országtérkép rajzolá­sára adott, megbízást, míg a ham­burgi Hirt-vállalat­­ gazdasági ismertetésekhez kért térképeket Magyarországról. Egy­ wiesbadeni cég különféle várostérképek elké­szítésére ötéves szerződést kötött a Kartográfiai Vállalattal. A sváj­ci Hallwadh-cég Bernből, város- és országtérképek elkészítésére kérte fel a magyar kartográfusokat. A Kartográfiai Vállalat szak­emberei egy nyugatnémet céggel közösen elkészítették Dubai város ezres térképét, és folyamatban van a nigériai Lagosról egy térkép rajzolása, szerkesztése. A fejlett nyugati országok mel­lett jelentősek a KGST-államok részéről adódó, igények is, tekin­tettel­­a növekvő idegenforgalom­ra. A­ Magyarországról készült tér­képek elsősorban Lengyelország­ban, az NDK-ban és Csehszlová­kiában keresettek. Nagy nemzetközi érdeklődés mellett szerkesztik és kéthavonta adják ki több nyelven a Cart Ac­tual című térképgyűjteményt, amelyet szinte a­ világ­ minden ré­szére küldenek. Ez a kiadvány minden olyan változást tartalmaz Földünkről, amely térképészeti szempontból érdekes és figyelem­re méltó. Karczag László Új lakóházak Szeghalmon • Sok­ új létesítménnyel gazdagodott Szeghalom nagyközség az utóbbi években. A község vezetői különösen nagy gondot fordítanak a lakások építésére. 1976-ban a Dózsa utcában egy 45 és egy 70 lakásos OTP ház építése kezdődött meg. A Béke utcában 64 lakásos célcsopor­tos tanácsi­ beruházás munkálatai folynak. Nátor János Köszönet a figyelmességért­ ­ Szakszervezeti bizottságunkat a közelmúltban megkereste Lakatos Sándor, nyugállományban levő volt dolgozónk, aki 40 éve szakszervezeti tag. Kérte, hogy közöljük elismerését és köszönetét azért a szeretettteljes, figyelmes fogad­tatásért, amelyben többek között ő is részesült 40 évi szakszervezeti tagsága évfordulóján, szakszervezetünk e célból megtartott központi rendezvényén. Szívesen teszünk eleget kérésének és ezúttal továbbítjuk véleményét a szak­­szervezeti bizottság köszönetével együtt. Szabó János szb titkár, Fővárosi Tanács V. B. Csarnok- és Piac Igazgatósága

Next