Közalkalmazott, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-03 / 1. szám

Toronyáz Szegeden , Szegeden, az Odessza körúton felépült a város legmagasabb lakó­háza. A 117 lakásos toronyház műszaki átadása befejeződött és rövi­desen megkezdődnek a beköltözések (MTI Fotó: Tóth Béla) Társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése . A szakszervezeti mozgalom — így a Közalkalmazottak Szak­­szervezete is — mindig nagy figyelmet fordított tagságának nevelé­sére. Ez a munka együtt fejlődött a szakszervezet egész tevékenysé­gével. A jelen időszak, a fejlett szocialista társadalom építése új igé­nyeket támaszt az építőmunkát segítő, a tagság érdekeit képviselő szakszervezeti mozgalom tisztségviselői iránt is a nevelő munkában. Olyan emberek sokaságára van szükség, akik munkájukat fegyelme­zetten végzik, a szocialista erkölcs normái szerint élnek, s a köz­ügyekből is kiveszik részüket. Társadalmi céljaink megvalósításának, társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése, nélkülözhetetlen fel­tétele ezért a tudati viszonyok gyorsabb változása. llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A legnagyobb feladat a nevelő munkában — állapítja meg szak­­szervezetünk központi vezetőségének decemberi állásfoglalása —, hogy igényeket ébresszen, érdeklődést keltsen a társadalmi, a politi­kai, a gazdasági, a kulturális élet kérdéseinek ismerete iránt, be­vonja a tagságot a közösség ügyeinek intézésébe, felismertesse érde­keltségüket a társadalom fejlődésében, növelje aktivitásukat. S mivel a munkahelyek nemcsak a dolgozó emberek munkájának, hanem közéleti tevékenységüknek, személyiségük kibontakoztatásának is színterei, elsősorban itt kell kifejteni a nevelő tevékenységet, s ez minden tisztségviselőnek kötelessége. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllll A nevelő munka tartalmának követnie kell az élet alakulását, gyorsan és pontosan kell reagálni az eseményekre, a dolgozók jelzé­seire, kezdeményezéseire. Napjainkban a legfontosabb az országgyű­lés decemberi ülésszakán jóváhagyott 1978. évi tervfeladatok is­mertetése, ebből a különböző közalkalmazotti rétegekre, a szemé­lyekre háruló konkrét tennivalók megmagyarázása, mozgósítás a végrehajtásra. Nemcsak a számszerűségről, a 385,9 milliárd forintnyi bevételről, a nemzeti jövedelem ötszázalékos növekedéséről, a 389,7 milliárd forintnyi kiadásról kell szólni, hanem fontos hangsúlyozni azt is, hogy a költségvetési előirányzatok miért nem a termelés mennyisége, hanem a minőségi előrelépés tekintetében állítanak na­gyobb követelményeket, s hogy a nemzeti jövedelem belföldi fel­­használása miért emelhető mérsékeltebben, mint amennyit megter­melünk. Utalni kell arra is, hogy széles körű társadalmi összefogásra van szükség a településeken, elsősorban az alapvető ellátásban mu­tatkozó hiányok feszámolásában. Tettekre kell ösztönözni a beruhá­zások tervszerűségének, koncentráltságának növelésére, a belső szer­vezettség javítására, a hatékonyabb gazdálkodásra, a belföldi koope­rációs kapcsolatok javítására. Mindez feltétele annak, hogy a gazda­sági fejlődés 1978-ra előirányzott üteme teljesüljön és lehetővé vál­jék, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emel­kedjék. Az egy lakosra jutó reálbérek 2,8—3 százalékkal, a reáljöve­delmek 3—3,2 százalékkal. Alapelv, hogy a megtermelt javakból a differenciált bér- és jutalmazáspolitika és ösztönzőrendszerek alkal­mazásával a jobban dolgozó közösségek és egyének többet kapjanak. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Szakszervezetünk nevelő tevékenységének fontosságát növeli, hogy szervezetei tömörítik több minisztérium és országos főhatóság, a kü­lönböző szintű tanácsok, több tudományos kutatóintézet és termelő vállalat, a bíróságok, ügyészségek, valamint más területek dolgozóit, akik nagyon sokat tehetnek a társadalmilag legfontosabb népgazda­sági célok sikeres megvalósításáért a maguk területén, s egyúttal az állampolgárok neveléséért is, jogaik és kötelességeik széles körű is­mertetésével. Huimiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­­ A központi vezetőség állásfoglalása szerint a közalkalmazottak döntő többségét az jellemzi, hogy munkájukkal, magatartásukkal ez ideig is aktívan segítették a társadalompolitikai célok eredményes végrehajtását. Munkájuk hatékonyságának és színvonalának további emelése, az 1978. évi népgazdasági feladatok teljesítése azonban to­vábbi erőfeszítéseket követel mind a szakmai vezetéstől, a dolgozók­tól, mind a szakszervezeti szervektől. A központi vezetőség úgy látja, hogy a közalkalmazottak politikai öntudata és szakmaszeretete kellő garancia arra, hogy eredményesen szolgálják az idei társadalompoli­tikai célok sikeres teljesítését is. ÁRA: 1 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM 1978. JANUÁR 3. A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ÜLÉST TARTOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG Napirenden a nevelőmunka általános és sippa adatai A jö­vő évi munkaprogram . A szakszervezeti székházban kibővített ülést tartott december 8-án a központi vezetőség. Az ülésen megjelent és felszólalt Vas János, a SZOT titkára is. A tanácskozáson négy napirendi pontot tárgyal­tak meg. Elsőként — zárt ülés keretében — dr. Prieszol Olga főtitkár előterjesztésében személyi ügyek szerepeltek. Dr. Dallos Ferencet, saját ké­résére, eddigi munkájának elismerésével, a köz­ponti vezetőségi és elnökségi tagságának megha­gyásával felmentették elnöki tisztsége alól és e tisztség betöltésével dr. Suhajda József nyugdíjast — aki korábban a főváros VIII. kerületi Tanácsá­nak elnöke volt — bízták meg. Az ülésen a köz­ponti vezetőség tagjává és titkárává választották Kádas Istvánt, a Külügyminisztérium főosztály­­vezetőjét A második napirend témáját: „Állásfoglalás a Közalkalmazottak Szakszervezete nevelő munká­jának néhány kérdéséről és feladatairól” címmel az előre kiküldött írásos jelentés és Hantos János­­né titkár szóbeli referátuma alapján vitatták meg, figyelemmel a SZOT e témával kapcsolatos ápri­lisi határozatára. Hangsúlyozták, hogy a nevelő munkának át kell fognia a tagság egészét, e mun­ka a mozgalmi élet minden területén követel­mény, ezt a tevékenységet cselekvésre ösztönzően, az értelemre és az érzelmekre egyaránt hatva kell végezni. A vitában részt vevők elmondották, hogy miután a közalkalmazottak jelentős részének munkája, magatartása, életmódja közvetlen ha­tással van az állami szervek és a lakosság kapcso­latának alakulására, ezért minden szinten fokozott a szakszervezeti szervek felelőssége a nevelő mun­ka tartalmi kérdéseinek, módszereinek kialakítá­sában, a tagsággal való foglalkozásban. A továb­biakban a párt és a kormány által meghatározott célok eredményes végrehajtása, a jogpolitikai irányelvek következetes érvényesítése érdekében a közalkalmazottak politikai és szakmai ismeretei magasabb színvonalú elsajátításának, a korszer általános műveltség gyarapításának segítését, a megszerzett tudás továbbadását, a szocialista élet­mód kialakításának tudati feltételeit kell erősíte­ni a közalkalmazottak körében. Felhívtál­ a szak­­szervezeti szervek figyelmét, erőteljesebben lépje­nek fel a helyenként tapasztalható közömbösség, az anyagiasság, a közalkalmazottak elé állított magasabb erkölcsi követelményeket sértő jelensé­gek ellen. Ezt követően dr.­­Tóth Ferenc osztályvezető tá­jékoztatta a központi vezetőséget az 1977. évi bér­­politikai intézkedések végrehajtásáról és a köz­­szolgálatban alkalmazott bérrendszerek módosítá­sáról. Értékelte a közművelődés területén lezaj­lott központi bérrendezés tapasztalatait, melynek során a csaknem 20 000 közművelődési dolgozó át­lagbér-színvonala 19 százalékkal emelkedett. Szólt arról, hogy 1978. január 1-től több területen, pél­dául az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a kutatói munkakörökben s az úgynevezett egyéb költségvetési szerveknél emelkedni fog a bértéte­lek alsó és felső határa, s a háromévenként köte­lezően fix összeggel emelkedő bér nagysága. Végezetül elfogadták a központi vezetőség 1978. évi és az elnökség 1978. évi első félévi üléseinek napirendjeit. E szerint a központi vezetőség meg­tárgyalja a tanácsok előtt álló időszerű feladato­kat és az apparátus dolgozói elé állított követel­ményekkel összefüggésben a szakszervezeti szer­vek teendőit. Megvitatja az igazságügyi szervezet dogozóinak élet- és munkakörülményeit, valamint a közművelődés távlati fejlesztési tervével össz­hangban e szervek dolgozóinak helyzetét, a továb­bi feladatokat, összegezi, milyen eredményeket ér­tek el a kutatóintézetek dolgozói helyzetének to­vábbi javítására vonatkozó 1974. évi határozat óta. Beszámoltatja a központi vezetőség osztályait a VIII. kongresszus határozatainak időarányos vég­rehajtásáról, az eddig végzett munkáról. Megvizs­gálja a munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait a közszolgálat területén. Áttekinti a közalkalmazottak szociálpolitikai ellátottságának alakulását. Megtárgyalja a megyei bizottságok irá­nyító munkáját, beszámoltatja a Budapesti Bi­zottságot is az alapszervezeteket segítő tevékeny­ségéről. Megvitatja a szakszervezeti jogok érvé­nyesülésének tapasztalatait, különös tekintettel a bizalmiak jog- és hatáskörére. Az elnökség ülésein a központi vezetőség elé ke­rülő témák előkészítésén túlmenően szerepel még a munkavédelem helyzete a közszolgálatban és a további feladatok; a nőpolitikai határozat végre­hajtása a BM polgári dolgozói körében; a KSH Számítóközpontban és a vidéki hálózatban műkö­dő szakszervezeti szervek tevékenysége a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása; a Nép­hadsereg­ Bizottság beszámolója a szakszervezeti tanácsok vezető, irányító munkájáról, az alapszer­vezeteket segítő tevékenységéről, valamint a szo­cialista életmód formálásának néhány elvi, politi­kai követelménye, feladatai a közalkalmazottak körében. A bér és jutalmazáspolitika idei elvei és feladatai Fontos követelmény: erősíteni az összhangot a teljesítmények és a bérek növekedése között . A népgazdaság 1978. évi ter­ve, melyet az 1977. évi tapaszta­latokra, a gazdasági fejlődés bel­földi és külgazdasági feltételeire figyelemmel dolgoztak ki, reálisan tervezi meg a termelés növekedé­sének ütemét, a fogyasztás és fel­halmozás arányát. Ez biztosítja a lakosság életszínvonalának — bár mérsékelt arányú — további emelkedését. A központi életszín­vonal-politikai intézkedések és a munkahelyek bérfejlesztési lehe­tőségei az idén a reálbérek 2,8— 3 százalékos fejlődését alapozzák meg. Az országos átlagos fejlesz­tési célok szerves részeként a közalkalmazottak keresetének emelésére 1978-ban három fő for­rásból nyílik lehetőség: — valamennyi közszolgálati területen az évi bérfejlesztési keretek fel­­használása útján, amelynek mérté­ke az évi béralap öt százaléka; — központi bérpolitikai intézkedések keretében a területi bíróságok és ügyészségek dolgozói fizetésének emelése egyben módot ad a külső és belső bérarányok javítására is; — a jutalmazásra fordítható pénzügyi alapok elosztásával, amely az állam­­igazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az éves béralap hat szá­­­zaléka, egyéb területeken egy-öt százaléka, s ez kiegészül a jutal­mazásra fordítható bérmegtakarí­tásokkal. Az említett lehetőségek nem le­becsülendő átlagos ker­esetszín­vo­nal-növekedést jelentenek. A munkahelyi vezetőknek és a dön­tések kialakításában egyetértési jogot gyakorló szakszervezeti szerveknek olyan további ténye­zőkkel is számolniuk kell idei bérpolitikájukban, amelyek ked­vezően befolyásolják az egyes dol­gozók, az egyes csoportok nomi­­nál bérszínvonalának, jutalma nagyságának alakulását. Ezek a következők: — a módosított bérrendszerek január 1-ével lépnek hatályba; — a címrendszert újabb államigazga­tási és igazságszolgáltatási szervek­re terjesztették ki, például a taná­csok járási hivatalaira, a megyei, városi kerületi hivatalokra, továbbá a bíróságokra és ügyészségekre; — az igazgatási, az adminisztratív és az ügyviteli létszámcsökkentés ez évi — várható eredményes — vég­rehajtása ; — a törzsgárda intézmény a közszol­gálati szervek többségénél kedve­zően funkcionál. A bér- és jutalmazáspolitika gyakorlati megvalósításakor nem szabad a közszolgálatban sem szem elől téveszteni a népgazda­ság egészére vonatkozó általános követelményt: az ez évre terve­zett reálbér-emelkedést oly mó­­(Folytatása a második oldalon) ÍTÁSITAIJ AK­I­I.: TÖBB KÖZHIVATALBAN ELAVULT A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT EREDMÉNYESEN MŰKÖDNEK A DÖNTŐBIZOTTSÁGOK LÁTOGATÁS AZ MTA IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN IFJÚ KÖNYVTÁRLÁTOGATÓK BÚCSÚJA ÉS TALÁLKOZÁSA

Next