Közalkalmazott, 1978 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-03 / 1. szám
Toronyáz Szegeden , Szegeden, az Odessza körúton felépült a város legmagasabb lakóháza. A 117 lakásos toronyház műszaki átadása befejeződött és rövidesen megkezdődnek a beköltözések (MTI Fotó: Tóth Béla) Társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése . A szakszervezeti mozgalom — így a Közalkalmazottak Szakszervezete is — mindig nagy figyelmet fordított tagságának nevelésére. Ez a munka együtt fejlődött a szakszervezet egész tevékenységével. A jelen időszak, a fejlett szocialista társadalom építése új igényeket támaszt az építőmunkát segítő, a tagság érdekeit képviselő szakszervezeti mozgalom tisztségviselői iránt is a nevelő munkában. Olyan emberek sokaságára van szükség, akik munkájukat fegyelmezetten végzik, a szocialista erkölcs normái szerint élnek, s a közügyekből is kiveszik részüket. Társadalmi céljaink megvalósításának, társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése, nélkülözhetetlen feltétele ezért a tudati viszonyok gyorsabb változása. llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A legnagyobb feladat a nevelő munkában — állapítja meg szakszervezetünk központi vezetőségének decemberi állásfoglalása —, hogy igényeket ébresszen, érdeklődést keltsen a társadalmi, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet kérdéseinek ismerete iránt, bevonja a tagságot a közösség ügyeinek intézésébe, felismertesse érdekeltségüket a társadalom fejlődésében, növelje aktivitásukat. S mivel a munkahelyek nemcsak a dolgozó emberek munkájának, hanem közéleti tevékenységüknek, személyiségük kibontakoztatásának is színterei, elsősorban itt kell kifejteni a nevelő tevékenységet, s ez minden tisztségviselőnek kötelessége. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltlllllllll A nevelő munka tartalmának követnie kell az élet alakulását, gyorsan és pontosan kell reagálni az eseményekre, a dolgozók jelzéseire, kezdeményezéseire. Napjainkban a legfontosabb az országgyűlés decemberi ülésszakán jóváhagyott 1978. évi tervfeladatok ismertetése, ebből a különböző közalkalmazotti rétegekre, a személyekre háruló konkrét tennivalók megmagyarázása, mozgósítás a végrehajtásra. Nemcsak a számszerűségről, a 385,9 milliárd forintnyi bevételről, a nemzeti jövedelem ötszázalékos növekedéséről, a 389,7 milliárd forintnyi kiadásról kell szólni, hanem fontos hangsúlyozni azt is, hogy a költségvetési előirányzatok miért nem a termelés mennyisége, hanem a minőségi előrelépés tekintetében állítanak nagyobb követelményeket, s hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása miért emelhető mérsékeltebben, mint amennyit megtermelünk. Utalni kell arra is, hogy széles körű társadalmi összefogásra van szükség a településeken, elsősorban az alapvető ellátásban mutatkozó hiányok feszámolásában. Tettekre kell ösztönözni a beruházások tervszerűségének, koncentráltságának növelésére, a belső szervezettség javítására, a hatékonyabb gazdálkodásra, a belföldi kooperációs kapcsolatok javítására. Mindez feltétele annak, hogy a gazdasági fejlődés 1978-ra előirányzott üteme teljesüljön és lehetővé váljék, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. Az egy lakosra jutó reálbérek 2,8—3 százalékkal, a reáljövedelmek 3—3,2 százalékkal. Alapelv, hogy a megtermelt javakból a differenciált bér- és jutalmazáspolitika és ösztönzőrendszerek alkalmazásával a jobban dolgozó közösségek és egyének többet kapjanak. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Szakszervezetünk nevelő tevékenységének fontosságát növeli, hogy szervezetei tömörítik több minisztérium és országos főhatóság, a különböző szintű tanácsok, több tudományos kutatóintézet és termelő vállalat, a bíróságok, ügyészségek, valamint más területek dolgozóit, akik nagyon sokat tehetnek a társadalmilag legfontosabb népgazdasági célok sikeres megvalósításáért a maguk területén, s egyúttal az állampolgárok neveléséért is, jogaik és kötelességeik széles körű ismertetésével. Huimiiiiiiiiiviiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A központi vezetőség állásfoglalása szerint a közalkalmazottak döntő többségét az jellemzi, hogy munkájukkal, magatartásukkal ez ideig is aktívan segítették a társadalompolitikai célok eredményes végrehajtását. Munkájuk hatékonyságának és színvonalának további emelése, az 1978. évi népgazdasági feladatok teljesítése azonban további erőfeszítéseket követel mind a szakmai vezetéstől, a dolgozóktól, mind a szakszervezeti szervektől. A központi vezetőség úgy látja, hogy a közalkalmazottak politikai öntudata és szakmaszeretete kellő garancia arra, hogy eredményesen szolgálják az idei társadalompolitikai célok sikeres teljesítését is. ÁRA: 1 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM 1978. JANUÁR 3. A KÖZALKALMAZOTTAK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA ÜLÉST TARTOTT A KÖZPONTI VEZETŐSÉG Napirenden a nevelőmunka általános és sippa adatai A jövő évi munkaprogram . A szakszervezeti székházban kibővített ülést tartott december 8-án a központi vezetőség. Az ülésen megjelent és felszólalt Vas János, a SZOT titkára is. A tanácskozáson négy napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként — zárt ülés keretében — dr. Prieszol Olga főtitkár előterjesztésében személyi ügyek szerepeltek. Dr. Dallos Ferencet, saját kérésére, eddigi munkájának elismerésével, a központi vezetőségi és elnökségi tagságának meghagyásával felmentették elnöki tisztsége alól és e tisztség betöltésével dr. Suhajda József nyugdíjast — aki korábban a főváros VIII. kerületi Tanácsának elnöke volt — bízták meg. Az ülésen a központi vezetőség tagjává és titkárává választották Kádas Istvánt, a Külügyminisztérium főosztályvezetőjét A második napirend témáját: „Állásfoglalás a Közalkalmazottak Szakszervezete nevelő munkájának néhány kérdéséről és feladatairól” címmel az előre kiküldött írásos jelentés és Hantos Jánosné titkár szóbeli referátuma alapján vitatták meg, figyelemmel a SZOT e témával kapcsolatos áprilisi határozatára. Hangsúlyozták, hogy a nevelő munkának át kell fognia a tagság egészét, e munka a mozgalmi élet minden területén követelmény, ezt a tevékenységet cselekvésre ösztönzően, az értelemre és az érzelmekre egyaránt hatva kell végezni. A vitában részt vevők elmondották, hogy miután a közalkalmazottak jelentős részének munkája, magatartása, életmódja közvetlen hatással van az állami szervek és a lakosság kapcsolatának alakulására, ezért minden szinten fokozott a szakszervezeti szervek felelőssége a nevelő munka tartalmi kérdéseinek, módszereinek kialakításában, a tagsággal való foglalkozásban. A továbbiakban a párt és a kormány által meghatározott célok eredményes végrehajtása, a jogpolitikai irányelvek következetes érvényesítése érdekében a közalkalmazottak politikai és szakmai ismeretei magasabb színvonalú elsajátításának, a korszer általános műveltség gyarapításának segítését, a megszerzett tudás továbbadását, a szocialista életmód kialakításának tudati feltételeit kell erősíteni a közalkalmazottak körében. Felhívtál a szakszervezeti szervek figyelmét, erőteljesebben lépjenek fel a helyenként tapasztalható közömbösség, az anyagiasság, a közalkalmazottak elé állított magasabb erkölcsi követelményeket sértő jelenségek ellen. Ezt követően dr.Tóth Ferenc osztályvezető tájékoztatta a központi vezetőséget az 1977. évi bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a közszolgálatban alkalmazott bérrendszerek módosításáról. Értékelte a közművelődés területén lezajlott központi bérrendezés tapasztalatait, melynek során a csaknem 20 000 közművelődési dolgozó átlagbér-színvonala 19 százalékkal emelkedett. Szólt arról, hogy 1978. január 1-től több területen, például az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a kutatói munkakörökben s az úgynevezett egyéb költségvetési szerveknél emelkedni fog a bértételek alsó és felső határa, s a háromévenként kötelezően fix összeggel emelkedő bér nagysága. Végezetül elfogadták a központi vezetőség 1978. évi és az elnökség 1978. évi első félévi üléseinek napirendjeit. E szerint a központi vezetőség megtárgyalja a tanácsok előtt álló időszerű feladatokat és az apparátus dolgozói elé állított követelményekkel összefüggésben a szakszervezeti szervek teendőit. Megvitatja az igazságügyi szervezet dogozóinak élet- és munkakörülményeit, valamint a közművelődés távlati fejlesztési tervével összhangban e szervek dolgozóinak helyzetét, a további feladatokat, összegezi, milyen eredményeket értek el a kutatóintézetek dolgozói helyzetének további javítására vonatkozó 1974. évi határozat óta. Beszámoltatja a központi vezetőség osztályait a VIII. kongresszus határozatainak időarányos végrehajtásáról, az eddig végzett munkáról. Megvizsgálja a munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait a közszolgálat területén. Áttekinti a közalkalmazottak szociálpolitikai ellátottságának alakulását. Megtárgyalja a megyei bizottságok irányító munkáját, beszámoltatja a Budapesti Bizottságot is az alapszervezeteket segítő tevékenységéről. Megvitatja a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatait, különös tekintettel a bizalmiak jog- és hatáskörére. Az elnökség ülésein a központi vezetőség elé kerülő témák előkészítésén túlmenően szerepel még a munkavédelem helyzete a közszolgálatban és a további feladatok; a nőpolitikai határozat végrehajtása a BM polgári dolgozói körében; a KSH Számítóközpontban és a vidéki hálózatban működő szakszervezeti szervek tevékenysége a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulása; a Néphadsereg Bizottság beszámolója a szakszervezeti tanácsok vezető, irányító munkájáról, az alapszervezeteket segítő tevékenységéről, valamint a szocialista életmód formálásának néhány elvi, politikai követelménye, feladatai a közalkalmazottak körében. A bér és jutalmazáspolitika idei elvei és feladatai Fontos követelmény: erősíteni az összhangot a teljesítmények és a bérek növekedése között . A népgazdaság 1978. évi terve, melyet az 1977. évi tapasztalatokra, a gazdasági fejlődés belföldi és külgazdasági feltételeire figyelemmel dolgoztak ki, reálisan tervezi meg a termelés növekedésének ütemét, a fogyasztás és felhalmozás arányát. Ez biztosítja a lakosság életszínvonalának — bár mérsékelt arányú — további emelkedését. A központi életszínvonal-politikai intézkedések és a munkahelyek bérfejlesztési lehetőségei az idén a reálbérek 2,8— 3 százalékos fejlődését alapozzák meg. Az országos átlagos fejlesztési célok szerves részeként a közalkalmazottak keresetének emelésére 1978-ban három fő forrásból nyílik lehetőség: — valamennyi közszolgálati területen az évi bérfejlesztési keretek felhasználása útján, amelynek mértéke az évi béralap öt százaléka; — központi bérpolitikai intézkedések keretében a területi bíróságok és ügyészségek dolgozói fizetésének emelése egyben módot ad a külső és belső bérarányok javítására is; — a jutalmazásra fordítható pénzügyi alapok elosztásával, amely az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az éves béralap hat százaléka, egyéb területeken egy-öt százaléka, s ez kiegészül a jutalmazásra fordítható bérmegtakarításokkal. Az említett lehetőségek nem lebecsülendő átlagos keresetszínvonal-növekedést jelentenek. A munkahelyi vezetőknek és a döntések kialakításában egyetértési jogot gyakorló szakszervezeti szerveknek olyan további tényezőkkel is számolniuk kell idei bérpolitikájukban, amelyek kedvezően befolyásolják az egyes dolgozók, az egyes csoportok nominál bérszínvonalának, jutalma nagyságának alakulását. Ezek a következők: — a módosított bérrendszerek január 1-ével lépnek hatályba; — a címrendszert újabb államigazgatási és igazságszolgáltatási szervekre terjesztették ki, például a tanácsok járási hivatalaira, a megyei, városi kerületi hivatalokra, továbbá a bíróságokra és ügyészségekre; — az igazgatási, az adminisztratív és az ügyviteli létszámcsökkentés ez évi — várható eredményes — végrehajtása ; — a törzsgárda intézmény a közszolgálati szervek többségénél kedvezően funkcionál. A bér- és jutalmazáspolitika gyakorlati megvalósításakor nem szabad a közszolgálatban sem szem elől téveszteni a népgazdaság egészére vonatkozó általános követelményt: az ez évre tervezett reálbér-emelkedést oly mó(Folytatása a második oldalon) ÍTÁSITAIJ AKII.: TÖBB KÖZHIVATALBAN ELAVULT A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT EREDMÉNYESEN MŰKÖDNEK A DÖNTŐBIZOTTSÁGOK LÁTOGATÁS AZ MTA IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN IFJÚ KÖNYVTÁRLÁTOGATÓK BÚCSÚJA ÉS TALÁLKOZÁSA