Közalkalmazott, 1979 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-06 / 1. szám
A termőföld hasznosítása — társadalmi ügy ) A földügyi szakigazgatás központi szerve a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala, helyi szervei pedig a tanácsi szakigazgatási intézmények, a megyei, a járási, a fővárosi, a városi kerületi földhivatalok. A földügyi szakigazgatáshoz tartoznak a geodéziai és térképészeti vállalatok is. A közelmúltban a földügyi szakigazgatás időszerű feladatairól tartott tájékoztatót Matuz József, a MÉM OFTH vezetője. Az alábbiakban ismertetjük a termőföld védelmével, hasznosításával, a föld nyilvántartásával, a földmérői tevékenységgel kapcsolatban elhangzott fontosabb kérdéseket. A FÖLD VÉDELME A termőföld a mező- és erdőgazdasági termelés nélkülözhetetlen, alapvető termelőeszköze. Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetésének megfelelően hasznosítsanak. Az ország összes területének 73 százaléka mezőgazdaságilag hasznosítható, ugyanakkor a művelt terület — különböző okok miatt — állandóan csökken. A legnagyobb arányú a szántóterület csökkenése. A termőföld bizonyos mértékű csökkenése elkerülhetetlen, ennek folyamatát azonban szükséges mindenképpen lassítani. Csak a feltétlenül indokolt területet szabad igénybe venni beruházásokhoz, vagy más célokra. Mindent el kell követni, hogy minél több termőterület kerüljön vissza a mezőgazdasági termelésbe, a kihasználatlanul álló földek újrahasznosítása, a sík vidéki erdőtelepítésre használt jó minőségű földek mezőgazdasági termelésbe való visszavonása stb. által. Az 1978. január 1-én hatályba lépett földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei a földhasználókat anyagilag is érdekeltté teszik abban, hogy minél kisebb területű és gyengébb minőségű földet vonjanak el a mezőgazdasági termelésből. A művelési kötelezettséget nem teljesítő földhasználókkal szemben pénzbírság alkalmazható. A felszólítás ellenére műveletlenül hagyott földeket — 1500 m2 felett — kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A földhasznosítási kötelezettség ellenőrzése a földhivatalok feladata. A földhivatal évente két alkalommal az ún. tavaszi és őszi határszemlék alkalmával ellenőrzi a rendeltetésszerű földhasználatot. Ezek megállapításai szerint az utóbbi öt év átlagában évente 30—40 ezer hektár föld marad parlagon, 130 ezer hektár pedig vetetlenül. A megműveletlenül hagyott területek alakulásának objektív (árvíz, belvíz) és szubjektív (szemléletbeli) okai vannak. A földek hasznosítását nagymértékben befolyásolják a nagyüzemi táblákba beékelődő, elhagyott, romos tanyák. Ezek felszámolása a tanácsok és a földhivatalok sokrétű intézkedései alapján sorra megtörténik. 1977-ben 1600 romos tanyát bontottak le és a tanyahelyeket művelésbe vonták. A következő években hatezer romos tanyát kell lebontani és a területüket újrahasznosításra alkalmassá ten A földhivatalok az új, egységes nyilvántartás készítése során — amelyet a megyékben 1980 végéig, Budapesten pedig 1981 végéig kell befejezni —több millió állampolgárnál személyesen is találkoznak. Eddig 3,5 millió tulajdonos személyes meghallgatására került sor, de több mint 400 ezer elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy személyesen is meggyőződjön ingatlanának közhitelű nyilvántartásáról és egyszerűsített eljárásban tisztázza rendezetlen ingatlanügyét a helyszínen. Ez a közömbösség azzal jár, hogy a korábbi telekkönyvek adata kerül az új nyilvántartásba és a későbbi rendezés jelentős többletköltséget, utánjárást okozhat az állampolgároknak. Sokan — saját mulasztásuk miatt — utólag különböző szerveknél „panaszkodnak” jogos vagy vélt sérelmükről. Az új ingatlannyilvántartás nyilvános, annak tartalmát az érdekeltek megtekinthetik, róla másolatot kérhetnek. A földhivatalok a múlt évben 491 ezer másolatot adtak ki állampolgároknak és különböző szerveknek, továbbá több mint félmillió személyes érdeklődésre adtak szóbeli tájékoztatást. Fontos, hogy az állampolgárok egyegy jogügylet (adás-vétel, csere, ajándékozás stb.) megkötése vagy építkezés előtt személyesen is győződjenek meg az érintett ingatlan közhiteles, érvényes adatairól. Fontos az is, hogy jelentsék a változásokat. Ez ideig az ingatlanok 71 százalékáról készült el az új nyilvántartás. A lakosság megrendelésére végzett földmérési munkák és egyéb szolgáltatások értéke 1977- ben már elérte a 34 millió forintot. Jelenleg húsz megyei földhivatalban 3200 alkalmazott évente 1 800 000 üggyel foglalkozik, s egymillió határozatot hoz. Több hivatalnál előfordul azonban, a 30 napon túli ügyintézés. A fölhivatali munka minőségét jelzi, hogy az I. fokú határozatoknak mindössze 0,33 százalékát fellebezték meg. Az egyszerűsítésben, a korszerűsítésben még sok tartalék rejlik. Heves megye kezdeményező példája bizonyítja, hogy a helyi tanácsokkal létesített szoros kapcsolat az ügyfelek számára is gyümölcsöző lehet. S ez a hivataloknak is hasznos: geodéták, a földmérők társadalmi és anyagi megbecsülése, még további teendők vannak ennek fokozása érdekében. A földmérő szervek között kiemelt szerepet tölt be a Földmérési Intézet, mely ellátja a kutatás és a műszaki fejlesztés feladatait. Tárolja és szolgáltatja a már elkészült alaptérképeket és az országos jelentőségű adatokat, ellátja a földmérést végző szervek szakfelügyeletét. Az intézet keretében működik a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, amely a mesterséges holdak geodéziai felhasználása tekintetében jelentős tudományos feladatokat lát el A Kartográfiai Vállalat termékei közül már nem hiánycikk a földgömb, amiből nyolcféle változat készült Az oktatással kapcsolatos térképellátás jó. 1978-tól új turistatérkép-sorozat készül. A föld nemzeti kincsünk, melynek több mint négyötödét szocialista nagyüzemek használják. Kisebb részén az egyéni földhasználók is sok értékes kultúrát hoztak létre. Minannyiunk érdeke, hogy ezekkel ajövőben is jól gazdálkodjanak. A föld védelmét segítheti, ha a földről a földhivatali dolgozók nemcsak egymás között beszélnek, hanem „kifelé fordulnak” és az eddiginél jobban bekapcsolódnak , a más szervekkel együtt végzendő jogpropaganda-tevékenységbe. pl. A FÖLDEK, AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSA A földek, az ingatlanok tartós — legalább 50 évi — használatba adásának lehetősége jelentős mértékben segítheti a földek további hasznosítását. A tartós födhasználat az állampolgárok számára a termelési biztonság szempontjából jelentősnek tartott tulajdonjognak majdnem valamennyi jogosítványát magában foglalja. Szemléletbeli és tudatformáló tevékenységre van szükség ennek az új jogintézménynek a szélesebb körű elterjesztésére és megértetésére. közalkalmazott FÖLDMÉRÉS, TÉRKÉPKÉSZÍTÉS A földhivatali dolgozók munka- Este körülményei még nem mindenütt megfelelőek. Egyebek között 30 9 Fények pásztáznak földhivatal elhelyezése nincs bomha utakon, megoldva, de előfordul olyan is, Csillagmilliárd mint például Siófokon, ahol öt feledteti helyen működik földhivatal, összkomfortos életünk Bár az utóbbi időben nőtt a acsarkodó szégyenét. Papdi Margit: Szilánkok 9 Azt mondják hiányzik belőlem az alázat ami megalázhat önérzeted tükre ha összetörne itt az enyém nézd semmit sem látsz benne Paulina Éva. Körmend új történetének kezdete és elpirultak.4 ff Január 1-vel új fejezet kezdődött Körmend történetében: a nagyközség ismét város lett; a városi kiváltságot 1244-ben egyszer már megkapták a körmendiek. Képünkön a belváros egy része Példás együttműködés — a dolgozók javára Közigazgatási átszervezések Baranyában 9 A gazdaság dinamikus fejlődése, ezen belül a mezőgazdaságban végbement változások, a termelő, a fogyasztási és az értékesítési szervezetek több településre kiterjedő tevékenysége stb. szükségszerűvé tette és teszi a közigazgatási határok folyamatos módosítását, az igazgatás szervezeti rendszerének a gazdasághoz igazodó korszerűsítését. Baranya megyében is sor került több községi tanács összevonására, egyes települések nagyközségi rangot kaptak és Siklós nagyközség várossá szerveződött. 1979. január elsejével megszűnt a pécsi járás. Községi tanácsaink egy része, kilenc községi közös tanács, 27 település a város környéki községként Pécs megyei városhoz került. Más községi tanácsok a terület-átcsatolással egyidejűleg a mohácsi, a siklósi, a szigetvári és a székhelyváltozással átalakuló komlói járáshoz kerültek. Ugyancsak 1979. január elsejével Pécsett, az eddigi három kerületi hivatal összevonásával egy hivatal alakult az I■ fokú hatósági feladatok ellátására. Az átszervezést úgy kellett megoldani, hogy az igazgatási munkában ne legyen zökkenő, a munka hatásfoka lehetőleg ne csökkenjen, hogy az állampolgárokat ne érje jog- és érdeksérelem. Mindezt azoknak a tanácsi dolgozóknak kellett garantálniuk, akiket az átszervezés személyükben is érintett. Az átszervezéseknek csupán a hírére is feszültség keletkezik a dolgozókban, romlik a munkahelyi közérzet. Ezen nem változtathat csak hatását mérsékelheti az a tudat, hogy mindenkiről gondoskodnak. Hiszen összeszokott, egymást jól ismerő kollektívák bomlanak fel, a dolgozók új, gyakran számukra idegen, ismeretlen községbe kerülnek, változnak a munkafeltételek, a körülmények, gyakran más feladatok ellátására kell felkészüljenek. Ezért fontos, hogy a szakszervezeti szervek — a megyei bizottságtól a szakszervezeti csoportokig — aktívan bekapcsolódjanak a végrehajtásba. A szakszervezet megyei bizottságának titkára tagja volt az átszervezést irányító operatív bizottságnak, ily módon jól felkészíthette a tisztségviselőket a tennivalókra. Az átszervezésben érintett szakszervezeti bizottságok és munkahelyi bizottságok testületi üléseiken határozták meg feladataikat, részt vettek az apparátusi értekezletek előkészülésében, a tagság tájékoztatásában, érdekeiket képviselték. A legnagyobb figyelmet a megszűnő pécsi járási hivatal dolgozóinak elhelyezésére fordítottuk. A megyei tanács vezetése minden tanácsi szervezetben — a szakigazgatási intézményeket és a tanácsi vállalatokat is beleértve — zároltatta a megüresedő álláshelyeket. Így a politikai és az állami döntéseket követően a hivatal párt- és szakszervezeti szerveinek közreműködésével minden dolgozónak felkészültségének megfelelő két vagy több állást tudtunk felajánlani. Minden dolgozóval a társadalmi szervek vezetőinek jelenlétében egyéni beszélgetésre került sor. Ügyeltünk arra, hogy a gyermeküket egyedül nevelő dolgozók, a gyesen levők, a sorkatonai szolgálatot teljesítők szintén végleges és megfelelő munkahelyhez jussanak. Intézkedtünk, hogy a fogadó szervezet szakszervezeti bizottsága segítse az áthelyezett dolgozók beilleszkedését, hogy a munkatársak elvtársi módon fogadják őket. Köteleségemnek tartom hangsúlyozni, hogy a területszervezési munkában példás együttműködés alakult ki az érintett tanácsok vezetői és a szakszervezeti szervek között a dolgozók javára. Dr. Sziráki Ferenc a Baranya megyei Bizottság titkára Hivatali kályha Az egyszerűsítési javaslatok elbírálása, jutalmazása Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatok . A tanácsi munka ésszerűsítése, korszerűsítése évek óta napirenden levő feladat. A kedvező tapasztalatok mellett nem elhanyagolhatók azonban a kedvezőtlen kísérőjelenségek sem. Sok újító joggal panaszolja, hogy javaslata sorsáról mit sem tud és nemhogy bevezetésre nem került az ötlete, de még értékelésre sem, sőt abban sem lehet biztos, hogy eljutott az illetékesekhez. Ezen a problémán kívánt segíteni a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács amikor tavaly körlevélben szabályozta az egyszerűsítési javaslatok elbírálásával, nyilvántartásával, bevezetésével és elismerésével kapcsolatos eljárást, a feladatokat. Az egyszerűsítő munka színvonalasabbá, hatékonyabbá tétele érdekében megyei egyszerűsítést értékelő bizottság alakult. Ebben a megyei vb-titkár vezetésével valamennyi szintű tanácsi szerv képviselője részt vesz. A körlevélben meghatározták azokat a területeket is, melyekre orientálni kell az egyszerűsítésbe, a korszerűsítésbe bekapcsolódó erőket. A bizottsághoz 1978-ban száz javaslat érkezett, melyből ez ideig már 93-at értékeltek. Közülük 45 jogszabálymódosítást tartalmazott, ezeket továbbították az illetékes központi szervekhez. További 13 indítványt elfogadott a bizottság, melyek bevezetéséről a szakigazgatási szervek vezetői gondoskodnak. 35 javaslat nem volt megalapozott, de néhányat további vizsgálódásra visszaadtak az előterjesztőknek. A bizottság javaslata alapján az egyszerűsítési ötletek jutalmazására is lehetőség nyílik. Az egyszerűsítési eljárás szabályozásával Szabolcs-Szatmár megye követendő példát nyújt. Módszerük kettős haszonnal jár: a jó elképzelések gyors és rugalmas megvalósítása emeli a tanácsi munka színvonalát, emellett — és ez sem kevésbé fontos — nem veszi el a dolgozók egyszerűsítési kedvét. . . Kire Farkas Éva FERENCZY HANNA: Hajnal 9 Patakból minden csillagot kimert a hajnal — végigdőlt felhőpamlagon egy halk kacajjal. Szép, könnyű, bíbor fátylait az égre dobta, aranyfésűvel és haját fésülte, fonta. Keblére kis sugárfiúk játszódva kúsztak — felnéztek rá a pipacsok