Közalkalmazott, 1979 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-06 / 1. szám

A termőföld hasznosítása — társadalmi ügy ) A földügyi szakigazgatás központi szerve a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatala, helyi szervei pedig a tanácsi szakigaz­gatási intézmények, a megyei, a járási, a fővárosi, a városi kerü­leti földhivatalok. A földügyi szakigazgatáshoz tartoznak a geodéziai és térképészeti válla­latok is. A közelmúltban a föld­ügyi szakigazgatás időszerű fel­adatairól tartott tájékoztatót Matuz József, a MÉM OFTH ve­zetője. Az alábbiakban ismertet­­jük a termőföld védelmével, hasznosításával, a föld nyilván­tartásával, a földmérői tevékeny­séggel kapcsolatban elhangzott fontosabb kérdéseket. A FÖLD VÉDELME A termőföld a mező- és erdő­­gazdasági termelés nélkülözhe­tetlen, alapvető termelőeszköze. Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetésének megfele­lően hasznosítsanak. Az ország összes területének 73 százaléka mezőgazdaságilag hasznosítható, ugyanakkor a művelt terület — különböző okok miatt — állan­dóan csökken. A legnagyobb ará­nyú a szántóterület csökkenése. A termőföld bizonyos mértékű csökkenése elkerülhetetlen, en­nek folyamatát azonban szüksé­ges mindenképpen lassítani. Csak a feltétlenül indokolt területet szabad igénybe venni beruházá­sokhoz, vagy más célokra. Min­dent el kell követni, hogy minél több termőterület kerüljön vissza a mezőgazdasági termelésbe, a kihasználatlanul álló földek újra­hasznosítása, a sík vidéki erdő­­telepítésre használt jó minőségű földek mezőgazdasági termelésbe való visszavonása stb. ál­tal. Az 1978. január 1-én hatályba lépett földvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei a föld­­használókat anyagilag is érde­keltté teszik abban, hogy minél kisebb területű és gyengébb mi­nőségű földet vonjanak el a me­zőgazdasági termelésből. A mű­velési kötelezettséget nem telje­sítő földhasználókkal szemben pénzbírság alkalmazható. A fel­szólítás ellenére műveletlenül hagyott földeket — 1500 m2 fe­lett — kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A földhasznosítási kötelezett­ség ellenőrzése a földhivatalok feladata. A földhivatal évente két alkalommal az ún. tavaszi és őszi határszemlék alkalmával ellenőrzi a rendeltetésszerű föld­használatot. Ezek megállapításai szerint az utóbbi öt év átlagában évente 30—40 ezer hektár föld marad parlagon, 130 ezer hektár pedig vetetlenül. A megművelet­­lenül hagyott területek alakulá­sának objektív (árvíz, belvíz) és szubjektív (szemléletbeli) okai vannak. A földek hasznosítását nagymértékben befolyásolják a nagyüzemi táblákba beékelődő, elhagyott, romos tanyák. Ezek felszámolása a tanácsok és a földhivatalok sokrétű intézkedé­sei alapján sorra megtörténik. 1977-ben 1600 romos tanyát bon­tottak le és a tanyahelyeket mű­velésbe vonták. A következő években hatezer romos tanyát kell lebontani és a területüket újrahasznosításra alkalmassá ten­ A földhivatalok az új, egysé­ges nyilvántartás készítése so­rán — amelyet a megyékben 1980 végéig, Budapesten pedig 1981 végéig kell befejezni —több mil­lió állam­polgárnál személyesen is találkoznak. Eddig 3,5 millió tu­lajdonos személyes meghallgatá­sára került sor, de több mint 400 ezer elszalasztotta azt a lehető­séget, hogy személyesen is meg­győződjön ingatlanának közhite­lű nyilvántartásáról és egyszerű­sített eljárásban tisztázza rende­zetlen ingatlanügyét a helyszí­nen. Ez a közömbösség azzal jár, hogy a korábbi telek­könyvek adata kerül az új nyilvántartás­ba és a későbbi rendezés jelen­tős többletköltséget, utánjárást okozhat az állampolgároknak. Sokan — saját mulasztásuk mi­att — utólag különböző szervek­nél „panaszkodnak” jogos vagy vélt sérelmükről. Az új ingatlan­nyilvántartás nyilvános, annak tartalmát az érdekeltek megte­kinthetik, róla másolatot kérhet­nek. A földhivatalok a múlt év­ben 491 ezer másolatot adtak ki állampolgároknak és különböző szerveknek, továbbá több mint félmillió személyes érdeklődésre adtak szóbeli tájékoztatást. Fon­tos, hogy az állampolgárok egy­­egy jogügylet (adás-vétel, csere, ajándékozás stb.) megkötése vagy építkezés előtt személyesen is győződjenek meg az érintett ingatlan közhiteles, érvényes adatairól. Fontos az is, hogy je­lentsék a változásokat. Ez ideig az ingatlanok 71 százalékáról ké­szült el az új nyilvántartás. A lakosság megrendelésére végzett földmérési munkák és egyéb szolgáltatások értéke 1977- ben már elérte a 34 millió fo­rintot. Jelenleg húsz megyei földhiva­talban 3200 alkalmazott évente 1 800 000 üggyel foglalkozik, s egymillió határozatot hoz. Több hivatalnál előfordul azonban, a 30 napon túli ügyintézés. A fölhivatali munka minőségét jel­zi, hogy az I. fokú határozatok­nak mindössze 0,33 százalékát fellebezték meg. Az egyszerűsítésben, a korsze­rűsítésben még sok tartalék rej­lik. Heves megye kezdeményező példája bizonyítja, hogy a helyi tanácsokkal létesített szoros kap­csolat az ügyfelek számára is gyümölcsöző lehet. S ez a hiva­taloknak is hasznos: geodéták, a földmérők társadal­mi és anyagi megbecsülése, még további teendők vannak ennek fokozása érdekében. A földmérő szervek között ki­emelt szerepet tölt be a Földmé­rési Intézet, mely ellátja a kuta­tás és a műszaki fejlesztés fel­adatait. Tárolja és szolgáltatja a már elkészült alaptérképeket és az országos jelentőségű adatokat, ellátja a földmérést végző szer­vek szakfelügyeletét. Az intézet keretében működik a penci Koz­mikus Geodéziai Obszervatórium, amely a mesterséges holdak geo­déziai felhasználása tekintetében jelentős tudományos feladatokat lát el A Kartográfiai Vállalat termé­kei közül már nem hiánycikk a földgömb, amiből nyolcféle vál­tozat készült Az oktatással kap­csolatos térképellátás jó. 1978-tól új turistatérkép-sorozat készül. A föld nemzeti kincsünk, melynek több mint négyötödét szocialista nagyüzemek használ­ják. Kisebb részén az egyéni földhasználók is sok értékes kul­túrát hoztak létre. Minannyiunk érdeke, hogy ezekkel a­­jövőben is jól gazdálkodjanak. A föld védelmét segítheti, ha a földről a földhivatali dolgozók nemcsak egymás között beszél­nek, hanem „kifelé fordulnak” és az eddiginél jobban bekapcsolód­nak , a más szervekk­el együtt végzendő jogpropaganda-tevé­kenységbe. p­l. A FÖLDEK, AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSA A földek, az ingatlanok tar­tós — legalább 50 évi — haszná­latba adásának lehetősége jelen­tős mértékben segítheti a földek további hasznosítását. A tartós födhasználat az állampolgárok számára a termelési biztonság szempontjából jelentősnek tar­tott tulajdonjognak majdnem va­lamennyi jogosítványát magában foglalja. Szemléletbeli és tudat­formáló tevékenységre van szük­ség ennek az új jogintézmény­nek a szélesebb körű elterjeszté­sére és megértetésére. közalkalmazott FÖLDMÉRÉS, TÉRKÉPKÉSZÍTÉS A földhivatali dolgozók munka- Este körülményei még nem mindenütt megfelelőek. Egyebek között 30 9 Fények pásztáznak földhivatal elhelyezése nincs bomha utakon, megoldva, de előfordul olyan is, Csillagmilliárd mint például Siófokon, ahol öt feledteti helyen működik földhivatal, összkomfortos életünk Bár az utóbbi időben nőtt a acsarkodó szégyenét. Papdi Margit: Szilánkok 9 Azt mondják hiányzik belőlem az alázat ami megalázhat önérzeted tükre ha összetörne itt az enyém nézd semmit sem látsz benne Paulina Éva. Körmend új történetének kezdete és elpirultak.4 ff Január 1-vel új fejezet kezdődött Körmend történetében: a nagy­község ismét város lett; a városi kiváltságot 1244-ben egyszer már megkapták a körmendiek. Képünkön a belváros egy része Példás együttműködés — a dolgozók javára Közigazgatási átszervezések Baranyában 9 A gazdaság dinamikus fej­lődése, ezen belül a mezőgazda­ságban végbement változások, a termelő, a fogyasztási és az érté­kesítési szervezetek több telepü­lésre kiterjedő tevékenysége stb. szükségszerűvé tette és teszi a közigazgatási határok folyamatos módosítását, az igazgatás szerve­zeti rendszerének a gazdasághoz igazodó korszerűsítését. Baranya megyében is sor került több köz­ségi tanács összevonására, egyes települések nagyközségi rangot kaptak és Siklós nagyközség vá­rossá szerveződött. 1979. január elsejével megszűnt a pécsi járás. Községi tanácsaink egy része, kilenc községi közös tanács, 27 település a város környéki köz­ségként Pécs megyei városhoz került. Más községi tanácsok a terület-átcsatolással egyidejűleg a mohácsi, a siklósi, a sziget­vári és a székhelyváltozással át­alakuló komlói járáshoz kerül­tek. Ugyancsak 1979. január el­sejével Pécsett, az eddigi három kerületi hivatal összevonásával egy hivatal alakult az I■ fokú hatósági feladatok ellátására. Az átszervezést úgy kellett megoldani, hogy az igazgatási munkában ne legyen zökkenő, a munka hatásfoka lehetőleg ne csökkenjen, hogy az állampolgá­rokat ne érje jog- és érdeksére­lem. Mindezt azoknak a taná­csi dolgozóknak kellett garan­tálniuk, akiket az átszervezés személyükben is érintett. Az át­szervezéseknek csupán a hírére is feszültség keletkezik a dolgo­zókban, romlik a munkahelyi közérzet. Ezen nem változtathat csak hatását mérsékelheti az a tudat, hogy mindenkiről gondos­kodnak. Hiszen összeszokott, egy­mást jól ismerő kollektívák bom­lanak fel, a dolgozók új, gyak­ran számukra idegen, ismeretlen községbe kerülnek, változnak a munkafeltételek, a körülmények, gyakran más feladatok ellátására kell felkészüljenek. Ezért fontos, hogy a­ szakszervezeti szervek — a megyei bizottságtól a szakszer­vezeti csoportokig — aktívan be­kapcsolódjanak a végrehajtásba. A szakszervezet megyei bizott­ságának titkára tagja volt­ az át­szervezést irányító operatív bi­zottságnak, ily módon jól­ felké­szíthette a tisztségviselőket a tennivalókra. Az átszervezésben érintett szakszervezeti bizottsá­gok és munkahelyi bizottságok testületi üléseiken határozták meg feladataikat, részt vettek az apparátusi értekezletek előkészü­lésében, a tagság tájékoztatásá­ban, érdekeiket képviselték. A legnagyobb figyelmet a megszű­nő pécsi járási hivatal dolgozói­nak elhelyezésére fordítottuk. A megyei tanács vezetése min­den tanácsi szervezetben — a szakigazgatási intézményeket és a tanácsi vállalatokat is beleért­ve — zároltatta a megüresedő ál­láshelyeket. Így a politikai és az állami döntéseket követően a hi­vatal párt- és szak­szer­veze­ti szerveinek közrem­űködésével minden dolgozónak felkészültsé­gének megfelelő két vagy több állást tudtunk felajánlani. Minden dolgozóval a társadal­mi szervek vezetőinek jelenlété­ben egyéni beszélgetésre került sor. Ügyeltünk arra, hogy a gyer­meküket egyedül nevelő dolgo­zók, a gyesen levők, a sorkato­nai szolgálatot teljesítők szintén végleges és megfelelő munka­helyhez jussanak. Intézkedtünk, hogy a fogadó szervezet szakszervezeti bizottsá­ga segítse az áthelyezett dolgo­zók beilleszkedését, hogy a mun­katársak elvtársi módon fogad­ják őket. Köteleségemnek tartom hang­súlyozni, hogy a területszervezé­si munkában példás együttmű­ködés alakult ki az érintett taná­csok vezetői és a szakszervezeti szervek között a dolgozók javára. Dr. Sziráki Ferenc a Baranya megyei Bizottság titkára Hivatali kályha Az egyszerűsítési javaslatok elbírálása, jutalmazása Szabolcs-Szatmár megyei tapasztalatok . A tanácsi munka ésszerűsí­tése, korszerűsítése évek óta na­pirenden levő feladat. A kedve­ző tapasztalatok mellett nem el­hanyagolhatók azonban a kedve­zőtlen kísérőjelenségek sem. Sok újító joggal panaszolja, hogy ja­vaslata sorsáról mit sem tud és nemhogy bevezetésre nem ke­rült az ötlete, de még értékelés­re sem, sőt abban sem lehet biz­tos, hogy eljutott az illetékesek­hez. Ezen a problémán kívánt segíteni a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács amikor tavaly kör­levélben szabályozta az egysze­rűsítési javaslatok elbírálásával, nyil­ván­tartásával, bevezetésével és elismerésével kapcsolatos el­járást, a feladatokat. Az egyszerűsítő munka színvo­nalasabbá, hatékonyabbá tétele érdekében megyei egyszerűsítést értékelő bizottság alakult. Ebben a megyei vb-titkár vezetésével valamennyi szintű tanácsi szerv képviselője részt vesz. A körlevélben meghatározták azokat a területeket is, melyekre orientálni kell az egyszerűsítés­be, a korszerűsítésbe bekapcso­lódó erőket. A bizottsághoz 1978-ban száz javaslat érkezett, melyből ez ide­ig már 93-at értékeltek. Közülük 45 jogszabálymódosítást tartal­mazott, ezeket továbbították az illetékes központi szervekhez. További 13 indítványt elfogadott a bizottság, melyek bevezetésé­ről a szakigazgatási szervek ve­zetői gondoskodnak. 35 javaslat nem volt megalapozott, de néhá­nyat további vizsgálódásra vis­szaadtak az előterjesztőknek. A bizottság javaslata alapján az egyszerűsítési ötletek jutal­mazására is lehetőség nyílik. Az egyszerűsítési eljárás sza­bályozásával Szabolcs-Szatmár megye követendő példát nyújt. Módszerük kettős haszonnal jár: a jó elképzelések gyors és rugal­mas megvalósítása emeli a tanácsi munka színvonalát, emellett — és ez sem kevésbé fontos — nem veszi el a dolgozók egyszerűsítési kedvét. . . Kire Farkas Éva FERENCZY HANNA: Hajnal 9 Patakból minden csillagot kimert a hajnal — végigdőlt felhőpamlagon egy halk kacajjal. Szép, könnyű, bíbor fátylait az égre dobta, aranyfésűvel és haját fésülte, fonta. Keblére kis sugárfiúk játszódva kúsztak — felnéztek rá a pipacsok

Next