Közalkalmazott, 1980 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-08 / 1. szám
Il(‘ly(állásu!.lail kiemliiedő eredmény el;*( értek el Az elnökség megtárgyalta az állategészségügyi állomások dolgozóinak élet- és munkakörülményeit . A Közalkalmazottak Szakszervezete elnöksége 1979. november 27-én, ülésén megvitatta az állategészségügyi állomások dolgozói — kiemelten az állatorvosok — élet- és munkakörülményeinek helyzetét. A minisztérium jelentését dr. Glózik András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztályának vezetője, a központi vezetőség illetékes osztályainak kiegészítőjét és javaslatait dr. Tóth Ferenc osztályvezető terjesztette elő. A helyzetkép kialakításában közreműködtek az állategészségügyi állomások vezetői, a szakszervezeti bizottságok titkárai, akikkel előzőleg megvitatták, milyen kérdések kerüljenek az együttes állásfoglalásba. Sokat segített az is, hogy tíz megyei bizottság ülésén szintén tárgyalta a témát. Az elnökség úgy minősítette a jelentéseket: ,,mindkettő mintája annak, hogyan kell a célratörő, érdemi határozati javaslatokat előkészíteni’’, s elismerését és köszönetét fejezte ki a helyzetfeltárásban, a következtetések levonásában közreműködő dolgozóknak, állami és szakszervezeti szerveknek. Az állategészségügyi szolgálat dolgozói az 1967. óta folyamatosan kialakított szervezeti rendszerben — az üzemi állatorvosi szolgálattal együtt — magas színvonalú munkájukkal, helytállásukkal kiemelkedő eredményeket értek el, sikeresen hajtották végre az országos állategészségügyi programokat. Országunk állatállománya 1973 óta járványmentes. Befejezés előtt áll a szarvasmarha-állomány mentesítése a gümőkórtól. Jelentősen csökkentek a felnevelési veszteségek, javult az élelmiszerfeldolgozás higiéniai helyzete. Az utóbbi években megváltozott az állatorvos szerepköre: tevékenysége régen a beteg állatok kezelése volt, munkáját elszigetelten végezte, ma viszont működése orvosi tevékenységének megtartása mellett végigkíséri az állati eredetű élelmiszerek termelését a takarmánytól az élő állatig, majd a félkész és kész élelmiszeren át egészen a fogyasztóig. Azt mondjuk, hogy az állatorvos ma a nagy- és kisüzemek biológiai mérnöke. Megelőző és gyógyító feladataiban a szolgáltató és a hatósági jellegű tevékenység gyakran együtt jelentkezik. Az állategészségügyi feladatok , színvonalas ellátásának hasznos segítője az önkéntességen alapuló munkaverseny. A Kiváló Intézmény címet 1978-ban Szabolcs- Szatmár, 1979-ben Bács-Kiskun megye állategészségügyi állomása nyerte el, s országosan tíz brigád szerezte meg a kitüntető szocialista címet. Gondot okoz, hogy a vállalások elbírálásának egységes rendszerét ez ideig még nem sikerült teljesen kialakítani. Az állategészségügyi szolgálatnak az egész társadalom számára nagyon értékes munkáját a megbecsülés sokféle formája kíséri, hangsúlyozták az elnökség ülésén. Az állatorvosok közül 73-an kormánykitüntetésben, 637-en miniszteri kitüntetésben részesültek. Három üzemi állatorvos országgyűlési képviselő, az állomási állatorvosok 16 százaléka tanácstag. Az időközben beindult szak-, állatorvos-képzés keretében 401- en szereztek diplomát. A szolgálat egy főre jutó átlagbére az 1968. évi 39 537 forintról 56 154 forintra emelkedett. A bér- és kereseti, arányok nem maradnak el a közszolgálat más ágaitól, de a belső bérarányok esetenként kedvezőtlenül alakulnak. Indokolt, hogy a szakállatorvosi képesítés megszerzését a bérrendszer is honorálja. Magángyakorlatot — államilag szabályozott díjtételekkel — az állatorvosok 60 százaléka folytat, amire igen nagy szükség van a háztáji állattartás jelentősé°e fpu°s7tpse miatt. Az állategészségügyi állomások képesek igazodni a gyors társadalmi, gazdasági változásokhoz. Dolgozóik száma jelenleg 3129, ebből 1034 állatorvos. Megyénként állatkórháza, önálló anyagi-műszaki, ellátási, fertőtlenítő egysége van, tehát a megelőzésre, a járvány elfojtására egyaránt képes, a termelést pedig közvetve hatékonyan támogatja. Az állomások fejlesztésére 454,6 millió forintot fordítottak, ebből 305,1 millió forint volt az új beruházás költsége. Előkészítés alatt állnak a következő beruházások: a fővárosban központi laboratóriumi épület és állatkórház építése; Békéscsabán. Debrecenben a központi épület bővítése: állatkórház építése Miskolcon. Hódmezővásárhelyen, Tatán, Kaposváron, Bonyhádon. Szombathelyen, Veszprémben; állatkórház bővítése Győrben és Salgótarjánban. Az állategészségügyi állomások új épületeiben dolgozók munkakörülményei megfelelnek a követelményeknek, néhány korábban épült laboratóriumban azonban, például Békéscsabán, Egerben, a megnövekedett feladatok miatt zsúfolt az elhelyezés. Korszerű védő- és munkaruhával vannak ellátva a dolgozók. Az állatorvosok közül sajátos a helyzete a 955 körzeti állatorvosnak. Feladataikat részben saját lakásuk felhasználásával oldják meg. A tanács csak néhány helyen biztosít rendelőt, de ez nem is lehet általános cél. Ugyancsak változóak az üzemi állatorvosok munkakörülményei. Sajnos csak néhány nagyüzem gondoskodik az állatorvos számára megfelelő helyiségről és a szociális feltételekről.. A gyakorló állatorvosok balesetmentes munkáját segítené, ha minden gazdaságban biztosítanák . az állatok rögzítéséhez, megfékezéséhez szükséges beren-w dezéseket, eszközöket. Ejsajlaalkozásban indokolt a SZOT, MEI DOSZ és a TOT segítségét kérni. Szükséges kialakítani az ügyeleti és a készenléti szolgálat megfelelőbb keretszabályozásának rendszerét, is. Ugyancsak támogatja az elnökség azt a javaslatot, mivel az állatorvosi gyógyító ,ésárgát ig meggyőző munka egyik fontos eszköze a személygépkocsi, s a hatósági kirendeléseknek az állatorvos sajátgépkocsijával tesz eleget, hogy évente külön keretet biztosítsanak új gépkocsi vásárlására, illetve a pályakezdőket OTP-hitellel segítsék. A húsz állategészségügyi állomástól összevont lakásépítési alapot 1972 óta koncentráltan használják fel. Az igazgatói tanács ez ideig 101 dolgozó lakásproblémáját oldotta meg. Erre a célra 4,519 millió forintot fordítottak. Jelenleg 697 állomási rendelkezésű lakás van, ebből a fővárosban kettő. Az igazgatói tanács a gazdasági központtal együtt, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságával kötött, 15 évi — 1984-ig érvényes — üdültetési megállapodás alapján évente 1000 felnőtt és 15 család üdültetéséről gondoskodott. A fokozódó gyermeküdültetési igény kielégítésére állomásonként, egy-egy üdülőhellyel beléptek a Balatonaligai Gyermeküdülő Társulás tagjai közé, üdülőhelyenként 30 millió forinttal. Az utóbbi három évben évente 100—120 gyermek üdültetése vált ily módon lehetővé. Évente több mint 800 millió forintot fordítanak üdültetésre. Ez az ellátás a közszolgálati átlagot meghaladó mértékű. Indokolt azonban a fejlesztésnél a meleg vizes gyógyhelyek nagyobb számáról gondoskodni. Szervezett étkeztetésben 817 dolgozó vehet részt, az egy főre jutó munkahelyi hozzájárulás 2,52 forint. Segélyekre egy főre évi 70 forintot, kulturális és sportcélokra 78 forintot fordítanak. Az elnökség egyetértett azzal , a javaslattal, hogy tárgyalásokat kell kezdeményezni az illetékes szerveknél annak érdekében, hogy a körzeti állatorvosok magángyakorlatából származó jövedelemköteles díjak méltányos része táppénz-, illetve nyugdíjalapot képezhessen. Ennek indoka, hogy az állatorvosok a magánállattartóknál hatóságilag előírt kötelezettséget teljesítenék, nehéz körülmények, között, jelentős, kárashaznak".A törvényes többletjövedelemhez. . Az elnökség ülésén megállapítást nyert, hogy az állategészségügyi szolgálat dolgozóinak munkája ma megfelel mind a hazai, mind a nemzetközi követelményeknek. Az alapvetően kedvező helyzetkép azonban nem jelent problémamentes,viszonyokat. Abból fakadóan, hogy hazánkban az állattartás a nagyüzemi szakosított állattartó telepektől, a háztáji, kisegítő gazdaságig terjed, erre figyelemmel kell javítani az állategészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit. 2 közalkalmazott ,Nyitott het " 1/ 0az Állatorvosi Egyetemen „Nyitott hetet” rendezett az Állatorvosi Egyetem KISZ-szervezete az érettségiző diákoknak. Az érdeklődők bepillantást nyerhettek az egyetemi életbe és érdekes előadásokat hallgathattak meg. Képünkön: Diagnosztikai bemutató elő macskán. MTI Fotó: Pintér Mária A Kilkülimizottak Szakszervezete és a Legföbb Ügyészség vezetőinek találkozója . A KözalkalmazottakSzakszervezetének székházában megbeszélést tartottak a Közalkalmazottak Szakszervezete titkárságának tagjai és a Legfőbb Ügyészség Vezetői. A megbeszélés eredményeként dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész és dr. Prieszol Olga főtitkár az együttműködési megállapodás alapján elhatározta, hogyaz aláírt 1980. évi munkaprogram végrehajtása és az együttműködés fokozása érdekében tovább erősítik a két szerv közötti kapcsolatokat. Célul tűzték ki: «Bátorítják és ösztönzik az ügyészségek dolgozói munkájának korszerűsítésére, egyszerűsítésére, hatékonyságának növelésére, a politikai, szakmai ismeretek, az általános műveltség bővítésére irányuló kezdeményezéseket. Fejlesztik a munkahelyi demokráciát, hogy az még eredményesebben szolgálja a feladatok egységes értelmezésén alapuló közös felelősségérzetét és cselekvést, a dolgozók reális és jogos észrevételeinek megismerését és hasznosítását, a jó munkahelyi közérzetet. Közösen keresik a megoldásokat arra, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket a legcélszerűbben használják fel az ügyészségi apparátus munka- és életkörülményeinek, szociális viszonyainak javítására. A bérezési és jutalmazási gyakorlatban fokozottabban érvényesíteni kívánják a magas színvonalú munka nagyobb megbecsülését. Bővítik az ügyészségi szakszervezeti bizottságok titkárainak informálására, illetve véleményének megismerésére alkalmasközponti fórumokat. A nlácinsitai bérszabályozás a hatékonyságot szolgálja . A gazdasági szabályozórendszer részeként 1980. január elsejétől módosult a bér- és keresetszabályozási rendszer. Ennek fontos szerepe van a munka hatékonyságának növelésében, a gazdaságpolitikai célok elérését szolgáló anyagi ösztönzésben. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Munkaügyi Minisztériumban dr. Rák György csoporvezetővel és dr. Tímár András főelőadóval. DR. RAK GYÖRGY ISzK-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elméleti közgazdasági és tervezési szakán. A felsőoktatási intézményben is a szabályozó rendszereket tanulmányozta alaposabban. 1972-től a Munkaügyi Minisztérium közgazdasági főosztályán dolgozik, ahol érdeklődésének megfelelően bérpolitikai kérdésekkel, ezen belüli mj rendszerekkel foglalkozik. 1976-ban a „Munkaügy Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült. J . . Elmondták: a bérszabályozási rendszer korszerűsítésére a Munkaügyi Minisztérium munkatervet készített. Az ez irányú munka 1978-ban kezdődött meg. A minisztériumfi..feladatainak homlokterében a munkaterv koordinált megvalósítása, a szabályozó rendszer tartalmi korszerűsítése állt. Olyan bérszabályozási rendszert kellett kidolgozni, amely az ösztönzés érdekében elősegíti a tényleges teljesítmény szerinti bérdifferenciálást. Először elemezték az 1976 óta működő bérszabályozás tapasztalatait, egyebek között összegezve: a vállalatok ez irányú véleményét. Második lépésként értékelték a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatokat, amelyeket tudományos intézmények, különböző állami szervek, az érintett minisztériumok és a társszervek készítettek el. A tapasztalatok és a javaslatok alapos mérlegelése után alakította ki a Munkaügyi Minisztérium a továbbfejlesztésre vonatkozó koncepciót. Ennek alapján dolgozták ki a közgazdasági szabályozó rendszer többi elemével párhuzamosan, a bérszabályozási rendszert. Lényeges feladat volt a szabályozók közötti megfelelő összhang kialakítása. Ezt a munkát az Országos Tervhivatal koordinálta. A bérszabályozási formákra vonatkozó javaslatokat széles kör-ben, a vállalatok szakembereivel, az e célra létrehozott keresetszabályozási munkabizottság ülésein, valamint a szabályozó rendszer továbbfejlesztésében érdekelt állami és társadalmi szervekkel — DR. TÍMÁR ANDRÁS ugyancsaak 1970-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem fent említett szakán nyerte el felsőfokú képesítését. Hetedik esztendeje dolgozik a minisztérium munkaerő- és bérgazdálkodási főosztályán. Feladatkörébe tartoznak a bérszabályozási kérdések. Részt vett az V. ötéves terv bérszabályozási rendszerének kialakításában , és működtetésében, az időközben végrehajtott módosítások előkészítésében. 1978-ban kapta meg a „Munkaügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést, így a szakszervezetekkel is megvitatták. A kialakított bérszabályozási rendszert a Minisztertanács megerősítette. Az erre vonatkozó , rendelések, a többi szabályokéra vonatkozó rezdététekkel együtt, a Magyar Közlöny múlt évi november 1-i számában jelentek meg. Ebben hozták nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium jövedelemszabályozással és az Országos Anyag- és Árhivatal árszabályozással kapcsolatos rendeleteit is. Az új esztendő küszöbén dr. Rák György és dr. Tímár András kiemelte: remélik, az előttük álló évek kedvező választ adnak arra, hogy a bérszabályozás megfelelt-e az elvárásoknak. Főként a vállalatok és az intézmények megfontolt, eredményes gazdálkodásától függ, mennyire válik a központilag kialakított bérszabályozási rendszer élő és hasznos valósággá. A módosított bérszabályozás a bérnövekedést a korábbinál jobban összekapcsolja a vállalati tevékenységgel, ezért — a jelenlegi gazdasági helyzet követelményeinek megfelelően — csak a magas hatékonyságú vállalatok lesznek képesek számottevő béremelésre. A kevésbé hatékonyan működő vállalatokat viszont« eredményesebb munkára serkenti. « Az elkövetkező időszakban fontos feladat a gazdasági szabályozók folyamatos működtetésének biztosítása, összhangban a VI. ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai követelményeivel. Barabás Anna Eredményes tapasztalatcsere volt . A Közalkalmazottak Szakszervezete Nógrád megyei bizottságának kérésére a Pest megyei bizottság szervezésében tapasztalatcserén vettek részt a megyénk városi tanácsainál és a járási hivatalokban működő szakszervezeti bizottságok titkárai Gödöllőn a járási hivatalban. Meghívták még a monori járási hivatalelnökét, szb-titkárát és az ott működő munkakollektívák vezetőit. A tapasztalatcserén a két Pest megyei járás tanácsi szerveinél kialakult, munkakollektíva-mozgalom eredményeit, az értékelés módszereit ismertük meg. Ugyanis Nógrád megyében is kibontakozóban van ez a mozgalom, melynek célja: segíteni a lakosság ügyeinek gyorsabb, kulturáltabb, szakszerűbb intézését. Ehhez kaptunk jelentős segítséget Gödöllőn a Pest megyei Tanács vb. titkárától, a két járási hivatal elnökétől, a szakszervezeti bizottságok titkáraitól és a munkakollektívák vezetőitől. Köszönjük segítségüket. Bodor Lászlóné, a Nógrád megyei bizottság titkára