Közalkalmazott, 1982 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
. Interjú dr. Prieszol Olgával (Folytatás az 1. oldalról) megerősítették az elhatározást, hogy a szakszervezeti munkában továbbra is a bizalmiakra kell építeni, s minden lehető eszközzel segíteni, támogatni munkájukat. Mivel a kongresszust megelőzően sok új bizalmi és más tisztségviselő került funkcióba, közöttük szép számban fiatalok is, gondunk volt rá, hogy széles körben ismertessük kötelességüket, jogaikat, az egyetemes szakszervezeti mozgalomból eredő tennivalókat. Elsősorban a tisztségviselők, a bizalmiak, a főbizalmiak és a munkahelyi vezetők partnerviszonyában jelentkezik a hozzáértés, mint tényező a munkahelyi demokráciában, de érvényes ez a közalkalmazottak egészére. Intézkedéseket, munkafolyamatokat bírálni, javaslatot tenni csak kellő politikai megfontoltsággal, s szakmai tudással lehet bármilyen munkahelyi fórumon. Úgy látjuk, a szakmai, a hivatali vezetők tiszteletben tartják a törvényes rendelkezéseket, amelyek a szakszervezeti jogok, hatáskörök gyakorlására vonatkoznak. Persze, a jogokkal különböző mértékben és minőségben lehet élni, s hogy ez miként történik, az függ a tisztségviselők, a bizalmiak felkészültségétől, bátorságától, politizáló készségétől. Mi arra ösztönözzük őket, hogy teljesítsék híven választóik megbízatását, közvetítsék véleményüket a vezetésnek, ugyanakkor segítsék megnyerni a tagságot a hivatal, az intézmény előtt álló feladatok teljesítésének, minél magasabb fokon. Az 1982. év jelentős eseményének ígérkezik a munkahelyi demokrácia további szélesítéseként a hivatali vezetők — kivéve a BM, HM és a tanácsi választott vezetőket — főigazgatók, igazgatók véleményezése. Ez bizalmi testületi, taggyűlési jogként gyakorolható, amikor is a vezetői tevékenységről, annak gyakorlati tapasztalatairól, vezetők és vezetettek kapcsolatáról mond véleményt a szakszervezeti testület és a tagság. E rövid beszélgetésből is kiderült, az idén is nagyok és nem könnyebbek a szakszervezetünk előtt álló feladatok, csakúgy, mint az egész magyar szakszervezeti mozgalomban. Mindezen feladatok teljesítéséhez, számítva tagságunk áldozatkész munkájára és elkötelezettségére, kérjük az eddigiekhez hasonló módon segítsék a kongresszusi határozatok végrehajtását, hogy a politikai elvárásoknak megfelelően képviselhessük a társadalmi folyamatokat és tagságunk egyéni boldogulását. Ehhez a munkához minden közalkalmazottnak erőt, egészséget, töretlen akaratot, egyéni életében pedig örömöket kívánok az új esztendőben. Végezetül pedig mindannyiunkat szeretném emlékeztetni arra, hogy 1982 februárjában Havannában ül össze a X. Szakszervezeti Világkongresszus. Ez a nemzetközi szakszervezeti munkában további feladatokat jelent az egész magyar szakszervezeti mozgalom, közöttük a Közalkalmazottak Szakszervezete számára is. Ennek jegyében veszünk részt az SZDSZ minden akciójában, amely a világ dolgozóinak érdekeit, a nyílt, őszinte párbeszédet, a nemzetközi munkásszolidaritást, az egység erősítését, a béke megőrzését szolgálja — mondotta befejezésül dr. Prieszol Olga főtitkár. A Baranya megyei Állategészségügyi Állomás szakszervezeti bizottsága évente egy alkalommal tűzi napirendre az intézmény munkavédelmi tevékenységét. Az ezzel kapcsolatos értékelésünket a legutóbbi időszakig a SZOT irányelvei szerint végeztük. A munkavédelemről évek óta a munkavédelmi megbízott és a társadalmi munkavédelmi megbízott számol be a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak testülete előtt. Az intézmény munkavédelmi megbízottja dr. Tölgyesi Lajos megyei szakállatorvos, a társadalmi munkavédelmi megbízott a választásokat követően, dr. Nagy Endre laboratóriumi állatorvos. A munkavédelmi beszámolók átfogóan értékelik az intézmény munkavédelmi tevékenységét, elsősorban a vizsgált időszak baleseteit elemzik, ezek gyakoriságát és az előidéző okokat kutatják. Összefoglaló értékelést kapunk a munkavédelmi szemlékről, a megállapított fogyatékosságokról és a megszüntetésükre tett intézkedésekről. A vizsgálatok kiterjednek a balesetveszélyes munkaterületekre, így az állatkórházra, a laboratóriumra és a gépműhelyre. Minden évben vizsgáljuk a munkahelyek általános egészségügyi követelményeit, a munkába állítás és foglalkoztatás egészségügyi feltételeit, az egészségre veszélyes és ártalmas tényezők hatásait, például kisállatkórházban a sugárhatás elleni, az állategészségügyi laboratóriumban a biológiai ártalmak elleni védelmet. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a beszámolók a gyakorló állatorvosok, állategészségügyi szakmunkások és kisegítő személyzet munkakörülményeire. Vizsgáljuk a munkakörülményeket az állattenyésztő telepeken, az állattartási épületekben, azokon a helyeken, ahol az állategészségügyi munka során a dolgozók fertőző állatokkal, tetemmel, azok váladékaival kerülhetnek kapcsolatba. De nem kisebb gondot fordítunk arra, hogy milyenekaz állattenyésztő telepeken a tisztálkodás és fertőtlenítés lehetőségei, a munkahelyi rend és tisztaság. A fentiekkel kapcsolatban kikérjük a Baranya megyei KÖJÁL szakorvosainak és a megyei szakigazgatási munkavédelmi felügyelő véleményét. Hosszabb időre visszamenőleg az intézmény munkavédelmi helyzetével kapcsolatban azt állapítottuk meg, hogy az évenkénti balesetek száma alacsony. 1980-ban egy, 1981 novemberéig szintén egy dolgozó szenvedett balesetet. A munkavédelmi szemlék azt tanúsítják, hogy az óvórendszabályokat mindenütt megtartják, az állatkórházban, a gépműhelyben, a központi laboratóriumban és a határállomáson. Lényegesen nagyobb gondban vagyunk akkor, ha a gyakorló állatorvosok, szakmunkások és állategészségügyi kisegítők munkakörülményeit, a mezőgazdasági üzemekben vizsgáljuk. Itt már a munkakörülményeket és az óvórendszabályokat az állategészségügyi szolgálat szempontjából kell értékelnünk, mert nemcsak közalkalmazott dolgozóink végzik itt feladataikat, hanem azok is, akiket az Állategészségügyi Állomás hatósági állatorvosi munkával bíz meg, illetve ezekben a munkákban segédkeznek. Ezek a feladatok főleg járványmegelőző oltások stb., amit az állami állatorvosokon kívül termelőszövetkezeti és állami gazdasági állatorvosok is végeznek. Állatjárvány esetén ezek a dolgozók más körzetekbe kirendelhetők, és ott esetleg több hétig kell a járványelfojtásban segédkezniük. A problémáink is ebből adódnak, mert nem minden állattartó telepen — főleg a kis létszámú állatállomány esetén — tudjuk a szociális létesítményeket biztosítani. Sok esetben csak nagyon szerény lehetőség nyílik a ruhaváltásra és az alapos fertőtlenítésre. Sok állatorvos panaszkodik arra, hogy az állatszállításokat megelőző vemhességi vizsgálatokat télen csak a szabad ég alatt végezhetik el, itt szintén csak minimális lehetőség nyílik a tisztálkodásra és fertőtlenítésre. Az állategészségügyi munka során, egy-két esetet leszámítva, az egészségügyi ártalmak nem azonnal jelentkeznek. A brucellózis idült kórformái csak évek után jelentkeznek és gerincbántalmakat okozhatnak. A veszett állatok boncolása során fertőződhetünk, az elrendelt vakcinázások után esetenként súlyos egészségügyi következményekkel kell számolni. Több alkalommal az az igény hangzott el a gyakorló állatorvosok részéről, hogy az érvényben levő óvórendszabályokat, amelyek az állatorvosi gyakorlattal és a munkakörülményekkel vannak kapcsolatban, egységes munkavédelmi szabályzatban kellene összegyűjteni és minden állategészségügyi dolgozóval a munkavédelmi oktatáson ismertetni. Dr. Ligetfalvi Ervin szb-titkár Évente megtárgyalják Munkavédelem az állategészségügyi dolgozóknál Vizsgálatok, szemlék, panaszok Napirenden: A városi tanácsi szakigazgatási szervezet A szakszervezet elnöksége novemberi ülésén, a központi vezetőség munkaszervezési és továbbképzési osztálya előterjesztésében, megtárgyalta a városi tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítésére irányuló, négy megye hét városában végzett kísérlet egyévi tapasztalatait. Ezek alapján kialakította állásfoglalását a városi szakigazgatási szervezet továbbfejlesztésével öszszefüggésben, javaslatokat tett az illetékes központi államigazgatási szerveknek, s egyidejűleg megjelölte a szakszervezeti szervek kapcsolódó feladatait. Megállapította az elnökség, hogy az utóbbi években a tanácsi munka korszerűsítésére több kedvező intézkedés történt. Különösen a helyi tanácsok vezettek be sok hasznos kezdeményezést szolgáltatásaik fejlesztésére, és ügyintézésük minőségi javítására. E folyamatba illeszkedik jelentős láncszemként az új, összevont városi szakigazgatási modell, döntően négy szervezeti egység — ügyfélszolgálati (hatósági), városgazdálkodási és fejlesztési, intézményirányító, szervezési és jogi (titkárság) osztályok — kísérleti bevezetése is. A kísérlet jelentős tanulságaként állapíthatta meg az elnökség, hogy fontos, a munka minőségi fejlesztését szolgáló megoldások gyakorlati kipróbálására az államigazgatás területén is esetenként létjogosult a körültekintően előkészített kísérleti módszerek alkalmazása. Bebizonyosodott az is, hogy a hatékony munka feltételeinek megteremtésében a szervezet is lehet a korszerűsítés tárgya. A működés az összevont struktúrában megmutatta előnyeit az egységesebb hatósági jogalkalmazásban és a komplexebb szemléletű településellátási, fejlesztési tevékenység feltételei megteremtésében is. Az ellátandó feladatokhoz jobban igazodó szervezet a korábbinál előnyösebb az apparátus munkájának ésszerűbb szervezésére, koordinálására. A módosult munkaszervezeti keretekben adottak a lehetőségek az ágazatpolitikai követelmények egyidejű érvényesítésére is. Mindezek mellett az igazgatási folyamatok nagyobb része áttekinthetőbb, s némileg egyszerűbb is lett. Az elnökség azt is megállapíthatta, hogy az új struktúrában kedvezőbbek a lehetőségek a munkaidőalap, a munkaerő jobb kihasználására, az arányosabb munkamegosztásra, s a személyi állomány munkafeltételeire, valamint az ösztönzési és elismerési gyakorlatra. Indokoltnak tartotta az elnökség annak megállapítását is, hogy a gyakorlat további finomítására, a részletkérdések pontosabb szabályozására, körültekintő elemzésére és értékelésére is szükség van még. Felhívta a figyelmet fontos munkajogi problémák rendezésére, s megjelölte a szakszervezeti szervek kötelezettségeit a dolgozók munkafeltételeivel, érdekvédelmének körültekintő ellátásával kapcsolatban is. A testület megköszönte mindazok munkásságát, akik közreműködtek az új struktúra kialakításában. Az elnökség ezután tájékoztatót hallgatott meg az MTA kutatóintézetei létszámcsökkentésének előkészítéséről. Márkus István Értelmiségiek alkotóműhelye az MTESZ Nemzetközi kapcsolatok — 32 egyesület, 170 ezer tag, — 75 folyóirat — Részvétel a népgazdasági feladatokban DR. JÉKI LÁSZLÓ FŐTITKÁRHELYETTES AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGÉRŐL • Az MTESZ központjában felkerestük dr. Jéki László főtitkárhelyettest, az ismert magfizikust, aki tájékoztatást adott a kutatók és műszaki szakemberek aktivitásáról, a fejlődést segítő szerepükről. Az MTESZ keretein belül önállóan 32 tagegyesület, 19 megyei és 30 városi szervezet működik, amelyek átfogják a műszaki és természettudományok hazánkban művelt területeit — mondotta a főtitkárhelyettes. — Az egyesületek taglétszáma az utóbbi négy évben 22 ezerrel nőtt és ma meghaladja a 170 ezret. A legrégebbi a Magyarhoni Földtani Társulat (1848) és az 1891-ben létesült Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, míg a legújabb az 1970-ben megalakult Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. Az egyesületek szerkesztésében 75 műszaki, tudományos folyóirat jelenik meg, amelyekben ismert kutatók, egy-egy szakterület szakértői publikálnak a legújabb eredményekről. Tudományos és műszaki intézeteink, ipari vállalataink kutatóinak, illetve szakembereinek aktivitása évről évre növekszik az MTESZ tevékenységében, amely szorosan kapcsolódik az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, és a Magyar Tudományos Akadémia közép- és hosszú távú célkitűzéseihez. A fejlődést mutatja, hogy 1976-ban 7660 rendezvényen 399 200 egyesületi tag vett részt; 1980-ban 23 350 programon a megjelentek száma 875 400-ra emelkedett. Növekedés tapasztalható a megyei szervezetek szakmai rendezvényein is; 1980-ban 538 300-an vettek részt 13 200 programon. A különféle szakterületeken a kutatók és a műszaki értelmiségiek fokozódó tevékenységére utal a szocialista, valamint tőkés országokba látogatók számának növekedése. 1976- ban kilenc demokratikus országba egyénileg 1350-en, csoportosan 800- an vettek részt nemzetközi tanácskozásokon, vagy kutató célú tanulmányutakon. 1980-ban viszont 1840- en egyénileg és 850-en csoportosan látogattak ezekbe az államokba. Emelkedett a nyugati országokba kiutazók száma is: 1980-ban 25 tőkés államban 720 magyar kutató és műszaki szakember járt, szemben az 1976. évi 440 egyéni és csoportos kiutazással. Az egyesületekben tömörült szakemberek sokoldalúan kapcsolódnak a népgazdasági feladatokhoz. A szellemi erőket olyan jelentős célok megoldására összpontosítják, mint az energiagazdálkodás, az elektronikai alkatrészgyártás, az élelmiszergazdaság ipari háttere, a gyógyszeripar fejlesztése, az innováció feladatai. Új vonás a szövetség munkájában, amellett, hogy a számottevő gazdasági feladatok megoldását — például az energiagazdálkodás ésszerűsítését a pályázatok kiírásával is segíti, az így kialakított javaslatok realizálását figyelemmel kíséri, szervezi. Az MTESZ munkájára és szavára mind jobban odafigyelnek az országos szervek, s a vállalatok kollektív módon kialakított véleményét, állásfoglalását fontos döntések előtt, valamint a középtávú és távlati tervek kidolgozásakor igénylik és tekintetbe veszik. Karczag László Kongresszus után megpezsdült az egyesületi élet 1982. JANUÁR Munkánk a közhangulat formálója n .. . neszelgetes , Tatabánya tanácselnökével . Sárközi Géza hatodik esztendeje Tatabánya Városi Tanács elnöke. Korábban, hosszú ideig vállalati igazgató volt, két évtizede tagja a tanácsnak. Arról beszélgetünk, hogy az első számú vezető személyisége milyen szerepet játszik a munkahelyi közérzet, a megfelelő politikai légkör kialakításában. — A tanácsi apparátusban százhuszonhatan dolgozunk — mondja. — Nem könnyű összefogni tizenkét szakigazgatási egységben dolgozó munkatársat, hiszen minden területen más és más figyelmet, erőt követel a munka. A vezetés feladata megteremteni a munkavégzés feltételeit, amit az jellemez, hogy mindenki érdemben ismeri és igényesen elvégzi feladatát. A szerteágazó feladatok szervezése és végrehajtása közben naponta meg kell újítani munkakapcsolatainkat, házon belül és kívül egyaránt. — Mit tehet a vezető, hogy a kollektíva eredményesen dolgozzon? — Meghatározó a vezető szerepe, de a munkatársak támogatása nélkül nehéz előbbre jutni. Alapvető cél, hogy egymást megismerjük, megmérjük és „megdolgoztassuk”. Tevékenységünk a város életét teljesen átfogja, ezért az alkotó légkört nemcsak a munkahelyen, hanem városszerte is meg kell teremteni. Munkánk jelentős része éppen ezért a törekvés az erők összpontosítására, a demokratizmus gyakorlatának kiteljesítésére. — A házon belüli munkahelyi légkör hogyan befolyásolja a várospolitikát? — A tanácsnál uralkodó légkör alapvetően kihat a várospolitikára. Nekünk dolgozni és dolgoztatni, adni és kérni kell. Sokszor társadalmi segítséggel oldjuk meg a feladatokat. Ezt a munkát idegesen, kapkodva csak elrontani lehet. A legszélesebb nyilvánosság figyelmének középpontjában csak jó ítélőképességű, a közösséget szolgáló emberek dolgozhatnak. Problémáink persze vannak, elsősorban az önuralommal, a szakmai magabiztossággal és általában az emberséggel. Nevelő munkánk fő kérdésének ma a szemléletbeli előrelépést tartjuk. — A tanácselnök és munkatársai- nak a viszonya kölcsönös. A mindennapi munkában ez hogyan jelentkezik? — A vezetés egyidejűleg jelent centralizmust és demokratizmust. Naponta meg kell küzdeni, hogy a ránk bízott feladatokat teljesítsük és készüljünk az újabbakra. Vezetőként feszes munkarendet és magatartást követelek magamtól, de munkatársaimtól is. Ha valami nem sikerült, szóváteszem. Természetesen,, nemcsak a vezető bírál, hanem a munkatárs is. — A tanácsi munka egyik legfontosabb tényezője a szolgáltatás. Érzik-e az ügyfelek, milyen a hangulat az íróasztal másik oldalán? — Az ügyfelek a legnagyobb gondjukat tárják elénk, amit valamennyiünknek így kell értékelni. Az érdemi megoldásra törekszünk akkor is, ha igent, de akkor is, ha nemet kell mondanunk. Követelmény nálunk, hogy a hozzánk fordulókkal egyenrangú, a kölcsönösségen alapuló embertársi viszonyt alakítsunk ki, hiszen munkánk az egyes ember véleményét összegező és kifejező közhangulatot formáló, politikai tényező. A tatabányai városi tanács apparátusában különösen sok a fiatal vezető. — Valóban, nálunk az átlagosnál több fiatal tevékenykedik vezetői beosztásban. A két tanácselnök-helyettes és több osztályvezetőnk még innen van a negyvenen. Politikai elkötelezettség, alapos szakmai tudás, fiatalos lendület, kezdeményezőkészség jellemzi őket. Munkájukra lehet számítani. A tanácselnöknek ezért inkább az indulás, a beilleszkedés, a kibontakozás segítésének kellemesebb gondjaival kell törődnie. — A munkahelyi légkört nemcsak a hivatalos dolgok elintézése alakítja. Mikor kereshetik fel a munkatársak a tanácselnököt gondjaikkal, problémáikkal? — Bármikor. Nincs erre külön nap vagy időpont megállapítva. Jobb az ügyeket azonnal rendbe tenni. Leginkább olyan problémákkal jönnek hozzám, amit a közvetlen vezető nem tudott megoldani. Jó az együttműködésünk a szakszervezettel. Az érdekvédelmi problémákkal ezért inkább a bizalmiakat és a titkárt keresik a dolgozók. — November hetedikén önt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Engedje meg, hogy gratuláljunk. — Minden munkatársam nevében köszönöm. D. Tóth Ildikó