Közérdek, 1899. január-június (11. évfolyam, 1-27. szám)
1899-01-01 / 1. szám
XI. évfolyam. 1. száza.________________Marosvásárhely, 1899. január hó 1. Telefon 4. Társadalmi-, közgazdasági-, jogi-, közigazgatási- és Vegyes tartalmú hetilap. Megjelen minden vasárnap, Hx-Fcldésctc cl'í/f u« Felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos: Egy kétszer hasábozott garmond sor vagy annak térmértéke 80 fillér. P \ Ti WY TY1 I FT A 1 ,Y i R-Mvegdii minden beigtatás után 60 fillér, x i j murául ! Nyilttér soronként 1 kor. 60 fill. ügyvéd. — Kéziratot nem adunk vissza. — Csak bérmentes levelet fogadunk el. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egész évre.......................12 korona Fél évre..............................6 korona Negyed évre.........................3 korona Egy hóra..............................1 korona Telefon 4. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Bolyai-utcza 15. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és reklamációk intézendők. Eletistist elfogad TEMESVARY M. könyvkereskedő, Helyt 1809. Temetünk ismét egy évet buskomoran, üdvözöljük az újévet reményteljesen. Az eltemetett év ravatalánál nem zenghetünk dicshyranuszt. Politikai, társadalmi összeütődések, roncsok, bűnök megtorlatlanul, erények felismeretlenül; ezek valának ismérvei. S tetőzésül ez év ragadá el tőllünk közös jóanyánkat és a politika őrültjének gyilokja után valamennyi magyar szive sajog, valamennyi magyar szem könnyezik. Temetjük hát az 1898-at, de nem siratjuk. És a nyitott sírnál tekintsünk vissza működésünkre, vessünk számot azzal, hogy lapunk teljesítette a „Közérdek“ czimnek megfelelő kötelességét? Igen ! mert nem dicsérik! Ma az a lap teljesíti kötelességét, melyet nem dicsérnek. Aki hízeleg, azt dédelgetik, aki ostorozza bátran a hibát, aki mer igazat mondani, annak a rágalom vagy üldözés rut fegyverével vágnak vissza. Mi nem hízelgünk, mi nem nyalogatjuk a hatalmasok húsos fazékait, hanem polgártársaink jogaiért, igazaiért síkra szállunk, ahányszor ezt ezek érdeke kívánja. Síkra szállunk a községi pótadók, az ásványvízadók stb. stb. ellen, mert látjuk a közterhek viselése alatt görnyedező népet. Síkra léptünk egyesek túlkapásai ellen, ha ez a polgárság érdekei ellen érvényesült. A városi gazdálkodást olcsóbbá igyekeztünk tenni és a túlköltekezés ellen mindig felemeltük tiltakozó szavunk. De az igazság volt mindig fegyverünk és ezen igazság hangján ki kell jelentenünk az eltemetett év utolsó perczében és a felviradt s most üdvözölt új év első pirkadtánál meg kell gyónnunk, mint az igaz katholikus, hogy bár kárhoztattuk Geréb Béla városunk polgármestere pótadó rendszerét, a polgármesternek óriási s elévülhetlen érdemei vannak városunk fejlesztése körül. Geréb Béla főtörekvése városunk gyors felvirágoztatása és be kell ismernünk, hogy a város közterheiből csak oly dolgokat teremt, alkot, melyek városunkat a tespedés lethargiájából egyszerre egy évszázaddal vitték előre. Mennyi szép köz- és magánépület emelkedett csak pár év alatt. Ott látjuk a 700,000 frtba került új katonai nagylaktanyát. Ez ugyan nem hozza meg bérdíjban a beléfektetett tőkejáradék törlesztését és kamatját, de a lakosság boldogul hatására óriási horderejű, hogy 4000-et meghaladó katona s annak tisztikara költi el városunkba zsoldját, fizetését s még ezeken — csaknem mindenki által — hazulról kapni szokott s egész éven keresztül végösszegekben tekintélyes számra tehető pénzecskéjét. Ott a téglagyár, mely kitűnő gyártmányaival kiállja széles körben a versenyt s annak köszönhető, hogy a szomszéd Medgyesfalván báró Bors egy hason téglagyárt ,most a most a kettőnek sikerült gyártmányaikkal kiszorítani a megelőzőleg évszázadoktól fogva — minden haladást nélkülöző — sárban csaknem két annyin kiszolgált selejtes, építésre teljes alkalmatlan hason gyártmányt. S bár ebből sincs a városnak — közvetlenül — valami busás haszna, de megfizethetetlen előny, hogy a polgárok most sokkal olcsóbban s nem csak sokkal jobb, hanem teljesen jó anyagból építhetnek, mint építettek ezelőtt. Ezelőtt pár évvel 18 — 20 s néha még 24 frt volt a rosz tégla, ma 13—14 frtért kapja a kitűnő minőségű téglát. És ennek látszik eredménye, főterünkön és mellékutczáinkon annyi szép, egészséges új ház épült egy pár év alatt, mint ezelőtt 25—30 év alatt együtt sem Ott a gőzfürdő, mely a kor modern követelményeinek teljesen megfelelően épült és közegészségi szempontból rég érzett hiányt hivatott pótolni. Nyilvántartási hivatalunkkal megelőztük a nállunknál nagyobb városokat is méltán sorakozva a székes főváros mellé. A csak tegnap elmúlt évben állíttatott be városunkban a villanyvilágítás, mely egy lépés előre a a nagyobb városokhozi közeledésre. A vámtarifák teljes átdolgozása is a csak most múlt évben történt meg s ezzel egy biztos alap nyílik arra, hogy vámszedésünk joga mihamarább bérbe adathassék s ezáltal városunk a 4 — 5000 frt kezelési költséget tiszta jövedelemnek megnyerhesse. A „Sejtmérése“ is városunknak a most eltemetett évben történt meg. Ezzel városunk jövőbeni szabályos építkezésének és egy esetleges vízvezeték megépítésének az alapja van letéve. A városunk mellékutczáinak koczka köveki kirakása is elhatározott dolog lett, melynek költségvetése megerősítés végett a belügyminiszter úr őnagy méltósága előtt áll. A „Sörház-féle honvéd laktanya is kiépíttetett s ennek folytán a helyi honvédség helyőrsége még egy zászlóaljjal felemeltetett. A városi adminisztratió és pénztárkezelés is a követelményeknek megfelelőleg lettek teljesen átalakítva. A vár melletti tér parkírozása és befásitása is csak a múlt évben határoztatok el. Városunk hivatalnokai pedig — végtére, valahára — oly fizetést kapnak, melyből — szerényen — el tudják tartani családjukat, mert csak jogos és méltányos az, hogy ki érettünk dolgozik, azt tartsuk is rendesen el. Hisz polgártársaink is azért munkálnak, dolgoznak másoknak, hogy munkájuk után magukat és családjukat fenntarthassák. S azért követelik meg kiérdemelt munkájuk díjját, mert abból kell maguk és családjukat fenntartani. Sok, nagyon sok a közterhünk, azt mondjuk mi ma is, de be kell ismernünk, hogy a közpénzek jól használtatnak fel és hogy Geréb Béla polgármesternek bokros és elévülhetetlen érdemei vannak városunk rohamos felvirágzása és fejlődése körül. Midőn mi — „az igazsággal megegyezőig“ — Geréb Béla előtt meghajtjuk az elismerés zászlaját, egyben ezzel programmunkat jeleztük a jövőre is. A „Közérdek“ jeligéje: a függetlenség ! igazság! szókimondás! Az igazságért síkra szállani és függetlenül mindenkitől szókimondónak lenni, akár kellemetlen az egyesekre, akár nem. S ugyanez elv alapján elismeréssel adózni még ellenségeinknek is, ha ezt megérdemlik. Mert a mi célunk a közjó előmozdítása, az összes polgárság üdvére való munkálkodás. Ezért lapunk teret nyit minden közérdekű czikknek és tágabb értelemben munkatársunk az egész város. Ha a közjóért való küzdelmünkben egyesek feljajdulnak, ez bennünket utunkból el nem terel. Ha valaki a bosszú, a rágalom sarát dobja felénk, a közérdek szempontjából férfias önmegadással tűrjük. Hírlapot adunk ezen programmal olvasóink kezébe, mely nem csak olvasóinknak, de egyben és főképpen olvasóinkért látott nyomdafestékek Vezérczikkeink részben a főváros ismert publicistáinak tollából erednek. Tárczáink változatosak. Hírszolgáltatásunk, élénk színi és egyéb kritikáink nem túlhajtottak, hanem elfogulatlanok és tárgyilagosak. Az újévre írógárdánkat néhány kitűnő tollú íróval erősítettük meg. A királyi táblánk értesítőjét mint a múlt évben, úgy ez évben is pontosan adjuk olvasóinknak. Törvényszéki rovatnak is készséggel adunk helyet ügyvéd kartársainknak, hogy abban egyes fontosabb jogi esetet — komoly tárgyilagossággal — megbeszélhessenek. Szóval az elmúlt év kellemetlenségei és csalódásai csak fokozzák tett vágyunkat, csak sarkalja anyag áldozatkészségünket. Ez ellenében talán joggal kérhetjük t.ezt olvasóinktól, hogy tartsák meg ez új évben is lapunk részére jó indulatukat. Terjesszék, gyűjtsenek reá előfizetéseket ismerőseik között. Tekintsék a „Közérdekűét sajátjuknak. Abban a jóleső reményben, hogy a „Közérdek“, mely ezrek és ezrek érdekeit szolgálja, az uj évben ezen ezrek és ezrek áttal csekély előfizetésükkel támogatva leend. Kivánunk t. olvasóinknak az 1899-ik évre boldog és szerencsés újévet. A szerkesztőség.