Közgazdasági Értesítő, 1935. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1935-04-13 / 15. szám
1935 április 13. KÖZGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ ségeket, (ezeket a számításokat Beke József végezte) — bár közelítő módszerekkel. Ezeknél a számításoknál a főtartók egyszer mint rácsozás nélküli tömör ivtartók, majd pedig mint kétszeres rácsozású rácsos ivtartók lettek tárgyalva. Mindkét alapesetben mint befogott ívet és mint csuklós ívet is számították, ahol a csuklót önkényesen a külső harmadban excentrikusan vették fel. A csuklós iv adta igénybevételek csak olyan esetekben lettek figyelembe véve, ahol az eredő a támaszkodó lap belső harmadán kívül esett. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi hídszerkezetre vonatkozólag ennél a számításnál pontosabb adataink ma sincsenek, mert Dr. Mihailich professzor úr 1928—29-es számításai már centrikus csuklóval kiváltott főtartókra vonatkoznak. Ezen közelítőleg számított feszültségek középértékei azután a vállaknál a hegesztett vasszerkezetekre a hídszabályrendeletben megengedtt 1100 kg/ cm2 kétszeresét is felülhaladták és a folyási határ közelében levő értékeket adtak. Ugyanekkor az évek közepe táján is, — bár a vállakénál kisebb, — de azért a megengedettet jóval meghaladó 1500 kg/cm2 körüli igénybevételek adódnak ki. Az előbb ismertetett kényszerhelyzet hatása alatt a hídépítési szakosztály és a szakbizottság a kőburkolatnak a hídra való ráhelyezését nem akadályozhatta meg és kénytelen volt arra az álláspontra helyezkedni, hogy ha előzőleg nem történt baj a hídon, akkor talán további átmeneti időre is el lehet tűrni a rendkívüli igénybevételeket. Mindamellett megállapította a szükségét a Margithíd pontos számítása elvégzésének és valószínűnek jelezte, hogy a váll körüli abnormálisan nagy igénybevételek megszüntetése végett bizonyos erősítésre ott szükség lesz. Kedvezőbbnek tételezte fel a bizottság a pontos számszerű eredményeket is a közelítő számítás értékeinél különösen a képzeleti csukló felvétele körüli bizonytalanságok miatt, bár erre a feltevésre semmiféle támpontja nem volt. A felrobbantott Tisza hidak helyreállítási munkái az ezután következő években annyira lefoglalták a hídépítési szakosztály személyzetét és hitelét is, hogy csak 1928—29-ben végezhette el Dr. Mihailich Győző műegyetemi tanár úr a szakosztály megbízásából és közreműködése mellett a főtartók pontos számítását az összes nyílásokra nézve, a vállnál központos csuklók beépítésének feltételezése mellett. A számítás eredményei azt mutatták, hogy a feszültségek nem a legnagyobb nyílásban a legnagyobbak, hanem a legkisebb parti szélső nyílásban azt 16%-kal felülmúlják. Azonkívül az 1920—21-es számításnál csak 2 cm vastag homokréteg súlyát számították, holott a kivitelnél 8 cm vastag homokréteg került a kőburkolat alá. Mindezek tehát az 1921-ben feltételezett és kényszerűségből eltűrt helyzet további veszélyességére mutattak rá. A mondottak alapján megállapítható tehát, hogy a Margithíd rekonstrukciója immár halaszthatatlan és a mai állapotok további fenntartásáért a felelősséget a Dunahídépítési szakosztály a legnyomatékosabban kénytelen magáról elhárítani. Az erősítés és rekonstrukció az alábbi elvek szerint lesz végrehajtandó: Az ívek vállai körül levő hatalmas igénybevételek megszüntetése miatt az elavult lapra támaszkodás helyett vállcsuklók lesznek oda beépítve és igy az eredő szóródása megszűnvén a szélső szálakban levő veszélyes igénybevételek kiküszöböltetnek. A vállcsuklók kiváltása igen gondos munkával ideiglenesen beépített sajtók, kiváló saruk és külön emelőszerekezettel történik . Az évek közepetáján levő nagyobb feszültségek lecsökkentése végett az amúgy is teljes átépítésre szoruló kőburkolat helyett újra könnyebb fakocka burkolat lesz a hídra helyezendő. Nagyvárosi hidakon a helyesen elkészített és közvetlenül sima alzatbetonra fektetett fakockaburkolat, n úgy könnyűsége, mint a dynamikus lökések elleni rugalmassága és tartóssága folytán, — a lég