Nemzetgazdasági Szemle – 1883.

1. szám - Heltai Ferenc: Az ipartörvény revisiója

HELTAT FERENCZ. 3 munkás osztály állandó szervezetét. A hatósági jogok fejében, a czéh biztosította a fogyasztót a megrövidítés ellen. A czéhekben egyesült az összes iparos elem, a fejlődés folya­mán azonban ezen tényleges állapotból jog lett, a­melyet akár ma­gánál a ténynél fogva, akár külön privilégiumok alapján úgy értelmeztek, h­ogy a­ki nem tartozik a czéhez, annak nem is szabad mesterséget folytatnia. Az iparűzés joga a czéh jogává vált. Ez maga után vonta azt, hogy a czéh­be való belépést, illetőleg a mes­terré avatást mindig terhesebb és elviselhetlenebb feltételekhez kö­tötték. Az inas-, legény- és vándorlási időt mindinkább kiterjesz­tették, a mesterré avatást sokba kerülő és mégis használhatatlan re­mekek elkészítésétől és drága lakomáktól tették függővé, úgy hogy tényleg csak az lehetett mesterré, a­kit a czéh akart. Az ipar a czé­hek monopóliumává vált, a­mi annak elhanyatlását vonta maga után; a művészi ügyesség, a­mely a középkor annyi iparágát kitün­tette, megsemmisült; az iparczikkek minősége megromlott; a közön­ség oltalom nélkül odadobatott a czéhek kizsákmányolásának. A czéhek féltékenyen megőrizték privilégiumaikat, meggátolták az új mesterek letelepedését, sőt az új iparágak kifejlődését is, a czéhen belől pedig szabályzataikkal megkötötték az egyes czéhtársak kezét Ezen visszaélések mindenütt előfordultak, hol a czéhek kizá­rólagos privilégiumokra tettek szert, Németországban úgy, mint Francziaországban. Angliában soha sem bírtak azzal, az állami ha­talom ott sohasem tűrte az ilyen közjogi természetű magán­hatal­mak kifejlődését. Ott folytonosan érvényes maradt azon jog, hogy minden szabad ember űzhet bármely iparágat. Az ipar megkezdése ott is bizonyos föltételekhez volt kötve, de ezen föltételeket nem valamely önkormányzati testület, hanem a hatóság, az állam álla­pította meg mindig. A kontinensen az önkormányzati testületek ál­tal gyakorolt iparrendészetet Angliában mindig az állam kezelte; csak egyes o roszul sikerült kísérletek történtek a czéhek igénybe­vételére. Az iparrendészet czélja eleinte kizárólag a fogyasztók meg­védése volt, később, különösen a tizenhatodik század kezdetétől fogva az ipar, főleg a kivitelre dolgozó ipar fejlesztése és az iparos osztály megélhetésének biztosítása. Az iparra vonatkozó különböző törvények, a­melyek közül némelyek csak helyileg voltak érvénye­sek, Erzsébet királynő alatt codificáltattak, és ez által Anglia egy­séges iparjog birtokába jutott. A kézműipar önálló üzésének felté-

Next