Közgazdasági Szemle – 1898.

I. Értekezések - Néhány szó közegészségi állapotainkról és teendőinkről. – Dr. Vizaknai Antaltól

NÉHÁNY SZÓ KÖZEGÉSZSÉGI ÁLLAPOTAINK­RÓL ÉS TEENDŐINKRŐL. Annak a panasznak, a­melyet közéletünk általános jellem­zéséül és nem egyszer a komolyabb irodalmi és egyéb társadalmi törekvések hiányának s közállapotaink egyes ágazataiban tapasztalható meddőségnek magyarázatául és menteségéül oly szívesen szoktunk hangoztatni, hogy nálunk a törvényhozás és a kormány tevékenységét, sőt a társadalom közérdeklődését is, más szintén fontos közügyek rovására, majdnem kizárólag politikai kérdések foglalják le, már rég nem volt akkora jogosultsága, mint az utóbbi néhány év alatt és napjainkban. Eveken keresztül — 1892-től 1895-ig — az egyház­politika uralkodott minden egyéb fölött, s a midőn végre oly nehéz harczok után a kitűzött feladatokat megoldani sikerült s a nagy jelentőségű, szabadelvű és nemzeti irányuknál fogva a nemzet legszélesebb rétegeiben lelkesedéssel fogadott refor­mok életbe léptek, örömmel látták a harcz befejezését még azok közül is számosan, a­kik nem voltak is hívei annak a politikának, a­mely diadalra jutott, de érezték annak szüksé­gét, hogy az ellentétek lehetőleg mielőbb elsimuljanak, s hogy a közérdeklődés az ország másnemű szükségletei felé is irányuljon. Ekkor azonban az ezredéves kiállítás ideje követ­kezett, a­mely és a vele kapcsolatos felejthetetlen ünnepségek hatalmasan emelték politikai öntudatunkat, fokozták a nem­zetünk jövőjébe vetett reményünket, de szemlélődésünket a múltra és jövőre irányítva, ezen időszak is, bár alatta sok szép és maradandó becsű alkotás jött létre vagy kezdemé­nyeztetett, a dolog természete szerint épen nem volt alkalmas arra, hogy elménket a jelen szükségleteire fordítsa. A jelen kérdései közül csak a legégetőbbek és halaszthatatlanok nyomultak előtérbe, köztük különösen az Ausztriával meg­újítandó kiegyezés és a quóta kérdése, mely utóbbi­r­a

Next