Közgazdasági Szemle – 1925.
I. Tanulmányok - Szögi Géza: Csonka-Magyarország külkereskedelmi forgalmának jellegzetes vonásai
496 Szögi Géza leg passzív marad (ami pedig már mindig kedvezőtlen jelenség) , viszont passzív kereskedelmi mérleg mellett a fizetési mérleg még aktív is lehet (tőkeerős államokban láthatjuk ezt, különösen Angliában). De a passzív kereskedelmi mérleget — a fizetési mérleg aktív jellegétől függetlenül — sem kell kedvezőtlennek tartanunk akkor, ha a behozatal cikkeit nem kizárólag elfogyasztásra, hanem beruházásokra, az ipar támogatására, szóval a termelés fokozására szánjuk. Ha Csonka-Magyarország külkereskedelmi forgalmáról akarunk magunknak tiszta képet alkotni, vissza kell pillantanunk, ha csak nagy általánosságban is, a háború előtti Magyarország küilforgalmára. Megfigyelésünk az 1882. évig nyúlhat vissza, mint amely időtől kezdve a magyar kir. központi statisztikai hivatal a külforgalomra vonatkozó adatokat részletesen földolgozta. Az azóta a világháború kitöréséig eltelt 32 esztendő Magyarország mezőgazdasági és ipari termelésének meglehetősen gyors ütemű s állandóan magasabbra törő evolúcióját mutatja. Pedig súlyos akadályokkal kellett a nemzetnek megbirkóznia úgy a mezőgazdaság terén, amelyet a külterjes gazdálkodás nívójából kellett felemelnie, mint az ipar terén is, melyet jóformán a semmiből kellett megteremtenie. A nemzet magáraeszmélése, élniakarása szorgalommal és kitartással párosulva páratlan fejlődést eredményezett; eredményezte azt, hogy az 1882. évi 1,76 milliárd korona összforgalom 1913 ban már 3,98 milliárd koronára emelkedett fel, több mint megkétszeresítve. Lett légyen ez az emelkedés akár a belső fogyasztóképesség növekedésének, akár a kivitel erősbödésének következménye: mindenképpen a legjobb színben tüntette föl a múltat s a legszebb reményekkel kecsegtetett a jövőre vonatkozólag. Sajnos, e reményeket egy csapásra letompította az 1914-ben kitört világháború, hogy az utána következő összeomlás, az ú. n. őszirózsás forradalom, a bolsevizmus s különösen a megszállások szinte teljesen elszíntelenítsék nem a további fejlődés, hanem csak a talpraállás lehetőségét is. A trianoni ránk erőszakolt békeszerződés a történelmi, gazdasági és földrajzi egységet alkotó Magyarországot ötfelé darabolta s mindössze a terület 32,7%-át s a népesség 41,6%-át hagyta meg Csonka-Magyarországnak. Azonban nemcsak ez a közvetlenül szemléltethető veszteség az, ami rányomta bélyegét Csonka-Magyarország gazdasági életére, hanem az a közvetett hatás is, ami az utódállamok gazdasági izolálódásából fakad s amelynek következménye, hogy a forgalom csak vontatottan indul meg, mert a beteg magyar gazdasági szervezet ereinek 3 L. A magyar szent korona országainak 1882—1913. évi külkereskedelmi forgalma. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 63. kötet. 1923. II. 3.